Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

1973. február 17. • PETŐFI NÉPE • 3

Átfogó

helyzetfelmérés a tanyavilágban

Üj területrendezési koncepció

A tanyavilág helyzetének vizsgálatára és elemzésére készül az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a MÉM, az Országos Tervhivatal és a megyei és helyi tanácsok segítségével, a vidéki tervező vállalatok, az agráregyetemek tanári karának és hallgatóinak bevonásával. Ezzel a vizsgálattal kell összegyűjteni azokat az alapvető adatokat, amelyeknek feldolgozásával elkészíthetik a tanyai településhálózat területrendezési koncepcióját. A jelenleg rendelkezésre álló adatok ugyanis elavultak, hozzávetőleges adatok szerint jelenleg az országban mintegy 800 000 ember lakik külterületen, tehát várostól, községtől 500 méternél távolabb, de tíz évvel ezelőtt még 1 100 000 ember élt ilyen távoli helyeken. A becslések alapján több mint félmillióra tehető azoknak az embereknek a száma, akik tanyákon élnek, s így nem részesülnek sok alapvető közszolgáltatásban.

Néhány hét múlva megkezdődik az átfogó vizsgálat Szabolcs, Hajdú, Szolnok, Bács, Békés, Csongrád megyében teljeskörűen, s Pest és Heves megyében részlegesen. Ezekben a megyékben 613 község és 31 város tanyai területrendezési tervének kidolgozásához kell jól megalapozott adatfelmérést végezni. A Duna—Tisza közén, a Tiszántúlon és a Nyírségben 95 település 2711 tanyáján — e vidékek összes tanyájának 3 százalékán — végzett vizsgálatokból vontak le olyan elvi megállapításokat, amelyeket most felhasználnak az országos felméréshez.

Az előzetes vizsgálatokkal a tanyai területek 12 féle típusát különböztették meg. Mindegyiknél, abból a feltételezésből indultak ki, hogy az átlagos falusi ellátás színvonalának megfelelő szolgáltatásokban kell részesíteni az adott tanyás területet, de a helyi lehetőségektől függően kisebb, vagy nagyobb összeg szükséges a megfelelő ellátás feltételeinek — bekötőút-építése, villanyhálózat, iskola stb. létesítése — megteremtéséhez.

A leggazdaságosabb az ellátás abban a tanyacsoportban, amely alig két kilométernyire van a legközelebbi községtől, s a legkedvezőtlenebb feltételekkel rendelkező tanyai területektől pedig 8—10 kilométert kell megtenni a legközelebbi faluig.

Az ÉVM ütemterve szerint valószínűleg még ez év végéig befejezik a felméréseket, a jövő évben elemzik a vizsgálati anyagot és kidolgozzák a tanyai településhálózat területrendezési koncepcióját, amelyben már konkrét, a reális lehetőségeknek megfelelő javaslatokat tesznek a tanyai területek ellátását javító gazdaságos megoldásokra. E területrendezést koncepció elsősorban a helyi tanácsok megfontolt és hosszú távra előrelátó gazdálkodását, területfejlesztési terveinek megvalósítását segítik. (MTI)

A fantáziához tetterő is van

\

— Nini, ez még nem volt itt legutóbb! — szaladt ki a szánkon, amikor a kunpeszéri „Falatozó”-val szemben, az út túloldalán megpillantottuk a takaros, krémszínű kis épületet. Maga a ház és környezete azt mutatta, hogy az utolsókat pofozzák rajta végső elkészülte előtt. A sűrű ablaksoron át látszott bentről a plafonon két sorban végig fénylő neonvilág.

Gyerünk be, hátha többet tudunk!

Tarka frottir-pulóveres fiatalember guggol a termen L-alakban végighúzódó pultszerű berendezés mellett. Bemutatkozik- Kovács Lajos villanyszerelő — Kecskemétről.

— A kapcsolószekrényeket szerelem a varrószalagra.

Tehát varroda lesz. Kié, mié? Ügy tudja, a tsz-é. Int: — Amott többet tudnak,nálam a részletekről.

Irány a tanácsháza. Saiga Mihályné vb-titkárt elmélyült gépelésből zökkentjük ki. Széleset mosolyog, mikor a varroda ügyére térünk.

— Legalább lesz mód a helyesbítésre. Nem annyiba került, mint ahogy a telefonon felvett hírben közölték. Ha csak annyiból ki lehetne hozni... Egymillió 504 ezer forint a végszámla összege.

— Elnézést, már is korrigáljuk a sajtóhibát. Kié a varroda?

— A tanács és a Parasztbecsület Tsz közös beruházása. Első tervünk az volt, hogy a szövetkezet tartja üzemben. Aztán gondoltunk egy nagyot és merészet: adjuk ki bérbe! Olyannak, aki elkezdeni is nagyvonalúan tudja.

Felkerekedett hát a község vezetősége, s meg sem állt Budapestig, ott is a Minta Nőiszabó Szövetkezet székházáig. Mit székházáig! Háztömbnyi a központi üzem épületklomplexuma, s körülötte eltörpülnek a személygépkocsik a lomha tömegű kamionok között. Bent textilvégek színpompája, szabászrészlegek, gépsor, gépsor után.

Mindenki kedves, szíves volt a kunpeszéri delegációhoz.

Bizonyára emelte tekintélyüket a gépkocsi felirata: Parasztbecsület MGTSZ. Ahol ilyen operakedvelő tsz-gazdák élnek, azokkal érdemes szerződni. Persze, akkor is így vélekedtek, miután megtudták a vendégektől, hogy nem Mascagni operájától nyerte nevét, hanem egyszerűen és tisztán parasztbecsület értendő alatta.

Megegyeztek. A pesti szövetkezet ad gépeket, a létesítményt évi bérletbe veszi, s állandó munkát ad 110 kunpeszéri — s környéki — nőnek. Lehet majd bedolgozást is vállalni.

Soha jobbkor nem jött alkalom, mint ez. A tsz megszüntette már a százalékos művelést, nagyot ugrott a gépesítésben, vegyszeres növényvédelemben: sok munkaerő felszabadult. A fiatalok mind többen kezdtek eljárni máshová dolgozni. Például Tatárszentgyörgyre mintegy 20 leány. Hohó! Be kell bizonyítani, hogy itthon is elkel a munkáskéz. No meg az se mindegy, hol talál majd párra a kunpeszéri legény.

Még átadás előtt áll a varroda, de már túl van

a 3 Ijetes tanfolyamon az az 50—60 lány, aki — két turnusban — naponta autóbusszal járt fel Pestre, s haza a minta nőiszabóságból.

Szakképzett vezetőket a fővárosi szövetkezet ad. Kiszabott állapotban küldik majd Peszérre a női felsőruhákat, hogy itt elkészítsék. Rangot ad a varrodának, hogy exportra dolgozik a Minta Nőiszabó , Szövetkezet, tehát igényes munkát vár. Nem véletlen, hogy a környező falvakból is érdeklődnek már. A szövetkezet — a Parasztbecsület — előreláthatóan meg is vásárolt már egy 20 személyes buszt.

Ne gondoljuk, hogy ez a legújabb Kunpeszéren.

— Egetverő” elképzelés foglalkoztat bennünket—, újságolja örömmel Saiga Mihályné. — Belterületmódosítást szeretnénk kapni. 57 házhely eladó jelenleg, évenként 5—6 ház épül, újabban 7—8 telek talált gazdára. De... Szorongatnak bennünket a többszintes családiházra társulók. akik a falu más helyén, az országút mellett kívánnak építkezni. Az új varrodától nem messze, azon az oldalon.

— Másfél órája jártak itt, már a tervet is beszerezték Pesten. Négy család, 3 szobás lakásokat építtet a többszintes házban, alul garázzsal. Tsz-dolgozók, könyvelő, traktoros, rakodó, gépkocsivezető... A, végszóra itt is van az egyik! — köszönti Pintér Jánost, aki menten elmeséli, milyen pompás a házterv. Előregyártott elemekből, gyorsan felépíthető a ház, melynek tulajdonosai — kívüle — Vadkerti Mihály, Saiga Mihály, Bertha Miklós lesznek... Vannak ám már érdeklődők rajtunk kívül is!

— Híre ment messzebbre is —, fűzi hozzá a vbtitkár. — Délelőtt közepén jelezte a kunszentmiklósi TÜZÉP, hogjT nála ajtó, ablak, salakblokk minden mennyiségben rendelkezésre áll...

Tóth István

• „Amott az ikervillanykaróig építenénk az emeletes házakat...”

• Hangulatos sarok a bisztróban.

(Tóth Sándor felvételei)

• Szerelik a varroda szalagján a kapcsolószekrényeket.

Fatengelyes szemlélet

Ifosí, mintán Bodoglárt és Tajót — Halas város két történelmi nevű pusztáját — Kiskunmajsához csatolták, a nagyközség határának a területe megközelíti a 40 ezer holdat. S ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a határ nagyságának sorrendjében Kiskunmajsát csak Kecskemét és Kiskunfélegyháza előzi meg, de a megyeszékhely is csak alig hétezer holddal.

Az a tény, hogy ez az irdatlan földdarab Majsa közigazgatási területe — akkora közhely, hogy szinte leírni sem volna szabad. Hogy mégis ezt tesszük, annak nyomós oka van. A „közigazgatási terület” kifejezés — lévén szó tanyás vidékről — egyáltalán nem fikció: ezen a 40 ezer holdon él a lakosság 45 százaléka, azaz cirka hatezer ember, önmagában is egy nagyközségi lélekszám!

Anélkül, hogy a szavakkal játszanánk, fel kell tennünk a kérdést: erre a területre miképpen jut el a közigazgatás? Mert hogy el kell jutnia, méghozzá elvileg épp oly gyakorisággal, mint a belterületre, az aligha lehet látás. Csak a legfontosabb célfeladatokat” vegyük itt sorba: évente egyszer határ szemlét kell tartani, kívánatos a helyi szakszövetkezeti, gazdasági központok, telepek gyakoribb megtekintése, figyelemmel kellene kísérni az engedély nélküli építkezéseket, nyaranként a szórvány gyümölcsfák növényvédelmének ellátását, s bizony sűrűn adódnak szociális teendők is. és ezen a területen él a tanácstagok fele — harminc ember —, akik időnkénti felkeresése a szakigazgatási vezetők részéről ugyancsak üdvös volna.

Am mindezt hogyan, miképpen? A 40 ezer hold bejárására a tanács tart egy elöfogatot, s azonkívül még egy szolgálati motorkerékpárt. Az utóbbi csak korlátozott mozgási lehetőségre ad módot, minthogy nem használható az év minden szakában, s főleg nem a határ mindegyik dűlőútján. Az elöfogat pedig a mai felgyorsult tempójú korszakban teljesen anakronisztikus eszköz, a „régi jó táblabírák” korának ritmusához illő, de ma már nem sok hasznát venni, főleg egy akkora területen, ahol u dűlőutak összesíteti hosszúsága megközelíti a 300 kilométert.

Holott ha meggondoljuk, hogy

az elöfogat tartása éppenséggel nem olcsó dolog, s helyette egy GAZ terepjáró gépkocsi működtetése bizonyára kisebb költséget igényelne, akkor igazán nem értjük, miféle „fatengelyes” szemlélet állja útját a nagyközségi hatósági közlekedés korszerűsítésének. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez esetben indokolatlan a közületi gépjárművek korlátozásáról hozott rendelkezésre való hivatkozás. S azt a fals és idétlen helyzetet sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ha egy nagyközségi vezető gyorsan és lehetőleg időveszteség nélkül szeretne kijutni a külterületre, akkor máshonnan kell kunyerálnia gépjárművet, előfordulhat, hogy épp attól a gazdaságtól, amelynek kétes működését hivatott felülbírálni.

Tévedés ne essék, a nagyközségi kocsihasználat jogosultságát nem a tekintéllyel, hanem csak a célszerűséggel hozzuk összefüggésbe. Ez utóbbiban viszont az is benne foglaltatik, hogy a tízezernél nagyobb lélekszámú helységek vezetőit ne tegyük ki felesleges — és nagyon nem célszerű •— megalázkodásnak, kiszolgáltatottságnak.

H. D.

Városunk, Baja

Városunk Baja címmel ifjúsági szabadegyetemet rendeznek a József Attila Művelődési Központ klubjában, február 14 és április 25. között.

Hetenként egy alkalommal lesz foglalkozás. A város múltját és jelenét bemutató előadásokat — többek között — dr. Sólymos Ede kandidátus, Lovrity Sándor tanár, Kossár István igazgató és Balogh Miklós mérnök tartja.

Az ingyenes szabadegyetem hallgatói összesen tíz alkalommal ismerkedhetnek "városukkal.

VÍZMŰ ÉPÜL LADÁNYBENÉN

Az idén hozzáfognak építéséhez, elkészül a községi vízmű Ladánybenén. A napi 720 köbméter vizet adó hidroglóbusz és az 1 kilométer hosszú csőhálózat elkészítéséhez felhasználják a községfejlesztési alapot és az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat hozzájárulását is.

A KÖZÖNSÉG

és a kulturális rendezvények

• A PETŐFI NÉPE hasábjain nagyon helyesen és vitát kiváltóan szóbakerült a kecskeméti Kodály énekverseny közönségszervezésének az ügyé- Válaszcikk is született, melyben a közönségszervezés nehézségei is felmerültek. Valóban, a kulturális események jó megszervezése, a közönség igényeinek elfogadható színvonalén történő kielégítése nem egyszerű dolog. A legjobb előkészületek és vállalkozások mellett is előfordultak már kudarcok. Az esetek egy részében a rendezvények látogatottságával, azaz a közönséggel van baj.

Kecskemét Kodály Zoltán szülővárosa. A Tanár úr művészetének és pedagógiájának eléggé- széles a vonzásköre ahhoz, hogy az önmagáért beszélő név puszta hallomásra is mozgósíthatna.

Tudjuk, hogy ez nem így van, nem így történt. Azt is tudjuk, hogy a közönség száma sokféle tényezőtől függ. Ezért a közönségszervezőknek rendkívül aprólékosnak, körültekintőnek kell lenni, ezért nehéz ez a munka. Nem sok mestere van ennek a tevékenységnek és ők is többnyire a könnyűműfaj területén büszkelkednek sikerckkcl

A közönség passzivitása, érdektelensége is ízlésének, igényeinek egyoldalúsága és fejletlensége a legnagyobb ellenfele a közönségszervezésnek, egyben közművelődésünknek. Egyik-másik művelődési intézmény úgyszólván mindent megtesz közönségének megnyerésére: személyre szóló propagandát végeznek, az értesítéseket levelesládákba teszik, az üzemi szervezők révén szinte egyénileg foglalkoznak kulturális agitacióval. A kultúra terjesztésének ügyeivel törődik a, pártszervezet, a KISZ, a szakszervezet, sajnos, gyakran alig kimutatható eredménnyel.

• SOKAN CSAK SZÓRAKOZNI akarnak és nem művelődni. Az operett megy, a dráma nem megy, a moziba is inkább nevetni járnak az emberek. Az úgynevezett igényesebb értelmiségi nagyközönség sem különb. Ebben a kategóriában dívik a sznobság, az önteltség, a kispolgári félrehúzódás, a tudatosság (hamis!) szintjéről eredő passzivitás. Egy példa. A Ferencsik János által vezényelt Állami Hangversenyzenekar műsora telt nézőteret, a kecskeméti szimfonikusok koncertje gyér házat vonzott. A hangverseny-látogatók tudják, hogy a fővárosiak nagyobb élményt jelentenek. A Kemény Endre vezetésével városunkban nem a legjobb körülmények között dolgozó muzsikusok — szomszédaink, barátaink, kollégáink — is joggal elvárhatják a

közönség támogatását. __

E hónap elején — másik példa — meghívta a TIT Kecskemétre Kéri Elemér filozófus kandidátust, a Színművészeti Főiskola tanarát, hogy tartson előadást. Százával küldtek meghívót. Végül is húszán gyűltek össze a művészeti közérthetőség és sznobizmus temaval kapcsolatos fejtegetések meghallgatására. Közülük négyen-öten maguk is meg tudnának oldani efféle feladatot, mint ez az eloadas. Ok is feszülten figyeltek és a végén a többiekkel együtt kérdeztek, hozzászólták, vitatkoztak. . . , .

Mégegyszer számba veszem a hallgatóságot es végig gondolom azokat is, akik nem jöttek el: a pedagógusok egész hadserege; művészvilágunk képviselői; és baráti körükből legalább nehanyan; a közművelődési intézményekből senki sincs jelen; a színházból senki, annak ellenére, hogy az előadó az ő közegükből való, es Faluhelyi Magda influenzája miatt elmaradt az aznapi premier ...

• ELLENPÉLDA mindazok biztatására, akiket érdekéi a közművelődés ügye: Mód Aladár egyetemi tanár zsúfolt teremDen beszelt a hazafiságról és az internacionalizmusról Kiskunhalason.

x Dr. Pankovits József

az MSZMP MB munkatársa

ISMERŐS LÁDÁK

Tizenhárom hónapja közöltük először az akkor számunkra ismeretlen tartalmú ládáknak a fényképét.

Azóta megtudtuk, hogy értékes, külföldről beszerzett és régóta hiányzó könyvkötő gépek szomorkodnak immár évek óta a szabad ég alatt. Azt is megírtuk, hogy a kecskeméti városi tanács 1968. január 19-i ülésén hozott határozata szükségesnek és indokoltnak tartja — többek között — a tenyérnyi könyvkötő részleg bővítését, ezért a tanácsházban felszabaduló helyiségekből juttatnak a fontos kulturális intézménynek is. Feltételezhetően erre alapozva ígérte a megyei tanács művelődésügyi osztálya pontosan egy esztendeje, hogy „a könyvkötészet korszerűsítésére és bővítésére szükséges helyiségeket 1972 második felében ... fogjuk biztosítani.”

A könyvtár igazgatója is „kézbe vette az ügyet”. Hiába, a ládákat semmilyen erőfeszítés nem tudta eddig elmozdítani a „holtpontról”. Hasznavehetetlenül, elzárva állnak a gépek, mint egykét, öt esztendeje. A változás csupán annyi: gondos , kezek

műanyagborítóval fedték be eső, hó ellen.

Ismerjük a súlyos kecskeméti helyiséggondokat és egy pillanatig sem hisszük, hogy könnyen teljesíthető a végrehajtó bizottság határozata. Továbbra sem türelmetlenkedve ezt—a felvételt inkább emlékeztetőnek szánjuk. A fotót azonban archivitáltatjuk, hogy ha szükséges, újabb esztendő elteltével elővegyük. Cseppet sem bánnánk, ha feleslegesnek bizonyulna előrelátásunk és majdan csak a korszerű műhelyben működő masinákról közölhetnénk fényképet. Ezt a mostanit azért továbbra is őriznénk. Nem rossz emlékként, hanem annak bizonyságául, hogy még ilyen cudar nehéz ügyekben is van megoldás, ha az érdekeltek nagyon akarják. H. N.

Az Elnöki Tanács határozata a bírók fegyelmi szabályzatáról

Az Alkotmány rendelkezései szerint a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény bevezette a bírák választását: a bírákat határozatlan

időre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. A bírói tisztség társadalmi megbecsülésének növekedése együtt jár a kötelességek fokozódásával. A biiák lelkiismeretes és elfogulatlan ítélkező munkáját biztosítják a törvények a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályai, s az Elnöki Tanács által most elfogadott fegyelmi szabályzat.

A bírák fegyelmi felelősségre vonásának szabályai sok tekintetben hasonlóak, de — éppen választott tisztségükre és ítélkező tevékenységükre figyelemmel — el is térnek más dolgozók fegyelmi felelősségre vonásának szabályaitól.

Fegyelmi eljárást bírák ellen csak az igazságügvminis7ter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a bíróságok elnökei kezdeményezhetnek. A fegyelmi eljárást csak előzetes vizsgálat alapján lehet megindítani, s kizárólag abban az esetben, ha a vizsgálat eredményeként alapos gyanú merül föl arra, hogy a bíró fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi eljárást testületi szervek folytatják le: a megyei és a katonai bíróságokon, s a Legfelsőbb Bíróságon a bírák soraiból választott fegyelmi tanácsok. A legsúlyosabb fegyelmi büntetés az alacsonyabb bírói tisztségre történő beosztás és a bírói tisztségből való visszahívás indítványozása. Az indítványról az Elnöki Tanács határoz. Az első fokú fegyelmi határozat elleni fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. (MTI)