Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 11. I Kosarat adnak az alpáriak Az Alpári Háziipari Szövetkezet kosarat ad a megrendelőinek, méghozzá 120 ezer darabot évente. A tekintélyes szám is sejteti, hogy korántsem „kikosarazásról” van szó. hanem épp ellen, kezőleg: igyekeznek kielégíteni a főleg külföldi keresletet, ami egyúttal továbbélését garantálja a hagyományos Tisza menti népművészeti tevékenységnek, és állandó munkát jelent az itt élő embereknek, akik kora gyermekkoruk óta ismerik a fűzfavessző formába kényszerítésének érzékét, kézügyességet és türelmet igénylő tudását. A különféle bevásárló, ruhás- és rakodásra használt kosarak mellett újabban a hortobágyi csikós alakja és a jellegzetes „kun fej” vesszőbe fonásával bővítik a választékot. A 75 esztendős népi iparművész, Horti Józsi bácsi, több mint 40 éve csapott fel tanulónak. Felesége, aki kosárfonó családból származik, mutatta meg, hogyan kell a talpvesszőt fonni, fület készíteni. Az akkori napszámos embernek különösen hosszúak voltak az őszi—téli esték, no meg a pénz is kellett, s a vesszőfonás végül a család fő kereseti forrásává vált. Kerti bútorok, különböző mintás díszüvegek, apró garabolyok (piaci kosarak) kerültek ki Józsi bácsi keze alól. Ott volt a szövetkezet alapító tagjai között, s Juli nénivel öt fiút neveltek fel ebből a munkából. Kik választják manapság ezt az ősi foglalkozást? Csak azok vállalkoznak rá. akik szeretik is művelni, hiszen a kenyérkereseti kényszer nem hajtja ide a fiatalokat, várja őket — ha nem is helyben — az ipar Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén és másutt. Közéjük tartozik a 17 éves Gyapjas Ilona, aki tagja a KISZ-alapszervezet vezetőségének. Surrognak a hajlékonynyá nedvesített vesszők, miközben elmondja: — Ma már nemcsak az tart össze bennünket, hogy egymás mellett dolgozunk a műhelyekben. Egy éve klubhelyiséget rendeztünk be televízióval, lemezjátszóval, zenegéppel, 200 kötet könyvvel. Itt jövünk össze, ha csoportosan akarunk szórakozni. A magányos, otthon űzött mesterségből, amely mellékesen hasznos szere volt a téli esték unaloműzésének. közös tevékenység alakult ki a szövetkezetben. A 170 dolgozóból százan lápyok és asszonyok, akiknek a többsége a központi műhelyekben dolgozik, Egy idő óta hideg-meleg vizes • Exportszállításra gyűlik a raktárban a sok-sok kosár Alpárról és a tiszakürti új telephelyről. fürdő és öltöző is szolgálja a kényelmüket. A szövetkezeti tagok brigádokat alakítottak, aminek az emberi, összetartó hatását legutóbb Barcsik Dánielné érezhette, amikor 19 év után nyugdíjba vonult. A 6-os műhely szép kis ünnepséget rendezett, bár nem válnak el teljesen egymástól, hiszen a nyugdíjas asszony csökkentett munkaidőben továbbra is itt dolgozik, s átadja tudását a fiataloknak. A kosárfonásból — úgy tűnik — meg lehet élni. Győri Mihályné, a legügyesebb kezű asszony, 4—4,5 ezer forintot keres havonta. Immár huszonkettedik éve bújtatja át egymás között a veszszőket bámulatos gyorsasággal, s aki egyszer is megpróbálta, hogy ez mit jelent, az nem irigyli tőle a pénzt. Az asszonyok a hagyományos régi eszközökkel, a formálódó kosarakat rögzítő kaspaddal, árral, késsel serénykednek az elég .rideg képet mutató műhelyekben. Ledniczki Gyula műszaki vezetőtől r—,ua nárttitkártól — megtudtuk, hogy tavaszra mindé• A legújabb termék: a vesszőből készített „kun fej”. nütt .elszívó berendezéseket szerelnek fel, ami megjavítja a munkakörülményeket. Így helyes, hogy a dolgozók ne „kosarat kapjanak”, ha éppen kulturális, szociális, vagy a termelést esetleg nem közvetlenül fokozó beruházást kérnek. Halász Ferenc • Megszokott otthoni, munkában a népművész, Horti József és felesége, Juli néni. • A gőzölgő üstökben naponta 50 mázsa vesszőt főznek ki, illetve készítenek elő a fonáshoz. Igények magasabb szinten Ha felteszik a kérdést, drágul-e az élet; igen, drágul. Mint ismeretes, a lakbér, az építőanyag, a sör után az Idén felemelték a tej, a tejtermékek, a cigaretta és az égetett szeszes italok hatósági árát. Az elmúlt időszakban a fogyasztói árszínvonal évről évre növekvő ütemben emelkedett, s az idén éri el a csúcsot. Így 1971-ben 2, 1972-ben előzetes adatok szerint mintegy 3, az Idén pedig a tervben számított becslés szerint — a január elején történt árnöveléseket is beszámítva — 3,6 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. Mivel a következő 1974, 1975-ös években további hatósági áremelést az alapvető fogyasztási cikkeknél nem terveztek. így a fogyasztói árszínvonal majd ismét évi 1—2 százalékkal emelkedik a piaci tényezők hatására. A fogyasztók viszont többnyire kételkednek a hivatalos számok valódiságában, mert valahogy nagyobb arányú drágulást éreznek. A családi, a személyes kiadások növekedése kétségtelenül újra termeli az anyagi gondokat, s azt a látszatot kelti, hogy az árak gyorsabban emelkednek, mint a bérek, a jövedelmek. Vagyis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a jövedelmeink felhasználásával kapcsolatos gondok nem változatlan, hanem magasabb szinten ismétlődnek. Nem is olyan régen, még a fridzsider legalább is bizonyos körökben, a szooializmus elfajulásának veszélyét jelképezte, napjainkban viszont már OTP-hitelre kapható számos cikk, a televízió, a mosógép, a porszívó, a villanybojler... Velük az élet kellemesebb, kényelmesebb, de drágább is lett A divat korunk másik nagy „árdrágítója”. Szinte már lehetetlen követni a színek, a formák, az anyagok, a modellek, a fazonok változásait. Hovatovább a bútoripar nagy értékű termékei is hamar divatjamúlt cikkekké válnak. Az igények skálája pedig egyre szélesedik, mind több családnál előbb-utóbb a hét végi ház és az autó is szerepel rajta. Az élet drágulásának témája közvéleményünkben a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedése. Vitathatatlan: a legutóbbi öt évben, 1968—1972-ben együttesen 33 százalékkal nőtt a zöldség és a gyümölcs ára. De ne feledjük, hogy e növekedésnek mintegy fele abból származik, hogy vásárlásainkban. fogyasztásunkban gyarapodott az értékesebb, ezért természetesen drágább cikkek aránya. S a primőr sem egyszerűen „csak” drágult, hiszen termesztése és fogyasztása, főként a városokban ma már szinte az egész évre kitolódott. Nem kívánjuk a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedését ködösíteni. Ez a tagadhatatlan folyamat bizonyos, hogy érzékenyen érinti az alacsony jövedelmű háztartásokat. De egy átlagcsalád húsra és húskészitményekre majdnem kétszer, élvezeti cikkekre több mint négyszer, kenyér, liszt és tésztafélékre, édességre több mint kétszer annyit költ, mint burgonyára, zöldségre, gyümölcsre együttvéve. És általában nem fogyasztunk kiesebb fehérje- és vitamindús élelmiszert, kávét, sört csak azért, hogy legújabb igényeinket kielégíthessük. A jövőben is változatlan gazdaságpolitikai feladat a differenciált igények mind szélesebb skálájának magasszfnvonalú kielégítése. De legalább ilyen fontos gazdaságpolitikai feladat a szerényebb jövedelmű rétegek által keresett olcsó termékek gyártása, forgalmazása változatlan áron, javuló minőségben, divatos formában. S meg kell akadályozni minden olyan törekvést, amely az új termékek bevezetését, a választékcserét, a vállalati nyereség spekulatív növelésére használja. Hasonlóképpen szükséges meggátolni . a nyerészkedő áremelés minden formáját — hatékony ellenőrzéssel és következetes felelősségrevonással. Persze a kiegyensúlyozott árszínvonal legfőbb eszköze a gazdaságos, hatékony munka, a termék minőségének, korszerűségének emelése és gyártási, értékesítési költségeinek csökkentése. Vagyis a fogyasztók, nem csak a jövedelmek elköltésénél, hanem azok előteremtésénél, mint termelők is hatásosan védekezhetnek az életet szükségtelenül megdrágító költségek, kiadások ellen. Kovács József Autóbuszok viszontagságai Szoktuk Vizsgálgatni a kereskedelmet a „pult innenső oldaláról”. Figyeljük most a városi autóbuszközlekedés egynémely viszontagságait „a volán mellől”, a 9. sz. Volán Vállalat két vezetőjének társaságában. Elöl, a pilóta mellett dr. Torna László, a személyforgalmi és kereskedelmi osztály vezetője, szomszédom a hátsó ülésen Kovács Ferenc forgalmi igazgatóhelyettes. Személygépkocsink a 3-as számú autóbusz útvonalán poroszkál, döcög, zötyög, billeg, „lökdösődik”, nekifut, de azért halad. Ahogy a Csongrádi utca siralmas állapotú kövezete „játszik” a járművel s velünk. Mekkorákat lökhet a buszokon!? Csuklós busz járhatna, de — Csuklós kocsikat kellene már járatnunk, hiszen csupán az egyre terjeszkedő, népesedő Műkertváros miatt is Kecskemét egyik legforgalmasabb útvonala — felel gondolatomra dr. Torna László. — A hepehupás, rossz út miatt nem lehet. Holott 8—10 ezer utast hozvisz naponta az/autóbusz errefelé. Reggel 5-től 8-ig, délután 13 18-ig ötpercenként haladnak át a járatok. Az amúgy sem széles út egyik széle felbontva. Ülepedett földhányás kíséri a járdaszegélyt. Ha jármű jön szembe, lassítani s kihúzódni ajánlatos, már csak a bontás felé eső gépkocsi érdekében is. Ott még jobban billeg, s akkora tömeg, mint egy utassal telt autóbusz, könnyen megcsúszhat, kivált ilyen nyálkás időben. — Tavaly bontotta fel az utat a Vízmű, s ősz óta így áll, viszszatakaratlanul — jegyzi meg Kovács Ferenc. — Baleset is történt emiatt — fűzi hozzá kollégája. A Kossá sétányt elhagytuk, s csodák—csodája, mind a két sorompó nyitva. „Átok” a sorompó — Tízperceket kell itt vesztegelni — s napjában hányszor —, a zárt sorompók két oldalán jármű — jármű mögött. Átengedik a vonatot, amely miatt leengedték, de sokszor nem nyitják fel addig a sorompót, amíg a másik vonat is át nem halad, ellenkező irányból. Képzeljük el az utasok hangulatát reggel 7-korl... Nem különb a helyzet a Juhász utcánál sem. S ha már a sorompóknál tartunk. öt járat — az Aluljáró, Köztemető. Máriaváros, Széchenyiváros. Budai út — kivételével minden más kecskeméti járatot, tehát még 10-et, s éppen a nagy vonalakat hátráltatnák, lassítanak a sorompók. Tavaly a kecskeméti autóbuszutasforgalom meghaladta a 14 és félmillió lélekszámot; másfélmillióval többen utaztak a városban, mint 1971-ben. „Csúcsnap” decemberben volt. amikor 60 ezer fölé ugrott az utasszám. Hogy mégsem borult fel a forgalmi egyensúly, a múlt évben kapott öt csuklós busznak köszönhető, amellyel ezek száma 16-ra — és arányuk az összkocsiszámhoz viszonyítva 50 %-ra nőtt. — Mibe kerül egy ilyen monstrum? Kísérőim hangja mosolyos. — Ez nem olyan egyszerű. 800 ezer forintot fizetünk érte, de ehhez leadunk egy üzemképes régi kocsit is. így egymillió kétszázezer lehet az ára. A Nyomási iskolánál, a Nagykőrös—ceglédi út mellé igazán nem illő a buszforduló. A pompás betonúiról sáros, gidres-gödrös, salakos térségre kell lebillegni a járműnek. — Száz négyszögölet kellene kisajátítani; 3 éve szorgalmazzuk. Eddig hiába. Kéthetenként pótolgatjuk, egyengetjük, de az nem sokat ér. Fordulás vaksötétben A Habselyem gyárnál még ilyen forduló sincs. Vagy a szántóföldre ügyeskedik fel magukat kocsijukkal a buszsofőrök, vagy a közeli keskeny utcába tolatnak be buktatón, mélyedésen át. De képzeljük el mindezt hajnali 5- kor és este koromsötétben! Mert itt még nincs villanyvilágítás. Éjjel 22 órakor még mennek a délutáni műszakosokért. Csoda, hogy fel nem borultak, nem ütöttek el senkit a vaksötétben. Eszembe villan egy nőbizottsági ülésen elhangzott felszólalás. Értelme ez volt: a hobbyföldekhez már tudtak csinálni autóbuszfordulót, a Habselyemhez meg mióta kérik. Ez még tavalyi vélemény volt, lapunkba is közöltük. Befejezésül egy kérést tolmácsolunk. A 23-as és 24-es új, közvetlen munkásjáratra vonatkozó észrevételeiket, menetidő, megálló, útvonal stb. — mielőbb juttassák el az utasok a Volánhoz. így annál rövidebb idő alatt közlekednek ezek. a város déli és keleti iparkerületeit érintő járatok a munkások teljes megelégedésére. Tóth István HÍREK A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁBÓL Sikeres esztendő a rémi Dózsa Tsz-ben Lezajlott a szövetkezet tennállása óta huszonegyedik zárszámadás a rémi Dózsa Tsz-ben. Dr. Németh István elnök sikeres esztendő, kimagasló eredményeiről tájékoztatta az évek óta jól gazdálkodó és többszörösen kitüntetett termelőszövetkezet dolgozóit. A tekintélyes mennyiségű kényét- és takarmánygabonát, kukoricát termesztő, korszerű állattenyésztő gazdaság a múlt évben 107 millió forintos termelési értéket, 17 millió forintos nyereséget ért el. A közgyűlésen dr. Glied Károly megyei tanácselnök-helyettes köszöntötte az élenjáró termelőszövetkezet gazdáit. Gratulált a szép eredményekhez. Hangsúlyozta, hogy a közös gazdálkodás lehetőségeivel és előnyeivel jól sáfárkodó kollektíva példája hozzájárul megyénk mezőgazdasága színvonalának további emelkedéséhez. Élelmiszermérleg A FAO adatai szerint a Föld népessége gyorsabban növekszik, mint az élelmiszerek előállítása A helyzet azonban nem minden földrészen azonos. Az európai szocialista országokban az egy lakosra jutó élelmiszertermelés jelentős mértékben emelkedett, Afrikában pedig a gyors népszaporodás következtében csökkent. A Világ gabonatermésének mintegy fele Európára, Szovjetunióra, Észak-Amerikára és Óceániára jut. Tehát olyan területekre, ahol a Föld népességének csak a negyedrésze él. Más mezőgazdasági ágazatokban még kedvezőtlenebb a helyzet. Távol-Keleten, Japánban, a Kínai Népköztársaságban, valamint Afrikában a Föld lakóinak háromnegyed része él és ezek a területek a világ tejtermeléséből 22. hústermelésből pedig 35—40 százalékban részesednek. A cukorgyártás 1972—73-ban A becslések szerint a világ várható cukortermése az 1972/73-as gyártásidényben eléri a 76 millió 454 ezer tonnát. Az idény cukorszükséglete viszont meghaladja a termelést, ezért a cukorkészlet tovább csökken. A cukortermelő országok között a Szovjetunió az első, a második helyet Brazília foglalja el 6,35 milliárd tonnás termelésével, tehát megelőzi az Egyesült Államokat és Kubát is. Kuba múlt évi cukortermelése 5,57 milliárd tonna. Az előző évi 4,4 milliárddal szemben. A svájci mezőgazdaság 1972-ben Az 1972-es év változó időjárása kedvezőtlen hatással volt a svájci mezőgazdaság termelésére. Kenyér- és takarmánygabonából az 1971-es rekordhozamokat nem sikerült elérni. Jó termést hozott a korai burgonya, a későbbi érésű burgonyafajták termése azonban kevesebb lett és a burgonyával bevetett terület 28 ezer hektárról 25 ezerre csökkent. A cukorrépatermés körülbelül 7 százalékkal volt kisebb, mint 1971-ben. A zöldségfélék hozama sem felelt meg a várakozásnak. A cseresznyeszedés a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyokra esett, és az átlagon aluli 1971-es mennyiséget nem sikerült elérni. A szőlőtermés viszont országszerte jól alakult. Írország és a Közös Piac Az európai gazdasági közösség egyetlen országában sincs olyan súlya a mezőgazdaságnak, mint Írországban. Az ír Köztársaság exportjának 60 százaléka, a mezőgazdasági termelés 50 százaléka agrártermék. Az ír mezőgazdaság a hús tej- és tejtermék előállítására szakosodott. A zömmel Angliába irányuló agrárexport mennyisége és értéke a Közös Piac árrendszere következtében nagyobb jövedelemtöbblethez juttatja az országot. A Közös Piachoz csatlakozás után azonban az írországi alacsony élelmiszer árakat folyamatosan a társországok szintjére emelik, s az életszínvonal fenntartása, az ipari és a mezőgazdasági berek kiegyenlítése az államháztartás terheit növeli. Háztáji erdő Indiában Ha van program, amely nagy társadalmi, gazdasági hatást gyakorolhat Indiában, a falusi közösség szegényebb rétegeinek az életére, akkor az a háztáji erdőgazdálkodás. A háztáji erdő elégíti ki a minden napos tűzifa, takarmány, legelő, és vékonyméretű faanyag szükségletét. A jövőben is a tűzifa marad az alapvető tüzelőanyag Indiában, főleg falun. A falusi jövedelmek gyors növekedése és a kedvező hitellehetőség folytán megélénkült a falusi lakásépítés. Ezért egyre több vékonyméretű faanyagra lesz szükség. India erdőterülete 75,3 millió hektár, erdővel borított területeinek aránya 23 százalékos. A negyedik ötéves tervben számos helyen új erdőket ültetnek, már eddig is 1,7 millió hektár mesterségesen telepített erdő található az országban. Könyvhónapi ajánlat Haraszti Ede—Kalmár Zoltán ISMERJÜK MEG A MÉRGEZŐ NÖVÉNYEIKET Dr. HARASZTI EDE Dr KALHAA ZOLTÁN í Ismerjük meg a mérgező növényeket Átfogó ismertetést ad a háziállatokat megbetegítő valamenynyi növényről. A részletes botanikai leírás mellett felsorolja a mérgezést előidéző anyagokat, majd tárgyalja a mérgezés különféle tüneteit.
