Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

1973. február 7. • PETŐFI NÉPE • 3 MAI JEGYZETÜNK Szemtől szembe az igazat Balzacról olvastam, hogy mikor vendégeket fogadott, egyik székre egy táblát akasztott, ezzel a felírással: „Itt ülnek a távollevők”. Szellemes módszer. Ne kívánjuk, hogy min­denki ilyen megoldást vá­lasszon a másokról szójó pletyka, a jelen nem levők „fúrása”, kikezdése ellen. Sokkal kézenfekvőbb — s talán nagyobb eredmény­nyel kecsegtetőbb — **» amit egyik igazgató válasz­tolt, amikor új munkahe­lyét elfoglalta, összehívta a beosztottait, s így szólt hoz­zájuk: — Hozzám bármikor mindenki jöhet a munka­társára „árulkodni”. Egy a kikötésem: hozza magával az illetőt is. aki elírni szót emel. Igen, ez kellene. Amit ki­fogásolunk, megmondani a másiknak, szemtől-szembe. Odaállni elé, és ráolvasnia hibát. Különösen, ha ezt nem „piszkálódásból”, irigy­ségből. vagy kőtözködésből, «subjektiv elfogultságból teszi az illető, hanem vala­milyen hasznos ügy érdeké, ben, a munka javítása, va­lamilyen hiba feltárása cél­jából. Vagy felszólalni gyű­lésen, munkaértekezleten, s egyéb nyilvános fórumon, amikor az a személy is ott van, aki ellen szót eme­lünk, olyankor olvasni fe­jére „bűneit”, ha igazén van ilyen. Valljuk be, a mindennap! életben ez a legritkább eset­ben van így. Valójában egészen másképpen törté­nik a krittzálás, a mások hibáinak feltárása. Leginkább úgy. hogy a bí­ráló a másik háta mögött megy a felettesekhez, sok­szor nem is a hivatali Iro­dájába, hivatalos munkahe­lyére: hanem a magánlaká. tok. klubok, presszók lesz­nek színhelyei a „Jóindula­tú” — valójában fúrkálódé <— kritizáljanak. Ha. Ilyen­kor a vezető venné a fárad­ságot. és utána nézne, ml az, ami e lépésre ösztönzi az illetőt, legtöbbször igen furcsa dolgot tapasztalna. Akkor sem fogadható ed vi egymást hátuk mögött bírálók módszere, ha iga­zuk van. Hát még, ha állí­tásaik nem is felelnek meg a valóságnak. Pedig milyen sokszor van így! Elég egy kicsivel több prémium, egy előbb történő — vagy el­maradt — kinevezés, a má­sik fél által elért jobb ered­mény, hogy a „susmus” fé­lig, vagy egészen kimondott ócsárláa elkezdődjék, hogy se vége, se hossza ne le­gyen a „bérűértogat ásnak", csúnya szóval: „mtkwerolás­­aak”. Am a dolog másik oldal» is elítélendő. Ha valaki so­ha nem mond kritikát má­sokról, az észrevett hibákat elhallgatja, mondván, hogy elég baja var. neki anélkül is. ha a „ne szólj szám, nem fáj fejem” módjára gondol, íródik. Elfogadhatatlan az Ilyen áron megszerzett ké­nyelem. nyugalom, az ilyen olcsón kapott népszerűség. Mert bizony a gyakorlat azt bizonyítja, hogy sok helyen jzerettk az ilyen másokról E .cm mondó átér véle-Képzőművészeti pályázat gyermekeknek A kiskunfélegyházi városi ta­nács művelődésügyi osztálya és a Móra Ferenc Művelődési Köz­pont képzőművészeti pályázatot hirdet az általános iskolások részére. A költő születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázaton bármi­lyen témájú alkotással részt vehetnek a tanulók, de a zsűri előnyben részesíti a Petőfi éle­tével vagy műveivel kapcsola­tos munkákat. A pályázatra szánt műveket március 10-ig lehet beküldeni a Móra Ferenc Művelődési Köz­pont címére. A legjobb mun­kákból április 4-én kiállítás nyí­lik a helyszínen. Nemzetközi téma lett fk V Rls/I KW />s I* V R f w V M has a kecskeméti triticale A FAO is segíti a további kutatásokat tJjsághír: Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács Fleischmann Rudolf-emlékplakettet adományozott dr. Kiss Árpádnak, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgató­­helyettesének, a tritit. de előállításában és nemesítésében el­ért eredményeiért. A búza—rozs keresztezéséből előállított új gabonafajta, a Kecskeméti Zöldségtermes„tési Kísérleti Intézetben nemesí­tett triticale élénk nemzetközi érdeklődést váltott ki a növénynemesítők, a genetikusok körében. A kutatókat 1875. óta foglal­koztatja a búza és a rozs tu­lajdonságainak egyesítése. Előbb az angol, később a német szak­emberek keresték ennek lehe­tőségét. Századunkban is számos kutatót foglalkoztatott a téma. Majdnem egy évszázad után dr. Kiss Árpád kecskeméti gabona­­nemesítőnek sikerült a két ga­bonafajta keresztezésével ter­mékeny hibridet előállítani. Több mint két évtizedes munka eredménye a mai siker, s azok az új, még megfigyelés alatt le­vő újabb hibridek, amelyek versenyképesek a búzával. Az új gabonafajta előállításá­hoz évente 10—12 ezer keresz­tezésből szelektálta ki a tudós a kívánt, legjobb tulajdonsággal rendelkező egyedeket. Jelenleg is ugyanennyi keresztezést vé­geznek évente, s ezekből 10—12 hibrid érdemel figyelmet. Az újabbak változatos törzsmagas­­ságúak és kalászúak. Általában kitűnően termékenyülnek. Az alacsony szárú triticale, amely vastag, állóképességénél fogva jól tűri az intenzív termesz­tést, -öntözést, műtrágyázást — hektáronként 40—50 mázsa ter­mést ad. A cél azonban, hogy az újabb hibridek elérjék a hektáronkénti 80—100 mázsás hozamot. Az új gabonafajta rendkívüli tulajdonságai közül figyelemre­méltó, — s nemesítési szem­pontból rendkívül fontos —, hogy olyán biológiai tulajdon­ságokkal rendelkezik, amelyek szinte korlátlan lehetőségeket nyújtanak a továbbfejlesztésé­hez. variálásához. Ami azonban az új magyar gabonafajta iránt a nemzetközi érdeklődést végsősoron felkel­tette, az a növény beltartalmi értéke. A triticale ugyanis 1—2 százalékkal több fehérjét tar­talmaz minden búzafajlánál, s ami a legfontosabb megtalálha­tó benne az úgynevezett lizin, amely népélelmezési szempont­ból a legfontosabb. A triticale meghonosítása ezért is foglalkoztatja a FAO-t és az olyan államokat, ahol egyoldalú a táplálkozás mint például Indiában. Így alakult ki a nemzetközi összefogás a triticale tovább ne­mesítésére, elszaporítására. A FAO irányításával a mexikói nemzetközi növénykutató állo­más — Cimmyt — fogadja a magyar kutató hibridjeit, s a megfigyelésekről rendszeres tá­jékoztatásokat ad. Ezenkívül Kaliforniában, Kanadában és Indiában foglalkoznak a triti­cale kutatásával, meghonosítá­sával. A legutóbb például az indiai kutatókkal alakult ki kö- i zös tudományos munka, azzal a céllal, hogy olyan növényeket nemesítenek ki, amelyek nap­közömbösek, s az ottani éghaj­lati viszonyok között is termést hoznak. E célból a kutató itt­hon is folytat kísérleteket. Az eddigi megfigyelések biztatóak, s remélhető, hogy az egyenlítő környékén, az úgynevezett rizs­zónában és a Himalája vidékén is termeszthető lesz majd a napra közömbös triticale. A Né­met Szövetségi Köztársaság egyik legnagyobb vetőmag­szaporító- és nemesítőtelepe vi­szont a törpe triticale szaporí­tásának és továbbnemesítésének jogát kívánja megvásárolni. Ez a cég egyébként Franciaorszá­got és a Benelux-államokat lát­ná el vetőmaggal. Hasonló együttműködés ala­kult ki a KGST-államok kutató intézeteivel is. A Szovjetunió­ban, Csehszlovákiában és Len­gyelországban a triticale fagy­érzékenységét tanulmányozzák. A triticale világsikerét jelzi az is, hogy az idén három he­lyen, a Szovjetunióban, az USÁ- ban és Mexikóban triticalé­­szimpoziont tartanak, s vala­mennyire meghívták előadónak a kecskeméti kutatót. V. E. Libainfluenza A tisztségviselők védelmében Beszámoló taggyűlések A pártszervezetekben már javában folynak az éves munkát érté­kelő beszámoló taggyűlések. Ezúttal immár másodszor realizálódik a X. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat előírása, mely szerint: „A vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tanítana, ahol a párttagság értékeli a pártvezetés,ég, a pártszervezet éves te­vékenységét.” Már az előző év tapasztalatai bizonyították, hogy a párttagság az évvégli összegező tanácskozásokat egyetértő helyesléssel fogadja, el­sősorban azért, mert átfogóan és összefüggéseiben foglalkozhat az alapszervezet életének főbb kérdéseivel. A mostani előkészítő mun­ka és az első hetekben megtartott beszámoló taggyűlések pedig már arról i,s tanúskodnak, hogy az alapszervezetek ezt a munkát a pánt­­munka állandó, szerves részének tekintik. Megmutatkozik ez az elő­készítés minőségi változásaiban, itöbbek között abban, hogy a párt­­csoportok szerepe és tevékenysége előtérbe került. A pártcsoportok szerepe Az 'elmúlt évben a pártcsoportok jelentősen fejlődtek. Ennek ered­ményeként ma többségük hatékony elősegítője a beszámoló taggyű­lések sikerének. A megelőző pártcsaport-megbesziéléseken személy szerint értékelték a párttagok éves munkáját, magatartását, a szer­vezeti szabályzat előírásainak betartását. Ezeket a megbeszéléseket nagyfokú aktivitás, szókiimondás, sok esetben szemvedélyesség jelle­mezte és természetesen nem hiányzott a pártvezetőségek munkájá­nak kritikai értékelése s,am. A páirtosioport-megbeseélásek, a tapasztalatok összegezése jó alapot szolgáltatott a vezetőségek beszámolóinak összeáfliLításához. Igaz, van­nak még olyan pártcsoportok is, amelyek csupán formálisain tettek •eleget az elvárásoknak. A páirtvezetőségnek, a párttagságnak^ azon­ban sehol sem szabad belenyugodnia az ilyen gyakorlatba! A kommunista magatartás fejlesztése A pártvezetőségek a Központi Bizottság 1972. novemberi állás­foglalása szellemében kezdték el éves munkájuk vizsgálatát és igye­keztek meghatározni az idea főbb feladatokat. A novemberi határo­zat kedvező hatása érződik a taggyűlések vitáiban is. Általában a párttagság egyharmada részt vesz ebben. Különösen szembetűnő a fizikai munkások aktivitása, érdeklődése. A beszámolók többsége kollektív munkával készült, politikusabb és igényesebb is, mint az elmúlt évben volt. A fő figyelmet az alap­szervezet életének néhány legfontosabb kérdésére irányítják. Az ilyen beszámoló a párttagságot az érdemi kérdések vitájára kész­teti. Egyes beszámolók azonban sajnos még megragadnak a szerve­zeti élet jelenségeinek puszta felsorolásánál, leltárszerű ismerteté­sénél. Jelentős helyet kap számos beszámolóban a partcsoport-megbe­­szélések tapasztalatainak ismertetése, a személyre szóló dicséret és bírálat: A párttagság örömmel fogadja a névre szóló elismeréseket, a helyenként ez alkalommal kiadott dicsérő okleveleket és könyv­­jutalmakat. Ugyancsak helyesük a határozott bírálatát azoknak, akik nem tettek eleget kötelességeiknek. Ehhez hozza kell tenni: helyesen járnak el azok az ailapszervezetek, amelyek nem kívánnak a beszámoló taggyűlésen dönteni ,a bírált párttag vagy párttagok! sorsáról, hamem a vehetőséget bízzák meg: tegyen ismételt kísér­letet az illetők felelősségérzetének felkeltésére, s ha ez nem járna sikerrel, terjessze ügyüket külön a taggyűlés elé. Kiemelkedő helyet foglalnak el a beszámolókban a gazdaságpoli­tikai problémáik, a gazdálkodás, a termelés, a beruházás a munka­verseny, a munka- és üzemszervezés kérdésed. Az alapszervezetek többsége politikai oldalról, a párt gazdaságpolitikájának végrehaj­tása szempontjából 'tárgyalja ezeket — bemutatva a kommunisták erőfeszítéseit, helytállását, példamutatását. Sajnos az alapszervezetek eléggé tekintélyes része megáll a gazdasági, termelési számok fel­sorolásánál, s nem szól a vezetőség és a párttagság termelést segítő munkájáról, mellőzi a gazdasági vezetés tevékenységének értékelését. Jelentős azoknak az alapszervezetelkmek a száma, amelyek — he­lyesen — a felsőbb pártszervak vagy önmaguk határozatainak vég­rehajtását is számba veszik, bemutatva az eredményeket, gondokat, e munka összhatását az adott területen. A feladatok meghatározása és más érdekes kutatások A libainfluenza a nagyüzemi libatelepeken egy-egy járvány­ban az állomány 30—60 száza­lékát is elpusztítja. Az MTA Ál­lategészségügyi Kutató Intézeté­ben előállították a kórokozó ví­rus ellenszérumát és 1971-ben jó eredménnyel több mint 2 millió libát oltottak be vele. A laboratóriumokban tovább ku­tatják a libainfluenza vírus tulajdonságait. Jelenleg 6—8 na­pos előkeltetett tyúktojásokat használnak fel a vizsgálatokhoz, cél, hogy később vakcinát állít­hassanak elő a kórokozó ellen. Az ENSZ Egészségügyi Világ­szervezete — a WHO — megbízá­sából érdekes mikroplazma ku­tatásokat is végeznek. A mik­roplazma olyan sejtfal nélküli mikroorganizmus, amelyeknek egyes fajai állat és emberi megbetegedéseket okoznak. A sertések és a szarvasmarhák tüdőgyulladást és ízületi gyulla­dást kaphatnak a mikroplaz­­máktúl, de kórokozója lehet a tehén tüdőgyulladásának is. A laboratóriumban jelenleg a mik­roplazma törzsek kitenyésztése is tipizálása folyik. • Dr. Stipkovits László kandidá­tus munka közben a mikro­plazma laboratóriumban. A munkaügyi miniszter leg­újabb rendelete intézkedik arra az esetre, amikor valamely vál­lalati függetlenített szakszerve­zeti tisztségviselő megbízatása megszűnik. Az ilyen dolgozót legalább a megbízatáskor be­töltött, vagy ha nem lehetséges, azzal egyenértékű munkakör­ben, munkahelyen kell tovább foglalkoztatni. Ha a tisztségviselő megbízatásának tartalma alatt magasabb szakmai képzettséget szerzett, az illetékes szakszer­vezeti szerv javaslatára ennek megfelelő munkakört kell ré­szére megbízatásának megszű­nésekor biztosítani. A KISZ valamennyi válasz­tott tisztségviselőjét, valamint a Magyar Úttörők Szövetségének csapatvezetőit és rajvezetőit a szakszervezet választott tiszt­ségviselőivel azonos védelem illeti meg. (MTI) A beszámoló taggyűlések többségén törekedték a következő idő­szak faliadaitaiaiak megjelölésiére is. Néhol a beszámolót, az abban javasolt megoldásokat fogadják el határozatként, másutt külön éves feladattenvben, vagy féléves munkatervben rögzítik tennivalóikat Bármelyik megoldás jó lehet, ha ténylegesen meghatározzak a leg­időszerűbb .kérdések megoldására vonatkozó konkrét tennivalókat, s nem általában mindennel foglalkoznak. Az a jó határozat — bár­milyen formában is terjesztik elő — amely névvel és határidővel megjelölve sorolja fel a most megoldásra váró konkrét teendőket. Ott, ahol a párttagság elégedetten egyes titkárok, vezetőségi tagok munkájával, a taggyűlésen élesen bírálta tevékenységüket, maga­tartásukat. Néhány helyen meg is vonták a bizalmat ezektől a tit­károktól és vezetőségi tagoktól, éltek a funkcióból történő felmentés jogával. A tapasztalatok szierint ezék a döntések időszerűek és szük­ségesek voltak. A beszámol ó taggyűlések számottevő része még hátra van. Ezért helyes az első tapasztalatokat elemezni, a pozitív tendenciákat ál­talánossá tenni, a fogyatékosságoknak elejét vermi. Különösein fon­tos a párttagok .munkájának, magatartáisának személy szerinti érté­kelése és az, hogy a beszámoló a .párttagság figyelmét, aktivitását a legfontosabb kérdésekre Irányítsa. A határozati javaslatban vagy munkatenvben a KB. 1972. novemberi határozata szellemében töre­kedj emak a legidőszerűbb teendők korikrét megifogaknazására. Így adhatnak az éves számvetések újabb lendületet a X. kongresszus hatáirozata’niak eredményes végrehajtásához, az aliapszervezetek mun­kájának további javításához. Som-xli Gyula az MSZMP KB munkatársa u FELVÉTEL Pótszilveszter a tomboláért ? a Néphadsereg zeneiskolájába • Dr. Vörös Gábornc asszisztens liba influenza vírussal oltott tojá­sokat vizsgál. (MTI foto — Bara István — KS) Aki az elmúlt szombaton Baja leg­nagyobb nyilvános szórakozóhelyére, a Duna Szálló étterembe kívánt be­térni, a „zártkörű rendezvény” fel­irat fogadta. Persze, ha hajlandó volt teljesíteni néhány kívánságot — már­mint az étterem vezetőjének néhány kívánságát — akkor bebocsájtást nyert a bűvös zárt körbe. Mit is kí­vántak az egyszerű halandótól? Fo­gyasszon el kötelezően egy vacsorát, fizessen ezért 25 forintot (amely a legmagasabb ételár ebben az étte­remben). ne legyen válogatós a pén­zéért, hanem elégedjen meg a felkí­nált halászlével vagy tavaszi szelet­tel (mind a kettőnek jóval alacso­nyabb az éttermi ára) belépőjegyként váltson 3 tombolát 9 forintért. Máskor is voltak itt hasonló felté­telek mellett rendezett zártkörű es­tek, de akkor neves művészek szóra­koztatták a közönséget. És most? Felszolgálták az ételt, italt, „sőt” még a zene Is szólt. No, de aztán ez­zel ki is merült a vendéglátók szol­gáltatási „meglepetések” tára. (No, persze hasonlót bármily napon —. feltételek nélkül is — köteles bizto­sítani vendégeinek ez az étterem. Akkor azonban a vendég maga dönti el, kíván-e vacsorázni és mit — akár a legmagasabb áron.) A pótszilveszter címén meghirde­tett zártkörű összejövetelnek — végül is ki kellett deríteni — mégiscsak volt fénypontja: a tombola, tgy tehát tisztázódott! Semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy minden cécó, zárt­körűség ennek érdekében történt. Azt hiszem. TOMBOLA-körökben a sárga irigység jelent meg az arcokon: ezek a bajai Duna Szálló-beli tombolák micsoda karriert értek meg... Ha csak nem valami más fondorlat miatt csinálták eme pótszilvesztert az ét­terem vezetői . .. Mert ugye a vendégsereg pótszil­veszter és a kötelezően kidobott fo­rintok nélkül is ugyanolyan Jól érez­te volna magát, csak akkor az étte­rem bevétele nem lett volna szilvesz­teri méretű. Kíváncsian várjuk, hogy legközelebb milyen hangzatos elne­vezésű rendezvénnyé léptetik elő az étterem vezetői mindennapos szolgál­tatásaikat. Miből kerekítenek legkö­zelebb ekkora karriert? Mert most úgy látszott, nem a ven­dég, hanem a bevétel a Fö. Varsányi György A Magyar Néphadsereg Köz­ponti Zenei Szakközépiskolájá­nak Parancsnoksága felvételt hirdet az 1973/74-es tanévre. A néphadsereg központi zenei szakközépiskolájában nem a továbbtanulási lapon, hanem a következő okmányok alapján lehet jelentkezni: sajátkezűleg írt önéletrajz; osztályfőnöki jel­lemzés ; zeneiskolai-szaktanári javaslat; az általános iskolai és zeneiskolai félévi tanulmányi eredményeket tartalmazó hiva­talos igazolás. A felsorolt irato­kat 1973. március 10-ig kell be­küldeni a következő címre: Magyar Néphadsereg Központi Zenei Szakközépiskola Parancs­noksága, 1456 Budapest Pf.: 12/s. A jelentkezők márciusban felvételi vizsgát tesznek, amely­nek időpontjáról az érdekelte­ket az iskola parancsnoksága levélben értesíti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents