Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 7. Virágtenger télen — nyáron Örök nyár ezerkétszáz négyzetméteren, — talán ez is lehetne címe az alábbi kisriportnak. Mert itt, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet 1200 négyzetméternyi ünegházaiban állandó a hőmérséklet, zöldellnek a dísznövények, virulnak, virágoznak a kálák, ciklámenek és ki tudná hirtelen elsorolni még mennyi másféle tengernyi virág. Könnyű öltözetű lányok, asszonyok szorgoskodnak a keskeny utakon. Van, aki locsol, van aki gyomlál, de találkoztunk megrendelést teljesítő, virágszedő lánykával is. Girasek Károly a virágkertészet vezetője irányítja a húsztagú kis kollektívát. Tőle kértünk rövid tájékoztatót a múlt évi forgalomról, az idei tervekről. — Körülvett már bennünket a város — mondja kissé szomorúan. — Itt már nem sokáig lesz maradásunk. Sajnos, az üvegházakat és minden más berendezést nem tudjuk máról holnapra gépkocsikra pakolni és elszállítani innen a Móra-város közepéről. A múlt évi eredmény? A városi üzletünkkel együtt elértük az 1,5 millió forintos forgalmat. Néhány számotk is mondhatok: 24 ezer 610 cserép különböző virág mellett 82 ezer szál rózsát, szekfűt, kálát és más virágot értékesítettünk. Ugyancsak 82 ezer virágpalánta került tőlünk a kiskertekbe. A különböző névnapok idején sok a megrendelés, de készítettünk nagyon sok csokrot esküvőkre is. Koszorúkészítéssel is foglalkozunk, a múlt évben öszszesen 2970-et adtunk át a megrendelőknek. Ezek mellett több mással is segítettük a virágkedvelőket. Füvesítést is végeztünk — például a helybéli iparitanuló intézet körül — szakszerűen elkészített virágfölddel szolgáltuk ki vásárlóinkat. A városi parkokba is adtunk virágot. — Az idei tervek? — Szeretnénk még többet tenni a város virágosításáért mint korábban. Tavasszal mintegy 150 ezer palántával várjuk a kerttulajdonosokat és a városi parkok részére is adunk legkevesebb 50 ezret belőlük. Külön öröm lesz számunkra, ha látjuk, hogy a „mi" petúniáink, szalviáink és más általunk nevelt virágok díszítik a város valamelyik parkját, vagy utcáját. O. L. 0 Girasek Mária kertész szakmunkás nagy gond- • Esküvői csokor részére szedi a legszebb kálákat dal locsolja a gyönyörűen virító „ciklámen-táb- Mayer Margit kertész szakmunkás, iát”. Kovács János felvételei Bácsalmási fejlődés - 1976-ig Bácsalmás az elkövetkező 3—4 évben újabb nagy lépéseket kíván tenni a városiasodás útján. A sokirányú fejlesztési program legfontosabb részeként a lakásépítkezés értékelhető. Három év alatt több mint kétszáz új lakás kerül tető alá, amelyből 26 tanácsi beruházásként valósul meg. Nagyobbrészt azonban az OTP vállalkozik társasház-akció szervezésére, elindítására. / Egymillió forintos költséggel bővítik a vízhálózatot, járdát építenek 7,5 kilométer hosszúságban. Azt, hogy hol. milyen sorrendben épüljön a vízvezeték és a járda, a tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok alapján döntik el. összetettek a település-rendezéssel kapcsolatos tervek is. Új híddal és szilárd burkolattal látják el a Kishíd utcát, s ha az összegből futja, újjáépítik a Kígyós ér hídját is. Űj piacteret építenek, s a területet abból a földből töltik fel, amelyet az új út készítésekor termelnek ki. Betonozott vízelvezető árkokat létesítenek a nagyközség hét utcájában. A parkok, az utcák előtti virágoskertek gondozását „társadalmasítják”; nemcsak a vállalatok, a gazdaságok, az intézmények, de a háztulajdonos lakók is szívesen vállalják a parkápolást. E tekintetben nagyszabású előrelépés is történik: társadalmi összefogással ifjúsági parkot hoznak létre. A játszóeszközök készítését és elhelyezését az állami gazdaság, a Petőfi, a Lenin és a Táncsics Tsz, a MEZŐGÉP bácsalmási telepének szocialista brigádjai vállalták. Mini-labdarúgópályát készít a vegyes ktsz és a költségvetési üzem, az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Hivatal pedig csónakázó tavat létesít. Mindezt nyomon Követi a szociális és a kulturális fejlesztés. A tanács megállapodást kötött az állami gazdasággal, amelynek értelmében a gazdaság ez évtől kezdődően vállalja egy huszonöt személyes óvodai csoporttal járó összes költségeket. Az éves költség meghaladja a 80 ezer forintot. Megyei támogatással és társadalmi munkával újjáépítik az iskolai napközi otthont. A rekonstrukciót követően 120 gyermek elhelyezésére lesz mód a napköziben. Az elvégzendő feladatok sora ezzel korántsem merült ki. Az egyik általános iskola 24 termét 1976-ig központi fűtéssel szerelik fel. Az itteni gimnázium az egyetlen középiskola a megyében, amely nem rendelkezik tornateremmel. Erre vonatkozóan a bácsalmásiak a felsőbb szervektől várnak hatékony támogatást. Nem halogatható sokáig az általános iskolai diákotthon bővítése sem. A program sikerének a legfőbb biztosítéka az, hogy a feladatokat a nagyközség túlnyomórészt saját erőforrásokra támaszkodva, a helyi kezdeményezéseket, aktivitást öszehangolva végzi el. ,, Szovjetunióban Európa, Ázsia, Afrika és Latin- Amterika 130 országának több mint 3.5 ezer hallgatója tanul. A moszkvai, leningrádi, kijevi, harkovi, odesszai és más városokban működő felsőoktatási intézmények jólképzett mérnököket, mezőgazdasági szakembereket, orvosokat, tanárokat és más szakembereket bocsátanak ki. A szovjet egyetemeken és főiskolákon az oktatás ingyenes. Az ázsiai és afrikai egyetemi hallga• Valentyina Jeliszejeva, a számológép-laboratórium tanárnője előadást tart az afrikai diákoknak a külföldi kooperátorok karán. tók tanulmányaik megkezdése előtt egy éves nyelvi előkészítő tanfolyamon vesznek részt, ahol elsajátítják a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen nyelvi ismereteket. Évente több ezer fiú és leány tér vissza hazájába szovjet diplomával zsebében, hogy otthon sikeresen alkalmazzák a Szovjetunióban megszerzett tudásokat. K. G. 0 Madien Madio Csád köztársaságbeli kislány a Harkovi Egyetem gyógysaerészkaranak harmadéves hallgatója gyakorlati foglalkozáson a város egyik gyógyszertárában. Foto: APN Íllllll 1 llllllll G A f I > Ili III ill 11K a Á kormányprogram alapján Terveink a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére A MEGYE szarvasmarha-állománya az 1971. évi csökkenés után az elmúlt esztendő végéig lassú növekedésnek indult. A szeptember 30-i állapot szerint a tehénlétszám 1,8 százalékkal emelkedett a gazdaságokban. Külön érdemes megemlíteni, hogy a háztáji állomány 3,1 százalékkal haladja meg az előző évit. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az ágazat fejlesztésére vonatkozó kormányprogram megjelenése óta megnövekedett az érdeklődés a szarvasmarha-tenyésztés iránt. Ennek eredményeképpen a felvásárolt tej mennyisége is 2 százalékkal növekedett, ami ugyan önmagában szerény szám, de jelzi a fejlődést. A program megyei végrehajtása érdekében meghatároztuk azokat a feladatokat, melyeket első lépésként megteszünk. Figyelembe vesszük a megye adottságait, s ennek megfelelően alakítjuk ki a terveket. A nagyüzemi állomány fejlesztése érdekében korszerűsíteni kell az elhelyezést, illetve bővíteni a zártrendszerű szarvasmarha-tenyésztő telepeket. A megyében öt termelőszövetkezetben épült szakosított tehenészeti telep, most épül további tizenegy, kettő beruházásának előkészítését is megkezdték. összesítéseink szerint mintegy 30 ezer tehén számára van férőhely szövetkezeteinkben, ebből 18 ezer korszerű vagy korszerűsíthető. Első feladatunk, hogy az utóbbiakat alkalmassá tegyük a fejlettebb technika befogadására, mivel ez a gyorsabb és hatékonyabb útja a fejlesztésnek. Termelőszövetkezeteink 1975-ig 6 ezer tehén számára korszerűsítik a férőhelyeket. A kedvezőtlen gazdasági körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetek részére az állami támogatáson felül lehetőség van további anyagi segítségre a megye rendelkezésére álló keretből. Ezt azonban elsősorban azok a gazdaságok kapják, amelyek a húshasznosítású szarvasmarhafajtákat tenyésztik. A nagyüzemeken kívül a háztáji és kisegítő gazdaságokban is számottevő állománynövelésre számítunk. Jelenleg is itt van a tehénállománynak több mint 50 százaléka, az összes jószágból 24 ezer darab a tanyákon van. Ez olyan nagy jelentőségű az árutermelésben, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk fejlesztésére. Az állomány növelésének, illetve szinten tartásának előfeltételeit igyekszünk megteremteni. A közös gazdaságoknak arra kell törekedni, hogy a háztáji üzemágakat kellőképpen segítsék. Ezzel is támogatnák azt az elhatározást, hogy legyen minden tanyán tehén. HELYES KEZDEMÉNYEZÉS, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban levő férőhelyek kihasználása érdekében — a gazdákkal történő megegyezés alapján — a közös tulajdonban levő teheneket kihelyezik. Ilyen megállapodások történtek már a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezetben, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetben és másutt. Köztudomású, hogy az állati termékek előállítási költségeinek 60 százalékát a takarmányérték adja. Ennek is mintegy 75 százaléka a tömegtakarmány. Ebből következik, hogy a szarvasmarha-tartás eredményességének kulcsa a takarmánytermesztés fejlesztése, színvonalának emelése. Még mindig rendkívül alacsony a lucerna vetésterülete. Alig éri el a 30 ezer hektárt. A termésátlag nem kielégítő és az eddigi betakarítási, illetve tartósítási módszerek sem felelnek meg a korszerűsítés követelményeinek. Célszerűnek tartjuk a Zárt rendszerű lucernatermesztési módszer kialakítását, a megyében történő elterjesztését. A vaskútiak már kezdeményeztek, reméljük más gazdaságok is csatlakoznak hozzájuk. KEDVEZŐ ADOTTSÁGOK vannak megyénkben a legeltetésre alapozott szarvasmarha-tenyésztésre, összesítéseink szerint mintegy 100 ezer hektárnyi feljavítható gyepterület van. A gyepjavítást szolgáló állami támogatást a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez kívánjuk kötni. Előnyben részesítjük azokat az üzemeket, amelyek a közös állomány mellett a háztájit is segítik. A megye szarvasmarha-állománya csaknem teljesen magyar tarka, amely elsősorban húshasznosítású fajta. Ahol az anyagi lehetőségek és a meglevő épületek néni engedik meg a tejhasznosítású fajták tenyésztését — ez így van az üzemek többségében —, a szakosítást a hústermelés fejlesztése érdekében lehet megvalósítani. Ezt az is indokolja többek között, hogy a jelenlegi tejárak mellett csak tehenenkénti 4 ezer literes hozam fölött gazdaságos a tartás, amit a magyar tarka fajta általában nem tud elérni. Van lehetőségünk néhány gazdaság részére behozni magas tejhozamú import fajtákat. Egyes üzemek máris jelezték igényeiket. A termelés fejlesztésével egy időben szükséges megteremteni a felvásárló és a feldolgozó hálózat korszerűbb, megbízható rerdszerét. Fontosnak tartjuk a háztáji és a kisegítő gazdaságokban jelentkező áruk biztonságos felvásárlását. Ez annál is inkább lényeges, mert például a kiskunhalasi és a kecskeméti tejüzem körzetében a felvásárolt tej mennyiségének 70 százaléka tanyáról származik. A korszerűsítés érdekében szükségessé válik a megyében még tizenkét tejbegyűjtő állomás építése, néhánynak a korszerűsítése, csaknem 30 hűtőberendezés beszerzése a gyűjtőállomások részére. Mindebből látszik, hogy sok feladat áll még előttünk. Ide tartozik a termelő üzemek és a tejipar közötti együttműködés további fejlesztése. Helyes kezdeményezésnek tartjuk a Kiskunfélegyházán kialakítandó közös tejüzem érdekében tett intézkedéseket. A TERVEK megvalósítása több évre szóló feladatokat jelöl meg. Végrehajtásuk hatása nem azonnal jelentkezik. Több évi munkára van szükség a tartós eredmények eléréséhez. GÖDÖR JÓZSEF a megyei tanács vb osztályvezetője Eredmények és gondok a mezőgépgyártásban A Mosonmagyaróvári Gépgyár több mint száz éves múltra tekint vissza. 1856-tól foglalkozik különféle talajművelő és vetőgépek gyártásával. Jelenleg is sorozatban gyártják az ekék és tárcsák korszerű típusait. Megkezdték az NSZK egyik nagyvállalatának licence alapján a Weiste-Accord pneumatikus vetőgép sorozatgyártását is. A kormány által megjelölt főbb feladatokat figyelembe véve szervezték át ’ a gyártási programot. A gépgyár elsősorban a kézi munkaerőt megtakarító és az áruk piaci értékét növelő, válogató, manipuláló gépsorok forgalmazását növeli. Érdekes, hogy a környező szocialista országokban jobban ismerik a mosonmagyaróvári gyártmányokat, mint itthon. A nagy teljesítményű gyümölcs-manipuláló gépsorokból például hatónkban mindössze tíz dolgozik a hűtőházakban, egy-két darab a konzervüzemekben. Ezzel szemben a Szovjetunióba már nyolcvanhárom berendezést szállítottak. Ugyanez a helyzet a hagymaválogató géppel is. Csehszlovákiába 15-öt adtak el, míg a hazai felhasználóknak csupán kettőt. Gépgyártásunknak számolnia kell azzal, hogy a húsprogram megvalósítása során újabb és újabb berendezésekre van szükségük a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A mosonmagyaróváriak igyekeztek a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés • fejlesztéséhez kapcsolódó gépsorokat gyártani. Figyelemre méltó például a Pannon—Kombi sertésetető berendezésük. 'amely nem követi áz eddigi telepek technológiáját. Az etetés nem a padlóról történik, hanem körvályuból, az igényektől függően szárazon vagy nedves takarmánnyal. Ezzel a megoldással a sertések 60 kilogrammon túl is a kívánt 95—105 kilogrammig gazdaságosabban hizlalhatok és biztonságosabban elkerülik a bél és légzőszervi megbetegedéseket. Az állattenyésztési programhoz kapcsolódik a takarmányszárító és keverőüzemek gyártása. 1960-as évektől kezdték meg a forrólevegős, forgódobos gyors- • szárító berendezések gyártását. Az idén 500 ilyen berendezést készítenek. Jellemző, hogy ezek iránt csak a szarvasmarhaprogram meghirdetése óta van nagyobb érdeklődés. A hazai megrendelők előzőleg gyakran lemondták megrendeléseiket. Kénytelenek voltak külföldre szállítani a berendezéseket a mosonmagyaróváriak. A Szovjetunióba 102. Csehszlovákiába 136 ilyen gyorsszárító került. Nagyobb hazai érdeklődésnek köszönhetően a hazánkban üzembe helyezett gyorsszárítók dolgozzák fel a lucernatermés csaknem 10 százalékát. Segítségükkel jelentősen emelkedett a béltartalom értéke és gazdaságosabb lett a termelés. Megyénkben Vaskúton kidolgozta a termelőszövetkezet a zártrendszerű lucernatermesztés módszerét. Hasonlóképpen növelik a lucernatermő területet a megye számos gazdaságában, hiszen a húsprogram megvalósítása ezt szükségessé teszi. A teljes technológiához hozzátartoznak a szárítóberendezések. Sajnos, a mosonmagyaróváriak csak jövőre tudnak szállítani már ezekből a mezőgazdasági üzemeknek, az idei gyártási lehetőségek kimerültek. A nemrég tartott sajtótájékoztatón feltettük a kérdést Gölöncsér Gábornak, a mosonmagyaróvári gépgyár vezérigazgatójának, miképpen lehetne ezen a helyzeten segíteni, illetve az igényeket jobban kielégíteni. Elmondta, hogy a szárítóberendezéshez szükséges egyes alkatrészek gyártása üzemekkel kooperációban történik és ezek nem tudják kellő időben szállítani például a szárítótelephez szükséges dobot, a fogaskerék-koszorúi és más alkatrészeket. Ez bizony nem vigasztalja a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Csőké István, a dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezet elnöke sok mezőgazdasági szakember véleményét foglalja össze, amikor hangoztatja: — Ha a kormány meghirdet egy programot, annak végrehajtását ne csak a mezőgazdasági üzemek részéről várjuk, hanem teremtsük meg a feltételeket az ipar oldaláról is. Ha nem rendelkezünk megfelelő gépparkkal, számoljunk azzal, hogy nem tudjuk megvalósítani elgondolásainkat. A magyar mezőgazdasági gépgyártás, amelynek jelentős bázisa a Mosonmagyaróvári Gépgyár, ért el már eredményeket. Sajnos, még sok gonddal küzd. Nem elég korszerű a gépek gyártásának technológiája. Emiatt egyes berendezések nem elégítik ki az üzemek igényeit, hamar tönkremennek, nem elég megbízhatóak. Ugyanakkor, mint már előzőleg ismertettük, egyes gépsorok külföldön ismertebbek, mint itthon. Mindez arra figyelmezteti a hazai mezőgépgyártókat, hogy többet törődjenek gyártmányaik ismertetésével, a géppark korszerűsítésével, a technológia tökéletesítésével. Hasznos lépésnek tekinthető, hogy a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a Termelőszövetkezetek Árukapcsolatait Szervező Iroda, a TÁSZI együttműködési szerződést kötött. A TÁSZI 1200 hazai mezőgazdasági szövetkezettel áll kapcsolatban és több mint 600 közös gaz-daság társulása. Megyénk szövetkezeteinek nagy része szintén tagja. Az említett együttműködés azt célozza, hogy a gépgyár szakemberei megismerkedjenek a mezőgazdasági üzemek igényeivel és annak megfelelően alakítsák gyártási programjukat. Reméljük ennek meglesz az a hatása, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek hamarabb és nagyobb választékban jutnak hozzá azokhoz a gépekhez, berendezésekhez, amelyek megkönnyítik munkájukat, gazdaságosabbá teszik a termelést. K. S.
