Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

1973. február 27. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPERNYŐ Megjelentek a választási plakátok Játékfilmek A kritikusok és a nézők a leg­utóbbi időkig vállvetve bírálták a tv filmműsorait. Gyakran elő­fordult egy-egy harmatgyenge fércmű vetítése után. hogy az ember a legszívesebben megkér­dezte volna az illetékest: miért tűzték műsorra azt a bizonyos „alkotást”. Mire hivatkozhatott volna mentségként a szerkesztő? Nem volt jobb a piacon? Sok a műsoridő, kevés a remekmű? Különbözők az ízlések? Mind­egyik — lehetséges — válaszban van valami igazság, de az is vi­tathatatlan, hogy a válogatás nem volt eléggé körültekintő, tu­datos. kitartó, ötletes. Másként is lehet, bizonyította — többek között — az elmúlt hét. A® bemutatott filmek külön­­külön is megállták a helyüket és jól kiegészítették egymást. Ked­den A megbilincseltek című al­kotás szokatlan sikert aratott. Napokig beszéltek róla. Méltán, hatalmas teljesítmény. A közön­ség véleménye megegyezett a szakmabeliekkel: a film fontos társadalmi témát tárgyalt izgal­masan, pompás mesterségbeli tu­dással. Tegyük hozzá: olykor túl­ságosan is kiszámítottam adagol­va a különféle hatásos — néha hatásvadászó — momentumokat. Stanley Kramer rendező a tör­ténet megjelenítésére, mondaniva­lójának a kifejtésére sűrűn al­kalmazta a közeli és a félközei beállításokat és ennek köszönhe­tő, hogy A megbilincseltek a képernyőn nem vesztett semmit elhihet 5 ereiéből. Az Kn vagyok Jeromos, a mo­zikban különösebb visszhang nélkül ..futott”. Most a tévé mű­során igazán kellemes perceket szerzett a milliónyi nézősereg­nek. Mi változtunk? Vagy a ha­tás is módosul aszerint, hogy hol, milyen körülmények között né­zünk meg egy-egy filmet. A világhírű szovjet film: A tűzön nincs átkelés, más előjelű metamorfózison esett át. Gleb Panfilov alkotása négy évvel ez­előtt jobban megrázta, elgondol­koztatta. magával ragadta a né­zőket, mint most a tv-felújítá­­son. Teljesen azonosítottuk ma­gunkat akkor — például — az Esti Hírlap kritikusával: „Attól nagyszerű, hogy az emberi szép­ség születését ábrázolja a legsi­­várabb körülmények között”. Joggal dicsérték a lélekábrázolás kiválóságát, a balladai hangvé­telt. Most egy • kicsit csalódtunk. A képernyő kis méretében szin­te szorongtak a hatalmas indula­tok, a sodró „totálképek” és hiá­nyoztak az eredeti alkotás kife­jező színei. A szovjet filmgyár­tás új hullámának a műsorra tű­zését még így is örömmel fogad­tuk, hiszen újszerűén ábrázolta a polgárháborús éveket és Inna Csurikova személyében kitűnő színésznőt láthattunk. A szink­ron ezúttal alatta maradt a szo­kásos színvonalnak. H. N. Hétfőn az ország minden hely­ségében, a városok és falvak ut­cáin megjelentek a választási plakátok; a helyi tanácsok ki­függesztették 1973. április 15-re kitűzött általános tanácstagi vá­lasztások legfontosabb tudnivalói­ról szóló hirdetményt. A választási plakátok közük a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozatát a helyi tanácstagok általános választásá­nak kitűzéséről, s felsorolják a választások lebonyolításának részletes szabályait tartalmazó minisztertanácsi rendelet leglé­nyegesebb pontjait. Közük, hogy a már kitöltött összeírólapok alapján a helyi tanács végrehajtó bizottsága elkészíti a választók névjegyzékét, s a listát március 10—19 között teszik közszemlére a tanács hivatali helyiségében. A névjegyzékbe történt felvételről természetesen minden választó írásbeli értesítést kap, s ez azt is tartalmazza, hogy a választó­jogosult állampolgár lakóhelye szerint melyik tanácsi választó­­kerülethez tartozik, szavazóköré­nek mi a száma, s hol lesz a sza­vazóhelyiség. A* névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás — vagy törvényellenes felvétel — miatt kifogással lehet élni, ame­lyet március 10—21. között — írásban, vagy szóban — az ille­tékes tanács vb-titkáránál lehet bejelenteni. Tanácstag — egyenruhában Számlálják a zésében jeleskedett. Választóival együtt, évenként általában ezer munkaórát dolgoztak. A Petőfi­­sziget és környékének parkosítá­sa, az alsóvárosi és a központi általános iskola csinosítása, sza­nálandó épületek bontása nem egyszer szerepelt az önkéntes munkát vállalók programjában. A tanácstag választói a véradó mozgalomban is aktívak, mint­vadakat egy száz liter vért adtak 1971- ben is és 1972-ben is. — Természetesen a választók gondjai is sokrétűek — jegyezte meg érdeklődésünkre Tóth Imre. — A választási ciklusban pél­dául a katonai körzetbe tartozó határőrök leggyakrabban: házas­ságkötési ügyben, otthon maradt katonafeleségek munkába állítá­sához kérték a segítséget. Töb­ben különböző szociális ügyek megoldását sürgették, bevonulás előtt felvett OTP-kölcsönök tör­lesztési határidejének meghosz­­szabbítását kérték. Az illetéke­sekkel való konzultálás, levelez­­getés leginkább sikerrel járt, ami természetesen erősítette a válasz­tók és a tanácstag kapcsolatát. A végzett munka ismeretében tehát joggal vonjuk le azt a kö­vetkeztetést: Tóth Imre példásan teljesíti a tanácstagsággal járó kötelességét, amit egyébként a megyei tanácstól és a városi ta­nácstól kapott emlékplakettek és oklevelek is bizonyítanak. G. B. Tóth Imre határőr-főtisztet 1971-ben több határőr alegység személyi állománya választotta a Bajai Városi Tanácsba. Akkor, a katonai körzetben minden vá­lasztó harmadszor szavazott bi­zalmat parancsnokának. Most, a választási ciklus végén, mint ahogy más tanácstagok is, szám­vetést végeznek. Tóth Imre is összegezte a tanácstagi munká­ját és érdeklődésünkre a követ­kezőket mondta el: — Számomra nagy megtisztel­tetés. hogy a bajai tanácsban egy évtizede a beosztottjaimat képvi­selhetem. Ügy érzem, hogy az el­ső perctől kezdve igyekeztem a tanácstagsággal járó kötelessé­gemet teljesíteni. Sikerült a ta­nácstagi beszámolókat és a foga­dóórákat rendszeresen megtarta­nom. Részt vettem a tanácsülé­seken és a tanácstagoktól joggal elvárt különböző munkákban is. A városi tanácstag választóitól megtudtuk, hogy Tóth Imre kü­lönösen a város szépítéséért vég­zett társadalmi munkák szerve-Négynapos vadszámlálás kezdő­dött vasárnap Bács-Kiskun me­gyében. A vadászok a területet egymás között felosztva figye­lik, jegyzik a vadforgalmat. Az előzetes tapasztalatok szerint a tavalyinál jobb vadtelítettségre számítanak a Duna—Tisza kö­zén. A tél is kedvező számukra, A legújabb statisztikai adatok szerint csökkent a balesetek szá­ma Bács-Kiskun megye mezőgaz­dasági üzemeiben. Az 1971. évi­nél tavaly átlagosan 205-tel volt kevesebb az üzemi balesetek szá­ma. A kimutatás adatai szerint azonban még sok tennivaló akad a munkásvédelem terén. amit bizonyít az is, hogy már megjelentek az idei ellésű kis­­nyulak és háremekbe verődték a fácánok. A mezei nyúlállomány nagyobb arányú szaporodásával továbbra sem számolnak a vadá­szok. A mezőgazdaság gépesítése, kemizálása pusztítja az állo­mányt. A gondatlanság, a balesetvé­delmi szabályok hiányos ismere­téből adódott, hogy 1972-ben 9 ember vesztette életét a mező­­gazdaságban. Ezért az eddiginél még nagyobb gondot fordítanak a balesetvédelmi szabályok is­mertetésére. a munkafeltételek javítására. Vetőmagok tavaszra A Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat telepeiről nap mint nap növekvő mennyiségű vetőmagot szállítanak a gazdasá­gokba a tavaszi vetésekhez. Fel­­töltötték a kereskedelmi hálózat üzleteit is. Február közepéig 2800 tonna tavaszi árpa, 1100 tonna kukorica- és 400 tonna zab-vető­magot küldtek a gazdaságokba. Tavaszi árpából minden igényt ki tudnak elégíteni, kukorica-ve­tőmagból is elegéndő áll rendel­kezésre. Importtal együtt is csak 80—85 százalékos arányban tudnak ele­get tenni a zabvetőmag megren­deléseknek, ebből a növényből tehát kisebb kínálatra kell szá­­mítaniok a termelőknek. Kisebb­­nagyobb hiány van tavaszi bük­köny, étkezési borsó, zöldbab, saláta és zeller vetőmagvakból. Csökkent a balesetek száma Készülődés a vetésre t A császártöltési Felszabadulás Termelőszövetkezetben is kihasz­nálják a kedvező időjárást, ezekben a napokban fejezik be a mélyszántást. Még mintegy 90 hektár volt hátra az előirányzatból. Salacz József, lánctalpas traktorával naponta 8 holdat szánt fel kukorica vetés alá. (Pásztor Zoltán felvétele.) * * Május: a béke és barátság hónapja Békemozgalmunk 1973-ban A magyar békemozgalom prog­ramja az idén annak jegyében formálódik, hogy a Béke Világ­tanács 1973-at a békeszerető erők világkongresszusának évévé nyilvánította. Az év végén Moszkvában megrendezésre ke­rülő béke-világkongresszus az imperializmus ellen, a békéért, a nemzetközi biztonság erősítéséért és a népek nemzeti függetlensé­géért küzdő társadalmi erők vi­lágtalálkozója lesz. A magyar békemozgalom fon­tos feladatának tartja a moszk­vai béke-világkongresszus célki­tűzéseinek népszerűsítését, külön­böző nemzetközi fórumokon kez­­deményezően lép fel a feszültség enyhítése, a békés egymásmellett­­élés politikájának népszerűsítése és az antiiperialista erők tömö­rítése érdekében. Ezt a célt szol­gálja békemozgalmunk május­ban megrendezésre kerülő béke és barátsági hónapja is. Az euró­pai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságával együttműködésben továbbra is aktívan részt vesz a magyar bé­kemozgalom az európai biztonság megteremtéséért folyó küzdelem­ben. Támogatja békemozgalmunk az indokínai béke helyreállítására és a tűzszünetről szóló megálla­podás betartására irányuló nem­zetközi akciókat. Tovább erősít­jük szolidaritásunkat Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel. A magyar szolidaritási bizottság­gal és más társadalmi szervekkel, mozgalmakkal együttműködve kezdeményező lépéseket tesz az Országos Béketanács a Vietnam­nak nyújtott társadalmi segítség fokozására. Támogatjuk az izraeli agresz­­szió ellen küzdő arab népek har­cát; sokoldalú segítséget nyúj­tunk a közel-keleti térségben működő béke- és más haladó mozgalmaknak. Békemozgalmunk — szolidaritási bizottságunkkal együtt — továbbra is támogatja a függetlenségükért küzdő népek harcát. Részt vállal a faji meg­különböztetés elleni akciódból is. Megkülönböztetett figyelmet fordít az OBT a népek közötti barátság erősítésére. Békemun­kánk aktivistái továbbra is széles körben ismertetik a Szovjetunió és a többi szocialista ország társadalmi,, gazdasági és kulturá­lis eredményeit, aktív békepoliti­káját. A nemzetközi kapcsolatok­ban — az eddigiekhez hasonlóan — fontos teendő a magyarországi szolidaritási mozgalom és a Ha­zafias Népfront-mozgalom népsze­rűsítése, a külföldi kapcsolatok szélesítése. Az idei esztendő a nemzetközi és a magyar békemozgalom meg­alakulásának — szervezett kibon­takozásának — 25. évfordulójához kapcsolódó jubileumi ünnepségek előkészítésének a kezdetét is je­lenti. A hazai békemozgalom ak­tív szerepet vállal az 1973 jú­liusában Berlinben megrendezés­re kerülő X. Világifjúsági Talál­kozó céljainak ismertetésében, határozatainak népszerűsítésében. Lesz mit tenni • Lapunk tegnapelőtti számában, párttagok és pártokívüliek bizo­nyára nagy érdeklődéssel olvasták azt a közleményt, amelyet az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága hozott nyilvánosságra legutóbbi ülésé­ről. A közlemény minden bizonnyal nem elsősorban abból a szempont­ból váltott ki érdeklődést, mert valami különösen újat, az eddigiektől eltérőt tartalmazott, hanem elsősorban azért, mert elemezve a Köz­ponti Bizottság 1972. november 14—15-i határozata alapján a me­gyében is meglevő helyzetet, azonos következtetésekre jutott. Azonos következtetésekre jutott elsősorban abból a szempontból, hogy a X. kongresszuson kitűzött politikai irányvonal helyességét a gyakorlat igazolta, a megye fő célkitűzéseit magába foglaló ötéves terv feladatai időarányosan teljesülnek és egyetértett azzal . a megállapítással is, hogy a pártpolitika realitásokra épül, éppen ezért célkitűzései is reá­lisak és megfelelnek a megye lakossága érdekeinek. • A közleményt olvasó jóleső érzéssel vette tudomásul a megyei pártbizottság állásfoglalásának azon elismerését, amely szerint vala­mennyi eredményünket az „alkotó emberek mindennapi cselekvésé­nek köszönhetjük”. A közlemény olvasóját még többszöri betekintésre készteti az is, hogy nem hallgatja el a feszültséget, a .fejlődésünket akadályozó tényezőket sem, hiszen a társadalmi kérdések elemzésével szoros összefüggésbe hozza (e nélkül nem is lehetne) a gazdasági épí­tőmunka helyzetét, az itt jelentkező eredményeket és a különféle prob­lémákat. • Alapvető megállapításként hangzik, hogy „az erősödő és létszám­ban is növekvő munkásosztály szerepe a megye társadalmi életében meghatározó jellegű...” Ézzel a kérdéssel minden bizonnyal szorosan összefügg az iparnak az utóbbi években jól látható dinamik.is fejlő­dése, új gazdálkodási rendszerünk erősödése és tervszerűségének nö­vekedése is. A társadalmi kérdésekkel és a gazdasági munkával össze­függésben a közlemény úgymond kötelezővé teszi az illetékesek szá­mára azt, hogy „rendszeresen értékelni kell az egyes társadalmi osztá­lyok és rétegek helyzetét”. Ezzel szorosan összefügg a megye paraszt­sága összetételének, társadalmi átrétegződöttségének, struktúrájának, az értelmiség aktivitásának, vagy éppen helyenkénti passzivitása okai­nak felderítése is. A közlemény abból a szempontból is — szinte ezt a kifejezést kell használni — érdekfeszítő, hogy erőteljesen meg is kö­veteli a demokratizmus erősítését, az ügyintézés egyszerűsiteset, az üzérkedés és harácsolás lehetőségeinek felszámolását, a fellépest min­denféle-fajta halogatással szemben, a hatékonyabb gazdálkodást, a szellemi tartalékok intenzívebb kihasználását, a kereskedelem ara­nyos fejlesztését, a mezőgazdasági szakmunkásképzés, a lakásépítés gyorsítását, a tömegközlekedés fejlesztését stb. A közlemény hasonló hangnemben foglalkozik az életszínvonal fej­lesztésével, a pártélet különböző kérdéseinek taglalásával, a termetes pártellenőrzésének észrevehetőbb erősödéséért, az őszinte es nyílt vé­leményalkotás lehetőségének biztosításáért. Az ideológiai helyzet ered­ményeinek mérlegelése is része a közleménynek és fontos célkitűzések, feladatok olvashatók ki belőle. • Lényeges dokumentum került tehát a kommunisták és a párton­kívüliek birtokába. Mondhatjuk: van és lesz mit tenni az elkövetkező hónapokban. - , PANORÁMA Turizmus Kamcsatkában A félsziget a turisták Mekká­ja. A Szovjetunió minden részé­ből, Észtországból, Litvániából, Lettországból, Moszkvából, Le­­nirigrádból, Kijevből, Baskiriá­­ból, Odesszából és más városok­ból utaznak ide, hogy egy pillan­tást vessenek a vulkánikus krá­terekre és igyanak a tiszta vizű hegyi patakból. A múlt évben 9 ezren látogatták meg Kamcsat­kát, idén 14 ezren keresik fel. A kamcsatkai turisztikai bizott­ság több kirándulás- és turista­­útvonalat dolgozott ki. Az ide ér­kező vendégek a programok alap­ján megtekinthetik a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibé­riai tagozatának hőfizikai intéze­tét, a Nacsiniki tavat, mely a lazactermelés egyik központja. Felkeresik a kamcsatkai Petro­­pavlovszk történelmi helyeit és repülőgépről megtekinthetik a Karimi és az Avacsini vulkáno­kat. A látványosságok között fontos helyet foglal el a híres termé­szeti csoda, a gejzírfensík. Kam­csatka e területén több száz ki­­sebb-nagyobb gejzír tör fel, fo­lyamatosan vagy szakaszosan mű­ködve. A föld mintha füstöt lö­­velne. Hol itt, hol ott tör fel ha­talmas dübörgés kíséretében a forró víz és vízgőz, mely a szi­várvány minden színében játszik. A fennsíktól nem messzire a tu­risták láthatják a híres Kronocki védett területet és annak gazdag állat- és növényvilágát. A vendé­geket kényelmes házak és üdü­lők várják. A nehezen megköze­líthető helyekre helikopterek szállítják az élelemutánpótlást. A kamcsatkai turizmus erősen fejlődik. Jelenleg a turistaválla­latnak 30 állandó idegenvezetője van. Petropavlovszk északi részé­ben megkezdték egy turistaköz­pont építését, szállodával, étter­mekkel és mozival. Az építési költségekre 3 és fél millió ru­belt biztosítanak. Anna Garkajava

Next

/
Thumbnails
Contents