Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 27. Tanulmány van, vers nincs Kttnyvesbolt polcain hét­­fftjtn, Petőfivel foglalkozó bumlmányhétct sorakozik, kbKtiii Mezősi Károly pos»r-»r.inssv' könyve, a nemrég megjelent „Köie­­úm Petőfihez”. Sajnos, a»*i legfetaelebb veaetlMt bennünket a köitöhöz — «sssses verselnek gyűjtemé­ny*. HoUvadkerten osm íta-phaié pillanatnyilag. Pormit« tászlóné, a* fiz­uén kívánság ' K. C Szétnyitható ház Aíi okoz kisebb gondot egy szabványos ház leendő gazdájá­nak — hogy megfelelő alkatré­szeket szerezzen hozzá és a hely­színen összeszerelje a házat, vagy pedig a már összeállított, or­mótlan alkotmányt elszállítani? Mindkét dolog meglehetősen ne­héz, némely esetben pedig való­sággal lehetetlen. A Svenska Metallverken svéd cég^ly módon oldotta meg ezt a problémát, hogy alumínium­­szerelvénybe foglalt, rugalmas lemezekből álló házat szerkesz­tett, amely viszonylag kevés he­lyet foglal el és közönséges te­herautón szállítható. Az össze­szerelésnél elegendő, ha kihúz­zák egymásból a ház három ösz­­szetolható elemét, és máris ké­szen áll egy két- vagy három­szobás lakás. Együttműködési kezdeményezések a Homokhátságon A Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetségéhez 48 termelő-, 43 szak- és 1 halászati szövetkezet tar­tozik. A körzet közös gazdaságai nagyobbrészt kedvezőtlen adottságúak. Nagyobb anyagi ráfordítással, több erőfeszítés­sel tudják csak eredményeiket növelni. Az egy hektárra jutó — aranykoronában számított — kataszteri tiszta jövedelem átlagosan húsz százalékkal alacsonyabb, mint a megye más területein tevékenykedő gazdaságokban. Magony Imrével, a szövetség titkárával arról beszélgetünk, miként birkóznak meg a sok feladattal a körzet gazdaságai és gondjaik megoldásához milyen segítséget kapnak. — A csaknem egy évvel ez­előtt, tavaly márciusban tartott küldöttértekezletünkön. tagszö­vetkezeteink meghatározták a szövetség legfontosabb feladatait. Ezeket három fő csoportra lehetv osztani. Kértek bennünket, hogy foglalkozzunk többet a gazdálko­dás jövedelmezőségének növelé­sét elősegítő módszerekkel, téri melési. és műszaki tanácsadás­sal és ellenőrizzük ezek haté­konyságát. Feladatként jelölték meg a szövetkezetek belső szer­vezeti élete továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. Idetar­tozik elsősorban a szövetkezeti demokrácia elvének szélesebb körű érvényesítése. — Mit mutatnak az elmúlt évi mérlegek? Hogyan értékel­hetjük az eddig lezajlott zárszá­madási közgyűléseket? — Az 1972-es termelési ter­veket alaposabban, körültekin­tőbben, a helyi adottságokat jobban figyelembe véve állították össze a gazdaságok, mint az elő­zőeket. Eredményeik is jobbak, mint eddig bármikor, hiszen a körzetben átlag tíz százalékos termelési értéknövekedést értek el a szövetkezetek. A mérleg­hiány is kevesebb, mint az előző években. Nemcsak millió forint­ban számítva, hanem az egy szö­vetkezetre eső összeget tekintve is. Ugyanakkor kevesebb is a mérleghiányos gazdaság, mint az előző években. Szövetkezeteink növelték a biztonsági tartalékot, vagyis tovább szilárdult a gaz­dálkodás. A legdinamikusabb fejlődést a növénytermesztésben érték el az elmúlt esztendőben. Néhány adattal érdemes ezt alátámasz­tani. 750 vagonnal több kenyér­­gabonát adtak a körzet gazda­ságai, mint az előző évben. Az abraktakarmányok vetésterülete csaknem 5 százalékkal növeke­dett, a betakarított mennyiség viszont több mint 40 százalékkal magasabb, mint 1971-ben volt. A pillangósoknál 45 százalékos a területnövekedés és 70 százalé­kos a betakarított terménymeny­nyiség növekedése. Hasonlóképpen javultak az eredmények a szőlő- és gyü­mölcstermesztésben is. Az állattenyésztésben a terme­lési értéknövekedés 4—6 száza­lék között van. Befolyásolta az eredményeket, hogy legtöbb gaz­daságunk tavaly fogott hozzá nagyobb mértékben a szarvas­marha-állomány tbc- és brucella­­mentesítéséhez. Az állattenyésztéssel kapcso­latban szükséges megjegyezni, hogy a háztáji gazdaságoknak még döntő szerepük van. Azösz­­szes szarvasmarha-állománynak csaknem hatvan, a sertésállo­mánynak több mint kilencven százaléka még a kisgazdaságok­ban van. Körzetünkben a szak­szövetkezeti gazdák családi mű­velésben levő gazdaságai még az átlagosnál is nagyobb lehetősé­get, nyújtanak az állattenyésztés fejlesztésére. Számos termelő- és szakszövetkezet kötött megálla­podást a gazdákkal a közös állo­mány egy részének kihelyezésére, az állatállomány továbbszaporí­­tására. Ezzel a tagság tulajdortá­­ban levő, kihasználatlan istálló­kat »hasznosítják. A gazda ’jöve­delme emelkedik és azáltal, hogy az állatokat a közös közvetítésé­vel értékesíti, a szövetkezet nagyüzemi felárhoz jut. — Már az elmúlt esztendőben számos alkalommal kezdemé­nyezték az összefogást ebben a körzetben. A tapasztalatok sze­rint a közös gazdaságok egyre inkább felismerik, hogy csak együttesen, a területek és az anyagi, valamint a szellemi erők összpontosításával tudnak előbb­re jutái. Milyen tapasztalatok­ról számolhatunk be ezzel össze­függésben? — 1972 januárjában egyesült három kiskunfélegyházi terme­lőszövetkezet. Az elmúlt eszten­dő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy érdemes volt összefogni, mert soha ilyen jól nem tudták megszervezni a munkájukat és sikerült növelniük a termelé­kenységet, a termelési értéket. Az összefogás sokféle formában jelentkezett. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin, a Vörös Csillag és a városföldi Dózsa közös ser­téskombinátot épít a Városföldi Állami Gazdasággal. Az építke­zés nemsokára befejeződik. A nyári és az őszi munkák idején a körzet gazdaságai gé­pekkel, emberekkel segítették egymást a betakarításban. A vá­rosföldi Dózsa Termelőszövetke­zet csatlakozott a bábolnai ku­koricatermesztési rendszerhez. Több termelőszövetkezet pedig a bajai kukoricatermesztési rend­szer alkalmazásával igyekszik növelni eredményeit. A kecske­méti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet volt az első csatlakozó még az elmúlt esz­tendőben. Kiskunfélegyházán összefogtak a .termelőszövetkeze­tek egy vágóhíd közös üzemben tartására és a tejiparral is meg­állapodást kötöttek égy korszerű tejüzem létesítésére. Az idén is történt már néhány kezdeményezés egyesítésekre. A kecskeméti Boldogulás Termelő­­szövetkezet csatlakozott a Ma­gyar—Szovjet’ Barátság Termelő­­szövetkezethez. Hasonló szándé­kot 1 jeleztek a zárszámadó köz­gyűléseken több kiskunfélegyhá­zi és kerekegyházi szövetkezet­ben is. A közgyűléseken egyébként számos gazda szóvá teszi az ösz­­szefogás szükségességét, hivat­kozik az eddigi tapasztalatokra, vagy más gazdaságok példájára. Természetesen a területi szö­vetség részéről mi megadjuk az ehhez szükséges támogatást —, hangoztatta végezetül Magony Imre. K. S. Rózsika néni lányai Halkan, meg-meg szakadó ütemben zümmögnek a varró­gépek a neon fényes munkate­remben. Idősebb, fiatalabb nők ülnek a gépek előtt s feszült fi­gyelemmel' kísérik a tűk villám­gyors mozgását. A Kiskunsági Ruhaüzem gátéri telepén dolgo­zók közül legtöbben néhány hó­nappal ezelőtt még* nem gondol­ták volna, hogy hamarosan üze­mi munkások lesznek ... Fricska Sándorné, a fiatal te­lep vezetője Kiskunfélegyházá­ról jár ki mindennap. — Fárasztóbb mintha a fé­legyházi üzemben dolgoznék — mondja — de szívesen teszem. Örülök annak, hogy részese le­hetek a „gátéri textilipar” meg­teremtésének. A „lányaim” — bár van közöttük velen egy idős, sőt jóval idősebb is — a múlt nyáron kezdték a tanulást. Néhány hónapig bejártak a fé­legyházi üzembe. December ele­jén elkészült ez a telep s ekkor kezdtük az önálló termelést Lányka anorákokat gyártunk s bár még nem tudjuk teljesíteni a száz százalékot, bízom abban, hogy hamarosan ez is sikerül. Fricskáné, míg beszélgetünk, oda-oda néz a teremben dolgo­zókra. Amikor tekintete kérő pillantással találkqzik egy pil­lanatra elnézést kér és máris a hívó segítségére siet. Kéretlenül odalépek, és néhány szót váltok Dósa Margittal, akinek ez már a második munkahelye, pedig csak 17 éves. — Apukám és bátyám is a ter­melőszövetkezetben növényter­mesztők — meséli fülig oirulva. — Amikor elvégeztem az általá­nost, nem sokat gondolkoztam, jelentkeztem a tsz ládaüzemébe. A múlt év nyaráig ott szegeltem a gyümölcsösládákat, bizony, nem volt könnyű és tiszta munka. Azt hiszem — néz fel a varró­gépről —, nem lehet csodálkozni azon, hogy ide jelentkeztem. Mindig szerettem volna megta­nulni a varrást, de korábban nem Volt rá alkalmam. Szeret­nék majd szakmunkásvizsgát is tenni... — Margit szorgalmas, igyekvő — mondja a telepvezetőnő, mi­kor ellépünk a gép mellől. — Azt hiszem, elsők között lesz majd, aki eléri a száz százalékot. Persze, az idősebbek ellen sincs kifogásom. Itt van például Sza­bó néni... — Nekem már két unokám is van — mondja mosolyogva Sza­bó Jánosné. — Tavaly ilyenkor a disznókat, tyúkokat etetve, a háztájit művelve még nem gon­doltam volna, hogy ilyen szép munkahelyen dolgozom majd. Férjem ma ládaüzemben dolgozik, egvik fiam Félegyházán felszol­gáló, a másik Csongrádon aszta­los. Magunk maradtunk, s bele­fáradtam már a háztáji állatok­kal való bajlódásba. Persze, itt nem keresek annyit, mint ameny­­nyit azokkal, de a munkám ösz­­szehasolíthatatlanul könnyebb és fő'eg tisztább. A kereset, sajnos, még kevés, alig éri el az ezer forintot. .. — Erzsikével nem akar be­szélni? — kérdezi Fricskáné. — Az üzem neveltje, itt az egyik szalag vezetője. Gátéri lakos... — Három éve szereztem meg a szakmunkás-képesítést — mu­tatkozik be Kirí Erzsébet. —• Sajnos, ott kellett hagynom a megszokott környezetet, mert na­gyon nehéz volt a bejárás. A HÓDIKÖT csongrádi üzemében dolgoztam, de ott sem volt jó, mert hamarosan megváltozott a menetrend és be kellett költöz­nöm albérletbe. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy közsé­günkben telepet létesít a félegy­házi vállalat. Mert. bár másfél éve Csongrádon dolgoztam, fél­­egvházinak éreztem magam — teszi hozzá magyarázóan. — Je­lentkeztem és Rózsika néni irá­nyításával megkezdtem a szalag­vezetői teendők elsajátítását. Ak­kor még nem gondoltam volna azt. aminek később nagyon meg­örültem, hogy Rózsika néni lett a telepvezető... Nagyon sokat tanulok tőle és őszre beiratko­zom a Ruhaipari Technikumba is. Annyit még elárulhatok — ezt biztosan nem tudja —, hogy Rózsika néni most február 18-án 10 éve dolgozik a vállalatnál. Később alkalmam volt "néhány szót váltani Horváth Józseffel, a vállalat főmérnökével. — Igaz — mondta a főmérnök —, gátéri telepünk dolgozói még nem sokat keresnek, de nem is sokat termelnek. Januárban alig érték el a hatvan százalékot. Ez a telep pedig nem 1200, hanem 3 ezer anorák gyártására lenne képes ezzel a létszámmal. Né­hány hónappal gyakorlottabb bu­gaci telepünkön az egyik szala­gon már átlag 1400—1500 forin­tot keresnek. i A főmérnök utolsó mondata szóljon a gátéri telep dolgozói­nak is: Nem hinném, hogy né­hány hónap múlva, ha megfelelő gyakorlatot szereznek a munká­ban, ne lennének elégedettek a keresetükkel. Opauszky László • Baloldali képünkön: Fricskáné szeretettel segít mindenkit a szakmai fogások elsajátításá­ban. Felvételünkön Dósa Mar­gittal. • Középen: Szabó Jánosné, aki nem cserélné el korábbi mun­káját a mostaniért. • Jobbra: A fiatal szalagvezető Kirí Erzsiké — is állandóan kész a segítségre. TUDOMÁNY technika A szívinfarktus modellje Nyugalom, nyugalom és me­gint csak nyugalom — ez min­dig elengedhetetlen követel­ménynek számított az infarktus gyógyításánál. Dr. Cejtlovszkij páciensei között mindenféle.szív­­beteg akad a csekély szívbánta­­lomtól lábadozóktól a szívizom­infarktusban szenvedőkig. Am szó szerint néhány napba telik csupán, és mindnyájan újra jár­ni kezdenek, sőt később még futni is tudnak. Hogyan? Futni^ — csodálko­zik az olvasó. Es itt kell meg­magyarázni, milyen betegekről van szó. Szemjon Jefimovics pá­ciensei — kutyák, szívbajuk pe­dig nem magától fejlődött ki, ha­nem műtétileg idézték elő a Per­mi Orvostudományi Intézet köz­ponti tudományos kutató labora­tóriumának patofiziológiai osztá­lyán. A stenocardia és az infark­tus teljes tudományos értékű modelljét „hozzák létre” itt, ami a fiziológusoknak módot nyújt arra, hogy figyelemmel kísérjék a súlyos szívbetegségek fejlődé­sét és módszereket dolgozzanak ki megelőzésükre és hatékony gyógyításukra. Sz. J. Cejtlovszkij M. R. Mo­­gendovics professzor tanítványa. E tudós neve jól ismert az or­vostudomány világában. Nevé­hez fűződik azoknak a reflexek­nek a felfedezése, amelyek se­gítségével az agy állandó kap­csolatot tart az izmok és a belső szervek között és módosíthatja az életfontosságú szervek egész rendszerének működési rendjét. Az izmok nem csupán fizikai munkát végeznek, hanem egyút­tal sajátságos érzékszervek is, amelyek jelzést adnak az agy­nak működésükről. Régen kimu­tatták már,- hogy az emberi szer­vezet óriási potenciális lehetősé­gekkel rendelkezik. Ezek ideig­­óráig szunnyadnak, míg bizonyos körülmények között működésbe nem lép az akarat rugója. Nem egy esetről tudunk, amikor hajó­tűz vagy hajótörés alkalmával az addig tengeri betegségben szenvedő emberek hirtelen ki­gyógyultak ebből. Az ingerület és a gátlás az agy alapvető fi­ziológiai folyamatai. De térjünk vissza dr. Cejt­lovszkij infarktus-eseteire. Épp az ő kísérletei igazolják az em­lített elméleti feltevéseket. A fi­ziológiai funkciók mutatóit egy­idejűleg regisztráló korszerű ké­szülék kimutatta, hogy a beteg­ségek súlyos időszakában a szív épp a reflexek segítségével csök­kenti az izom'zat aktivitását, mintegy védve magát a túlterhe­léstől. Mihelyt azonban elmúlt ez az időszak, újra megélénkül az izmok tevékenysége. Miért ne menjünk hát az emberi szerve­zet működése elé — gondolta a tudós —, mikor ez az egyensúly helyreállítására törekszik, miért ne használjuk fel a kellően ada­golt mozgást a szív életműkö­déseinek, a véredények (, rugal­masságának és szilárdságának fokozására szolgáló eszközként? A mesterséges infarktusokra Cejtlovszkij nem tért rá rögtön. Kezdetben mesterséges stenocar­­diát, jelentéktelen szívsérülése­ket idézett elő az állatokon. A kutyákat hosszasan készítik elő a műtétre. Némelyikükkel fo­kozott igénybevétellel járó ed­zéseket tartanak különleges pá­lyákon, amelyek segítségével az állatok futásának gyorsaságát és időtartamát szabályozzák. Máso­kat pedig szűk ketrecekben tar­tanak, amelyekben a mozgás le­hetősége igen korlátozott. Mihelyt az állatok magukhoz térnek a műtét után, mozgásra ösztönzik őket. Megváltozik az edzőpályákon végzett munka rendje, megfigyeléseket végeznek arra vonatkozólag, hogyan reagál az olyannyira különböző fokú megterhelésre azoknak a kutyák­nak a szíve, amelyek előzőleg edzéseken vettek részt és azoké, amelyek csekély mozgással járó életmódot folytattak. — És mi következik mindeb­ből? — kérdezem tréfásan Szem­jon Jeíimovicstól. — Mindnyá­jan elfuthatnak az infarktus elől? f — Minden azon múlik, mikor kezdenek futni és milyen gyor­san — feleli a tudós. Feltárni az infarktus idején a szervezetben végbemenő folya­matokat, megállapítani, mikor a legcélszerűbb a gyógyításhoz ak­tív mozgást alkalmazni — ezért folynak ezek a kísérletek. V. Ivanov (APN) Kézi EKG-késziilék A szív állapotáról, működésé­ről gyors tájékoztatást adó elektrokardiográíia (EKG) nem­csak helyhez kötötten (kórházak­ban, rendelőintézetekben) lehet szükség, hanem „külső” vizsgá­latoknál is (elsősegélynyújtás­nál, el nem mozdítható fekvő betegnél, sportorvosi megfigye­léseknél stb.). Erre a célra „Vi­­sicard” néven kis hordozható EKG-készüléket hoz forgalomba egy freiburgi cég. A készülék három talpát a mellkas megha­tározott pontjaira kell illeszteni a vizsgálatkor, közvetlenül a szív fölé. A műszert négy szárazelem táplálja. Az elülső műszerlapon helyezkednek el a kézelőgom­bok, szabályzók, a jelzőlámpa és az EKG-görbét mutató kismére­tű katódsugárcső képernyője. Csecsemők és kisgyermekek vizs­gálatához cserélhető, egymáshoz közelebb eső talpakkal szerelik fel a készüléket. A testmozgás segít • Vannak, akik rendszeres futással küldenek a civilizációs ártalmak (túltáplállság, szív- és vérkeringés! zavarok stb.) ellen, mások sportolással igyekeznek megelőzni az ülőfoglalkozásból eredő ké­sőbbi kellemetlenségeket. A nyugat-berlini posta irodaházában kis sportszobát rendeztek be, s — munkaidőn kívül — bárki igénybe veheti a helybenjáró-kerékpárt, az evezőpadot, az ex­pandert, s a ffibbi izommozgató sporteszközt. A tapasztalat azt mutatja, hogy irodai dolgozók szívesen rászánnak egy-egy fél­órát a testmozgásra, ha az ott helyben megoldható, s nem kell elmenniük máshová.

Next

/
Thumbnails
Contents