Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-27 / 48. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 27. Tanulmány van, vers nincs Kttnyvesbolt polcain hétfftjtn, Petőfivel foglalkozó bumlmányhétct sorakozik, kbKtiii Mezősi Károly pos»r-»r.inssv' könyve, a nemrég megjelent „Köieúm Petőfihez”. Sajnos, a»*i legfetaelebb veaetlMt bennünket a köitöhöz — «sssses verselnek gyűjtemény*. HoUvadkerten osm íta-phaié pillanatnyilag. Pormit« tászlóné, a* fizuén kívánság ' K. C Szétnyitható ház Aíi okoz kisebb gondot egy szabványos ház leendő gazdájának — hogy megfelelő alkatrészeket szerezzen hozzá és a helyszínen összeszerelje a házat, vagy pedig a már összeállított, ormótlan alkotmányt elszállítani? Mindkét dolog meglehetősen nehéz, némely esetben pedig valósággal lehetetlen. A Svenska Metallverken svéd cég^ly módon oldotta meg ezt a problémát, hogy alumíniumszerelvénybe foglalt, rugalmas lemezekből álló házat szerkesztett, amely viszonylag kevés helyet foglal el és közönséges teherautón szállítható. Az összeszerelésnél elegendő, ha kihúzzák egymásból a ház három öszszetolható elemét, és máris készen áll egy két- vagy háromszobás lakás. Együttműködési kezdeményezések a Homokhátságon A Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez 48 termelő-, 43 szak- és 1 halászati szövetkezet tartozik. A körzet közös gazdaságai nagyobbrészt kedvezőtlen adottságúak. Nagyobb anyagi ráfordítással, több erőfeszítéssel tudják csak eredményeiket növelni. Az egy hektárra jutó — aranykoronában számított — kataszteri tiszta jövedelem átlagosan húsz százalékkal alacsonyabb, mint a megye más területein tevékenykedő gazdaságokban. Magony Imrével, a szövetség titkárával arról beszélgetünk, miként birkóznak meg a sok feladattal a körzet gazdaságai és gondjaik megoldásához milyen segítséget kapnak. — A csaknem egy évvel ezelőtt, tavaly márciusban tartott küldöttértekezletünkön. tagszövetkezeteink meghatározták a szövetség legfontosabb feladatait. Ezeket három fő csoportra lehetv osztani. Kértek bennünket, hogy foglalkozzunk többet a gazdálkodás jövedelmezőségének növelését elősegítő módszerekkel, téri melési. és műszaki tanácsadással és ellenőrizzük ezek hatékonyságát. Feladatként jelölték meg a szövetkezetek belső szervezeti élete továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. Idetartozik elsősorban a szövetkezeti demokrácia elvének szélesebb körű érvényesítése. — Mit mutatnak az elmúlt évi mérlegek? Hogyan értékelhetjük az eddig lezajlott zárszámadási közgyűléseket? — Az 1972-es termelési terveket alaposabban, körültekintőbben, a helyi adottságokat jobban figyelembe véve állították össze a gazdaságok, mint az előzőeket. Eredményeik is jobbak, mint eddig bármikor, hiszen a körzetben átlag tíz százalékos termelési értéknövekedést értek el a szövetkezetek. A mérleghiány is kevesebb, mint az előző években. Nemcsak millió forintban számítva, hanem az egy szövetkezetre eső összeget tekintve is. Ugyanakkor kevesebb is a mérleghiányos gazdaság, mint az előző években. Szövetkezeteink növelték a biztonsági tartalékot, vagyis tovább szilárdult a gazdálkodás. A legdinamikusabb fejlődést a növénytermesztésben érték el az elmúlt esztendőben. Néhány adattal érdemes ezt alátámasztani. 750 vagonnal több kenyérgabonát adtak a körzet gazdaságai, mint az előző évben. Az abraktakarmányok vetésterülete csaknem 5 százalékkal növekedett, a betakarított mennyiség viszont több mint 40 százalékkal magasabb, mint 1971-ben volt. A pillangósoknál 45 százalékos a területnövekedés és 70 százalékos a betakarított terménymenynyiség növekedése. Hasonlóképpen javultak az eredmények a szőlő- és gyümölcstermesztésben is. Az állattenyésztésben a termelési értéknövekedés 4—6 százalék között van. Befolyásolta az eredményeket, hogy legtöbb gazdaságunk tavaly fogott hozzá nagyobb mértékben a szarvasmarha-állomány tbc- és brucellamentesítéséhez. Az állattenyésztéssel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a háztáji gazdaságoknak még döntő szerepük van. Azöszszes szarvasmarha-állománynak csaknem hatvan, a sertésállománynak több mint kilencven százaléka még a kisgazdaságokban van. Körzetünkben a szakszövetkezeti gazdák családi művelésben levő gazdaságai még az átlagosnál is nagyobb lehetőséget, nyújtanak az állattenyésztés fejlesztésére. Számos termelő- és szakszövetkezet kötött megállapodást a gazdákkal a közös állomány egy részének kihelyezésére, az állatállomány továbbszaporítására. Ezzel a tagság tulajdortában levő, kihasználatlan istállókat »hasznosítják. A gazda ’jövedelme emelkedik és azáltal, hogy az állatokat a közös közvetítésével értékesíti, a szövetkezet nagyüzemi felárhoz jut. — Már az elmúlt esztendőben számos alkalommal kezdeményezték az összefogást ebben a körzetben. A tapasztalatok szerint a közös gazdaságok egyre inkább felismerik, hogy csak együttesen, a területek és az anyagi, valamint a szellemi erők összpontosításával tudnak előbbre jutái. Milyen tapasztalatokról számolhatunk be ezzel összefüggésben? — 1972 januárjában egyesült három kiskunfélegyházi termelőszövetkezet. Az elmúlt esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy érdemes volt összefogni, mert soha ilyen jól nem tudták megszervezni a munkájukat és sikerült növelniük a termelékenységet, a termelési értéket. Az összefogás sokféle formában jelentkezett. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin, a Vörös Csillag és a városföldi Dózsa közös sertéskombinátot épít a Városföldi Állami Gazdasággal. Az építkezés nemsokára befejeződik. A nyári és az őszi munkák idején a körzet gazdaságai gépekkel, emberekkel segítették egymást a betakarításban. A városföldi Dózsa Termelőszövetkezet csatlakozott a bábolnai kukoricatermesztési rendszerhez. Több termelőszövetkezet pedig a bajai kukoricatermesztési rendszer alkalmazásával igyekszik növelni eredményeit. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet volt az első csatlakozó még az elmúlt esztendőben. Kiskunfélegyházán összefogtak a .termelőszövetkezetek egy vágóhíd közös üzemben tartására és a tejiparral is megállapodást kötöttek égy korszerű tejüzem létesítésére. Az idén is történt már néhány kezdeményezés egyesítésekre. A kecskeméti Boldogulás Termelőszövetkezet csatlakozott a Magyar—Szovjet’ Barátság Termelőszövetkezethez. Hasonló szándékot 1 jeleztek a zárszámadó közgyűléseken több kiskunfélegyházi és kerekegyházi szövetkezetben is. A közgyűléseken egyébként számos gazda szóvá teszi az öszszefogás szükségességét, hivatkozik az eddigi tapasztalatokra, vagy más gazdaságok példájára. Természetesen a területi szövetség részéről mi megadjuk az ehhez szükséges támogatást —, hangoztatta végezetül Magony Imre. K. S. Rózsika néni lányai Halkan, meg-meg szakadó ütemben zümmögnek a varrógépek a neon fényes munkateremben. Idősebb, fiatalabb nők ülnek a gépek előtt s feszült figyelemmel' kísérik a tűk villámgyors mozgását. A Kiskunsági Ruhaüzem gátéri telepén dolgozók közül legtöbben néhány hónappal ezelőtt még* nem gondolták volna, hogy hamarosan üzemi munkások lesznek ... Fricska Sándorné, a fiatal telep vezetője Kiskunfélegyházáról jár ki mindennap. — Fárasztóbb mintha a félegyházi üzemben dolgoznék — mondja — de szívesen teszem. Örülök annak, hogy részese lehetek a „gátéri textilipar” megteremtésének. A „lányaim” — bár van közöttük velen egy idős, sőt jóval idősebb is — a múlt nyáron kezdték a tanulást. Néhány hónapig bejártak a félegyházi üzembe. December elején elkészült ez a telep s ekkor kezdtük az önálló termelést Lányka anorákokat gyártunk s bár még nem tudjuk teljesíteni a száz százalékot, bízom abban, hogy hamarosan ez is sikerül. Fricskáné, míg beszélgetünk, oda-oda néz a teremben dolgozókra. Amikor tekintete kérő pillantással találkqzik egy pillanatra elnézést kér és máris a hívó segítségére siet. Kéretlenül odalépek, és néhány szót váltok Dósa Margittal, akinek ez már a második munkahelye, pedig csak 17 éves. — Apukám és bátyám is a termelőszövetkezetben növénytermesztők — meséli fülig oirulva. — Amikor elvégeztem az általánost, nem sokat gondolkoztam, jelentkeztem a tsz ládaüzemébe. A múlt év nyaráig ott szegeltem a gyümölcsösládákat, bizony, nem volt könnyű és tiszta munka. Azt hiszem — néz fel a varrógépről —, nem lehet csodálkozni azon, hogy ide jelentkeztem. Mindig szerettem volna megtanulni a varrást, de korábban nem Volt rá alkalmam. Szeretnék majd szakmunkásvizsgát is tenni... — Margit szorgalmas, igyekvő — mondja a telepvezetőnő, mikor ellépünk a gép mellől. — Azt hiszem, elsők között lesz majd, aki eléri a száz százalékot. Persze, az idősebbek ellen sincs kifogásom. Itt van például Szabó néni... — Nekem már két unokám is van — mondja mosolyogva Szabó Jánosné. — Tavaly ilyenkor a disznókat, tyúkokat etetve, a háztájit művelve még nem gondoltam volna, hogy ilyen szép munkahelyen dolgozom majd. Férjem ma ládaüzemben dolgozik, egvik fiam Félegyházán felszolgáló, a másik Csongrádon asztalos. Magunk maradtunk, s belefáradtam már a háztáji állatokkal való bajlódásba. Persze, itt nem keresek annyit, mint amenynyit azokkal, de a munkám öszszehasolíthatatlanul könnyebb és fő'eg tisztább. A kereset, sajnos, még kevés, alig éri el az ezer forintot. .. — Erzsikével nem akar beszélni? — kérdezi Fricskáné. — Az üzem neveltje, itt az egyik szalag vezetője. Gátéri lakos... — Három éve szereztem meg a szakmunkás-képesítést — mutatkozik be Kirí Erzsébet. —• Sajnos, ott kellett hagynom a megszokott környezetet, mert nagyon nehéz volt a bejárás. A HÓDIKÖT csongrádi üzemében dolgoztam, de ott sem volt jó, mert hamarosan megváltozott a menetrend és be kellett költöznöm albérletbe. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy községünkben telepet létesít a félegyházi vállalat. Mert. bár másfél éve Csongrádon dolgoztam, félegvházinak éreztem magam — teszi hozzá magyarázóan. — Jelentkeztem és Rózsika néni irányításával megkezdtem a szalagvezetői teendők elsajátítását. Akkor még nem gondoltam volna azt. aminek később nagyon megörültem, hogy Rózsika néni lett a telepvezető... Nagyon sokat tanulok tőle és őszre beiratkozom a Ruhaipari Technikumba is. Annyit még elárulhatok — ezt biztosan nem tudja —, hogy Rózsika néni most február 18-án 10 éve dolgozik a vállalatnál. Később alkalmam volt "néhány szót váltani Horváth Józseffel, a vállalat főmérnökével. — Igaz — mondta a főmérnök —, gátéri telepünk dolgozói még nem sokat keresnek, de nem is sokat termelnek. Januárban alig érték el a hatvan százalékot. Ez a telep pedig nem 1200, hanem 3 ezer anorák gyártására lenne képes ezzel a létszámmal. Néhány hónappal gyakorlottabb bugaci telepünkön az egyik szalagon már átlag 1400—1500 forintot keresnek. i A főmérnök utolsó mondata szóljon a gátéri telep dolgozóinak is: Nem hinném, hogy néhány hónap múlva, ha megfelelő gyakorlatot szereznek a munkában, ne lennének elégedettek a keresetükkel. Opauszky László • Baloldali képünkön: Fricskáné szeretettel segít mindenkit a szakmai fogások elsajátításában. Felvételünkön Dósa Margittal. • Középen: Szabó Jánosné, aki nem cserélné el korábbi munkáját a mostaniért. • Jobbra: A fiatal szalagvezető Kirí Erzsiké — is állandóan kész a segítségre. TUDOMÁNY technika A szívinfarktus modellje Nyugalom, nyugalom és megint csak nyugalom — ez mindig elengedhetetlen követelménynek számított az infarktus gyógyításánál. Dr. Cejtlovszkij páciensei között mindenféle.szívbeteg akad a csekély szívbántalomtól lábadozóktól a szívizominfarktusban szenvedőkig. Am szó szerint néhány napba telik csupán, és mindnyájan újra járni kezdenek, sőt később még futni is tudnak. Hogyan? Futni^ — csodálkozik az olvasó. Es itt kell megmagyarázni, milyen betegekről van szó. Szemjon Jefimovics páciensei — kutyák, szívbajuk pedig nem magától fejlődött ki, hanem műtétileg idézték elő a Permi Orvostudományi Intézet központi tudományos kutató laboratóriumának patofiziológiai osztályán. A stenocardia és az infarktus teljes tudományos értékű modelljét „hozzák létre” itt, ami a fiziológusoknak módot nyújt arra, hogy figyelemmel kísérjék a súlyos szívbetegségek fejlődését és módszereket dolgozzanak ki megelőzésükre és hatékony gyógyításukra. Sz. J. Cejtlovszkij M. R. Mogendovics professzor tanítványa. E tudós neve jól ismert az orvostudomány világában. Nevéhez fűződik azoknak a reflexeknek a felfedezése, amelyek segítségével az agy állandó kapcsolatot tart az izmok és a belső szervek között és módosíthatja az életfontosságú szervek egész rendszerének működési rendjét. Az izmok nem csupán fizikai munkát végeznek, hanem egyúttal sajátságos érzékszervek is, amelyek jelzést adnak az agynak működésükről. Régen kimutatták már,- hogy az emberi szervezet óriási potenciális lehetőségekkel rendelkezik. Ezek ideigóráig szunnyadnak, míg bizonyos körülmények között működésbe nem lép az akarat rugója. Nem egy esetről tudunk, amikor hajótűz vagy hajótörés alkalmával az addig tengeri betegségben szenvedő emberek hirtelen kigyógyultak ebből. Az ingerület és a gátlás az agy alapvető fiziológiai folyamatai. De térjünk vissza dr. Cejtlovszkij infarktus-eseteire. Épp az ő kísérletei igazolják az említett elméleti feltevéseket. A fiziológiai funkciók mutatóit egyidejűleg regisztráló korszerű készülék kimutatta, hogy a betegségek súlyos időszakában a szív épp a reflexek segítségével csökkenti az izom'zat aktivitását, mintegy védve magát a túlterheléstől. Mihelyt azonban elmúlt ez az időszak, újra megélénkül az izmok tevékenysége. Miért ne menjünk hát az emberi szervezet működése elé — gondolta a tudós —, mikor ez az egyensúly helyreállítására törekszik, miért ne használjuk fel a kellően adagolt mozgást a szív életműködéseinek, a véredények (, rugalmasságának és szilárdságának fokozására szolgáló eszközként? A mesterséges infarktusokra Cejtlovszkij nem tért rá rögtön. Kezdetben mesterséges stenocardiát, jelentéktelen szívsérüléseket idézett elő az állatokon. A kutyákat hosszasan készítik elő a műtétre. Némelyikükkel fokozott igénybevétellel járó edzéseket tartanak különleges pályákon, amelyek segítségével az állatok futásának gyorsaságát és időtartamát szabályozzák. Másokat pedig szűk ketrecekben tartanak, amelyekben a mozgás lehetősége igen korlátozott. Mihelyt az állatok magukhoz térnek a műtét után, mozgásra ösztönzik őket. Megváltozik az edzőpályákon végzett munka rendje, megfigyeléseket végeznek arra vonatkozólag, hogyan reagál az olyannyira különböző fokú megterhelésre azoknak a kutyáknak a szíve, amelyek előzőleg edzéseken vettek részt és azoké, amelyek csekély mozgással járó életmódot folytattak. — És mi következik mindebből? — kérdezem tréfásan Szemjon Jeíimovicstól. — Mindnyájan elfuthatnak az infarktus elől? f — Minden azon múlik, mikor kezdenek futni és milyen gyorsan — feleli a tudós. Feltárni az infarktus idején a szervezetben végbemenő folyamatokat, megállapítani, mikor a legcélszerűbb a gyógyításhoz aktív mozgást alkalmazni — ezért folynak ezek a kísérletek. V. Ivanov (APN) Kézi EKG-késziilék A szív állapotáról, működéséről gyors tájékoztatást adó elektrokardiográíia (EKG) nemcsak helyhez kötötten (kórházakban, rendelőintézetekben) lehet szükség, hanem „külső” vizsgálatoknál is (elsősegélynyújtásnál, el nem mozdítható fekvő betegnél, sportorvosi megfigyeléseknél stb.). Erre a célra „Visicard” néven kis hordozható EKG-készüléket hoz forgalomba egy freiburgi cég. A készülék három talpát a mellkas meghatározott pontjaira kell illeszteni a vizsgálatkor, közvetlenül a szív fölé. A műszert négy szárazelem táplálja. Az elülső műszerlapon helyezkednek el a kézelőgombok, szabályzók, a jelzőlámpa és az EKG-görbét mutató kisméretű katódsugárcső képernyője. Csecsemők és kisgyermekek vizsgálatához cserélhető, egymáshoz közelebb eső talpakkal szerelik fel a készüléket. A testmozgás segít • Vannak, akik rendszeres futással küldenek a civilizációs ártalmak (túltáplállság, szív- és vérkeringés! zavarok stb.) ellen, mások sportolással igyekeznek megelőzni az ülőfoglalkozásból eredő későbbi kellemetlenségeket. A nyugat-berlini posta irodaházában kis sportszobát rendeztek be, s — munkaidőn kívül — bárki igénybe veheti a helybenjáró-kerékpárt, az evezőpadot, az expandert, s a ffibbi izommozgató sporteszközt. A tapasztalat azt mutatja, hogy irodai dolgozók szívesen rászánnak egy-egy félórát a testmozgásra, ha az ott helyben megoldható, s nem kell elmenniük máshová.
