Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 25. Születésnapi előzetes Segítjük a kisgazdaságokat Jelentős évfordulót, fennállá­sának 25 éves jubileumát ünnep­li március 10-én a kiskunmajsai Vegyes és Építőipari Szövetkezet. Kiss Zoltán elnöktől előzetes tájékoztatót kértünk a nevezetes dátumról. — Március 10 kettős jelentő­ségű szövetkezetünk életében — mondta az elnök — Nemcsak a 25. jubileumot ünnepeljük ek­kor, hanem tagságunk tudomást szerez a múlt év eredményeiről is. A mérleg még nem készült el teljesen, de annyit máris mondhatok, hogy nem lesz okunk a szégyenkezésre. Ter­vünk 18 millió forint volt, de az • ... ezeket az épülő házakat Kiskunmajsa egyre jobban fejlődő új lakótelepén. Még ebben az évben újabb két ilyen 8 lakásos ház építését kezdik meg. Kovács János felvételei Az 1970-es népszámlálási sta­tisztika adatai egyértelműen bi­zonyítják: a most majdnem 4000 lélekszámú Dusnok száz év óta egyenletesen népesedik. Az el­múlt évtizedben 362 volt a ter­mészetes szaporodás. Ez a szám a születések és a halálozások pozitív előjelű különbözete. Hogy ez milyen jelentős arány, érzé­kelteti, hogy azonos időszakban a 24 községet számláló kalocsai járás természetes szaporodása is 342 volt csupán. Ha tehát — el­méletben — Dusnokot „kivon­nánk” a járásból, annak termé­szetes szaporodási mutatója „mi­­nuszos” volna. A járás ezzel alighanem országosan is a sor­vadás szomorú „rekordját” állí­taná fel. Dusnok, mint pozitív kivétel azért is érdekes tehát, mert el­lent tudott állni a tágabb kör­nyezet kedvezőtlen hatásainak. A 60 évesnél idősebbek kor­csoportja a járásban 19,7, Dus­­nokon 13 %-os arányt mutat. A gyermekek 14 éves korig számí­tott korosztálya a járásban 20,7, Dusnokon 28,1 %-os. S a dus­­nokiak javára írandó adatokat napestig lehetne sorolni. Szegény falu volt... A helyszínen az okokat pró­bálom körüljárni. — Arni a múltat illeti — mondja Móráth István tanácsel­nök —, ilyen szegény falu nem volt a környéken. A határ nagy részét az érseki és a káptalani birtokok foglalták el. A dusno­­kiak voltak a kommenciós cse­lédek, de méginkább az idősza­konként napszámba járók. Sa­ját földdel csak egy szűk réteg rendelkezett. A képlet világos: a kisbirtok elaprózódásától való félelem még a birtokkal rendelkezőket sem késztette túlzottan a születés­szabályozásra, hiszen munkale­hetőségként ott volt az urada­lom. Más kérdés, hogy ez a sze­génység, az igénytelenség, sőt a nyomor „bővített újratermelődé­se” volt. Am épp ebből adódóan a felszabadulás itt az átlagos­nál is nagyobb perspektívákat nyitott meg, s később is a lélek­­szám legfeljebb az elvándorlá­­ból adódóan csökkent. Mindamellett a népességcseré­lődés sem volt jelentős. Volt a 60-as évek közeoén 10—12 csa­lád, amely átköltözött a szom­szédos Fajszra, mivel ott olcsób­ban lehetett házat vásárolni, S' akkor a ottani tsz is jobban fi­zetett, mint a dusnoki. De ezek év végére elértük a 23 millió 480 ezer forintos árbevételt. Bí­zunk abban, hogy 224 tagú kol­lektívánk — az építők, villany­­szerelők, gépjárműjavítók, pro­pán-bután gázpalack javítók, asztalosok és a többi szakmák dolgozói az idén is szorgalmasan munkálkodnak majd és a múlt évinél is jobb eredményt érhe­tünk el. Részlegeink közül különben — mondja befejezésül az elnök — a gépjárműjavítók szép jövő előtt állnak. Jelenleg tizenketten próbálják kielégíteni az e^vre jobban növekvő igényeket, de ha minden jól megy, 1975 végére is visszaköltözni kényszerültek. A dusnokiak ragaszkodnak a la­kóhelyükhöz, s azt tartják, amíg föld van, addig megélhetés is van. Függetlenül attól, hogy mennyi a gyerek. Zsúfolt iskola És tényleg sok a .gyerek Dus­nokon. Ezt még napközben is érzékelni, ha végigmegyünk a főutcán. 620 az iskolai létszám. Itt épült új iskola tizenvalahány évvel ezelőtt, de a zsúfoltság szembetűnő: a 14 teremre 18 ta­nulócsoport jut. A 14 teremből is csak úgy beszélhetünk, hogy csoportok foglalják el az úttö­rőszobát és a szaktantermet is. S van 4—5 csoport, amelynek a létszáma meghaladja a 40-et. Az óvoda 165-ös' létszáma 120 %-os „kihasználtságot” jelent. S az ősszel 24 jelentkezőt nem tud­tak felvenni. Mégis, jólesik itt az óvodában széttekinteni: azt lát­ni, hogy az áradó gyermeki élet­kedv összhangban van a rend­del, a tisztasággal, És azt látni, hogy a sétára induló kicsinyek öltözete csöppet sem szegényes, épp olyan mutatós holmit — a kislányok közül többen divatos perelint, vagy pancsót hordanak, mint a környező falvak dédelge­tett egykéi. De azért más is megfigyelhe­tő. A fiatal „óvó nénik” — egyéb­ként nyolcán vannak —, el­mondják: a gyerekek közül so­kan „dicsértessékkel” köszön­nek, séta közben a feszület előtt keresztet vetnek, s még a játé­kaikban is ott vannak a „jézus­­kás” elemek. Ezt a tényt, s az iskolai kétharmados hittanbeíra­­tási arányt ki-ki világnézete sze­rint értékelheti, kétségtelen vi­szont, hogy ez is a múlt hagyo­mánya. Az érseki uradalom bo­tosispánjai annak idején a temp­­lombajárást is ellenőrizték és számonkérték ... Újabban 30— 40 nazarénus család is él Dus­nokon. A jelen tendenciái között vi­szont nyomósabban esik latba, hogy a végzett nyolcadikosok 70 %-a tanul tovább. Nagyobbrészt szakmunkásképző intézetekben., s a leginkább az építőipari, a vil­lanyszerelő és a mezőgazdasági gépszerelő szakma a kultivált. Csupa olyan szakma, amelynek Dusnokon is hasznát venni. Gyermekek és házak Fekete Gézáné védőnő amiatt panaszkodik, hogy kevés a nyil­már korszerű szerviz áll majd az autósok—motorosok rendelke­zésére. A KISZÖV 1 millió 450 ezer forinttal járul hozzá a nagyszabású rekonstrukció meg­valósításához, a megyei, tanács is segítséget ígért, szövetkeze­tünk pedig saját erejéből 300 ezer forintot tud fordítani a részleg fejlesztésére. Ennyit mondott előzetes tájé­koztatásként Kiss Zoltán elnök s ezt követően rövid „fotó-sétá­ra” indultunk a szövetkezet munkahelyeire. Megörökítette a fényképezőgép... vántartáshoz szükséges nyomtat­vány. Tavaly 70 születés történt. Ez év januárjában tíz újszülött látott napvilágot. S ugyanebben a hónapban 15 új terhes jelent­kezett. — Csak a második gyermek után kezdenek érdeklődni a szü­letésszabályozás módszerei iránt — mondja. — Az abortuszok száma azonban minimális. Az új házasok közül két gyermeknél kevesebbet senki nem tervez. De sokkal inkább a háromgyerme­kes család a meghatározó. So­kan vannak, akik négy-öt gyer­meket is vállalnak. Vagy annál is többet. S ha példájukat nem is követik Dusnok-szerte, senki nem nézi le őket. Érdekel persze, hogy a gyer­mekkultusz miként fér össze a fogyasztással, az egyéni gyarapo­dással. Kiderül, hogy egészen jól .. . Van 526 tv, 112 adóköteles motorkerékpár, 41 személykocsi. (Egy éve még csak 23 volt az autótulajdonosok száma!) Lehet, hogy ezek a mutatók nem túl „fényesek”. Ám mindjárt más hangsúlyt kapnak, ha számítás­ba vesszük, hogy Dusnokon évente 40—50 családi ház épül. S zömmel háromszobásak. A di­namikus terjeszkedésnek az igazi mutatója. Sok nagyközség nem dicsekedhet akkora új la­kóteleppel, mint amekkora itt el­terül a Vajas partján. S ezeknek a házaknak majd mindegyike kalákában épült: családi, rokoni összefogással. Akad közöttük né­hány, amely öt-hat gyermekes családnak nyújt fedelet. S ami még szembetűnő: OTP-hiteleket csak 2—3 év óta vesznek fel rendszeresen. Egy „átlagcsalád” — Ez már az ötödik helyünk, azóta, mióta 16 évvel ezelőtt ösz­­szekerültünk — mutat szét az egyik szobában Kiss Albertné. — Remélhetőleg a végleges. Há­rom éve készült el, belekerült vagy 170 ezerbe. Vettünk fel köl­csönt is. Amikor építkeztek, már meg­volt mind a három gyerek. Ere­detileg kettőt „terveztek", de amikor a harmadik is hírt adott jöveteléről, meg sem fordult a gondolatukban, hogy talán útját lehetne állni... S még nagyobb volt az öröm, amikor kiderült, hogy a két fiút egy kislány kö­veti. Férje a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban dolgozik, ő maga ugyanott borjúgortdozó. Együttes Az állattenyésztés fejlesztését ösztönző intézkedések hatására a háztáji gazdaságokban is nőtt az érdeklődés a jószágtartás iránt. Ezzel együtt emelkedett a takarmány igény is. A kisgaz­daságok keveréktakarmány irán­ti keresletének kielégítése az el­múlt évben nem mindenütt si­került. Ez arra ösztönözte a me­gyei gabonafelvásárló és feldol­gozó vállalatot, hogy fejlessze az értékesítési hálózatot. Sarok Antaltól, a vállalat igazgatójától aziránt érdeklődtünk, hogy mi a jelenlegi helyzet az ellátást tekintve és milyen terveik van­nak az igények teljes kielégíté­sére. — Tavaly 98 helyen értéke­sítettünk takarmányt a megyé­ben. Saját elárusító helyeinken mirelit étel A Magyar Hűtőipar tavaly egynegyedével fokozta a belföl­dön forgalomba hozott mélyhű­tött áruk gyártását, s az idén to­vább nő a belföldi értékesítés. A 9 mirelitgyár 23 750 tonna árut készít a hazai szükséglet kielégítésére. Változóban van az értékesítési struktúra a belföldi piac javára; 1970-ben a termé­keknek még 60 százalékát kül­földi megrendelésre gyártották, tavaly már csak háromszázalé­kos eltérés volt az export és a belföldi szállítások mennyisége között, és idén nagyjából kiala­kul az 50—50 százalékos arány. 1973-ban 10—12 millió adag mirelit ételt, továbbá 12—15 millió csomag gyorsfagyasztott hasábburgonyát gyártanak a vál­lalatok. ötven-hatvan fajta gyorsfagyasztott ételt hoznak belföldön forgalomba. A hagyo­keresetük havi hatezer. De ami­kor építkezni kezdtek, alig volt háromezer felett. — Ha akkor is ennyit keres­tünk volna, már nem itt tarta­nánk — mondja az asszony. — Be lenne bútorozva a másik szo­ba is. Az asszony munkaideje egé­szen sajátosan alakul: a kora reggeli és a késő esti órákat ve­szi igénybe. Télen a munkás­busszal, nyáron motorral közle­kedik. Hogyan lehet közben még három gyermekkel is bajlódni? — Lehet — feleli. — A két nagyobbik már iskolás. A kicsit elvezetik az óvodába, s haza is hozzák. Semmi nyavalygás, hogy „bele lehet őrülni”, meg ilyesmik. A férj is idehaza van, de nincs alkalmam szót váltani vele; a ház előtt építőanyagot rak le többedmagával a vontatóról. Újabb szobát toldanak majd a házhoz. — Kocsi? — Akar lenni az is. ötszemé­lyes. Az élet alapja Dusnok.iparért dörömböl a fó­rumok ajtaján. A naponta eljá­rók száma megközelíti a félez­ret. A helyi foglalkoztatás érde­kében tett lépések biztatóak: egy újpesti ktsz 2,5 milliós költség­gel épít asztalosüzemet a köz­ségben, ahol március közepén negyvenötén állnak munkába, de kívül a bizományi árusítást is megszerveztük, bevontuk a ta­karmány-kiskereskedelembe a fogyasztási szövetkezeteket is. Ez évben tovább bővítjük a hálózatot. Egyrészt azokban a községekben, ahol már van ér­tékesítő helyünk, növeljük a nyitvatartási időt és ahol még tavaly nem volt üzletünk, ott újabb megállapodásokat kötünk, esetleg bizományi eladásra. Az elmúlt esztendőben 3640 vagon keveréktakarmányt érté­kesítettünk. Piackutatásaink szerint a megyében az egyéni és a háztáji gazdaságok részé­ről is a korszerűbb takarmá­nyok iránt nőtt meg a kereslet. Egyre inkább a keveréktakar­mányokat keresik. Szemes ta­karmánnyal ezek a gazdaságok mányos ételek mellett újdonság lesz a zöldborsó-, karfiol- és zöldbableves’, amelyet kétadagos csomagokban gyártanak, úgy, hogy a tasakban külön helyezik el a rántást és az „ízanyagokat” a mélyhűtött zöldségek mellett. Folytatják a csepeli mirelit étel­gyár rekonstrukcióját, s az idén 236 vagonnyi mélyhűtött áru ke­rül ki a gyárból. Kedvezően alakulnak a mély­hű tőipar szerződéskötései a me­zőgazdasági termelőkkel. Az elő­irányzott zöldségmennyiség csak­nem 90 százalékára van már szerződéses mezőgazdasági part­nere az iparnak. A szerződéskö­téseket tovább folytatják, mert néhány zöldségféléből, például spárgából, petrezselyemgyökér­ből és csemegekukoricából töb­bet akarnak fagyasztani, mint amennyit eddig felajánlottak a termelők. 1975-re már száznál több ember helyezkedhet itt el. A bajai fe­hérneműgyár több mint ötven nőt foglalkoztató részlege már működik. — Nálunk tavaly 81-en jelent­keztek tagfelvételre — adja tud­tomra Zslinszky László, a Mun­kás-Paraszt Szövetség Tsz elnö­ke. — Csak 33-at vehettünk fel . .. A téli foglalkoztatás vé­gett meghonosítottuk a láda­gyártást. Mert a ládára szüksé­günk is van. Egyre inkább nö­vekszik a kertészeti termőterü­let. Itt, ahol a fűszerpaprika nem hagyományos növény — ilyes­mivel az érseki uradalom nem foglalkozott —, az idén már 700 holdon termesztik. Ezzel a fel­dolgozó legtekintélyesebb part­nerévé vált a tsz. De lesz 80— 100 hold uborka, 50 hold paradi­csom, s 230 hold vetőmagként termesztett hibridkukorica, amely ugyancsak intenzív mű­velést igénylő, s nagy jövedel­met adó kultúra. Nyári szezonmunkában nem egyszer előfordul hogy másfél ezren dolgoznak a dusnoki ha­tárban. íme, a népesedés feszítő ereje a szövetkezeti gazdálkodás átala­kulásában! A termelési érték- és vagyonnövekedés évente tízmil­liós léptékkel mérhető Itt lehet érezni igazán, hogy a megújuló élet alapja mennyire az egymás­ba épülő termelés és szaporodás! Az idő Dusnoknak dolgozik. Hatvani Dániel nagyobb mértékben rendelkez­nek, ezért a kínálatot különö­sebben nem növeljük. A takarmányigények nagyobb mértékű kielégítésére bérkeve­rési szerződéseket kötöttünk a megyében egv állami gazdaság­gal és kilenc termelőszövetke­zettel. összesen 4500 vagon ke­­veréktakarmány-gyártásra. A terveink szerint ebben az évben 6000 vagon keveréktakarmányt tudunk nyerni a megye kisgaz­daságainak részére a bérkeverő gazdaságoktól. — hangoztatta a vállalat igazgatója. Végezetül hozzátette: — Min­dent megteszünk, hogy a megye kisgazdaságainak takarmányigé­nyét ki tudjuk elégíteni. K. S. ÉRDEKES SZAKMÁK A kéreghasító ... Hajdanában bizony nagy keletje volt ennek a szakmának. Igaz, nem sok família foglalko­zott a kéreghasítással, az ország­ban mindössze három „dinasz­tiát” tartottak számon, azt is jó­részt a megyében. — Ritka mesterség ez. A lé­nyege, hogy a csizmák — az igazán jó csizmák — sarok fö­lötti hátsó része, a kérge, fűz­fából készült. Korábban még az úgynevezett boxcsizmáké is, ké­sőbb pedig a viselő csizmáké. Jóval strapabíróbb ez, mint a bőr. Volt olyan kuncsaftom, aki külön kérte: olyan kéreg legyen a csizmáján, hogy még véletle­nül se tapossa le. Kapott is tő­lem megfelelőt, mert vagy há­rom év eltelt, amikor visszajött, megköszönni a munkámat. — A század harmincas évei­ben virágzott a hasítok szakmá­ja. Volt úgy, hogy évente 50 ezer párat is eladtunk, bőrke­reskedőknek és magánrendelők­nek egyaránt. Hat fillérért ad­tuk párját. Szép summa volt ez akkor, a „havi kétszáz fixes” világban. Az egész család jófor­mán erre a munkára állt rá. — A nyersanyagot a halasi határból — Zsanáról, Bodoglár­­ról — szereztük be. A fehértói fűz már túl erős, kemény volt. Megvoltak a törzseladóink is, akikkel egy-egy alkalmas fára megalkudtunk; de olykor határ­szemlét is tartottunk. Kerékpár­ra ültünk, s ha útközben a cél­nak megfelelő fűzfát láttunk, üzletet kötöttünk. — A fát felfűrészeltük. Csak a derekát, meg a vastagabb ága­it használtuk fel. A nagyobb rönköket fejszével, a kisebb tus­­kókat baltával hasítottuk. An­nak is meg volt a módja: ho­gyan. milyen irányban. Mindez „szakmai titoknak” számított. Nagy katlanba főztük, ezután hajlítottuk, majd következett a csiszolás, a fűzfalapok vékonyí­­tása a kakassal, másképp: fara­gó bicskével. Ezt követően a kellőképpen áztatott sziláp ke­rült kéregnek a csizmába. — A kész kéreggel vásároz­tunk is: Fehérvártól Egerig jár­tuk az országot. Kapós volt az áru. — Jómagam most 56 éves va­gyok. de már fél évszázadánál több. hogy apám a szakma rej­telmeibe bevezetett. Két éve, hogy utoljára szállítottam nyers­anyagot, akkor még ezzel dol­gozó félegyházi csizmadiáknak. Azóta végképp nem kell. A fej­lődés, a gépesítés fölöslegessé tette mesterségünket, eljárt fö­lötte az idő... Arra azért büsz­ke vagyok, hogy én vagyok az, aki a kéreghasítást Magyaror­szágon utolsóként űztem, itt Ha­lason. a Petőfi utca 30. szám alatt, amely ház homlokzatán, mint lábbelikkel foglalkozó mes­ternek. cégtábla hirdeti a neve­met: Nagy József. — Ezentúl már csak a formá­ja gyönyörködtet majd a jófajta bodoglári. zsanai fűzeknek, meg a környező táj, amelyben suda­­rasodtak. De ugye, nem csoda, ha megpillantván őket, mindig ott érzem tenyeremben a sziláp hajlásút, ujjaim közt meg a fa­ragóbicskát? ... Jóba Tibor Opauszky László ) Látogatást tettünk a propán-bután gázpalack javító telepen is. Ezt a szolgáltatást 1969-ben kezdték, s abban az évben 20 ezer palackot javítottak. Tavaly a részleg már 4,3 millió forinttal já­rult hozzá a közös eredményhez és 50 ezer palackon végezték el a javítást, illetve nyomáspróbát. Február elsején áttértek a két műszakos munkára s ebben az évben a részleg hetven dolgozója 180 ezer palackon végzi el a szükséges munkát. DEMOGRÁFIAI RIPORT A dusnoki életerő Tíz—tizenkétmillió adag

Next

/
Thumbnails
Contents