Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

1973. február 25. • PETŐFI NÉPE • S KÖZLEMÉNYazMSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának t I Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1973. február 20-án ülést tartott. A megyei pártbizottság megvitatta és el­fogadta „A megye társadalmi, gazdasági fejlődésének főbb kérdései, a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i hatá­rozata végrehajtásának feladatai a megyében” című írásos előterjesztést és szóbeli beszámolót. Az alábbiakban a megyei pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalásának legfőbb ré­szeit ismertetjük. A megyei pártbizottság — át­tekintve a X. kongresszus óta eltelt időszak eredményeit és a jelenlegi helyzetet — megálla­pítja, hogy a kitűzött politikai irányvonal helyességét a gyakor­lat igazolta. A megye fő céljait összegező negyedik ötéves terv feladatai időarányosan teljesül­tek, eredményei egyes területen meghaladják a tervezettet. A tervszerű tevékenység ered­ményeként erősödött a megye gazdasága, javult a lakosság életszínvonala. Sikereket értünk el a politikai tömegmunkában, pártoktatásban és a kulturális életben. Eredményeinket a mun­kások, a mezőgazdaság dolgozói, az értelmiség, a különböző mun­katerületeken kötelességüket tel­jesítő alkotó emberek minden­napi cselekvésének köszönhet­jük. Pártszervezeteink eredmé­nyesen helytálltak a társadal­mi, gazdasági, kulturális haladá­sért folytatott küzdelemben. Az egészében kedvező folyamat azonban nem volt mentes az el­lentmondásoktól. Az egyes terü­leteken fellépő feszültségek lassí­tották a feladatok végrehajtását. Jelenlegi helyzetünket eredmé­nyeink és a problémák együt­tesen jellemzik. Az utóbbi évek­ben elért általános fejlődés sem szüntette meg azokat a véglete­ket, amelyek megyénkre több tekintetben jellemzők. Helyze­tünk megítélésénél azonban azt tekintjük alapvetőnek. hogy társadalmi, gazdasági építőmun­kánk politikai céljainkkal meg­egyezően halad előre, politikánk reális és megfelel megyénk la­kossága érdekeinek. A párt megyei bizottsága hangsúlyozza, hogy a következő időben — figyelemmel a Köz­ponti Bizottság november 14— 15-i határozataiból adódó fela­datokra — minden erőnket a további teendők megszervezésére és végrehajtására összpontosít­juk. Közös munkával a fejlődés­hez szükséges feltételek megte­remthetők. Az legyen a cél, hogy a határozatokban megfo­galmazott elvek a mindennapi cselekvésben valóra váljanak. A megyei pártbizottság — a főbb kérdéseket érintően — az egyes munkaterületeken a hatá­rozatok végrehajtásáról és a tennivalókról a következőket állapította meg. I. Társadalmi kérdések Megyénk politikai helyzete ki­egyensúlyozott. A munkás-pa­raszt szövetség erős, sokat fej­lődött a társadalmi összefogás. Nőtt a közéletben aktívan mun­kálkodó nők száma, javult tár­sadalmi, gazdasági helyezetük, megbecsülésük. A gyermekintéz­mények fejlesztése érdekében kibontakozott összefogás helyen­ként enyhítette a gondokat. Szá­mos intézkedés történt az ifjú­ság érdekében. Javult az államigazgatási munka, növekedett a tanácsok tekintélye és hatásköre, érvé­nyesül a szocialista törvényes­ség. Az erősödő és létszámában is növekvő munkásosztály szerepe a megye társadalmi életében meghatározó jellegű és alapve­tően a párt politikájának támo­gatása, a végrehajtásra irányuló cselekvő tevékenység jellemzi. A parasztság szakmai, általá­nos műveltsége nőtt, gondolko­dása ma már egyértelműen kap­csolódik a., szocialista mezőgaz­daság jövőjéhez. Többségük te­vékenyen vállalja a szocialista nagyüzemet, benne találja meg helyét és egyéni boldogulását. Fejlődésünk igényli az értel­miség aktív, sokoldalú közremű­ködését feladataink megoldásá­ban. A fejlődés magasabb szint­je szükségessé teszi a képzett emberek számának gyorsabb ütemű növelését. Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága a további fela­datokat az alábbiakban határoz­ta meg: O Rendszeresen értékelni kell az egyes társadalmi osztályok és rétegek helyzetét. Erősítsük és fejlesszük a mun­kás-paraszt szövetséget, a szocia­lista nemzeti egységet. A jövőben is következetesen érvényesíteni kell a munkások aktív közreműködését a társadal­mi életben. A munkásosztállyal kapcsolatos feladatok elvégzésé­ben különösen fontos szerep há­rul a városok vezető testületéire. Továbbra is körültekintően se­gítenünk kell a társadalmi fej­lődéssel együttjáró életformavál­tozást, a szövetkezeti parasztság­nál biztosítva a szocialista típusú fejlődés tartalmi és formai fel­tételeit. Fokozzuk a közéleti ér­deklődést és felelősséget, követ­kezetesebben lépjünk fel az ér­telmiség körében is tapasztalható befeléfordulás, a helytelen társa­dalmi értékítéletekkel szemben. A nemzetiségi politikában szo­cialista társadalmunk alapelvei­nek, a párt- és állami határoza­toknak további aktív alkalmazá­sára törekedjünk. Érjük el, hogy az elmúlt időszak kedvező ered­ményei elevenebb politikai ható­erővé fejlődjenek, tovább növe­kedjen a nemzetiségi közműve­lődés szerepe. Fejlesszük és erősítsük a I_____I demokratizmust társadal­mi életünk minden területén. Alapvető szerepe van a munká­ban a Hazafias Népfront bizottsá­gainak a szakszervezeteknek, a szövetkezeti szövetségeknek és a KISZ szerveinek. Tegyük telje­sebbé az üzemi demokráciát és juttassuk érvényre továbbra is a szövetkezeti demokratizmus alap­elveit. Az államéletben és a szo- I cialista demokrácia - fejlő­désében elért eredményekre ala­pozva tovább kell javítanunk az államigazgatási munkát. Az ál­lampolgárok törvényes jogainak és jogos érdekeinek védelme — az ügyintézés egyszerűsítése mel­lett — a bürokratikus vonások csökkentését és a hatósági mun­kában a szocialista törvényesség további erősítését igényli. Változatlanul küzdenünk kell a meg nem szolgált keresetek, az üzérkedés és harácsolás lehe­tőségeinek felszámolásáért. A ve­zetők és beosztottak munkájának megítélésében azt is vegyük szá­mításba, hogyan gondoskodtak területükön a társadalmi tulaj­don védelméről. B Fontos társadalompolitikai feladat a nők helyzetének könnyítését célzó határozatok következetes végrehajtása, tár­sadalmi, anyagi és szociális hely­zetük további javítása. Meg kell teremteni az egyenjogúság felté­teleit. Különös jelentősége van ilyen szempontból is a gyermek­­intézmények, a szolgáltatások fejlesztésének. Az ifjúságpolitikai felada­tok gyakorlati megvalósí­tása érdekében növelnünk kell a társadalmi összefogást, gyorsítani az ifjúságpolitikai határozatok és az ifjúsági törvény megvalósítá­sát. Az állami, társadalmi, gaz­dasági és érdekvédelmi szervek­ben dolgozó kommunista vezetők ellenőrizzék és hathatósabb intéz­kedésekkel segítsék az ifjúsági feladatok megoldását. Fokozott figyelmet fordít- I_____I sunk a.közrend és a köz­lekedésbiztonság erősítésére. II. A gazdasági építőmunka Az 1970. évi megyei pártérte­kezlet óta gazdasági életünk fej­lesztésére több központi és me­gyei döntés született. Ezek egy része már érezteti kedvező hatá­sát, Az eltelt időszak egyik fő jellemzője, hogy tovább fejlő­dött gazdálkodási rendszerünk, összességében tervszerűbb lett a munka. Gazdálkodásunk rendje a főbb kérdésekben összhangot teremt a társadalmi érdek és a kollektívák, az egyének érdekei között. Ugyanakkor olyan jelen­ségek is felszínre kerültek, ame­lyek csak az egyéni vagy a cso­portérdeket hangsúlyozták a tár­sadalmi érdek rovására. A gazdasági életben az ered­ményes munka során a fejlődés­sel egyidőben jelentkező számos ellentmondást sikerült feloldani, leküzdeni. A gazdasági helyzet változásával egyidejűleg ugyan­akkor újabb gondok is jelentkez­tek, s a megoldás feltételei nem mindig adottak. Erőteljesen kell fellépni mindenféle halogatással szemben. A további feladatokat a megyei pártbizottság a következőkben határozta meg: nA következő időszakra szó­ló középtávú tervek jobb elkészítése érdekében a vállala­tok elemezzék és vizsgálják meg a tervkészítés korábbi tapaszta­latait. Változtatni kell azon a szemléleten, hogy a gazdasági munka hatékonyságának fokozá­sát csak építkezésekkel és újabb beruházások kezdeményezésével lehet megoldani. Fordítsanak na­1973. február 20-i üléséről gyobb figyelmet a szervezésben, a gazdálkodásban rejlő tartalékok­ra, a tervszerű gépesítésre. A beruházási helyzet javításá­ra hozott határozat alapján fo­kozottan ellenőrizni kell a beru­házási fegyelem megtartását, szi­lárdítását. Takarékoskodjanak a beruházási eszközökkel és ügyel­jenek jobban a beruházási tevé­kenység belső összhangjára. |Meg kell gyorsítani a ho­zott határozatok alapján a gazdálkodási módszerek kor­szerűsítését. Az üzem- és munkaszervezés­ben biztosítsák a tényleges szerve­ző munka teljesebb kibontakozá­sát, küzdjék le az ezzel kapcsola­tos helytelen nézeteket. Vonják be a munkaszervezés kidolgozásá­ba a munkásokat és középveze­tőket egyaránt. Folyamatosan javítani kell a vállalati belső mechanizmust, biz­tosítva a szervezeti egységek ön­állóságát, megteremtve ennek tárgyi és' személyi feltételeit. Lépjenek fel az indokolatlan létszámemelés (különösen az ad­minisztratív munkaerő számának növelése) ellen. | A hatékonyabb gazdálko­dásra épülő fejlődési sza­kaszba léptünk. Ez a szellemi tartalékok jobb felhasználását is igényli. A vezetők többsége ké­pes ellátni a magasabb szintű feladatokat, módszeresen fejlesz­ti vezetési ismereteit, de egye­seknél tapasztalható önelégültség is. A követelmények emelésével vissza kell szorítani a helytelen nézeteket. QA megyei kezdeményezés az öntevékeny iparfejlesz­tésben jelentős eredményeket ho­zott. Továbbra is indokolt az iparfejlesztés, a módszerekben azonban minőségi változásra, a telepítések területi elosztásában nagyobb tervszerűségre van szükség, hogy a gazdaságtalan termelés csökkenjen. Kezdeményezzük, hogy erőtel­jes ágazati és területi ipari kon­centráció induljon meg a hasonló termelési szerkezetű üzemek, ipartelepek között. Az iparszer­­kezet fejlesztésére készüljön meg­felelő tanulmány. Az ipar struk­túrájában kapjon fokozott sze­repet az élelmiszeripar. Megyénk ipari fejlődését to­vábbra is a minisztériumi ipar­­vállalatok fejlesztése határozza meg, de ki kell alakítani a ta­nácsi irányítású iparvállalatok működési és szervezeti rendsze­rét is, a helyi szükségletek na­gyobb figyelembevételével. A korszerű iparosítás és a technikai színvonal fejlődése megköveteli a szakmunkásképzés javítását, a műszakiak, közgaz­dászok számának növelését. Meg kell viszgálni az ipari és mező­gazdasági szakmunkásképzés helyzetét, a szövetkezetek igé­nyeit is figyelembe véve. Ia megye mezőgazdasága a _____I szövetkezeti parasztság és az állami gazdaságok dolgozói­nak munkája nyomán dinamiku­san fejlődik. Egyes ágazatokon belül (kenyérgabona, kukorica, sertés stb.) az eredmények lé­nyegesen meghaladják a negye­dik ötéves terv időarányos elő­irányzatait. Más ágazatokban vi­szont — például a szarvasmarha­tenyésztésben, zöldségtermesztés­ben — lassúbb az előrehaladás. A szarvasmarha-ágazat fejlesz­tésére hozott kormányprogram megvalósítása érdekében szüksé­ges kidolgozni a megyére vonat­kozó tervet. Az állattenyésztés fejlesztési programjához kapcso­lódva további erőfeszítéseket in­dokolt tenni a szemestermény-tá­­roló, valamint a tápgyártó kapa­citás növelésére mind a termelő üzemekben, mind a felvásárló vállalatoknál. Tovább kell fejleszteni a már megszervezett bázisgazdaságok­ban a zöldségtermesztést, figye­lemmel a kooperációkra. A szakszövetkezetek erősítsék tovább a közös gazdaságokat, a gazdálkodás színvonalának eme­lése útján. Ennek eredménye­ként erősödjenek a szocialista termelési viszonyok. A nagyüzemi állattartás kon­centrált fejlesztése mellett az ed­digieknél magasabb szinten kell gondoskodni a háztáji állattar­táshoz szükséges tenyészállat­utánpótlásról, a takarmánytápok­kal s megfelelő kisgépekkel tör­ténő ellátásáról a kisüzemi ter­melésnek. |Az építőipar termelését to­­___I vábbra is az országos át­lagot meghaladó ütemben kell növelni, hogy rövidebb idő alatt és korszerűbben készüljenek el új létesítményeink. Fokozott gondot fordítsanak a szakszerelő ipari és útépítési kapacitás fej­lesztésére, a házgyár megvalósí­tásával érjük el a lakásépítés meggyorsulását. | Nem kielégítő a megye­­székhely és az öt város tömegközlekedési ellátottsága. Javítani kell a helyi autóbusz­közlekedés kulturáltságát, az igények és lehetőségek összehan­golásával, a fejlesztés hosszabb távú terveinek kimunkálásával. | A tudományos eredmé­______ nyék jobb felhasználása, kutatóink tevékenyebb munkája szükséges ahhoz, hogy az ipar­ban, mezőgazdaságban, a kerté­szetben, a különböző adottsá­goknak megfelelő termelési el­járások, kultúrák tovább fejlőd­jenek, a munka termelékenysé­ge emelkedjen, termelésünk ver­senyképesebb legyen. III. Az életszínvonal fejlesztése A X. kongresszusnak az élet­­színvonal fejlesztésére vonatkozó határozatai a gyakorlatban fo­­- lyamatosan megvalósulnak. Rendszeresen növekszik a lakos­ság jövedelme és a fogyasztás. Javul az egészségügyi, szociális és kulturális ellátottság. Ugyan­akkor a lakosság részéről foko­zódik a kereskedelmi ellátással és szolgáltatással szemben tá­masztott igény is. A jövedelmek növekedési üte­me általában meghaladja az ár­emelkedés ütemét, ugyanakkor egyes foglalkozási ágakban és rétegeknél a keresetnövekedés nem volt kielégítő. A szabadpia­cokon egyes területeken (példá­ul városokban a zöldségféléknél) erőteljes volt az árnövekedés. Az életszínvonal további terv­szerű javítása szükségessé teszi, hogy az illetékes szervek min­den területen a lakosság, a fo­gyasztók érdekében gondosabban tegyék meg az indokolt intéz­kedéseket. | Javítani kell a kínálatot a lakosság ellátását köz­vetlenül érintő ágazatokban. Eh­hez a megyei szolgáltatásfej­lesztési alapból megfelelő támo­gatást kell nyújtani. |A kereskedelmi ellátásban fordítsanak nagyobb fi­gyelmet az ismétlődően hiányzó cikkek folyamatos beszerzésére. A kereskedelmi hálózat fejlesz­tése, az erőfeszítések ellenére, egyes területeken elmarad a kö­vetelményektől. El kell érni, hogy az új lakótelepeken a szükséges kereskedelmi létesít­mények kellő időben megvaló­suljanak. |az árellenőrzéseket fokoz­ni kell és gyakoribbá tenni. A tanácsi szervek legye­nek tájékozottak a vállalatok saját hatáskörben végrehajtott ármódosításairól, szükség esetén időben tegyék meg az intézke­déseket. Q Bővíteni kell az ellátó piacok felhozatalát. Olyan mezőgazdasági termelési ellátási körzetek alakuljanak ki — első­sorban a városok körül, — ame­lyek lehetővé teszik a kínálat megfelelő szintjét, a választék és az árszabályozás szempont­jából is. I Rendszeresen és folyama­tosan vizsgálni kell a jö­vedelempolitika vállalati és te­rületi érvényesülését. Érjük el, hogy a jövedelem a munkatel­jesítményekkel arányosan ala­kuljon. IA határozatoknak megfe­______ lelően javítani kell a magánlakás-építés szervezeti fel­tételein. A városokban és a nagyközségekben részben köz­művesített, olcsó, gazdaságosan beépíthető telkekkel ösztönözzék a lakásépítést. Segíteni kell a vállalatok munkás-lakásépítési akcióit, hogy a munkások, a többgyermekes családok teher­vállalása tovább csökkenjen. IV. Az ideológiai helyzetről Az ideológiai munka során je­lentős haladást értünk el a po­litikai tömegagitációban, a párt­oktatásban és a kulturális élet számos területén. Továbbterjedt a marxizmus—leninizmus elmé­lete és gyakorlata, ugyanakkor helyenként és esetenként talál­kozunk szemben álló nézetekkel is. Ia politikai tömegmunka _____| tartalmában színvonala­sabbá, módszerében tervszerűb­bé vált. Eredményesen és rend­szeresen magyarázza a párt kül- és belpolitikáját, gazdaságpoliti­káját, a párt és a kormány ha­tározatait. E munka fő teendője továbbra is az egységes helyzet­­megítélés és értelmezés elérése társadalmi és gazdasági előreha­ladásunk tendenciáiról, eredmé­nyeinkről és gondjainkról. Poli­tikai tömegmunkánk járuljon hozzá a valóságos helyzet meg­ismertetéséhez, szálljon szembe a torzítással, a demagógiával, mozgósítson a feladatok végre­hajtására. Vállaljon nagyobb részt a közgondolkodás alakítá­sából, lépjen fel az álradikaliz­mus és a megalkuvás ellen. Ma­gyarázza a munkához kapcsoló­dó differenciált jövedelmezési rendszer helyességét, támogassa a becsületes munkával szerzett jövedelmet, ítélje el a rendsze­rünktől idegen életvitelt, a hará­­csolást. nA párt kultúrpolitikájának propagandája a termelő­üzemekben nem kielégítő, a gaz­daságpolitikai propaganda a nem termelő munkahelyeken gyengébb. Kapjon nagyobb hangsúlyt a propagandában a helyi politika, az élet különböző területeinek, a köztük levő ob­jektív kapcsolatoknak (termelés, népművelés) bemutatása és ma­gyarázása. |az állami oktatás fejlesz­______ tését illetően érjük el a Központi Bizottság határozatá­nak, a párt megyei bizottsága ezzel kapcsolatos feladattervé­nek egységes értelmezését. Fon­tos teendő a végrehajtás segí­tése, ellenőrzése. Kerüljük el az illúziókat, tényleges lehetősége­inkből induljunk ki. A közok­tatási költségvetési előirányza­tokat rendeltetésszerűen és ké­sedelem nélkül kell felhasználni. | A közművelődés sokat ______változott, s újult a me­gyében. Több kezdeményezés, sikeres vállalkozás jelzi az erő­feszítéseket. Növelni kell a köz­­művelődési munka rangját, elis­merését és tudatosan képezni^ a közművelődés hivatott művelőit. Fokozzuk az alkotók eszmei fe­lelősségét, segítsük elő találko­zásukat a közönséggel, támogas­suk az alkotók és a társadalmi megbízók együttműködését. I Közegészségügyünk alap­­■ vető feladata, hogy telje­sítse a negyedik ötéves terv cél­kitűzéseit. V. Pártélet Megyénk pártszervezetei, a kommunisták aktívan dolgoznak a párt politikájának érvényesíté­• A helyi járatokat a múlt év­ben 20 millió utas vette igénybe. • Tovább kell javítani a hír­közlés színvonalát, amely el­maradt az igényektől. • Növekszik a többszintes tár­saslakóház építésének a je­lentősége. t A megye szocialista iparának termelési értéke 1972-ben meghaladta a 9 milliárd 765- millió forintot. • Korszerűsödő iskolák, új tan­termek, csökkent a zsúfolt­ság a tanintézetekben. séért. Fejlődik az irányító és el­lenőrző munka, erősödtek a párt­­szervezetek, növekedett kezdemé­nyezőkészségük, bővült a párt tömegkapcsolata. Alapvető követelmény, hogy a pártszervezetek egységesek legye­nek a helyzet és a feladatok megítélésében, a párt politikájá­nak következetes képviseletében, a határozatok végrehajtásában. A termelőüzemek pártszervezetei­nek munkájában erősödjön a ter­melés ellenőrzése. A politikai munka eszközeivel foglalkozza­nak minden olyan termelési problémával, amely végsősorban politikai kérdés, vagy azzá vál­hat. A pártszervezetek egyik leg­fontosabb tennivalója, hogy a határozatok, döntések kialakítá­sában erősödjön az őszinte, nyílt véleményalkotás. Olyan légkört kell biztosítani valamennyi kol­lektívában, hogy mindenki bát­ran elmondja véleményét, s hogy az őszinte véleménynyilvánítás ne hátrányt, hanem elismerést je­lentsen. Erősíteni kell a párttag­ság egységes, bátor kiállását a határozatok mellett és aktív rész­vételét azok végrehajtásában. A pártszervezetek fontos fel­adata, hogy fejlesszék a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tömegszervezetek és tömegmoz­galmak politikai irányítását. To­vább kell javítani a kommunis­ták tömegszervezetekben végzett munkáját. A pártszervezetek, a pártveze­tőségek, a párttagság — a Köz­ponti Bizottság határozatainak szellemében — legyen eszmeileg szilárd, erkölcsileg feddhetetlen és mentes azoktól a hibáktól, amelyek ellen harcolnia kell. Ez az alapja a tömegkapcsolatok to­vábbi megszilárdításának is. A feladatok eredményes végre­hajtásában fontos szerepük van a különböző beosztásban dolgozó vezetőknek. Valamennyi párt­­szervezet felelős működési terü­letén a párt káderpolitikájának érvényesítéséért. Erősíteni kell a káderpolitikai elvek megtartásá­nak számonkérését. A tagfelvételi munkában a pártszervezetek alapvető feladata a Központi Bizottság határozatá­nak következetes érvényesítésé. A párttagságtól fokozottan meg kell követelni a Szervezeti Szabály­zatban előírt magatartást, a kom­munista példamutatást, az igé­nyességet a munkában. * A párt megyei bizottságának meggyőződése, hogy az érvény­ben levő határozatok végrehajtá­sával meg tudjuk teremteni a fej­lődés további feltételeit. Számí­tunk arra, hogy megyénk egész lakossága segíti a feladatok vég­rehajtását, közreműködik azok eredményes megoldásában. Így teljes mértékben teljesítjük a X. kongresszus határozatait, a ne­gyedik ötéves terv fejlesztési elő­irányzatait, amivel meggyorsul a szocialista társadalom építése, a teljesebb emberi élet kibontakoz­tatása.

Next

/
Thumbnails
Contents