Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

• 1973. február 24. PETŐFI NÉPE • 3 A VÖRÖSKERESZT megyei küldöttértekezlete Ágoston András beszámolója A Vöröskereszt tevékenységé­hez kedvező alapot teremtett a X. pártkongresszus határozatai nyomán született intézkedések egész sora — hangsúlyozta beve­zetőben a Vöröskereszt megyei szervezetének titkára. — Közülük is kiemelkedő jelentőségű az 1972. júliusában hatályba lépett új egészségügyi törvény, amely ko­runk követelményeiből kiindulva szabályozza a .lakosság egészség­­védelmével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A Magyar Vöröskereszt feladataira vonat­kozóan a törvény 13. része kü­lön is tartalmaz intézkedéseket. Megyénkben az egészségügyi szervek és a Vöröskereszt haté­kony együttműködését fokozottan indokolja, hogy a lakosság egész­ségügyi ellátása zömében az or­szágos átlag alatt van. A tíz­ezer lakosra jutó orvosok száma például országosan 23, a megyé­ben 15; a kórházi ágyak száma pedig az országos 49-cel szemben tízezer lakosonként csupán 38. Egy általános körzeti orvosra országosan 2834, Bács-Kiskun megyében pedig 2912 beteg, illet­ve biztosított jut. Ezzel szemben olyan fontos egészségügyi tennivalókban, mint a csecsemőhalálozás és a táppén­zes állomány számszerű csökken­tése, országosan a legnagyobb fejlődést értük el 1972-ben. Ami az egészségügyi felvilá­gosító munkát illeti, a legközked­veltebb és leghatékonyabb formá­nak az előadások bizonyultak. Tavaly 53 és fél ezer hallgató­nak ezernél több előadást tartot­tunk a megyében. Ezenkívül al­koholizmus-ellenes konferenciát, mezőgazdasági ankétokat, az idős korúak védelmét tárgyaló be­szélgetéseket szerveztünk. Jól be­váltak a mélyebb és maradan­dóbb ismereteket nyújtó tanfo­lyamok is. örvendetesen fejlődött a két kongresszusunk közötti időszak­ban az önkéntes véradómozga­lom. Négy esztendő vérvételi ter­vét 104 százalékra teljesítettük. Ez azt jelenti, hogy mintegy 108 ezer donort nyertünk meg a ne­mes célnak. Sokrétű a Vöröskereszt csa­ládvédelmi tevékenysége. Ezt a munkát egyebek közt tanfolya­mok, előadások, filmvetítések, szülői értekezletek is szolgálják. Szervezetünk képviselői részt vesznek az állami gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok mun­kájában. Egyre szebbek az ál­lami gondozott gyermekek patro­­nálásában elért eredmények. A nő- és anyavédelem keretében sok ezrek rákszűrő és cytológiai vizsgálata történt meg. Megyénk­ben 12 szociális otthon és 28 öregek napközi otthona működik, s 12 szociális, 31 napközi ott­hont, valamint 800 idős, magános embert patronálnak a vöröske­resztes szervezetek. Harmadik kongresszusunk óta figyelemre méltó eredmények fémjelzik az ifjúsági vöröskeresz­tes mozgalom jó munkáját. Je­lenleg 175 ifjúsági csoportunk van, több mint 11 ezer taggal. Ebbe a munkába az elkövetkező időszakban bevonjuk majd ai kisdobosokat is. Tanévről tanév­re megszerveztük az ifjú egész­ségőrök, a házi betegápolók, a csecsemőgondozók tanfolyamát stb. Különösképpen beváltak, hatásosak voltak „Az egészségőr tettrekész”, valamint „Az alkohol nyomában” mozgalmak, illetve vetélkedők. Jelentős előrelépésről adhatunk számot az iskolai tisz­tasági mozgalomban is. Tovább­ra is elengedhetenül fontos fel­adat a fiatalok egészséges élet­módra nevelése, ezen belül egye­bek között a káros szenvedélyek elleni küzdelem, a szexuális er­kölcsi nevelés, nem utolsósorban pedig az öregek, elesettek önkén­tes alapon történő gondozása. Elismerésre méltó a mezőgaz­dasági nagyüzemekben vöröske­resztes feladatokat vállaló egész­ségügyi felelősök és aktivisták munkája. Ipari üzemeinkben a vitathatatlanul sokasodó eredmé­nyek mellett továbbra is fokozni kell az egészségkultúra és a szo­ciálpolitika céljainak megvalósí­tását szolgáló vöröskeresztes te­vékenységet. Beszámolója végén Ágoston András a megyében lelkesen és fáradhatatlanul munkálkodó több mint 32 ezer főnyi tagság nevé­ben mindazoknak köszönetét mondott, akik a két kongresszus közötti négy esztendő során tevé­kenyen segítették Bács-Kiskun megye vöröskereszteseinek mun­káját, és ezzel nagy mértékben hozzájárultak a szervezet ember­baráti célkitűzéseinek megvaló­sításához. Baráti látogatás A MÉM vendégeként hazánk­ban tartózkodó Branko Turudija, jugoszláv mezőgazdasági minisz­terhelyettes, a jugoszláv—magyar vegyes bizottság főtitkára tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. Ütjára elkísérte Kovács László, a Konzervipari Tröszt vezérigaz­gatója, és dr. Herpay Balázs, az ÁGK vezérigazgató-helyettese is. Elsőként a Kecskemét-Szikrai Ál­lami gazdaságban tájékozódtak a nagyüzemi zöldségtermesztés gé­pesítésével kapcsolatos kérdések­ről, megtekintették az amerikai gyártmányú paradicsomkombájnt. Ezután a Kecskeméti Konzerv­gyárban rendezett termékbemu­tatón és üzemlátogatáson vettek részt, érdeklődtek a termesztők és a feldolgozók együttműködési lehetőségeiről. v Olcsóbbak a zöldségfélék Változatlanul bőséges hétvégi piacra számíthatnak a fogyasz­tók: a Zöldség-gyümölcs Keres­kedelmi Egyesülés igazgatóságán elmondották: a jó őszi termésből körültekintő becsléssel mértéje fel a várható igényeket, s ezért a készletek szinte minden cikk­ből bőségesen fedezik azokat. Az összehasonlító adatok szerint 1973. január 1. és február 20. között a múlt év hasonló idősza­kához képest, mintegy 15 száza­lékkal több burgonyát fogyasz­tottunk — s ebben Budapest járt az élen. Káposztafélékből is ha­sonló mértékben nőtt az idén a forgalom. KÉPERNYŐ Szépet, jól Miért tetszett a Tv-Galéria csü­törtök esti adása? Miért dicsér­hetjük fenntartás nélkül a — sajnos — késő esti órákban su­gárzott műsort? A legfontosabb: Révész Nap­sugár kitűnő művész. Már kiala­kította sajátos világát, stílusát, az egyéniségét, gondolatait, érzel­meit leghatásosabban — ne fél­jünk ettől a szótól — kifejező formákat. Szereti és üszteli az életet, ámul a létezés ezernyi csodáján, a természetben kiboru­ló milliónyi szépségen. Rohanó korunkban van kedve és ideje a töprengésre, észreveszi az élet árnyékos oldalán ballagó örege­ket, a dűlőutaktól távol fehérlő tanyákat, a városi embernek oly jellegtelen rét, mező változatos növényvilágát. Gazdagabbá tesz bennünket azáltal, hogy új szép­ségek felismeréséhez segít. örültünk, hogy Szabó György­re, egyik legképzettebb kritiku­sunkra — ismét rátalált a tele­vízió. Míves, pontos, szabatos, ám az alkalomhoz illően ünne­pélyesen csillogó mondatai a lát­vány jobb megértését segítették. Rapcsányi László a rövid idő ellenére sokoldalúan érzékeltette Révész Napsugár törekvéseit, si­kereit, küzdelmeit. Miszlay Gyu­la operatőr a bemutatott lapok, rajzok minden szépségét „kihoz­ta”, megtalálta a különböző stí­lusú alkotásokhoz a megfelelő tónust. Buda Ferencnek megada­tott — most is tapasztalhattuk — a szépen szólás művészete, tudo­mánya. B. Farkas Tamás jó rit­musú. tartalmas csütörtöki tv­­galériája több mint egy gyűjte­ményes kiállítás előzetese. Kép­zőművészeti ismeretterjesztés: magas színvonalon. Felüdülés, gyönyörűség: művészet. Még azoknak is adott újat, akik — Kecskeméten, Debrecenben — közelről figyelhetik Révész Nap­sugár fejlődését. H. N. Intézkedések a juhtenyésztés fejlesztésére A kormány — mint ismeretes — legutóbbi ülésén megtárgyal­ta és elfogadta a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a juhtenyésztés helyzetéről és fejlesztéséről. Eszerint a jövőben nagyobb tá­mogatást kell adni a juhászati beruházásokhoz, a tenyésztő munkához. Minderre azért- volt szükség, mert a juhtenyésztés az utóbbi 10 évben nem fejlődött kellő­képpen, sőt 1969—Í972. márciusa között nagyarányú visszaesés következett be, amennyiben az ország juhállománya egymillió­val csökkent. A juhhús-termelés ugyan kifizetődő volt — hiszen a fehérjében gazdag tápláló hús­féle külföldön egyre keresettebb — a gyapjútermelés és a te­nyészállatok tartása azonban már nem volt gazdaságos és egészében véve az ágazat is veszteséges volt. Így állt elő az a helyzet, hogy sok gazdaság felhagyott a juh­­tartással. Most a kormány jó­váhagyása lehetővé teszi, hogy a juhászatokban végrehajtsák azokat a termelés-technológiai fejlesztéseket, amelyek nélkül nem is lehet szó a juhtartás gazdaságosságáról. A meglevő épületek korszerűsítésére, átala­kítására és a bővítéshez szüksé­ges építési-szerelési munkákra a gazdaságok 30 százalékos be­ruházási ártámogatást vehetnek igénybe. A kedvezőtlen termé­szeti adottságú nagyüzemek ju­hászati termékei után elszámol­ható árkiegészítést kiterjesztet­ték a gyapjúra is, és meggyor­sítják a juhállomány „korsze­rűsítését”, a követelményeknek megfelelő hústermelő, illetve a gyapjú-, húsfájták tenyésztését. Élelmiszer-besugárzó üzem # Átadták rendeltetésének a Központi Élelmiszeripari Kutató In­tézet élelmiszer-besugárzó üzemét. A sugárforrás köré modern szállító pályarendszert építettek. A szállító gondolák viszik a tartósítandó élelmiszereket a sugárforrás fölé. Az ionizáló sugár­zás az élelmiszert tartósítja. (MTI-Fotó: Hadas János—KS.) A tanyai gyermekekért Buszvárók és kísérleti eszközök Az iskolák körzetesítése új problémákat szült a tanyavilág­ban. Ilyen többek közt az is, hogy a külterületekről a faluközpont­ba járó kisiskolások esőben, hó­ban várják reggelenként az autó­buszt. November elején a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága akciót hirdetett, hogy a községi alapszervezetek a helyi gazdasá­gok és szövetkezetek segítségé­vel építsenek autóbuszvárókat. A felhívást követően Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Tiszakécske és Baja környékén munkához láttak a fiatalok és eddig kilenc új autóbuszvárót építettek. Az építési munkákhoz 'kedvező tavaszi időjárás beköszöntése után a megyei KISZ-bizottságon azt várják, hogy az akció ismét fellendül és az utak mellett újabb várók épülnek majd. A tanyai gyerekek segítése a X. VIT—10 akció egyik legfonto­sabb programja. Az akció szelle­mében a Szegedi Tanárképző Fő­iskola Bács-Biskun megyei diák­klubjának tagjai vállalták egy külterületi iskola patronálását. A napokban a megyei pedagógus­továbbképző kabinet munkatár­sai elkészítették négy kísérleti és szemléltető eszköz műszaki raj­zát. Mindegyikből több ezer da­rab hiányzik az iskolákban. A rajzokat a megyei KlSZ-bizott­­ság megküldi az üzemi alapszer­vezeteknek, hogy azok alapján a lehetőségekhez képest a fiata­lok barkácsoljanak kémcsőállvá­nyokat. kísérleti tálcákat, lom­bikállványokat és áramkör-szem­­léltetőket. Januárban a bajai üzemek próbaképpen már készí- . tettek kísérleti tálcákat a kör­nyék általános iskolái részére, a Lajosmizsei Vegyesipari Ktsz KISZ-esei pedig száz lom­­bikállványt adtak át a megyei pedagógus továbbképző kabinet­nek, hogy továbbítsák azokba az iskolákba, ahol még hiányzik. Cs. K. »FÖLDFOGLALÓK« Miért nem jöttetek hamarabb? Most már minden földrész foglalt ezen a glóbuszon. Nekünk is meg kell vetni a lábunkat, hogy helyün­kön maradhassunk. így is félő, hogy „túlnépesedésben” vagyunk, s kibillen tengelyéből ez a földgömb. Ügy?! Ti, fiatalok sem adtok több helyet az ifjúságnak? Rendben van, srácok. Azt mondjátok, nem férünk el többen? Hátra arcot csinálunk, s — hurrá' Futunk egy másik bolygó elfoglalására. — Tavaszvárás a tompái gyerek-játszótéren. (Pásztor Zoltán felvétele.) Harmincmilliárd forint értékű import A lakosság áruellátásában fontos kérdéssel, az importtal foglalkozott a közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium vezető testületé, amely megha­tározta az importpolitikát a vál­lalatok teendőit, s megtárgyal­ta a behozatal várható alakulá­sát. A kereskedelem 1973-ra 29— 30 milliárd forint értékű fo­­gyasztásicikk-importtal számol, Ez 9—10 százalékos növekedés­nek felel meg, azonos a kiske­reskedelmi forgalom bővülésé­nek tervezett ütemével. A szo­cialista piacról származó import 10,4 százalékkal, a tőkés beho­zatal 8 százalékkal növekszik. Az előirányzat a fejlődő orszá­gokkal 25 százalékkal nagyobb importforgalomra ad lehetősé­get, s Jugoszláviából a tavalyi­nál 33 százalékkal több árut hozhatunk be. A belkereskedelem import­politikája — a korábbi kedvező tapasztalatok alapján — lénye­gében változatlan. Továbbra is komoly erőfeszítéseket tesznek a külkereskedelemmel együtt a szocialista import növelésére, annál inkább, mert a lehetősé­gek erre adottak, csak ki kell használni azokat. A Külkereske­delmi Minisztériummal, közösen intézkedési tervet állítanak ösz­­sze, valamennyi szocialista or­szágban szervezett piackutatást indítanak. Sok új cikk jelent meg ugyanis a szocialista álla­mok belföldi piacain, s most ar­ra törekednek, hogy ezek a ter­mékek egymás országaiban is kaphatók legyenek. A szocia­lista importból egyebek között 13 200-zal több, összesen 70 200 személygépkocsit, ugyancsak több mopedet, motorkerékpárt és kerékpárt, szőnyeget, zöld­ség- és gyümölcskonzervet vásá­rolunk. A tavalyi 7000-rel szem­ben 25 000 asztali rádiót és 10 000-rel több magnetofont im­portálunk. A narancs- és a ba­nánimport tervezett 20—20 szá­zalékos növelését a fejlődő or­szágokból biztosítják, s növelik más termékekből is a behoza­talt. Iránból például kötöttárut, Egyiptomból ruházati cikkeket és hűtőszekrényt, Indiából köny­­nyű szöveteket vásárolunk. A tőkés import kétévi stagná­lás után az idén emelkedik, a dollárkeretei koncentráltan használják fel. Változás a ta­valyival szemben, hogy tőkés piacról sört nem hozunk be, mert a hazai ipar és a szocia­lista import megközelítően ki­elégíti az igényeket. Ruházati cikkekre kisebb keretet adtak ki, ezen belül azonban az igé­nyeknek megfelelően több alsó kötöttárut és rövidárut szerez­nek be. A hazai beszerzés és a szocialista import kiegészítésére növelik a vegyi- és a műszaki cikkek behozatalát. Főleg hír­adástechnikai cikkekből és al­katrészekből, háztartási gépek­ből és alkatrészekből, jármű­­alkatrészekből, kézi szerszámok­ból és kisgépekből, háztartási finomacélárukbol és fémtömeg­cikkekből vásárolnak többet. Ezenkívül új termékeket — tranzisztoros rádiót, magneto­font, lemezjátszót, háztartási ké­szülékeket stb. — is beszerez­nek, elsősorban a hazai ipar ösztönzésére. Importunkban megnövekedett a jugoszláv piac szerepe. A tő­kés behozatal egy részét ugyan­is átterelik a szomszédos or­szágra, ahol kedvezőbbek a vá­sárlási lehetőségek. Az élelmi­szerekből csökken a kevésbé fontosak, például a Vegeta, a rá­gógumi, s növekszik a száraz­­tészta, az élesztő stb. behozatala. A tőkés vásárlások pótlására több felső kötöttárut, jersey­­szövetet, ballon méterárut ho­zunk be Jugoszláviából s vásá­rolunk új cikkeket, például kon­fekciótermékeket, férfiingeket is. Jelentősen növekszik a bú­tor, a fotócikk, sportszer és ajándékáru, a háztartási vas­áruk, az elektromos háztartási készülékek, a lakásvilágítási cikkek importja.

Next

/
Thumbnails
Contents