Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-24 / 46. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 24. Öntözési előkészületek Ami szárnyakat ad a munkának Kunért GyOrgyné ■■ • Szabadszállási Margit • Huszár Mthályné Bács-Kiskun megyében az öntözés szakmai irányítását, valamint a fő művek üzemeltetését az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság mezőgazdasági vízhasznosítási osztálya látja el. A múlt évi öntözés értékelését még a tél kezdetén elvégezte az igazgatóság. A munka rövid felidézése mégsem hiábavaló. Ugyanis az idei célok között a tavalyihoz hasonló, vagy még jobb eredményt irányoztak elő. A , tavalyi, csapadékban szegény tél arra ösztönzött minden öntöző gazdaságot, hogy a talajból hiányzó nedvességet kora tavaszi öntözéssel pótolja. Bács-Kiskun megyében a műszakilag berendezett, öntözhető területnek április végéig 27 százaléka kapott mesterséges esőt. Egész éven át az öntözőművek kihasználása elérte a 65 százalékot, amely kielégítő arány, különösen akkor, ha az 1972-es esztendő második felében lehullott nagy mennyiségű csapadékot is figyelembe vesszük. A Városföldi Állami Gazdaság vezetői még a kormányprogram megjelenése előtti években keresték azokat a lehetőségeket, amelyek gazdaságosabbá teszik a szarvasmarha-tenyésztést. Még 1955-ben megkezdték a tejelő magyarbarna állomány létrehozását. Az új fajta, a jersey, a magyartarka, valamint a kanadai lapály kereszteződéséből jött létre. Számos előnyös tulajdonsága van. Korábban vonható tenyésztésbe. mint a hazai fajta, magasabb az évi tejzsírtermelése. A magyartarkánál alacsonyabb az életfenntartó takarmányszükséglete, gépi fejésre kiválóan alkalmas. Az országos kísérleti eredmé-Ebben az évben is az a célja az igazgatóságnak, hogy a gazdaságokban az öntözőberendezéseket, a 100 százalékot megközelítő mértékben használják ki, amely egyébként nem elérhetetlen. Ugyanis az idényen kívüli gabona- és az úgynevezett kelesztő öntözéssel a berendezések teljesítménye növelhető. Ez egyébként a termelőknek is érdekük, mert az öntözőmű létesítésére fordított költség hamarabb visszatérül. Az 1972 október 1-től számított hidrológiai év eddigi csapadék-megoszlása a tavalyihoz hasonlóan kedvezőtlen. Ha a következő időszakban nem változik a helyzet, a magasabb termés elérése érdekében márciusban ajánlatos elkezdeni és tervszerűen folytatni az öntözést. Az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság az időjárástól függően március elsejétől a gravitációs főműveken keresztül eljuttatja a gazdaságokhoz az öntözővizet. nyék szerint a magyarbarna tehenek átlagosan 32 százalékkal több tejzsírt, 17 százalékkal több tejfehérjét termeltek ugyananynyi takarmányfelhasználással, mint a magyartarka fajta. Egy kilogramm tejet 5, ugyanannyi tejzsírt 26, egy kilogramm tejfehérjét 15 százalékkal kevesebb keményítőértékkel állítottak elő, mint a magyartarka. Az új fajtát Horn Artúr professzor. akadémikus szorgalmazására tenyésztették ki hazánkban és a Városföldi Állami Gazdaság elsők között vállalkozott tartására. A magyarbarna állományt évről évre növelték és a jelenlegi létszám már megközelíti a hatszázat. Tavaly a tehe-A napokat jól kihasználva, ajánlatos az öntözőberendezéseket gondosan kijavítani, a hiányzó alkatrészeket pótolni, s megszervezni az öntöző brigádokat is. Az öntözés érdekében új vízügyi beruházások történnek ebben az esztendőben. A Dunavölgyi Főcsatornán Hajós térségében a közeljövőben adják át a duzzasztót, amely a kalocsai öntözőrendszer egy részének jobb vízellátását teszi lehetővé. Ebben az évben kezdődik meg 51 millió forintos beruházással a nemesnádudvari öntözőfürt építése. A tennivalók sikeres megoldását segíti elő az elmúlt év elején megalakult megyei öntözési operatív bizottság, valamint a vízügyi igazgatóság mezőgazdasági vízhasznosítási osztálya, amelynek szaktanácsadói a termelők rendelkezésére állnak. Bencze Kázmér • A korszerű borjúetető. nészetből származó nyereség egymillió-hétszázezer forint volt. Az egy tehénre jutó hozam meghaladta a 3 ezer litert, a tejzsír pedig literenkénti 5,1 százalék volt. A tejelő állománnyal együtt fejlődött a húsmarhalétszám is. A bugaci és a kiskunfélegyházi kerületekben levő jelentős rét és legelő feljavításával fedezni tudják a gulyamarha-állomány állandó tömegtakarmány-ellátását. A kiskunfélegyházi kerületben öntözésre is van lehetőség. Több mint ötszáz darabból áll a hústermelő tehénállomány, amelyen belül száz darabot tesz ki a magyarszürke fajta, amely idegenforgalmi nevezetesség is, a többi magyartarka. Fontos feladatnak tartják a szarvasmarha-tenyésztés további korszerűsítését. A francia gyártmányú borjúetető berendezést már tavaly használták. Az idén újabb három ilyet vásárolnak. Egyszerre hat növendékállat táplálkozását oldja meg. K. S. Végigtekinteni a hatalmas üzemcsarnokban, gyönyörű látvány. A hófehér csipke-, s a habkönnyű kelmék hangulatos tarkaságában a varrógépek fölé ugyancsak sokféle színű ruhás asszonyok, lányok hajolnak. Ám állj oda, bármely gép mellé, a színek kellemes látványa helyett máris a dolgos kezek káprázatos fürgesége, a munka üteme nyűgöz le, majd óhatatlanul megállapítod: ezt az ütemet tartani napi nyolc órán át, bizony, kemény helytállás! De nem elmélkedni jöttünk a Habselyem- és Kötöttárugyár kecskeméti üzemébe, hanem napjaink nagy témájával öszszefüggésben a hangulatot „lemérni”. A gépsorok mellett elhaladva derűs pillantások innen is, onnan is. Egy vidám, barna szempár megállásra késztet. — A legnagyobb újság? — ismétli a kérdésemet Kunért Györgyné. — Hát világos, hogy a béremelés! Hónapok óta figyelem, olvasom, mindig csak a szövőnők voltak előtérben. Szó sem róla, nehéz a munkájuk. Nekik főleg a lábuk bánja. Mi, varrónők meg mindig ülünk, nekünk a gerincünk sínyli. És mi sem voltunk kevésbé mostohák. Rólunk azonban egy szó sem ... De hadd mondjak el egy kedves epizódot. Kedden volt a termelési tanácskozásunk. Ott ülünk, egyszercsak átadnak az igazgatónőnknek egy cetlit. És az a mindig komoly asszony hirtelen valósággal ragyogni kezd. Remegett a hangja is, amikor bejelentette a varrónőknek huszonegy százalék! Lett erre olyan csend ... Nem akartunk hinni a fülünknek. Bele telt néhány perc is. amikor közelemben az egyik fiatalasszony váratlanul megszólalt: Hát lehetséges, hogy a mai 76 forintom márciusban több, mint kilencvenet fog jelenteni ?!... Kunertné mögötti varrógépnél ütemes olló-csattogás. Szabadszállási Margitkának oda sem kell néznie, úgy választja el egymástól a szalagban kígyózó csipkegallérokat, miközben nyilatkozik. — Azt hiszem, érthető, hogy az ilyen béremelés híre minden mást háttérbe szorít. Én már kiszámoltam: az eddigi 1800— 1900 forint körüli havi átlagom a jövő hónaptól a kétezer fölött lesz. Melleslej, mivel alpári vagyok, albérletben lakom Kecskeméten, havi háromszázért. Ezért számomra külön öröm az is, hogy az év második felében megkezdődik a munka a Tiszaalpáron létesülő új üzemünkben. Mert akkor otthon dolgozom majd! — A csarnok túlsó végéből is kérjenek már véleményt — invitál bennünket a szalagvezető. A rokonszenves Huszár Mihályné, aki mellett megállunk, ezzel kezdi: — Nálunk most kettős az öröm. Az egeiket a várakozásunkat felülmúló béremelés jelenti. A másik pedig, hogy nagyon szép eredménnyel zártuk a tavalyi évet. Ügy hírlik, szép nyereségrészt kapunk. Én különben öt éve dolgozom itt, mindig megtaláltam a számításomat, kétezer fölött kerestem eddig is. Attól persze, én sem félek, hogy a pluszként jövő több, mint háromszáznak nem lesz meg a helye! — teszi hozzá vidáman. Végül hallgassuk meg, miként vélekedik az igazgatónő, Mócza Lajosné, aki — jól jellemezte Kunért Györgyné — most is ragyog az örömtől. — Nagyon jelentős dolog ez, általános nálunk az elégedettség ! A Központi Bizottság határozata után gyakran érdeklődtek a dolgozóink. Mivel mi sem tudtunk többet, a nyolc százalékkal számoltunk, bár a határozatban benne, volt, hogy „különös tekintettel” a nőket foglalkoztató üzemekre. De ilyen mérvű béremelésben reménykedni sem mertünk. E hónap elején megkezdődött termelési tanácskozásainkon még arról tájékoztattuk a dolgozókat, hogy mivel betanított munkát végzünk, ezért nálunk a központi alapból négy százalék, plusz az évenként beütemezett 3 százalékos bérfejlesztés várható. Ezért majdnem sírtam az örömtől, amikor a múlt héten megkaptam és tovább adhattam a hírt: az évek óta alacsonyabb kategóriás bérben dolgozó üzemünk azonos szintre került a többi gyáregységgel! A vállalat összbérszínvonalának 11 százalékos növekedésén belül a mi gyárunk részére 19,6 százalékos az emelkedés. Ezen belül a varrónőinknél — akiknél a legsürgetőbb volt a kereseti differencia — 21 százalékos. Átlagosan havi 300 lorint pluszt jelent az emelés. Ezen belül ötszáz varrónőnél pedig 330-at, ami az év végéig, tehát tíz hónap alatt személyenként háromezer-háromszázat tesz ki. Ez pedig igazán ok a jó hangulatra! Perny Irén • A magyarbarna állomány egy része. Korszerűsítik a tehenészetet Városfóldön Kilenc üzemi osztály Az általános iskolai végbizonyítványt — az esti és levelező foglalkozásokon kívül — rövidített tanfolyamokon is megszerezhetik újabban a felnőttek. Az új oktatási formát a huszadik életévüket betöltött dolgozók vehetik igénybe. Már eddig is kétszázan jelentkeztek Kecskeméten azzal az elhatározással, hogy így fejezik be tanulmányaikat. Ez a szám azért is örvendetes, mert jelenleg a megyeszékhelyen a szakmunkás-képesítéshez kötött munkakörök ötödrészét képesítés nélküliekkel kellett betölteni. A vállalatok örömmel vették, hogy majd egy évtized után az üzemekben ismét szervezünk osztályokat. Mindenütt támogatták a kezdeményezést és ennek köszönhető, hogy jelenleg kilenc osztály működik a munkahelyen. A ZIM- ben, a BRG-ben és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál két—két, a postán, a Parkettagyárban és a Reszelőgyárban, egy—egy tanulócsoport készül a vizsgákra. A dolgozók körében az eddigi tapasztalatok szerint népszerű ez az oktatási forma és nyilvánvaló, hogy segíteni fogja a szakmunkáshiány mielőbbi megszüntetését Dr. Búsás János Petőfiről képekben Schifferdecker Dániel tanította elemi ismeretekre a kis Sándor gyereket. A mester úr keveslette járandóságát. Szó ami szó, akkor sem fizették túlságosan a pedagógusokat. Petőfi tanítója ügyes ember volt, foglalkozott disznóhizlalással, textiláruk közvetítésével, kérvények írásával stb. Évi jövedelme 1828-ban már 140 mázsa búza árának feleli meg, ami már tekintélyes jövedelemnek számított. A Notationes variae — Különböző feljegyzések — elnevezésű jegyzetfüzetét üzleti könyvelésnek is tekinthetjük. Ebben örökítette meg üzleti vállalkozásainak adatait. A füzet iskolai munkájával kapcsolatos feljegyzéseket is tartalmaz. Számunkra azért becses, mert tizenegyszer fordul elő a hosszúkás alakú, bekötött könyvecskében Petrovics Sándor neve, a tandíj-befizetéseket nyilvántartó résznél. Az értékes dokumentumot Gömöry János iskolaigazgató őrizte, aki — távoli — rokonságban volt a Hruz és a Schifferdecker családdal. (Édesapja egyébként Petőfi iskolatársa volt Kecskeméten.) A kiadványt a városi tanács művelődésügyi osztályának a kezdeményezésére ajándékozta néhány esztendeje a hírős városnak. Jelenleg a levéltárban őrzik. /P fO-r-uv- . * < v V JTc/f -■( ^ ^ ó ** C v «f r y* é-«l « « • •I 7l«, Cv'f-— / -/;■.. . _ . A/—* J j/é‘ *' j */I' - í v . O //.O^ / ■ - /pt' ■' jí & // / 8o 7 2, *• _ j.7'- iA: f p / r/ ' . I «V (} „ í* / _ I 2.Ó j - 7*-*' ” ’ <•*. á f - — . j í" ; ’yo . ^ 1+ I * >. M-í.; . _ JU r te t- {: ___ v-\ gi-H Rövidesen eltűnik megyénkben a második világháború vasútalnkban okozott rombolásának utolsó nyoma is. A fiatalabbak közül csak kevesen tudják, hogy a németek annak idején felrobbantották a fülöpszállási vasútállomást, ahol még ma is barakkokban van a váróterem és a felvételi helyiség. A MÁV 15.5 millió forintos beruházással új állomást építtet, amely befejezés előtt áll. Az Idén 5,6 millió forintot költenek a fontos létesítményre, s jövőre már csak néhány százezer forintos ráfordítás kell ahhoz, hogy az utazó közönség és a vasutasok birtokukba vehessék az új állomást. (Pásztor Zoltán felvétele) Épül a vasútállomás
