Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-23 / 45. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 23. A MUNKÁSBÉREK A béremelés • A* MSZMP Központi Bizottságának 1972 novemberi állásfoglalása alapián a Minisztertanács határozatot hozott az iparban és a kivitelező építőiparban 1973. március 1-vel végrehajtásra kerülő bérpolitikai intézkedésekről. A béremeléseket részben központi alapból, részben vállalati önerőből valósítják meg. A bérintézkedés tehát egyfelől emeli a dolgozók jövedelmét, másfelől növeli a vállalatok költségeit, ami csökkentőleg hat nyereségükre. Felmerül, vajon ki viseli a béremelés terhét? A kérdés lényege, hogy külön kell választani a központi bérintézkedés fedezetét a saját, úgynevezett vállalati önerős bérfejlesztéstől. A központi bérintézkedések végrehajtásának fedezete túlnyomórészt az állami költségvetésből származik. Ily módon a béremelés mintegy kétharmad részét az állam viseli, a többit a vállalatok. A vállalatokra háruló terhek (az adózás konstrukciója alapján) viszonylag kisebb mértékben érintik a részesedési alapokat, s nagyobb arányban a vállalati fejlesztési alapba kerülő összegeket. Míg a központi béremelés csak kisebb mértékben, addig az önerős bérfejlesztés már teljes egészében csökkentőleg hat a részesedési alapra. A vállalati kollektíva érdeke természetesen azt diktálja, hogy ezt elkerüljék, s a személyi jövedelem szempontjából változatlan, sőt növekvő részesedési alap képződjék 1973- ban is. Erre több lehetőség kínálkozik. A legcsábítóbb megoldás a béremelési költségek áthárítása az árak emelésével a fogyasztóra. Ez azonban nem járható út. mert ez máris veszélyeztetné a tervezett reálbér-növekedést. hiszen a munkás egyben fogyasztó is. A járható út — mint ahogy azt a Minisztertanács határozata is hangsúlyozza — a bérpolitikai intézkedés nyereségmérséklő hatását a vállalatok a termelés hatékonyságának növelésével ellensúlyozhatják. Azokat a belső tartalékokat kell tehát feltárni, amelyek a munkaerőben, a ki nem használt állóeszközökben, a szervezés hiányosságaiban, a költséggazdálkodásban még fellelhetők. A hatékonyság növelésének jelentős tartaléka az átgondoltabb üzem- és munkaszervezés. A meglevő kapacitások kihasználása általában nem kielégítő. Sok gépet, berendezést működtetnek megyénk üzemeiben, például csak egy műszakban, holott a feltételek meglennének a több műszakos üzemelésre. A másik fontos forrása lehet a hatékonyság növelésének a gazdaságosabb termékstruktúra kialakítása, a gazdaságtalanul előállított termékek termelésének visszafejlesztése, a jövedelmezőbb áruk gyártásának erőteljes növelése. • A hatékonyabb eszközgazdálkodás mellett fontos tényező az emberi munka, s az azzal való ésszerű takarékos gazdálkodás. A megye iparában a korábbi években az egy munkásra, illetve az egy munkaórára jutó termelés növekedése meghaladta az egy foglalkoztatottra számított növekedést. 1972-ben ez az arány megváltozott, s az egy munkaórára jutó termelés indexe lett a legalacsonyabb. Ez arra utal, hogy a munka intenzitásában rejlő lehetőségeket nem használták ki kellőképpen, s a gépi felszereltség növekedése is A kisüzemek szerepe Mostanában sok szó esik arról, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak milyen szerepük van az árutermelésben. Nemcsak a család közvetlen ellátását segítik hanem a piaci kínálatot is növelik. Érdemes közelebbről megnézni. mit mutatnak a statisztikai adatok. Bár összefüggő gyümölcsös a kisüzemekben ritka, inkább a szőlősorok között fordul elő. de mégis számottevő a részesedésük az ellátásban. Egyes gyümölcsfajtákból ugyanis a nagyüzemekben kevés telepítés található. Az 1971-es felmérés szerint az összes alma 33,6, a körte 64,7, a cseresznye 87,5, a meggy 94,2, a szilva 78,2, a kajszi 66,1. az őszibaracktermés 41,6 százalékát adják a kisüzemek. Ezenkívül a hagyományos szőlőtelepítések nagyobb részét szintén a kisüzemekben találjuk. Hasonlóképpen a zöldségfélék termesztésében is nagy szerepük van. A hagyma, paradicsom, pap-EMELÉSE fedezete csak mérsékelten segítette elő az élőmunka hatékonyabbá tételét. A vállalati létszám-gazdálkodásban nem közömbös a termelői és a nem termelői létszám alakulása. A KSH megyei igazgatóságának adatai szerint az iparban 1967 és 1972 között a munkások számának évi átlagos növekedési üteme 5,6, a műszakiaké 10,3, az adminisztratív dolgozóké 10, az egyéb állományi csoportban foglalkoztatottaké 6,3 százalék volt. Az állami iparban 1972-ben a száz munkásra jutó alkalmazottak aránya 28, míg 1971-ben csak 21 volt. Az alkalmazotti létszám emelkedésének tendenciája csak részben indokolható, növekedésének ilyen mérvű üteme azonban már egyáltalán nem. Az ésszerű létszámgazdálkodás kialakítása tehát jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. 0 Az utóbbi időben, sajnos, kevesebb figyelmet fordítottak a gazdasági vezetők a termelési költségek elemzésére és a tartalékok feltárására. A költségek növekedése részben objektív okokra; hatósági rendelkezésekre vezethető vissza. Emellett azonban a vállalati gazdálkodás hiányossága is jelentős szerepet játszanak a költségek emelkedésében. A fajlagos anyagfelhasználás csökkentésével és fokozottabb anyagtakarékossággal jelentős eredményjavulást lehet elérni. Számításaink szerint a megye állami iparában 1 százalékos csökkentés évi 45—50 millió forint megtakarítást eredményezne, ami a most végrehajtásra kerülő bérintézkedések tekintélyes részét fedezné. A hatékonyabb vállalati gazdálkodás megvalósításának természetesen még számos módja, eszköze van. Most csak a leglényegesebbeket emeltem ki. A gazdálkodás színvonalának javítása feltételezi a vezetés színvonalának emelését, ugyanakkor nélkülözhetetlen a vállalati kollektívák hatékony közreműködése is. A dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatásához, a vállalati célok megvalósításához, a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom biztosít megfelelő keretet. Ezt kell tartalommal megtölteni. A tartalmat a vállalati célkitűzések, tervek adják. Helyes, ha a dolgozók szocialista kötelezettségvállalásai e feladatok megoldására irányulnak. A bérintézkedéseket jól össze lehet kapcsolni a vállalati gazdasági célkitűzések megvalósításával és a szocialista munkaverseny hatékonyabbá tételével. Az összehangolt és differenciált bérintézkedés pedig jó alapul szolgálhat az anyagi elismerés növeléséhez. • A bérintézkedés hatásos eszköze lehet a versenypropagandának. Az, hogy végül is a béremelési terhek mennyiben érintik a vállalati alapokat, tehát azon is múlik, hogy a kollektíva közös erőfeszítései, a munka hatékonyabbá válása, a termelékenység növelése, a takarékosság, a minőség javulása, a jobb anyaggazdálkodás, egyszóval a költségek csökkentése mennyiben ellensúlyozza a bérek növekedésével járó kiadási többletet. Az sem mindegy ugyanis, hogy az 1973. évi vállalati tervek mennyiségi és minőségi teljesítése hogyan valósul meg, menynyiben teremti meg a későbbi vállalati bérfejlesztés anyagi erőforrásait. Kovács Pál az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetője rika, káposztafélék Jelentős része tőlük kerül piacra, hiszen a mezőgazdasági üzemekben a nagyüzemi zöldségtermesztés, amely közvetlen a piaci ellátást szolgálja. most van kialakulóban. A népgazdaság fejlesztésének fontos része a húsprogram megvalósítása. Az utóbbi időben nemcsak a sertés, hanem a szarvasmarha iránt is nőtt az érdeklődés az állami ösztönzők hatására. Az összes szarvasmarha-állománynak csaknem 40 százaléka, a tehénállomány fele kisüzemekben található. Tejtermelésünk 40 százalékát ezek a gazdaságok adják. Hasonlóképpen a sertésállomány több mint 60 százaléka a kisüzemekben található. Érdemes szólni arról is, hogy a baromfitenyésztésben is döntő szerepük van. A tyúkállomány 70 százalékát kisüzemekben tenyésztik. Fazekas Zoltán Találmányok - rendelésre A kiskunfélegyházi Vas-, Fém- és Gépjavító Ipari Szövetkezet az elmúlt évben 38,5 millió fóti nt értékű terméket állított elő, ami 1 millió forinttal múlta felül az eredetileg célul tűzött tervet. A többlet különösen akkor dicséretes, ha tudjuk, hogy a szövetkezet munkájára a munkaigényes, technológiailag nehezen egyöntetűvé tehető egyedi berendezések nyomják rá bélyegüket. Az élelmiszeripar számára készülő különleges tartályok, a vegyipari készülékek ritkán kerülnek újra a műhelyekbe anélkül, hogy a rajzon valamilyen átalakítást ne tüntetnének fel. A sorozatnak számító, azonos gyártmányok mennyiségének felső határa is legfeljebb 8—10 darab. Az idei esztendőre a várható keresletet felbecsülve és a már . beérkezett megrendelésekből kiindulva a termelési értéket 1972- höz viszonyítva 3 millió forinttal szándékoznak megtoldani. Az önmaguk elé állított célt lényegében a tavalyival megegyező technikai feltételek mellett kívánják elérni — tehát nem terveznek beruházást. A műhelyek kollektívái is csupán az ott tanuló és végző fiatal szakmunkásokkal erősödnek. A régi berendezéseket azonban ésszerűbb átrendezéssel üzemeltetik. A műszaki gárda megkereste a meglevő eszközök jobb felhasználásának lehetőségeit. Az elkészült tervezetben szereplő átszervezés, a különböző ötletek megvalósítása a termelés hatékonyságát 90 százalékkal növeli majd. örvendetes módon stabilizálódik az üzem gyártmányszerkezete: az egyedi termékek mellé — múlt évben a lipcsei mezőgazdasági gépgyárral aláírt szerződés alapján — szériában készíthető alkatrészek is feliratkoztak a listára. A cukorrépakombájnhoz tartozó szedőfejből, valamint az eke tartozékaiból a prototípusok elkészítése után már az első szállítmány értéke 3,5 millió forintot tett ki. Az együttműködés az idén tovább szélesedik. Az egyedi gyártásra berendezkedett üzem ennek megfelelő sajátosságait most egy ígéretes kezdeményezésben igyekszik önmaga és a népgazdaság számára hasznosítani. A kollektíva az átlagosnál magasabb képzettségét (tíz mérnök alkotja a műszaki gárdát, a műhelyekben dolgozók több mint 50 százaléka szakmunkás), az egyedi gyártásban szerzett gyakorlatot üzleti kapcsolatokon alapuló műszaki fejlesztésben akarják kamatoztatni. Elvállalják a tervek szerint nagyobb horderejű újítások, találmányok kivitelezését, kipróbálását. Ezzel segítenek azoknak az • Hatvani János a saválló acéltartályok hegesztési varratait tisztítja. üzemeknek, amelyekben nincs elegendő idő és felszerelés a kísérletekre. a szerkezet elkészítésére. Ez megkönnyíti majd a kivitelezőért kilincselő tervezők helyzetét. P. M. Sas Imre a cukorrépakombájn markoló hengerét állítja össze. • Busa Imre csavarorsót szerel egy ekealkatrészbe. Újabb 1500 vagon tárolótér Két évvel ezelőtt, amikor a mezőgazdasági üzemek növelni kezdték állatállományukat, kitűnt, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat hosszabb távon nem lesz képes ellátni keveréktakarmánnyal a gazdaságokat. Ugyanakkor sok helyen kihasználalanul álltak a szárító- és keverőberendesések, üzemeltetésűket gazdaságtalannak tartva, a tápokat a gabonafelvásárló vállalattól igényelték. Az ellátásban rövid idő múltán zavarok jelentkeztek. Az új szárítók és keverők létesítésének folyamata az iparszerűen termelő sertéstelepek építésével kezdődött meg. A telepeknek már szerves tartozékai a szemestakarmányok szárítására, tárolására, feldolgozására szolgáló épületek, gépek. Segítségükkel megfelelő mennyiségű és beltartalmi értékű keveréktakarmányokat tudnak előállítani. A mezőgazdasági üzemek között sorra jöttek létre a kooperációk is, az egyes gazdaságokban megtermelt kukoricát, gabonát és lucernát közösen dolgozták fel. Mindemellett változatlanul szükséges új berendezések felállítása, a tárolóterek bővítése. Különösen az elmúlt év őszén okoaott sok gondot a vártnál nagyabb mennyiségű termés elhelyezése, szárítása. A mezőgazdasági üzemekben felállított tárolók nagyságban és rendszerben is különböznek ugyan, de legtöbb helyen törekedtek a korszerűségre. Az ősz folyamán a MEZÖBER-nél öszszesen 1350 vagon tárolótér létetesítését rendelték meg az üzemek, ebből csupán 200 vagon volt a szükségtároló. Az idén újabb három 500 vagonos tároló készül el a megyében. Így 1973 végéig összesen 5 ezer vagonnal lesz nagyobb a tárolókapacitás, mint volt két évvel ezelőtt. A szemes- és szálastermények tárolásra, feldolgozásra való alkalmassá tételének leggyakoribb módja a szárítás. Több üzemben szereltek fel hazai gyártmányú lucernaszárítókat és készítik a zöldnövényekből a magas tápértékű lisztet. A gabonafélék szárítására óránként 5—30 tonna teljesítményű berendezéseket állítottak fel. A kisebb teljesítményű keverőüzemek mellett az elmúlt két esztendőben hét modern SKJOLD berendezést is vásároltak, illetve felszereltek az állami gazdaságokban, a szövetkezetekben. D. É. BEMUTATÓ GAZDASA G LETT a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet 1949-ben alakult és az idén tartotta a huszonharmadik évzáróját a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet. A vezetőség ez alkalommal is nyereséges esztendőről adhatott számot a közgyűlés előtt. A szövetkezet négy üzemága közül a növénytermesztés hozta a legtöbb jövedelmet, pedig természeti csapásokban bővelkedett az 1972-es esztendő. A növénytermesztők, a gépesítésben dolgozó Béke szocialista brigád segítségével úrrá lettek a természeten. Két órával a nagy esőzés előtt minden szem terményt betakarítottak. Ezért állapíthatta meg a vezetőség a közgyűlési beszámolójában, hogy a gépesítési üzemág működése határozza meg alapvetően az egész termelőszövetkezet gazdálkodását. A szerelők, a kombájn-, a traktor- és a gépkocsivezetők oroszlánrészesei az eredményeknek. A Lenin Tsz növénytermesztése teljesen gépesített. A betakarító és szállító eszközökön kívül nagyteljesítményű terményszárítója, tároló helyisége is van. Ebben a gazdaságban 60 hektárnyi területre jut egy gépegység, míg az országos arány 84 hektár. Molnár Vilmos elnök azt tartja még jelentősnek, hogy ebben az évben bemutató gazdasággá jelölték ki a Lenin Tsz-t. Bács- Kiskun megyéből és az ország más tájáról is várják azokat a látogatókat, akik az öntözéses gazdálkodás szabadszállási tapasztalataira kiváncsiak. A nagyobb előrehaladás azonban 1975. után várható, amikor majd a tervezett szabadszállási öntözőfürt elkészül és a szövetkezet egész területét megöntözheti. Remélhető az is, hogy 1975-ig a mezőgazdasági szakigazgatás, az öntözés, a pénzügy országos és megyei szervei meg tudnak egyezni abban: milyen új öntözőberendezést vásárolhat majd a szövetkezet. Évek óta ugyanis a régi tipusúakat használják, A gondoskodásra is lehet találni követendő példát a gazdaságban. Azon kívül, hogy minden évben tekintélyes összeget tartalékolnak a biztonsági alapra, a lakásépítést anyagilag is támogatják Emellett 50 százalékos térítéssel kaphat fuvart az, aki házat épít, és öt évre előre kifizetik az eszmei háztájiért járó összeget minden évben tíz építkezni szándékozó szövetkezeti tagnak. K. A. • A kukorica címerezőknek munkásszállást, ezenkívül ebédlőt és egyéb gazdasági épületet emeltek az építőbrigád dolgozói. Képünkön a major két új épülete. (Pásztor Zoltán felvételei.) 0 A korszerű gazdaságban télen sem szünetel a munka. Bár messze még a jó idő, a raktárban már szorgalmasan dolgoznak a tavaszi kezdés előkészítésén. Képünkön a vetésre készül a raktáros brigád. Tagjai elsők lettek a versenyben. Géppel gyűjtik a kukoricát a zsákokba. 0 Társadalmi munkában családi házat terveznek a szövetkezet szakemberei az építkezni szándékozó társaiknak. I J
