Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-23 / 45. szám
1913. február 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Lászlófalván így terveznek — Ügy hírlik, hogy a lászlófalvi Üj Tavasz Tsz-ben nincs hiány a vitakészségben. Hallottam, hogy a beszámoló párttaggyűlésükön 13 felszólalás hangzott el, és hogy a gazdaság ez évi terveiről három napon át vitatkoztak. B. Kiss János, a szövetkezet elnöke felpezsdültén magy arázza; — Szerintem a gazdasági vezetők azért vannak, hogy azt is lássák, amit a tagok nem mindegyike lát, mert igazán csak a szűkebb munkaterületén otthonos. Hiszen egyet és mást már most kell megtennünk a fél, három, vagy éppen öt év múlva bekövetkező dolgokért. Ma például még szép számmal dolgoznak a meglettebb korú tsz-tagjaink. Igen ám, de az ifjabb generáció, az utánpótlás könnyen elpártolhat, ha nem vagyunk előrelátóak. Ha teszem azt. nem lesz a faluban óvoda, fodrász, cipész; ha nem talál egy kellemes szórakozóhelyet, vagy éppen nem jut hozzá friss felvágotthoz, tőkehúshoz. Mindezek a tsz-tagjainkat közelről érintő községpolitikai témák, kézenfekvő hát, hogy ezekről is szót értsünk, amikor tervezünk. Ennek is köszönhetjük, hogy az óvoda ma már tető alatt van. — Az ötvenszemélyes —községi óvodára céloz elnök elvtárs? — Természetesen — feleli mosolyogva, s egy-kettőre megtudom: a kezdeményezés az Oj Tavaszból indult el. Az 1970. évi zárszámadó közgyűlés kimondta: szükség van az óvodára, s e célra 200 ezer forintot szavazott meg. Es mintegy az igény nyomatékéül 50—1000 forint közötti pénzbefizetésekkel is hozzájárult a tagság. Hamarosan megmozdult az egész település. A községi KISZ-«zervezet tagjai a múlt év tavaszán társadalmi munkával hozzáfogtak az alapásáshoz, s az idén szeptembertől működhet az óvoda Most viszont újabb, hasonló célok körvonalai rajzolódnak ki a közös gazdaságban. Egyelőre azonban térjünk vissza témánk lényegéhez: hogyan is volt, mi előzte meg azt a bizonyos háromnapos vitát? Nyilván volt valamilyen. tárgyalási alap ... — Magától értedődő. Mi például még karácsony előtt, az ünnepi jókívánságok mellett hasznos gondolkozást is kívántunk egymásnak. Azzal a kéréssel köszöntem el a munkatársaimtól — a főagronómustól, a gépészmérnöktől, a közgazdásztól és a főkönyvelőtől —, hogy töprengjenek el rajta, kinek-kinek a saját szakterületére vonatkozóan, milyen elképzelései vannak, milyen teendőket látnak maguk előtt, mit szükséges a tagsággal megértetni. Adva volt egy hónap, mialatt ki-ki rögzítette az elgondolásait. Ezeket a vezetőség meghallgatta, majd nyilvános vitát hirdettünk. Hivatalos volt oda szövetkezetünk minden érdeklődő tagja, a pártszervezetünk tagjai külön is. Ugyanígy a tanácsi vezetők, a helyi Alkotmány Tsz vezetői, a járási hivatal, a területi szövetség képviselői. Az üzemegységvezetőink és közgazdászaink számára viszont kötelező volt a részvétel. Így került sor tehát a háromnapos vitára, ahol a tsz szakvezetői külön-külön előterjesztették mondanivalójukat. Minden előadást sok kérdés, majd kötetlen vita követett. Az előterjesztett elgondolásokról nemcsak a szakemberek fejtették ki véleményüket. Épp így akadt kérdése és volt mondanivalója idős Pápai Ferenc kovácsmesternek csakúgy, mint például a már nyugdíjas Varga Józsi bácsinak. — Érzékeltetésül hadd említsem meg éppen Varga Józsi bácsi példáját — magyarázza B. Kiss János. — Szerintem nagyon érdekes, hogy például a százalékos művelésről, amelyhez korábban nagy volt a ragaszkodás, kijelentette: ez csak átmenet volt, de nem szabad fenntartani, mert megnehezíti a feladatokat. Viszont ugyanakkor firtatta: mi szükség van az ő 1400 négyszögölnyi legelőjének feltörésére, amikor a környéki tábla eddig sem igen termett. Főagronómusunk pedig megmagyarázta, hogy szövetkezetünknek részint cellulóznyárfa- vagy erdőtelepítéssel, részint talajjavítás utáni hasznosítással fel kell számolnia a még meglevő parlagterületeit. Az említett legelővel együtt kialakított nagy táblát bevethetjük például triticaléval. Említhetném azonban a lókérdést is. Mivel nem gazdaságos, felszámoljuk például a csikónevelést, mint ahogyan az igáslovak számának csökkentése is szükséges. Idős Pápai Ferenc azt feszegette, helyes-e ez. Ebben is gyorsan megegyezés született, egyetértve abban, hogy az idős tagok szolgálatára minden dűlőben megmarad két-két ló. S lám. most az elnök kanyarodik vissza a lényeghez mondván: — A tervezésünk demokratizmusa nem merül ki az eddig elmondottakban. A háromnapos vita során én is feltettem a magam kérdéseit, és mindazt, ahogyan az elnök látja a feladatokat. írásban és kifejtettem. A legfontosabb szerintem: a feladatok és a felelősség megosztása érdekében növelni a vezetők önállóságát, a szellemi és gyakorlati felkészültséget. Tanulni, tanulni a vezetés minden posztján, s ugyanígy biztosítani a továbbképzés lehetőségét, végső soron az egész tagság számára. A háromnapos vita alapján elkészült a határozati javaslatunk, amely a szövetkezet vezető testületének véleményével ellátva az e hónapban esedékes tervtárgyaló részközgyűléseink elé kerül döntéshozatal céljából. Szó. ami szó bizonyosra vehető, hogy nem lesz híja a vitának a közgyűlésen sem. Egy szúró-, boncoló-, húsfeldolgozó kisüzem felépítésével ugyanis már biztosan számolnak. Vannak még azonban nyitott kérdéseik is. Ott áll a tervjavaslatban, hogy jó lenne egy szövetkezeti áruházat — akár az ÁFÉSZ-szal közösen —, sőt egy gyógyszertárat is létrehozni. Építési területet és némi pénzt tud adni e törekvésekre a közös. De ez — a célokkal való egyetértéssel együtt is — kevés. A megvalósításhoz a tagság anyagi áldozatvállalására is szükség lenne. Nem vitás tehát, hogy a végső döntés csakis demokratikus alapon születhet. P. I. Az iskolai ünnepségek rendje a tanév második felében A tanév második felében méltóképpen emlékeznek meg az általános és a középiskolákban a kiemelkedő évfordulókról. Március 1-én lesz a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 25. évfordulója. Erről az általános iskolák felső tagozatában az osztályfőnöki órákon, a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban pedig a tavaszi honvédelmi napon emlékeznek meg. Március 15-én ünnepséget tartanak az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 125. évfordulója alkalmából az iskolák. Március 21-én ünnepeljük a Tanácsköztársaság megalakulásának 54. évfordulóját. Valamenynyi alsó- és középfokú oktatónevelő intézményben március 20-án tartják az iskolai megemlékezéseket. Március 21-én tanítási szünnap lesz; a középfokú oktatási intézmények a KISZ- szervezetekkel szoros együttműködésben ezen a napon változatos programokat — klubfoglalkozásokat. kirándulásokat — szerveznek a diákfiatalság számára. Az április 4-i, május 1-i megemlékezéseket az ünnepet megelőző tanítási napok egyikén tartják az iskolákban. Ezek az ünnepségek természetesen nem érinthetik a tanórai munkát. Az idén júniusban ünnepük az iskolák államosításának 25. évfordulóját. Erről a pedagógusok és a tanulóifjúság körében egyaránt megemlékeznek. Lenin születésének 103., Marx Károly születésének 155. évfordulójáról az általános és a középiskolák. valamint a szakmunkásképző iskolák az osztályfőnöki és történelemórákon, a történelem-szakkörökön emlékeznek meg. Sisakok Nemrég még újdonság volt, de ma már hagyományosnak számit ez a fröccsöntéssel készülő bukósisak. Az idén 30—40 ezret gyárt belőlük a kalocsai KALOPLASZTIK Műanyag- és Gumiipari Vállalat. Felkészültek ugyanis az újabb típusú, nyak- és állvédős változatok sorozattermelésére, amelyek iránt élénk érdeklődés mutatkozik. Emellett természtesen tovább szállítják a képen látható, olcsóbb sisakokat a megrendelőknek. Pásztor Zoltán felvétele. PETŐFIRE emlékeznek Dunapatajon Márciusban Petőfi Sándor születésének 150. és az 1848-as szabadságharc 125. évfordulójára emlékeznek a dunaújvárosi fiatalok. Az idei forradalmi ifjúsági napokra gazdag programot állított össze a KISZ dunaújvárosi bizottsága és a városi tanács művelődésügyi osztálya. Városszerte ünnepi KISZ-taggyüléseket és úttörö-csapatgyüléseket rendeznek. Március 15-én Dunaújváros legújabb, Castrum-városrészi általános iskolája Petőfi Sándor nevét veszi fel, felavatják a költő mellszobrát és a fiatalok Petőfi-emlékfákat ültetnek az iskola kertjében. A forradalmi ifjúsági napok dunaújvárosi eseménysorozatban Petőfi-emlékkiállítás, valamint szalkszentmártoni emléktúra is szerepel. ÉRDEMES MEGNÉZNI BUDAPESTEN a jubiláló Bábszínház kiállítását Negyedszázados születésnapját ünnepli az Állami Bábszínház február 24. és 28. között. A jubileumi ünnepségsorozat előfutáraként bábkiállítás nyílt Budapesten, a Liszt Ferenc téri könyvklub helyiségében. A felnőtteknek is kedves időtöltés. hasznos tanulmány, a gyerekeknek mesebeli játéktúra ez a kiállítás: együtt, egy helyen láthatják a leghíresebb bábműsorok jól ismert figuráit, amelyeken jól lemérhető a negyedszázados fejlődés, az egykori Mesebarlangtól, napjaink modern, felnőttekhez is szójó törekvéseiig. A társulat 1947-ben „született” és 1949-ben alakult át Állami Bábszínházzá. A hőskorszakot a legrégebbi báb képviseli: egy hírnök, „A csuka parancsára” — c. mesedarabból. Sokan emlékeznek még a régi. híres bábkabaréműsorokra. ennek a korszaknak a hangulatát idézik Hacsek és Sajó remek karikatúrabábjai, vagy a Rátonyit és Honthyt megszemélyesítő bábok a Biztos sikerből. Az országos színházzá válás éve: 1958. Ekkor indultak vidékre az első bábosok, ekkor kezdődött országos népszerűségük. melyet nemzetközi elismerés követett, ekkor erősödtek meg annyira, hogy művészi felnőttelőadásokat is tűzhettek a műsorukra És most itt láthatók a nagysikerű előadások ötletes, kedves, mesébeillő, vagy fantasztikusan merész sztrájai: a Toldi, az Aladdin, a Petruska orosz fabábjai, a A csodálatos mandarin művészi bábjai, a Beckett pantomimbohóca, sőt az ötletes sci-fi hős, Robot Robi. akinek kockafeje még világított is, amikor gondolkodott. A kiállítás karzatán pedig gyerekfoglalkozásokat is szerveznek, minden délután 3 és 6 óra között. Itt. a színház tehetséges tervezője — és egyben a kiállítás rendezője —, Koós István várja a gyerekeket, akik mindent megkapnak, ami egy báb elkészítéséhez szükséges. A rongyokból, mpsószeres dobozokból olyan figurákat varázsolhatnak elő, amilyenre futja a képzeletükből és kézügyességükből. A legjobban sikerült bábokat természetesen kiállítják. A jubileumi kiállítás tehát éppen azoknak lesz majd a legemlékezetesebb. akikért a színház oly sokat tett már eddig is — a gyerekeknek. Az évforduló alkalmából pedig szebbet és jobbat kívánni is alig lehetne annál, hogy mielőbb készüljön el a Népköztársaság útján épülő színházuk, amelynek makettje szintén látható a kiállításon. Mert akkor még több gyerek és felnőtt részesülhet a megelevenedett mese. és a modern bábjáték varázslataiban. V. Zs. Zárszámadás az Iszkra Tsz-ben Az I. István Gimnázium dísztermében tartotta 1972. évi mérlegzáró közgyűlését a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet. Már a hangulaton érződött, hogy Romsits Sándor elnök jobb eredményről tud a tagságnak számot adni, mint az előző egy-két évben. A szövetkezetnek ez volt a 22. közgyűlése megalakulása óta. Csak egy-két összehasonlító adatot a beszámolóból: az 1971. évi árbevétel 32,2 millió forint volt, 1972-ben már 39,2 millió. A bruttó jövedelem T0,5 millióról 13,1 millióra emelkedett. Az egy főre jutó évi bér meghaladta a 20 400 forintot. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 11 százalékkal emelkedett. Szó esett a termésátlagok növekedéséről, az állattenyésztés eredményeinek kedvező alakulásáról Sokkal örvendetesebb viszont, hogy még több szó esett azokról — névszerint is — akik szorgos munkájukkal hozzájárultak a szép eredményekhez. Említsük meg mi is néhányukat: Bartek Jánost, Fekete Istvánt, Szvétek Ignácot, Oláh Józsefet, Gábris Józsefet, Rácz Ferencet, Dmitrov Józsefet, Vass Jánosnét és Iván Ignácnét. Az állattenyésztők közül Láncz Ernőt, Ruzsinkó Lászlót, Murányi Pált, Tamás Lászlót, Balog Istvánt. A nyugdíjasok közül Rácz Józsefet, a segédüzemágból Csikós Ferencet, Kormos Mátyást, Bernáth Jánost, Így lehetne tovább sorolni, de ahogy a beszámolóban is elhangzott, a felsoroltak voltak azok, akik minden időben és minden körülmények között példamutatóan helytálltak, buzdították társaikat. Reméljük, hogy ez a felfelé ívelés tartós lesz és a város egyetlen szövetkezete megyei szinten is újra a jók közé kerül. A közgyűlésen tartották meg a vezetőségválasztást is, amelyen ismét Romsits Sándort választották meg a termelőszövetkezet elnökévé. Gyapjúmosó POZITÍV VOLT épül a külkereskedelmi mérleg A Gyapjú és Textilnyersanyagforgalmi Vállalat kiskuhfélegyházi kirendeltsége másfél évvel ezelőtt jelentősen bővítette tevékenységét azzal, hogy létrehozták a válogató üzemét. A Vegyipari Gépgyártól átvett telepen azóta átlag 70—80-an dolgoznak, az ország minden részéről ideszállított gyapjút 20—25 felé válogatva raktározzák, illetve szállítják a textilgyárakba. Januárban a telepen a Bács megyei ÉPSZER Vállalat dolgozói is megjelentek s azóta nap mint nap felkeresik új munkahelyüket. — Megkezdődött az új gyapjúmosó üzem építése — válaszolta kérdésünkre Bárdos Ferenc.akirendeltség vezetője. — Bízunk abban, hogy mostani kis telepünk az év végére az építők jóvoltából korszerű üzemmé alakul, ahol előreláthatóan újabb 50—60 dolgozót tudunk foglalkoztatni. A lengyel gyártmányú gépsor már megérkezett, s az építők most készítik az alapjait. Az egyik műhelycsarnokot teljesen át kell alakítani, megfelelő vízvezeték- és csatornarendszert kell építeni és meg kell oldani a fűtést, valamint a villamosenergia-ellátást. A gépek beszerelése — lengyel szakemberek irányítása mellett — remélhetőleg az év második felében megkezdődhet és az év végén már sor kerülhet a próbaüzemre is. A jövő év elejétől kezdve azután három műszakban 200 mázsa válogatott gyapjú mosását fogjuk elvégezni. Kirendeltségünk „ős” tevékenysége, a bárányfelvásárlás, illetve exportálás a múlt esztendőben jól sikerült. A bajai és kiskunfélegyházi körzetből tavaly 76 ezer bárány került Olaszországba. Az idei tevékenységünket segíti majd az is, hogy a közelmúltban megkezdte működését és az exportszállítást az ország, sőt Európa egyetlen juhvágóhídja. Vállalatunk és a Hortobágyi Állami Gazdaság, valamint a Terimpex Állat- és Terményforgalmi Külkereskedelmi Vállalat hozta létre azt a vágóhidat a hortobágyi csárda közelében. A tervek szerint innen évente 150 ezer vágott bárány és juh jut külföldre, s ez a mi munkánkat is könynyebbé teszi, lehetőségünk nyílik különböző átcsoportosításokra is — mondotta befejezésül Bárdos Ferenc kirendeltségvezető. Opauszky László —VI ^=434.0* EGYESÜLT J ^ÁLLAMOK* \ 69.7 156,7 ^KANADA 587. ___S3.7. 75.6) NORVÉGIA ------* A 'SVÉD; ORSZ 1747.7 '109.9 119.8 DRSZÁG 11692.4t 12912.3 310^2^53.3 —... Z872J57. 3Tv^1BtLGIUM s 87. T28. ‘IZRAEL J^..t08.6 116. ^ __J IRAN (' |SZAUD-t\ í yr ' ARÄBIA JKSsv „ •v yss, 9 27, Os ......------BAN r'TUNÉZIA='v=LÚ.-:LUXEMBÚRGA m? b \1 rr _^_13.0 yj X'1 _J$5. t.r\ 31.6J8. /- C, { 1 MONGÓLIA-' á U-29J PÁM^ z64.3=91, 5)3^2.^322.6 ~~ SZlB INDIA MA^C^Ö^ÁJfy-'go Jrf3012 ^ALGÉRIA T j-J í X .✓•" T 'ÓM Sri”““ , 43.7 24.6 ■26,2 (SZUDÁN víi-- \ v / .1vV^47.7(~;^.0Z \ UGANDA p^KENYA^ 'L.~-iGYARORSZÁG külkereskedelmi forgalma iFben országonként IC" 581.8 J"| 753. 9. L a behozatal á kivitel \ > A^i ____müljO devizaforintban }•* 201.1 215. • KÍNA ADES HA 1^ 5 L, YPK V-2 % _ . ■±3'l r KOLUMBIA. 78913.1 < EÓÜADÖfc/ Ep y 142. ±47.6 ±82JÓ,9 BRAZÍLIA PERU*. i 1.4. iffil jeöDviä) rc^ 19.4 18. OS {' 123. 6 27.5 |E AUSZTRÁLIÁI Az elmúlt évben Magyarország külkereskedelmi forgalma 69,596 milliárd devizaforintot ért el. A behozatal értéke 34,013, a kivitelé pedig 35,583 milliárd devizaforint volt. A külkereskedelem 1,569 milliárd devizaforint aktívummal zárt. A behozatal 63,2, a kivitel 66,9 százalékát rubel elszámolású viszonylatban bonyolították le. Az import fontosabb tételei mindkét relációban gépekből, nyersanyagokból és ipari alapanyagokból álltak. Hazánk kivitelében szocialista relációban gépek, fogyasztási iparcikkek, tőkés viszonylatban pedig alapanyagok és élelmiszergazdasági termékek domináltak. Magyarország külkereskedelmi forgalmában a szocialista országok 65,2, a fejlett tőkésországok 27,5, a fejlődő országok pedig 7,3 százalékkal részesedtek. — TERRA —
