Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-22 / 44. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 22. Édesipari termékek 2,8 millió forintért — Lajosmizse édesipari termékekkel való ellátására 1954-ben létesítettük cukrászüzemünket. Boltjaink, cukrászdáink rendeléseinek kielégítése mellett a lakosságtól is vállaltunk bérmunkát. lakodalmakra és más eseményekre készítettünk tortákat, süteményeket. Miniüzemünk 1970-ben 900 ezer forint értékű édesipari árut termelt. Ekkor új vezető került a cukrászok élére és Kiss István irányításával cukrászüzemünk múlt évi termelési értéke már elérte a 2,8 millió forintot — jegyeztem az adatokat a lajosmizsei ÁFÉSZ- központban. Kiss Istvánt a miniüzem féltenyérnyi irodájában találjuk felesége társaságában. Éppen a jövő heti megrendeléseket tanulmányozzák. Jövetelünk váratlan, nem mindennapos látogató itt az újságíró és fotoriporter. — Sok helyen megtordultam 1938 óta — mondja Kiss István — mióta kezembe vettem a segédlevelet. Dolgoztam Budapesten a Gerbeaudban —, ebben a híres nagy múltú cukrászdában, igen sokat tanultam — dolgoztam a Balaton mellett SZOT-üdülőben és 1970 elején egy pályázat útján kerültem ide. Nem bántam meg, az ÁFÉSZ vezetősége nagy gondot fordít az üzemre, minden segítséget megad az új elképzelések megvalósítására. Nem utolsósorban ezért sikerült alig két év alatt feltornászni a termelési értékünket 900 ezerről 2,8 millió forintra. Szakács, felszolgáló és cukrász képesítésem van, de az utóbbit szeretem a legjobban. Feleségem is cukrász szakmunkás és az adminisztráció mellett részt vesz a termelő munkában is. Beszélgetésünket egy csöppnyi lányka érkezése szakítja meg, aki illendően bemutatkozik: Kiss Márta, harmadik osztályba jár és a tanulmányi eredménye 4,2. Már a pályaválasztással is foglalkozik, mostani elhatározása szerint vagy tanító néni lesz, vagy igazodva a családi hagyományhoz, a cukrász szakmát választja. — Anyu süteményeit jobban szeretem — válaszolja, mikor arról érdeklődöm, hogy végez-e „minőségi ellenőrzést” szülei munkáján. •— Férjem otthon inkább a sza^ácstudományát gyakorolja — mondja Kissné —, de erre időnként szükség is van, mert a szakközépiskola második osztályába járok és sok a tanulni valóm. Az otthoni sütés viszont az én feladatom, főleg igazi házi rétesemmel aratok nagy sikert... Visszatérünk az üzem életére, s így megtudtam még, hogy a múlt évi „nyalánkságokból” 1 millió 400 ezer forint értékű a fővárosi, kecskeméti, ceglédi és más üzletekbe került. A lajosmizsei üzemben ugyanis nemcsak süteményeket, hanem teasüteményt, nápolyit, téli fagyit és más édesipari termékeket is készítenek. Havonta átlag 15 mázsa lisztet. 30 mázsa cukrot, 200 liter tejszínt. 2 mázsa csokoládét, 150 kilogramm kakaót és még nagyon sok más alapanyagot használnak fel az egyre keresettebb finomságok elkészítésére. Látogatást teszünk egy kisebb helyiségben, ahol Kiss István büszkén mutat egy félig összeszerelt nagy gépet. — Ezzel a masinával hamarosan megkezdjük a fagylaltos ostya sütését — mondja elégedetten. — Saját szükségletünkön felül szállítunk ostyát más üzemeknek is. Bízunk abban, hogy az idei évünk is sikeres lesz és 22 tagú kollektívánk a tavalyinál többet és természetesen finomabbat is termel... Opauszky László • Az üzem messze földön kedvelt terméke a kókusz-csemege. Danka Ilona, — aki már három éve dolgozik az üzemben —, nagy gonddal végzi ennek a csemegének készítését. • Kiss István szerint nemcsak az iz a fontos, hanem, hogy első ránézésre is mutatós legyen az áru. Sajnáltuk, hogy nem tudtuk megvárni, amíg a dobostorta elkészül, bizonyosan megnyerte a lakodalmas megrendelők tetszését. (Kovács János felvételei.) • A celofánba csomagolt habos és csoki-, citrom-, málna-, vagy narancskrémmel töltött téli fagyi is keresett termék. 100 ezer darabot rendelt belőlük a kereskedelem. Vass Gyuláné és Kardos Gyuláné szállításra készítik elő a frissen készült fagyis ostyákat. OLVASTUK Gumiabroncsok ellenőrzése menet közben Hajnövesztés — gázrobbanással George Draffin, 73 éves angol nyugdíjas, aki húsz év óta teljesen kopaszon élt, furcsa hajnövesztő módszert alkalmazott. Sajnálatos módon ezt a módszerét aligha lehet népszerűsíteni. Az idős ember néhány hónappal ezelőtt kinyitotta gáztűzhelyének ajtaját, és egy hirtelen robbanás arcáról és fejéről leégette a bőrt. Amikor a sebek begyógyultak, fejebúbján normális, sűrű hajzat nőtt ki. A jelenségre az orvosok még nem találtak magyarázatot. * Betyárból lesz a legjobb... szakértő? A Kaliforniában levő Claremont városkában azok a férfiak, akik rendőrök akarnak lenni, e pályára való alkalmasságukat egy szakértő bizottság előtt kötelesek bebizonyítani. A bizottság tagjai rendőrtisztviselők és... egy Robert Blanco nevű bűnöző, aki fegyveres rablásért kiszabott büntetését tölti. A börtönigazgatóság ajánlotta őt, mint pótolhatatlan tanácsadót a rend őreinek kiválogatásánál. * Jó kis tréfa Nagykeservesen nyitották ki azt az erényövet, amellyel barátai ajándékoztak meg egy fiatal angol férjet. A tréfa túlságosan jól sikerült, a nászéjszaka előtt a leicesteri rendőrség egy órán át vesződött a zárral, míg végre kalapács és véső segítségével megszabadították az ifjú férjet. A Varsói Távközlési és Rádiótechnikai Intézetben kidolgoztak egy érdekes berendezést, amely jelzi a baleseti veszélyt, ha a gépjármű gumiabroncsaiban menet közben csökken a légnyomás, vagy blokkol a kerék. A berendezés lényege a mindegyik keréknél elhelyezett érzékelőelem, amely speciális skálán jelzi a kerekek óránkénti sebességét. A sorban felgyulladó törpeizzók jelzik, melyik kereket ellenőrzi a berendezés az adott pillanatban. A berendezés folyamatosan működik és mindegyik kereket kö-Jó hírek Csávolyról Három esztendeje adták át községünk lakosságának a szép, modern művelődési házat. Az elmúlt esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez az intézmény betölti hivatását. A legeredményesebben a honismereti és a fotószakkör működött. Jókat mondhatunk az ifjúsági klubról is. Katanich Ferenc pedagógus irányításával változatos, érdekes programot állítanak össze hétről hétre. 1972-ben újra működött a nemzetiségi . (délszláv-német) művészeti csoport. Bemutatkozó előadásukon — amelyet Mándics Mihály iskolaigazgató rendezett, — negyvenkét csávolyi lakos lérülbelül 1,5 másodpercig ellenőrzi, miközben jelzi az esetleges hibát.' A sebességjelző skálán kívül alkalmazható még optikai vagy hangjelzés, valamint adatrögzítő papírszalag is. A berendezés lehetővé teszi még a futófelület kopási fokának, a kerékcsúszásnak, a közvetlen meghajtású kerekek rossz tapadóképességének vizsgálatát, tehergépkocsiknál és autóbuszoknál pedig az egyes kerekek túlterhelésének, illetve nem elégséges megterhelésének jelzését. (BUDAPRESS—APN) pett a színpadra. A fiatalok és az idősek együtt készülnek az újabb szereplésekre. A művelődési házban elhelyezett könyvtár remélhetően az idén eléri a 4 ezer kötetes állományt. Tavaly 255 kötettel gyarapodott, összesen 12 ezer 280 kötetet kölcsönöztek az érdeklődők. Csávoly község kulturális életéről szólván a TIT munkáját is meg keli említeni. Harmincöt előadást szerveztek. Elkészültek az idei évre vonatkozó tervek. Ezek ismeretében biztosra vehető, hogy 1974- ben még nagyobb elégedettséggel tekinthetünk vissza az elvégzett munkára. Bajai István Milliiillllliil ELŐREHALADÁS KUNBAJÁN a szőlőművelés gépesítésében Az ország legnagyobb borszőlő-termelő állami gazdaságában, Kunbaján ilyenkor is nagy munkában vannak. A gépműhely szerelői javítják a berendezéseket, a munkagépeket. Sokat változott néhány év alatt ezeknek a típusa, teljesítőképessége. Korszerűbbekké váltak, ezért, nagyobb szaktudást, speciális képzettséget igényel a kezelésük és javításuk. A gazdaság javítóműhelyében dolgozó szakembereknek évről évre bizonyítaniuk kell, hogy nem maradtak el a technika fejlődésétől, megtanulták a bonyolult hidraulikus, elektromos, vagy éppen pneumatikus rendszerű berendezések kezelését, karbantartását. Az elmúlt évben a szocialistabrigád-versenymozgalomgalomban. részt vevők közül a legmagabb pontszámot a javítók érték el. El is nyerték a, megtisztelő címet. A nagyarányú gépesítés megkívánja a legmagasabb szintű irányítás^, ezért három gépészmérnököt és hat technikust alkalmaz a gazdaság. A sokmillió forintot érő borászati gépek kezelését néhány hónap óta fiatal gépészmérnök, Kiss István irányítja. A műszaki fejlesztés, a tudományos intézetekkel való együttműködés, a hazai és külföldi tapasztalatok szerzése, a műszaki vezetés pedig Bánóczky Zoltán főmérnök feladata. A kézi munkaerő nagyarányú csökkenése megköveteli a rendelkezésre átló gépek célszerű, gazdaságos kihasználását, ezért is mérnök felel. Ha az időjárás kedvező lesz, korábban kezdjük a szőlő nyitását. Két évvel ezelőtt még kapával sok száz dolgozó végezte ezt a nehéz fizikai munkát, ma a traktorvezető pneumatikus nyitógéppel fúvatja le a tőkéről a földet. A permetezőgépek később állnak ugyan munkába, de már javítjuk őket, új alvázakat gyártunk, mert a gyáriak gyengének bizonyultak. Készülünk a helikopteres permetezésre is. Meg kell oldanunk a permedé gyors keverését, töltését a gépbe, hogy minél több legyen a tiszta repülőidő, és ezáltal is növekedjen a teljesítmény. Műhelyünkben gyártjuk, és az idén már alkalmazzuk is a hajtásvágó gépeket, amelyekkel a múlt évben sikeres kísérleteket végeztünk. Az elmúlt őszön mutatkozott be gazdaságunkban a szőlőszüretelő kombájn, most ismerkedünk a gép szerkezetével, az idén újabb két darabot alkalmazunk majd a szőlőbetakarításnál. Még sok mindent végzünk az idén, felújítjuk a palackozó gépsort, üzembeállítjuk a korszerű borkezelő berendezéseket, mustsűrítő üzemet építünk. Az idén a gépi munkák megszervezése nagyobb feladat lesz, mint a korábbi esztendőkben. Reméljük, sikerül újabb lépést tenni a szőlőművelés teljes gépesítése irányában. Molnár László gépészmérnök ŐFELSÉÓE: Eddig csak annyit tudtam a géptisztító rongyról, hogy valamiképpen mindig kezeügyében van a munkásnak. Azt nem gondoltam volna, hogy gyárban állítják elő a géptisztító rongyot, amelynek ilyen — egymástól szigorúan — megkülönböztetendő családjai vannak, mint: fehér, vékony, vastag, s papírgyári hulladék. Első valamire való' ismerkedésünk rongy őfelségével ebben az impozáns új üzemben zajlik, amely Kunszentmiklós iparának egyik büszkesége. A neve is olyan tekintélyes hangzású, hogy az ember — első hallomásra — gondol gép-, elektromos, vagy vegyi gyárra, csak arra nem. — ami. Hogy a TEMAFORG-nak ez az üzeme géptisztító rongygyár. Mikor aztán Kóta György üzemvezető és Németh Ferenc főművezető társaságában bejárjuk a gyár legfontosabb részlegeit, a hatalmas méretek, arányok láttán tisztelettel és természetes büszkeséggel vesszük tudomásul, hogy Európában nincs ilyen modern üzem — ebben a szakmában. Magyarországon eddig néhány MÉH.telepen működött rongytisztító. — Hátha majd teljes gőzzel termelhet az üzem! — jelzi egy közbevetéssel Kóta György, hogy még nem minden az a 3300—3400 tonna géptisztító rongy, amit 1972-ben előállítottak. — A „teljes gőzt” szó szerint is értheti —, hallom az üzemvezető magyarázatát. — Még ezután lesz a kazán próbaüzemeltetése, mert a csővezeték szigetelése még hiányzik. Bízunk benne, hogy a városföldi Dózsa Tsz munkásai nemsokára végeznek. S ha majd fűteni tudunk, sorra működésbe lépnek a hatalmas gépsorok, szalagok, berendezések ... Ha megindulunk, az idén már 5000 tonna géptisztító rongy hagyja el gyárunkat. — Miből dolgoznak, s kiknek szállítanak? Vegyük előbb a belföldet, mert most még inkább ilyen megrendeléseknek teszünk eleget. Aztán majd nagyrészt exportra dplgozunk, mint ahogy már most is, tavaly is piacunk Franciaország és Hollandia ... — Egy vagon vastagabb rongyszállítmány épp útban van a francia Peugeot autógyárba — fűzi hozzá’ Németh Ferenc. No de halljuk a hazai útirányokat. Mivel azonban csak a rögtönzött listából is kikerekedne egy kisvárosi telefonkönyvre való cím, inkább az iparágakat soroljuk, amibe tessék beleszámítani Nógrádtól Zaláig és Vastól a Nyírségig terjedő távolságokat. Tehát: cement^ textil, bútor, épííő, nyomda, porcelán, autó, konzerv, fa, gép, gyógyszer, sör, hajó, optika — s ki-ki nyugodtan nekiengedheti a fantáziáját, hogy mi mindennel foglalkozó ipar „eszi” nap mint nap a rongyot. Tisztítani, törölgetni mindenütt kell. Még intézményeknél, vízműveknél is. (S ki győzné a sok törölgetést „hazulról hozott” ronggyal, mint régebben elképzeltem.) Iszonyú rongytömegeket látunk. A becsesebb, amiből dolgoznak, német és holland import. A raktárcsarnokban lezser — lígő-lógó kötegek mutogatják festői tarkaságukat, színre, s egykori rendeltetésükre nézve egyaránt. „Iszonyú tömeg”? — Mi, kis naívok. — Most nagyon kevés, — 30—40 vagon, ha lehet — jegyzi meg a főművezető. — 120—130 vagonnyi 'szokott lenni. Azám, mennyiért „vesztegeti” kilóját a gyár? — A fehérek kilója 45—50 forint. Le a kalappal! Mostmár érthető, miért van fantázia ennek exportjában. Megéri, hogy ezt a monumentális gyárat felépítették rongy őfelségének. Mert tessék csak megtekinteni képeinket. Az 1-es számún látható monstrum nem vasúti szerelvény, hanem egy olasz mosógéprendszer. Naponta 8000 kilogramm rongyot tesz szalonképessé. Elől berakják, s a végén kimosva, megszárítva jön elő a rongy. Ha valami baj van, azonnal csönget a gép. Innen a válogatószalagra kerül az anyag, ahol szétszortírozzák a rongytömeget a már említett finomsági, vastagsági fokozatok szerint. Itt csípik nyakon a szintetikus szálat tartalmazó anyagot, s nyomban kiebrudalják. Géptisztításra nem lehet ilyet használni. Nem olcsó mulatság megszabadulni tőle, ha ilyen belekeveredett a szállítmányba. — El kell égetni, s mázsájához 2 liter gázolaj megy el. Mi mindent kellene még bemutatni, de hol férne el annyi kép? Például a porolóhelyiségekről, ahol a rongyrázást szakszerűen végzik, szalagok, porológépek, s a porkamra elszívó szerkezetei. Vagy ráférne-e egy képre a „belföldi háztartási rongyok” fóliával takart dombsora, ami az ég alatt van, túl az épülő új csarnok óriási betonelemein? 2-es számú felvételünkön Baski Gábor targoncást a nyersáru (jobbról) s a késztermék bálái között (balról) láthatjuk. Hol lesznek már a betűkkel, számokkal jelze-A RONGY telt bálák, mire e sorokat olvassák? Űtrakészen magasodtak ottjártunkkor. Időzzenek el azonban még pár percre velünk a 3. képünkön látható helyen, a korcolók csarnokában. Ez csak egy sarok a részlegből, ahol műszakonként — 2 műszakos az üzem — 60—65 munkásnő korcolja a rongyokat. Azaz felvágják a ruhák, egyéb holmik zárt részeit, kikanyarintják a zippzárakat, eltávolítják a gombokat. Kezdetben — 1970 nyarától — 20—25 kunszentmiklósi, tassi nő járt fel Pestre, betanulni a szakmát. Ök, s az idejött néhány szakember adja tovább a tudást, s az új üzem hírét. Hogy például a nőknél 1600 forint az átlagkereset, — amihez mostmár jön a nyereségrészesedés meg a 750 Ft-os textilutalvány — és olyan szociális létesítmények — fürdő, öltöző, ebédlő — vannak, amelyekre ugyancsak rámondhatjuk: európai színvonalúak. De, hogy minél hamarabb használni is tudják ezeket, az megint csak a fűtésrendszer elkészültén múlik. Tóth István (Tóth Sándor felvételei) s