Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-20 / 42. szám
1973. február 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Zenekari SZAKMÁT TANULHATNAK Távirat Szimferopolból a háztartásban dolgozó nők Újabb lehetőségek a felnőttek szakmunkássá képzésére selejtező Szegeden Országos Üttörő Zenekari Fesztivál lesz a tavaszi szünetben Szombathelyen. Minden megye egy-egy zenekart küldhet a találkozóra, ezeket a részvételre jelentkező együttesek közül körzetenként a szakzsürik véleménye alapján hívja meg az Országos Úttörő Elnökség és a Művelődésügyi Minisztérium. A szegedi körzet (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye) selejtezőjére szombaton délután került sor a szegedi zeneművészeti szakközépiskola hangversenytermében. A három megyéből összesen nyolc zenekar mutatta be itt műsorát. Megyénket három együttes képviselte: a Kecskeméti Állami Zeneiskola vonószenekara (karnagy: Lakó Sándor), a Kiskőrösi MÁV Fúvószenekar (Filus Lajos) és a Madarasi Úttörő Fúvószenekar (Geiger István). A bemutató alapján — melyen valamennyi zenekar kötelező és szabadonválasztott műveket adott elő — a bíráló bizottság megyénkből a madarasiakat terjesztette fel továbbjutásra, a három megye harmadik helyezettjeként. -Amennyiben a fesztiválon szereplők számát növelni lehetne, negyedikként a kiskőrösi együttes meghívását javasolták. A szakmunkásbizonyítvány megszerzéséhez nyújt újabb kedvező lehetőségeket a felnőtteknek a munkaügyi miniszter most megjelent utasítása. Közismert tény, hogy népgazdaságunk egyes területein jelentős szakmunkáshiánnyal küzdenek, de mivel évről évre csökken az általános iskolát végzők száma, már most előre látható, hogy az 1974—80-as években a jelenleginél is kedvezőtlenebbül alakul a szakmai utánpótlás helyzete. Elsősorban ezért vált szükségessé, hogy a felnőtt korúak képzését, — elsősorban a nphezen benépesíthető szakmákban — megfelelő intézkedésekkel ösztönözzék. Szükségesnek látszott továbbá, hogy; a jelenleg munkaviszonyban nem álló felnőttek — különösen a háztartásbeli nők — is bekapcsolódhassanak a munkásképzésbe. Amivel egyúttal növelhető a szakképzett nők aránya is. Az esztergályos, öntő, hegesztő, kőműves, sütőipari és néhány más, nehezebben benépesíthető szakmában a jövőben az eddigieknél lényegesen kedvezőbb feltételeket teremtenek a felnőtt korúak képzésére. Így például a vállalatok dolgozóik részére egyéves intenzív szakmunkásképző tanfolyamot szervezhetnek, amelynek sikeres elvégzése után a részvevők szakmunkásvizsgát tehetnek. , Mód nyílik arra is, hogy a másfél éves szakmai gyakorlattal rendelkező, munkaviszonyban álló felnőttek féléves konzultációs tanfolyam elvégzése után szakmunkásvizsgát tehessenek, míg az egyénileg felkészülök az eddigi négyéves szakmai gyakorlat helyett a jövőben már két és fél év után jelentkezhetnek szakmunkásvizsgára. A szakmák többségében engedély kérése nélkül — néhány szakmában külön engedéllyel — az általános iskola hatodik osztályát végzettek is jelentkezhetnek szakmunkásvizsgára, amennyiben a már említett gyakorlattal, illetve tanfolyami végzettséggel rendelkeznek, s 20. életévüket betöltötték. Az így szerzett szakmunkásbizonyítvány a munkakör betöltése szempontjából egyenértékű a szakmunkásképző tanfolyamot végzett felnőttek bizonyítványával, a továbbtanulás szempontjából azonban csak akkor, ha a szakmunkások a későbbiekben az általános iskola nyolcadik osztályát is befejezik. Az utasítással a munkaügyi miniszter átmenetileg megszigorította az úgynevezett divatos „túlnépesedett” szakmákban (autószerelő, kozmetikus, női és férfi fodrász stb.) a felnőttek képzési lehetőségeit, míg a többi szakmákban változatlanul a jelenlegi formák alapján képezik a felnőtteket szakmunkássá. Mivel a felnőttek eddig szakmunkásképesítést csak munkaviszony keretében szerezhettek, ez főleg a háztartásban dolgozó nők számára hátrányt jelentett. A gyermekeiket nevelő, illetve idős szüleiket gondozó asszonyok ugyanis állandó munkát nem vállalhatnak, de otthoni tennivalók melletti napi öt—hat órai foglalkozással szívesen elsajátítottak volna egy szakmát, és a gyerekek fölnevelése, illetve a gondozás megszűnése után már szakmunkásként dolgozhattak volna. Az utasítás most megadja a lehetőséget számukra, hogy a megjelölt szakmákban bekapcsolódhassanak a felnőttek valamely szakmunkásképző tanfolyamába. A szakmunkásképző iskola a tanfolyam részvevőivel tanulóviszonyt létesít. A részvevő a szakmunkásképző utolsó évfolyamára előírt ösztöndíjban részesül, ezenkívül jogosult az adott szakmában előírt ösztöndíjkiegészítésre és vele valamely vállalat társadalmi tanulmányi ösztöndíjszerződést is köthet. A tanfolyam részvevői egy—másfél év alatt heti 30 órás (minden héten szabad szombatos) foglalkozás után szakmunkásvizsgát tehetnek. A foglalkozásokat a késő délutáni órákban, illetve este tartják. (MTI) K. T. • Leleményes erdészek Több százezer forintot érő újítások az erdőgazdaságban Gyógyszer a vér túlzsírosodása ellen A színhely a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kerekegyházi erdészete. Kovács László vezető erdész irányítása alatt itt egy vágásra érett erdőt termelnek ki a csókási kerület brigádjai. A motoros fűrész éles tógái nyomár, féiévszázados fenyők dőlnek az avarra. Zeng az erdő a gép zajától, a kéreghántó traktorának kattogásától. A tisztás végében egy önrakodó gépkocsi daruja jár föl, s alá, gémjével rönkkötegeket emelve a jármű széles platójára. A kerületvezető elmondja, hogy évről évre több különböző rendeltetésű hazai és külföldi gyártmányú gép dolgozik az erdőkben. Akad az eszközök között olyan is, amelyet az üzem újítói szerkesztettek, vagy módosítottak. Kontra László erdőmérnök, gépesítési csoportvezető tájékoztatása szerint az üzemben benyújtott javaslatok a gépesítésre, műszaki fejlesztésre, illetve a technológiai folyamatok kidolgozására, ésszerűsítésére irányulnak. Korábban évente 30—35 kisebb jelentőségű újítást adtak be a dolgozók, s azokért néhány száz forintos díjat kaptak. Most évente 8— 10 újítással jelentkeznek, de azok esetenként több százezer forintot érnek. Ennek megfelelő az újítók jutalmazása is. A gépesítési újítók az általánosan szerkesztett, a világpiacon megvásárolható gépek átalakítását tűzték ki célul. Így azok a homoki erdőkben is alkalmazhatók. A jánoshalmi erdészetben Darabos István műszaki vezető a homokbuckák gépesített erdősítésére adott be újítást. Nagy szükség volt erre, mivel a korábbi módszerrel történt telepítéseknél az úgynevezett zárvány jellegű területek mindig kimaradtak. Nem volt a csemeték ültetésére olyan gép, amelyik a homokbuckával megbirkózott. Az újonnan telepített erdőkben a fákat régen kézi fűrésszel, metszőollóval ápolták. Mivel a Kiskunsági Erdőgazdaságban évente 6—8 ezer hektár fiatal erdőt kell tisztítani, szükséges volt a munkafolyamat gépesítése. Fűrészgépet ugyan vásárolt a gazdaság, de azt át kellett alakítani az itteni körülményekre. Harkakötönyben Sági Ferenc kerületvezető erdész, a gazdaság központjában Göbölös Antal fiatal erdőmérnök tevékenykedik ebben a témakörben. Az üzem megkérte az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomását a fatisztítás technológiájának a kidolgozására, amelyre egyébként a gazdaság néhány dolgozója is adott be javaslatot. Ezek alapján most Harkakötönyben kísérletezik ki. hogy melyik a legalkalmasabb módszer a fiatal erdők gépesített ápolására. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban 1967-ben 2200-an dolgoztak. Akkor 110 millió forint • Macskás József igazítja a rönkkötegeket, hogy a daru a legalkalmasabb helyre tegye le. volt az üzem évi termelési értéke. Most 190 millió forintot tesz ki ez az összeg, annak ellenére, hogy a dolgozók létszáma nem emelkedett. Hat esztendővel ezelőtt azonban kevés volt a gép, amely az ember munkáját megkönnyítette volna. Kézi erővel végezték a legfontosabb munkafolyamotokat. 1972-ben már 150 motorfűrész, 21 darab SZ—100--as nagy teljesítményű erőgép, 40 lánctalpas kistraktor könynyítette a favágók munkáját, akiket gépkezelőkké képeztek át. Ma már gépekkel szedik ki a kitermelt erdőkben visszamaradt tuskókat. s akad tuskóforgácsoló gépe is az erdőgazdaságnak, amelyet ezekben a napokban szerelnek össze. Évek során át így változott meg a munka jellege az erdőgazdaságban. K. A. • Taskó Ilona, a fenyőfák zöld ághegyét gyűjti össze a kerekegyházi erdészetben, amit az üzem Kistarcsára szállítja, ahol illóolajat vonnak ki belőle. • Finn gyártmányú géppel naponta 60 köbméter fenyőfát kéregtelenítenek a csókási kerületben. (Pásztor Zoltán felvételei) Napjaink leggyakoribb betegségei közé tanozik az arterioszklerozis — az erek elmeszesedése — és a szívizominfarktus. Az elsőben közvetlenül, a másodikban közvetve része van a zsír anyagcseréjének, amennyiben felbomlik annak egyensúlya, megnő a vérlipoidek szintje, feldúsul a plazmában a koleszterin. Ez az anyag az érfalak legnagyobb veszedelme. Lerakódva elmeszesedést okoz és a szívben vagy az. idegrendszerben ölőbbutóbb funkcionális zavarokat vált ki. A zsíranyagcserével kapcsolatos kutatások az 1900-as évek elején kezdődtek, az első módszerek azonban csupán a szigorú diétát írták elő. Elsősorban az elfogyasztott állati zsírok mennyiségét kell csökkenteni, de mint a szakirodalom is közzétette, közvetve a nikotin és a kávé is növeli a koleszterinszintet. A szigorú diéta gyakran segíthet is, de súlyosabb esetekben már nem képes helyreállítani a zsíranyagcsere-egyensúlyát. Éppen ezért 1960 óta a gyógyszeripari kutatók külföldön és hazánkban is a különböző vegyianyagokkal a koleszterint termelő biokémiai folyamatot kívánják megállítani. Már előállítottak több olyan gyógyszert, amely a kolészterintermelés különböző szakaszait lezárja, gondot okoz azonban, hogy a már közben keletkezett termékek is a vérbe juthatnak. A gyógyszerek hatékonyságát kell tehát növelni, hogy „a szervezet vegyikonyhájában”, a májban a koleszterin termelés legelső szakaszait is megakadályozzák. A Gyógyszeripari Kutatóintézet és az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár közös kísérletéi során sikerült előállítani egy olyan teljesen új vegyületet, amely képes ennek a feladatnak eleget tenni. Az állatkísérletekben már bevált az új vegyület segítségével a mesterségesen előidézett hiperlipédíát — a vér túlzsírosodását — is meggyógyították. Az új vegyület klinikai kipróbálásra került és hatásmechanizmusának gondos elemzését követően, előreláthatóan négy-öt év múlva lesz belőle gyógyszer. A paprika története A magyar fűszerpaprika-termesztés központjában, Kalocsán állandó kiállítást rendeznek a fűszernövény termesztésének és feldolgozásának történetéről. A paprikamúzeum anyagának egy részét a Mezőgazdasági Múzeum adta Kalocsának, s ezt helyi gyűjtési anyaggal egészítik ki. Az érdekes múzeumot a nyáron, a Duna menti nemzetközi folklórfesztivál kalocsai rendezvényei alkalmából .nyitjákmajd meg. ROMÁNY PÁL Elvtársnak, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának, GAJDÖCSI ISTVÁN Elvtársnak, a Bács-Kiskun megye Tanácsa elnökének. . Kedves Elvtársak! Ukrajna Kommunista Pártja, Krím Területi Bizottsága, a dolgozók küldöttei, Krím Területi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága nevében jorró és szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. Önöknek, kedves elvtársak, a testvérmenye minden dolgozójának a szocializmus építésében újabb eredményeket, az MSZMP X. kongresszusa határozatainak megvalósításában további sikereket kívánunk. Erősödjön és fejlődjön a szovjet és magyar nép, testvérmegyéink örök barátsága és együttműködése! N. KIRICSENKO T. CSEMODUROV a Krím területi pártbizottság a területi tanács VB első titkára, elnöke. Tanulmányi versenyek Czáz és száz általános- és ^ középiskolás tanuló vette elő az elmúlt hetekben régi füzeteit, könyveit és igyekezett felfrissíteni tudását, pedig az iskolákban csak májusban kezdődik a tanterv szerinti ismétlés. Miért e buzgalom? Miért vállalják ezek a diákok a napi lecke elsajátítása mellett a többletmunkát? A tanulmányi versenyekre készülnek. Mind népszerűbbek ezek a vetélkedők. A tanároknak nem kell biztatni a jobbakat, ügyesebbeket, a részvételre. Évről évre többen jelentkeznek. Megyénk középiskolásai közül — például — a különböző kategóriákban kiírt matematikai vetélkedőkön ötszázan vesznek részt. A többi tantárgyban is száznál többen igyekeznek bizonyítani felkészültségüket. Az általános iskolások vetélkedőit a Magyar Úttörők Szövetsége városi-járási elnökségei és a helyi tanácsok művelődésügyi osztályai szervezik. Meglepően nagy az érdeklődés a 7—8 osztályosok között. Az iskolák többségében háziversenyeken válogatták ki azokat, akik a városi-járási döntőkön képviselik az intézetet. A középiskolás versenyek legjobbjai helyi, megyei „szinten” vetélkednek, hogy kik indulhatnak a legjobbak között. Vass Gyulától a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársától tudjuk, hogy a Bács- Kiskun megyei diákok általában jól szerepelnek az országos döntőkön. Tavaly különösen a kecskemétiek tettek ki magukért. A Katona József Gimnázium növendékei közül Losoncz Miklós, (történelem), Körösi Tamás (kémia), Rorbacher Béla (kémia), Dékány Zsuzsanna (orosz), a Bányai Júlia Gimnázium tanulói közül Szegedi Ernő (biológia) és Koncz Csaba (kémia) jutott az első tíz közé. Kitűnően szerepelt a Közgazdasági Szakközépiskola két tanulója Berente Zsuzsa és Rapcsányi Márta. E három iskolán kívül a kalocsai I. István, a kiskunfélegyházi Móra, a halasi Szilády Áron Gimnázium növendékei büszkélkedhetnek miniszteri dicsérő oklevelekkel. Ezekben az intézetekben szinte minden tárgyban akad átlagon felüli képességű, tudású növendék. Baján, a III. Béla Gimnázium tehetséges diákjai főként á matematika és fizika tárgyakban jeleskednek. TJj'ingsúlyozzuk, hogy a tanulmányi versenyeken való szereplés az iskolákban végzett oktató-nevelő munkának nem az egyedüli mércéje, sőt nem is tartozik a legfontosabb mutatók közé. A tanulmányi színvonal és a vetélkedők eredményei közötti összefüggések azonban vitathatatlanok. Az 1972 73-as tanulmányi versenyek előkészületeit és eddigi tapasztalatait figyelembe véve néhány fontos következtetést levonhatunk. Csak azok érhetnek el eredményeket, akik a tanultakat önállóan alkalmazni tudják. A „magoló” diákok számára nem sok babér terem, tehát a verseny a jó tanulási módszerek kialakulását is segíti, népszerűsíti. A vetélkedők az idén is hozzájárulnak a tanulmányi színvonal emelkedéséhez, sok tehetséges fiú, leány tudásának gyorsabb ütemű növeléséhez. A versenyek jelentőségét tehát hiba lenne lebecsülni. Szerencsére ilyen jelekkel megyénkben nem találkoztunk. Nagy gondot fordítottak a vetélkedők szervezeti és tartalmi4 előkészítésére. A pedagógusok ismerik és helyesen alkalmazzák a vonatkozó rendelet előírásait: „a tanulmányi versenyek célja a tanulók tehetségének kibontakoztatása. Feladatuk az átlagot felülmúló, kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés, a tantervi anyagra épülő elmélyültebb, alkotó jellegű tudás és képességek megvizsgálása”. Demélhető, hogy megyénk legjobbjai' az országos vetélkedőkön felülmúlják az eddigi eredményeket és a versenyek hatása a korábbinál is erőteljesebben érvényesül közoktatásunkban. Heltai Nándor Február ... — nyár? • Ha még nem is éppen az eléggé távoli nyárral kacérkodnak, azért mindenesetre kellő „ügybuzgalommal” élvezik a tavaszlas, enyhe tél végét játszóterükön a kecskeméti Zrínyi iskola napközisei. Az ebéd után jólesik egy kis testmozgás. És képünkön látható, erre túlzottan nem is kell biztatni kis barátainkat: leng a hinta, szökken a kacagás a verőfényes kék ég alatt... (Tóth Sándor felvétele.) i
