Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 20. Partner: az IKARUSZ A Dunavecsei Vegyesipari Vál­lalat idei terve 80 millió forint­nyi termelési érték előállítása. Mindez nem kis erőfeszítést je­lent az üzem vezetői és vala­mennyi dolgozója számára. Gondjaikról, terveikről Kara Mihály igazgatótól kértünk tá­jékoztatást. Elmondta, hogy a salakblokk­­üzemben új korszerű gépsort ál­lítottak munkába. Segítségével az eddigi évi 8 milliónyi tégla­egységről 12 millióra emelhetik a termelést. Az új gépsorral egy időben automatikus blokklesze­dő rendszer kipróbálásán dol­goznak. Az ügyes készülék meg­szünteti majd a nehéz fizikai munkát. A vállalat korszerűsítési prog­ramjának jelentős állomása a kazánház rekonstrukciója. A ré­gi széntüzelésről olajtüzelésre térnek át. A munkálatok jó ütemben folynak — márciusban az egyik kazánt már műszaki­lag kipróbálhatják. A fővárosi járműgyár hosszú 4. Kiflit, zsemlét szállít Hegedűs Jánosné árukiadó nap­lójából jegyzem fel a következő adatokat a kenyérgyárban: zsemle 15300, kifli 23000, sós kif­li 13500, vajas kifli 1600, cipó 560 darab. A kecskeméti boltok ma ennyit rendeltek a főbb áru­félékből. Hajnali öt óra. Néhány asszony bámulatos ügyességgel számolja a lyukacsos fémrekeszekbe a kü­lönféle péksüteményeket. Még nem világosodik. A neontestek .fényét köd tompítja. Tehergép­kocsi tolat a rakodópadkához. Kiss István gépkocsivezető há­rom órakor kelt ma is, mint négy éve naponta. — Negyven boltba kell szállí­tanom péksüteményt. Naponta három fordulót teszek meg. Egy rakománnyal 10—12 ezer kiflit, zsemlét szállítok, s mivel kisko­csim van. nekem kell rakodnom is. Az, üzletek általában hat óra­kor nyitnak, addigra ott kell lenni az árunak, nem lehet kés­ni. — Mennyit keres? — Három és fél. négy ezer fo­rintot havonta. Nehéz munka, sokat kell emelgetni a ládákat, rekeszeket. Átlagban 11—12 órát dolgozom. A kenyérgyár és Kecskemét boltjai közt ingázom. Ez kitesz 130—140 kilométert. — Szabad idejében mivel fog­lalkozik? — Nagyon szeretek olvasni. Délután kerülök haza. olyankor még nincs érdemleges műsor a televízióban. így inkább rádiót hallgatok. Sajnos, ez a munka azzal jár. hogy korán kell lefe­küdni. Különben nem bírja az ember sem idegekkel, sem ener­giával. legtöbbször este hétkor már ágyban vagyok. — A családnak ilyenkor csend­ben kell lenni? — Két gyerekünk van. a Rend­őrfaluban lakunk albérletben, egy szobában. Én sajnos nem tehetem meg azt. hogy átmegyek •a másik szobába pihenni, hát évek óta az első számú partner. Megrendelésére idén is mintegy 2500 darab luxus kivitelű autó­­buszülés-szerkezetet gyártanak. Mindez nem kis gonddal jár. Az Ikarusz ugyanis szinte évenként módosítja konstrukcióit — s eh­hez kell igazodnia a Vegyesipari Vállalatnak is. A növekvő mű­szaki feladatok miatt nem pa­naszkodhatunk — mondja az igazgató — hiszen a fejlesztés­sel, a korszerűsítéssel együtt jár a változás. A vasipari részleg tervezett 54 milliós hozama teljesíthető, reá­lis célkitűzés. Hogy a követke­ző években növelhető-e a jelzett termelési érték az nemcsak raj­tuk — hanem az Ikaruszon is múlik. Figyelemre érdemes a faipari részleg termelékenységének nö­vekedése is. Idén 17 ezer darab különböző típusú nyílászáró szer­kezetre van megrendelésük — többségét a Kecskeméti TÜZÉP Vállalat részére szállítják. Szabó Attila kénytelenek vagyunk egymáshoz alkalmazkodni. A televízió, ha halkan szól, engem már nem za­varj. Hogy szeretem-e ezt a munkát? Hát nem hivatás, az biztos, hanem a keményebb fizi­kai munkák közé tartozik, de ennek ellenére azt mondom, hogy szeretem, mert megfizetik. Megtalálom a számításom, mert lakást akarunk, az nagyon kelle­ne. A raktárban — annak ellenére, hogy a szárnyas ajtó nyitva — nincs hideg. A sütőüzem kemen­céi melegen tartják a helyiséget. Hatalmas kosarakban "hozzák a • Ahol a salakblokk készül. kiflit, a zsemlét és a megfelelő tárolóba öntik. Az üzemvezető megkínál, hogy kóstoljam meg, még meleg. Kint sorra érkeznek a gépko­csik. A csarnokban álmos arco­kat keresek, de nem találok. Az embereken nem látszik, hogy hajnali öt óra van, s ők már a munkaidejük feléhez közeled­nek, amikor a város még nem is ébred. Kiss István gépkocsija feldü­börög, intünk egymásnak; „Vi­szontlátásra, jó utat’” (Csató Károly) (Folytatjuki) (Malinak Árpád felvételei) ADATOK egy szociográfiából A jobbak között vagyunk Dr. Nagy Tibor, az Egészség­­ügyi Minisztérium osztályvezetője egy tudományos tanácskozáson elmondotta: 1970-ben hazánkban kereken 131 ezer személy része­sült valamilyen rendszeres szo­ciális ellátásban. Ezeknek csak mintegy egyötöde — körülbelül 27 ezren — laknak szociális ott­honban, vagy valamilyen intézet­ben. A harmadik ötéves tervidő­szak alatt a szociális foglalkozta­tókban 37,8 százalékkal növeke­dett a bedolgozók létszáma és az egy főre jutó átlagkereset 1970- ben 730 forint volt. öt év alatt 85,6 százalékkal nőtt a rendszeres szociális segélyben részesülők szá­ma és 1970-ben már elérte az 51 ezres létszámot. 1965-ben még csak 75 nyugdíjas klub (öregek napközi otthona) működött az or­szágban. ez a szám 1970-ben már 358-ra emelkedett. Ezek az intéz­mények megközelítőleg 10 ezer idős emberről gondoskodtak. Megállapítható, hogy 1970-ben — az előző évhez viszonyítva — tovább javultak a rendszeres szo­ciális segélyezés anyagi feltételei. A kormány intézkedése eredmé­nyeképpen a segélyezésbe már be­vonták a termelőszövetkezeti öregségi munkaképtelenségi, ille­tőleg özvegyi járadékosokat is. Ez az intézkedés mintegy 21 310 ala­csony jövedelmű termelőszövet­kezeti járadékost érintett. A se­gélyösszeg egy főre jutó, havi át­laga országosan — az előző évi 262 forinttal szemben — 322 fo­rintra emelkedett. A megyei szo­ciális segélyezési átlagok között azonban jelentős eltérés van. Amíg Bács-Kiskun megyében 334. Csongrád és Komárom megyében 336. Pest megyében 360 forint volt az átlag, addig Baranva megyé­ben 255. Heves és Tolna megyé­ben 301. Vas megyében 281 forint. A fukarság rekordere Nemrégiben töltötte be 80. élet­évét. de Hz évvel íiatalabbnak lát­szik n világ egyik leggazdagabb em­bere. Paul Getty. Születésnapja al­kalmával elsőízben nyitotta meg az t'iiságírók elölt Suttnn Plnce-i kasté- Ivát. A látogatóknak bemutatta me­sés. kineseket éré képgyűjteményét, köztük egy 1071 -bér, kétmilliárdért vásárolt Tizianót. ..Nem kell azt hin­niük. hogy nábob vagyok. Sőt. igen gyakran előfordul, bogy pénzzavar­ba kerülök. Vegyük például a kész­pénzt. A.z úgynevezett gazdag embe­rek rendszerint pénz szűkében van­nak és -Szükség esetén nem mindig tudnak eladni egv gyárat vagy bér­­hrtz.tt.” Paul Geltv. akinek vagyo­nát több mint 1000 milliárd lírára becsülik, a takarékos milliárdosok közé tartozik. Sution Plaee-i palo­táiéban nem vásárolt, hanem köl­csönzött színes televízió van. ezen­kívül zsetonos telefont szereltetett fel vendégei számára, akik tőle kí­vánják felhívni barátaikat. • Sok fiatal dolgozik a vállalatnál Farkas Tibor vasesztergályos. —, köztük • Elszállításra vár a salakblokk. SZIBÉRIA KOOLAJFOLYAMA Világviszonylatban egyedülálló leljesíményű és hosszú olajvezeték készül el 1973-ban a Szovjet­unióban. Az új vezeték utat nyit a. szamotlori olaj előtt a Volga-vidék feldolgozó üzemeibe és tovább,, á Barátság-vezeték rendszeren át, az európai szo­cialista országokba. Szamotlor egyedülálló olajlelő­hely Nvugnt-Szibériában. 1975-ben ez a tajgai olaj­mező már 70—80 millió tonna olajat ad (1971-ben 14,5 millió tonnát termeltek ki.) Az új föld alatti főve­zeték hossza 3100 kilométer. Nagy áteresztőképessé­gét az 1220 milliméteres csőátmérő biztosítja. Az ólajárádat gyorsan mozog majd: a vezeték vona­lán ugyanis 24 nagy teljesítményű szivattyúállo­más létesítését tervezik. (BUDAPRESS—APN) MHHW1 • Kiss István gépkocsivezető rakodik. (Tóth Sándor felvétele.) Manapság sokszor szóba kerül a „felgyorsult idő”, a ro­hanóbbá vált élettempó. Mind a tudományos, a gazdasági élet­ben, mind pedig az ember mindennapjaiban döntő fontossá­gúvá vált a rendelkezésre álló idő jobb kihasználása, amit elő­segít az újabb technikai vívmányok alkalmazása, mint ezt az alábbi összeállításunk is szemlélteti. Filmértékelő automata Légifelvételek, biológiai, fizi­kai és kriminalisztikai vizsgála­tok eredményeinek kiértékelésé­re szovjet kutatók filmadatfel­dolgozó automatát szerkesztet­tek. A nukleáris fizikai kísérletek, a korszerű részecskegyorsítókkal végzett kutatások során filmfel­vételeken rögzítik a gyorsabb, lassúbb lefolyású eseményeket. E felvételeket azután lépésről lépésre (kockáról kockára) ki kell értékelni. Korábban ez a munka hónapokig is eltartott. Az automatának mindössze négy másodperce van szüksége egy filmkocka információanyagának a kiértékeléséhez. Egy fénynya­láb pásztázza végig villámgyor­san a filmkocka felületét, még a 40 mikrométer távolságra levő információs pontokat, vonalakat is megkülönböztetve egymástól, számítógépes segédlettel. * Fordítás — komputerrel Moldvai nyelvészek, leningrá­­di és minszki kibernetikusokkal együttműködve olyan számító­gépprogramot — ún. fordító­­programot — dolgoztak ki, amellyel a „Minszk—22 M” tí­pusú komputeren általános és szakszókincset is fel lehet dol­gozni. A gépet „megtanították” néhány idegen nyelvre és ellát­ták több iparág legfontosabb is­mereteivel, kifejezéseivel. Ezt követően a komputer fordítást tudott készíteni angol, német és francia nyelvű szőlészeti—borá­szati szakirodalmi szövegről, és a félvezető technikával foglal­kozó angol nyelvű szöveget si­mán „áttette” oroszba. A számítógép 15 perc alatt kö­zel 1200 szót fordít, 2—3 perc alatt összeállítja egy cikk rövid tartalmát. Az elektronikus for­dító szótárát általános és szak­szavakra osztották. A 3000 szót tartalmazó általános szótár a szükséges nyelvtani informáci­ókkal együtt a számítógép kül­ső memóriaegységében kapott helyet. A komputer teljesítmé­nye természetesen csak nyers fordításnak tekinthető. Búcsú a tárcsától Habár a telefonkészülékek nagy többsége ma még a tíz lyukú, elforgatható tárcsával működik, a szakemberek nem jósolnak hosszú életet neki. Napjainkban, az elektronika ro­hamos térhódításának korszaká­ban idejétmúltnak, lassúnak tartják a telefonhívást e mecha­nikus szerkezettel. Tárcsázáskor a hívótárcsa rugóját a korong elforgatásával felhúzzuk, és a visszaforgó tárcsa a hívószám­nak megfelelő impulzust küld a központba. Mióta magukat a központokat is elektronizálták, lerövidülhet ez a 15—20 másod­percet igénybe vevő művelet. A legújabb készüléktípusokon tárcsázás helyett csupán meg­felelő sorrendben le kell nyom­ni a számjegyekkel ellátott bil­lentyűket (gombokat), a többit zajmentesen, gyorsan, hibátlanul elvégzi a telefonkészülék „lelke”, a beépített elektronika. A képen látható Siemens­gyártmányú készüléket kiegészí­tő hangszóróval is ellátták a be­széd felerősítésére. A hívójelet nem csengő, hanem elektronikus hangot adó berendezés szolgál­tatja, amelynek hangerőssége széles határok között változtat­ható. Meghatározott kapcsolatok létesítése rövid hívószám segít­ségével lehetséges a készülék használatakor. Ha a hívott szám foglalt, a hívást a készülék tá­rolja és megfelelő billentyűnyo­másra újra automatikusan vég­rehajtja.

Next

/
Thumbnails
Contents