Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

1973. február 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Kecskemét 1973-ban Ez év első napjaiban telefon­­interjú nyomán tájékoztattuk már olvasóinkat — Kecskemét kivételével — a megye öt váro­sának idei legfőbb fejlesztési törekvéseiről. Híven az akkori ígéretünkhöz, ezúttal Reile Gézát, a. városi tanács elnökét kértük fel a megyeszékhely 1973. évi legnagyobb terveinek ismerteté­sére. — A város párt és tanácsi ve­zetése az egyik legfontosabb fel­adatnak változatlanul a negye­dik ötéves lakásépítési program megvalósítását tartja. Végrehajtó bizottságunk éppen a napokban vitatta meg, s a városi tanács legközelebbi ülése elé terjeszti az idei pénzügyi és fejlesztési alap tervét. Eszerint lakásberuházá­sokra több, mint 126 millió forin­tot fordítunk. Ennek az összeg­nek azonban mintegy a fele nem tanácsi forrásokból kerül beruhá­zásra — kezdte lényegretörőn Reile elvtárs. — A tervünk 917 lakás létrehozását irányozza elő. Ennek mintegy 75 százaléka magánerőből épül. A megcélzott összlakásszámból 177 a takácsi, 54 az egyéb állami, 274 az OTP-beruházású, 190 a lakásszövetkezeti, 94 az egyéni szervezési társas, 120 pedig a családi házas forma. A lakásépítő prdgramunkkal függ össze a Szé­­chenyivárosban megkezdődő gázfűtőműépítkezés, amely elkészülte után csaknem 4 ezer lakás kor­szerű fűtését szolgálja majd. • Még 500 kisóvodást helyezhetünk cl, A másik, ugyancsak égető feladatunk az óvodai gonddal függ össze. A tervünk óvodai célokra több, mint 10 millió forint felhasználását tegzi le­hetővé. Hozzáteszem: ennek az összegnek az egy­­harmada vállalati hozzájárulásokból képződött. Az óvodai elhelyezés lehetősége 350 végleges és 150 ideiglenes helly'el bővül. Ennek megvalósulá­sával Kecskeméten mintegy kétezer óvodáskorú «vermek elhelyezése lesz megoldott. Várható tehát az óvodai gond enyhülése, a megszűnésével azon­ban még nem számolhatunk. Elmondhatjuk vi­szont, hogy a tervidőszakban — az idei fejlesz­tést is figyelembe véve — az öt évre előirányzott óvodai helyek kétszerese valósul meg. A Széehe­­nyivárosban 125, a Hunyadivárosban 100, a Mű­kertvárosban pedig 75 személyes új óvoda átadá­sát tervezzük. Emellett a Juhász és a Kisfaludi utcai óvodák fejlesztését tervezzük és ilyen célra alakítjuk át ideiglenesen az illetékkiszabási hi­vatal volt irodahelyiségeit. Nem kevésbé jelentősek az iskolaépítési fel­adataink is. A Hunyadivárosban tovább folytatjuk a 12 tantermes iskola építését, a műkertvárosi is­kolánál pedig négy tanterem épül meg. A középfokú oktatás céljait szolgálja majd a Széchenyivárosban felépülő gépgyártástechnológiai szakközépiskola nyolc műhelyterme, s a hozzá kapcsolódó 200 személyes diákotthon. Az idén 10 millió forintot használunk fel erre az építkezésre. A szakmunkásképzés elősegítése céljából ugyan­csak a Széchenyivárosban megkezdődik a keres­kedelmi tanulóiskola, a Szolnoki úton pedig egy 135 munkahelyes tanműhely építése. Folyamatban van ugyanakkor egy 20 tantermes új szakmukás­­képző iskola építésének az előkészítése is. A felső­fokú oktatási intézményeknél várhatóan befejező­dik a Kertészeti Egyetem építkezése és folytatódik az Óvónőképző Intézet háromszáz személyes diák­otthonának kivitelezése. Korántsem a teljesség igényével eddig felemlí­tett törekvéseinken túl csak vázlatosan néhány további tervünkről. A forgalombiztonság és a köz­lekedést segítő feladatokra több, mint 14 millió forint felhasználását tervezzük a fejlesztési alap­ból. Ebből 34 253 négyzetméter út és 7260 négyzet­­méter járda megépítése lehetséges. Hogy mely te­rületeken, arról a legközelebbi ülésen dönt a vá­ros tanácsa. Az utak felújítására és karbantartá­sára a tanácsi alapokból 12 milliós az előirány­zatunk. A KPM viszont 20 millió forint felhaszná­lásával tovább építi az E—5-ös út harmadik sza­kaszát, amely jövőre elkészül. Végül a város nyolc lakóterületét érintően két kilométer vízvezeték, valamint három és fél kilomé­ter szenny-, illetve csapadékvíz-csatorna megépíté­sével számolunk. Ami pedig a gázvezeték építését illeti — a DÉGÁZ pénzeszközeit is figyelembe vé­ve — az idén mintegy 4600 folyóméter új vezeték létrehozása válik lehetségessé — fejezte be tájé­koztatóját a városi tanács elnöke. P. I. • 917 új lakás. © 41 ezer négyzetméter út cs járda. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva A Petőfi Népe 1972. december 17-i számának 5. oldalán „Elrej­tik érzelmeiket?” címmel közle­mény jelent meg egy hatgyer­mekes család életéről. Az ügyben vizsgálatot tartot­tam, meiyről az alábbiakban tá­jékoztatom a t. Szerkesztőséget. A gyermekek ügyében már'ko­rábban is, de tényleges hatósági intézkedés 1972. február hónap­ban kezdődött. Ekkor fedezték fel, hogy az apa rendszeresen iszik, és az anya elhanyagolja a gyerekeket. A községi szakigazgatási szerv ügyintézője a gyermekek állami gondozását és a szülők ellen bíró­sági eljárást kezdeményezett — ifjúsági elleni bűntett címén — a járási gyámhatóságnál. Közben — helyi meghallgatás során többször intézkedtek, pró­bálták a szülőket jobb belátásra bírni, hogy a hat gyermeket ne kelljen egymástól elszakítani. A községi szakigazgatási szerv párt­fogót kívánt kirendelni a család mellé, azonban a pedagógusok ez elől elzárkóztak, ragaszkodtak a gyerekek állami gondozásba véte­léhez. A tanács illetékes dolgozó­ja és az ifjúságvédelmi albizott­ság környezettanulmányt végzett, több személyt meghallgatott, hogy a gyermekek ügyét kedvezően rendezze. A november 20-i tanácsülésen az ifjúság helyzetét tárgyalták. A B.-gyermekek ügye itt újból fel­merült, és ekkor Végh Ilona pe­dagógus vállalta a pártfogói tisztet. Ügy gondolták, hogy a gyermekek családon belül marad­janak, felügyelet mellett. November 17-én a kalocsai já­­. rásbíróság B. VI. 72/1972—4. sz. ítéletével az apát 8, az anyát 4 hónapi felfüggesztett börtönbün­tetésre ítélte. Tekintettel arra, hogy a szülők otthon maradtak, a gyermekek állami gondozásba vételét felfüggesztették. A szülők komoly figyelmeztetésben része­sültek, hogy változtassanak ma­gatartásukon. A községi gyermek- és ifjúság­­védelmi albizottság ülésén — a szülők figyelmeztetése alkalmával — meghallgatták az idősebb le­ánygyermeket. aki a szülők meg­változott magatartásáról vallott és kérte otthonmaradásukat. A gyermekek gyámügyi segélyt kaptak:, az apát kényszerítették, hogy ‘napközi díjat fizessen. A legnagyobb leánygyermeket a gyámügyi ügyintéző munkába he­lyezte, az anya számára ugyan­csak munkalehetőséget biztosítot­tak 1973. március 1-g.yel. A legki­sebb gyermekek részére idényböl­csődei helyet biztosítottak. A járási szervek a helyi közvé­lemény figyelembe vételével úgy határoztak, hogy a gyermekek — fokozott felügyelet mellett — ma­radjanak együtt a családban. A szülők nevelésével próbálnak se­gíteni a családon, hogy a gyer­mekek ne szakadjanak el egy­mástól. Amennyiben a szülők megsértik kötelezettségeiket, úgy a bírósági ítélet életbe lép, és büntetésüket le kell tölteniök. Ebben az esetben a gyámhatóság kénytelen lesz a gyermekek álla­mi gondozásba vételéről gondos­kodni. Addig is — a gyermekek érdekében — úgy látjuk jónak, hogy maradjon együtt a család. A községi szakigazgatási szerv vezetői rendszeresen ellenőrzik a B.-családot. Dr. Szokoli Gyula a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetője HUSZONÖT EVES a barátság okmánya A történelmi dátumok teljes jelentőségét általában csak évek, évtizedek távlatából lehet felmérni. Most a Magyar— Szovjet Barátsági, Együttműkö­dési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés aláírásának 25. évfor­dulóján megállapíthatjuk: 1948. február 18-a felszabadulásunk betetőzését jelentette, s kezdete volt olyan gyökeres, visszavon­hatatlan átalakulásnak, amelyre nincs példa népünk évezredes történelmében. Az a Magyarország, amellyel a Szovjetunió szerződést kötött, még gyönge volt a vérvesztesé­gektől. Történelmében olyan év­századokra tekintett vissza, ami­kor valamennyi szerződésünk a nagyobb hatalmaknak való alá­vetettséget is jelentette. Magyar­­ország történelmében a Szovjet­unió volt az első hatalom, amely országunkat egyenragúnak te­kintette, ezen az alapon volt kész tartós szövetséget kötni ve­le. A magyar—szovjet barátsági szerződés a történelmi előzmé­nyek legszebb hagyományaira, tanulságaira épült. Kiemelt sze­rep illeti meg ebben azt a ba­rátságot, amely az 1917—19-es forradalmak füzében kovácsoló­­dott a magyar és a szovjet nép között. -4 magyar hadifoglyok tízezrei — a háború elleni gyű­lölet, a vérontástól való irtó­­zat ellenére is — csatlakoztak a Nagy Októberi' Szocialista For­radalom harcosaihoz. Fegyvert ragadtak, hogy védjék a szovjet hatalmat, a fehérekkel, az ellen­forradalmárokkal, az interven­ciósokkal szemben. Ps e forradalom céljai, a lenini eszmék lelkesítették népünk legjobbjait, amikor 1918 novemberében megalakították a magyar munkásosztály forradal­mi pártját, amikor 1919 márciu­sában kivívták a Magyar Ta­nácsköztársaságot. Nem kevésbé fontos tényező volt felszabadulásunk, amely a szovjet Vörös Hadsereg hősi harcának eredményeként szüle­tett, s az ezzel párhuzamosan kibontakozott politikai folyamat, amelynek következménye az el­nyomó fasiszta hatalmi gépezet összeomlása volt. A szovjet kato­nai egységek felszabadító külde­tésük teljesítésén túl segítséget nyújtottak a derpokratikus köz­­igazgatás kiépítéséhez, a népszu­verenitás legfontosabb elemei­nek kibontakoztatásához. A felszabadulás után a belső demokratikus erők polgári szár­nya igyekezett megakadályozni a társadalmi átalakulást. Az osz­tályharcból a haladás erői ke­rültek ki győztesen, és a magyar dolgozó nép — a kommunisták vezetésével — kezébe vette sor­sának irányítását. A Szovjetunió jelentős gazdasági, sokoldalú po­litikai segítségével hatékonyan hozzájárult a magyar népi de­mokrácia győzelméhez, diplomá­ciai akcióival pedig lehetővé tette az imperialista beavatkozási kísérletek visszaverését. A magyar—szovjet barátsági szerződés a demokratikus Ma­gyarország győzelmét dokumen­tálta. Es dokumentálta a két ország baráti szövetségét, bizto­sította a szocialista jövőt. Kapcsolataink dinamikus fej­lődése az utóbbi negyed­században a szó szoros értelmé­ben áthatotta életünk minden területét. Gazdasági, tudományos, kulturális életünknek úgyszól­ván nincs olyan ága, ahol ne len­ne jelen valamilyen formában a szovjet tapasztalat és konkrét segítség. Tekintve, hogy hazánk nyersanyagszegény ország, ipa­runk fejlődésének létszükséglete a Szovjetunióból hozzánk áramló nyersanyag. Jelenleg onnan érke­ző behozatalunk több mint két­harmada nyersanyag, villamos­energia és más energiahordozó; a Szovjetunióba irányuló ex­portunknak pedig mintegy 90 százalékát ipari késztermékek alkotják. Kapcsolatainkat olyan meggyőző példák bizonyítják, mint a Barátság—2 kőolajveze­ték, vagy a tervezett földgáz­­vezeték. A barátság okmánya különösen jelentős szuverenitásunk), nem­zeti biztonságunk szempontjából. Határaink sérthetetlenségének döntő biztosítéka az, hogy ha­zánk szövetségese annak a Szov­jetuniónak, amely a világon pá­ratlan védelmi eszközöket hozott létre. A szerződés szellemében egyre szélesednek a magyar—szovjet kapcsolatok az ideológiai mun­kában, a tudomány, a népműve­lés, a kultúra és az élet min­den területén. 7Vémzetközi megállapodások ■t “ próbakövét az esztendők jelentik. Az elmúlt negyedszá­zad históriájának egyik legfon­tosabb tanulsága, hogy a ma­gyar—szovjet barátságon épülő hosszútávú és megmásíthatatlan politika, amelyet szerződésünk 1967-ben történt megújítása is jelez, kiállta a történelem vizs­gáját. Jelentősége túlmutat a két ország határain: egyike azoknak a nagy fontosságú diplomáciai okmányoknak, amelyek fokozzák a szocialista erők befolyását a nemzetközi élet eseményeinek menetére, szilárdítják Európa békéjét, biztonságát. Távirat Szimferopolba N. K. Kiricsenko Elvtársnak, az UKP Krím Területi Bizottsága első titkárának, T. N. Csemodurov Elvtársnak, a Krím Területi Tanács VB elnöké­nek, SZIMFEROPOL Kedves Elvtársak! Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és Bács-Kiskun megye Tanácsa, valamint megyénk lakossága nevében szívből jövő üdvöz­letünket küldjük Önöknek, s ezúton Krím-terúlet minden dolgozó­jának a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. Kívánjuk, hogy népeink és testvérmegyéink között kialakult barát­ság tovább erősödjék, együttműködésünk és kapcsolataink egyre gyümölcsözőbbé váljanak a szocializmus és béke javára. Kommunista üdvözlettel: Dr. Gajdócsi István Dr. Romány Pál a megyei tanács elnöke, a megyei pártbizottság első titkára Irodalmi estek Lakiteleken Szakmai versenyek DIAVETÍTŐ AZ ISKOLÁNAK A lakiteleki művelődési ház­ban évek óta rendszeresen szer­veznek irodalmi esteket, talál­kozókat, ankétokat. Az idei, 1973-as esztendő első félévére is elkészült a gazdag programú műsorfüzetük. Február 23-án lesz a kitűnő Jompa László, erdélyi színmű­vész önálló estje, melynek a cí­me: Virrasztó. A következő elő­adást Illésy István tanár tartja, a Katona József Társaság tag­ja, március 15-én. A címe: Pe­tőfi Sándor. Ugyanekkor nyílik meg a helyszínen Goór Imre festőművész kiállítása is, a helybeli irodalmi színpad köz­reműködésével. Április 12-én József Attila­­estet terveznek. Szekér Endre tanár tart előadást. Poiyák Fe­renc fafaragóművész kiállítását Fábián Gyula, a Mezőgazdasági Múzeum munkatársa mutatja be a közönségnek. Közreműködik Tánczos Péter, matkópusztai énekes. Ugyancsak áprilisban — 26-án Fekete Gyula író látogat el Lakitelekre; „Éljünk ma­gunknak?” címmel tart előadást. Ugyanekkor nyitja meg Szíj Re­zső művészettörténész Bozsó Já­nos festőművész kiállítását. Május 25-én Kárpát-aljai iro­dalmi estet terveznek. Ezen Sza­­kolczay Lajos kritikus tart elő­adást. Ekkor nyílik meg egy fo­tókiállítás is a művelődési ház­ban. Minden alkalommal, könyvki­állítást és könyvtombolát is terveznek a sorozat rendezői. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy február 19-én, hétfőn kezdődik Bács-Kiskun megye leg­jobb szakmunkás-jelöltjeinek ver­senye „A szakma kiváló tanuló­ja” elnevezésért. A hat napig tar­tó „vetélkedőt” a megye öt váro­sában, Kecskeméten, Baján, Kis­kunfélegyházán, Kalocsán és Kis­kőrösön rendezik. A megyeszékhelyen, a 607-es intézetben mérik össze tudásukat, felkészültségüket a leendő autó­szerelők, csőhálózat-berendezés szerelők, szerkezetlakatosok; a 623-asban pedig a szerszámkészí­tők és a bútorasztalosok. Baján a gépszerelő, Félegyházán a vil­lanyszerelő és a szabó, Kalocsán a gépi forgácsoló, Kiskőrösön a nőifodrász tanulók versenyeznek. Többfordulós szellemi vetélke­dőn vett részt a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat 28 tagú Ikarusz szocialista brigádja. A közgazdasági, földrajzi, munkás­­mozgalmi és történelmi témákból összeállított kérdésekkel jól meg­birkóztak. Az erős mezőnyben az ötödik helyre kerültek, jutalmuk egy diavetítő lett. Egyhangúan úgy határoztak, hogy nyereményüket az üzem ál­tal patronált iskolának ajándé­kozzák. Az I. számú általános is­kola úttörői örömmel fogadták el a vetítőt. Pál Éva, az úttörőtanács titkára felajánlotta, hogy az üzem rendezvényein szívesen szerepel­nek, hosszabb, rövidebb műsoro­kat mutatnak be. Képünkön Ung­vári László, a brigád vezetője, a vetítőlencse használatát mutatja meg a gyerekeknek. (Tóth Sándor felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents