Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
1973. február 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Kecskemét 1973-ban Ez év első napjaiban telefoninterjú nyomán tájékoztattuk már olvasóinkat — Kecskemét kivételével — a megye öt városának idei legfőbb fejlesztési törekvéseiről. Híven az akkori ígéretünkhöz, ezúttal Reile Gézát, a. városi tanács elnökét kértük fel a megyeszékhely 1973. évi legnagyobb terveinek ismertetésére. — A város párt és tanácsi vezetése az egyik legfontosabb feladatnak változatlanul a negyedik ötéves lakásépítési program megvalósítását tartja. Végrehajtó bizottságunk éppen a napokban vitatta meg, s a városi tanács legközelebbi ülése elé terjeszti az idei pénzügyi és fejlesztési alap tervét. Eszerint lakásberuházásokra több, mint 126 millió forintot fordítunk. Ennek az összegnek azonban mintegy a fele nem tanácsi forrásokból kerül beruházásra — kezdte lényegretörőn Reile elvtárs. — A tervünk 917 lakás létrehozását irányozza elő. Ennek mintegy 75 százaléka magánerőből épül. A megcélzott összlakásszámból 177 a takácsi, 54 az egyéb állami, 274 az OTP-beruházású, 190 a lakásszövetkezeti, 94 az egyéni szervezési társas, 120 pedig a családi házas forma. A lakásépítő prdgramunkkal függ össze a Széchenyivárosban megkezdődő gázfűtőműépítkezés, amely elkészülte után csaknem 4 ezer lakás korszerű fűtését szolgálja majd. • Még 500 kisóvodást helyezhetünk cl, A másik, ugyancsak égető feladatunk az óvodai gonddal függ össze. A tervünk óvodai célokra több, mint 10 millió forint felhasználását tegzi lehetővé. Hozzáteszem: ennek az összegnek az egyharmada vállalati hozzájárulásokból képződött. Az óvodai elhelyezés lehetősége 350 végleges és 150 ideiglenes helly'el bővül. Ennek megvalósulásával Kecskeméten mintegy kétezer óvodáskorú «vermek elhelyezése lesz megoldott. Várható tehát az óvodai gond enyhülése, a megszűnésével azonban még nem számolhatunk. Elmondhatjuk viszont, hogy a tervidőszakban — az idei fejlesztést is figyelembe véve — az öt évre előirányzott óvodai helyek kétszerese valósul meg. A Széehenyivárosban 125, a Hunyadivárosban 100, a Műkertvárosban pedig 75 személyes új óvoda átadását tervezzük. Emellett a Juhász és a Kisfaludi utcai óvodák fejlesztését tervezzük és ilyen célra alakítjuk át ideiglenesen az illetékkiszabási hivatal volt irodahelyiségeit. Nem kevésbé jelentősek az iskolaépítési feladataink is. A Hunyadivárosban tovább folytatjuk a 12 tantermes iskola építését, a műkertvárosi iskolánál pedig négy tanterem épül meg. A középfokú oktatás céljait szolgálja majd a Széchenyivárosban felépülő gépgyártástechnológiai szakközépiskola nyolc műhelyterme, s a hozzá kapcsolódó 200 személyes diákotthon. Az idén 10 millió forintot használunk fel erre az építkezésre. A szakmunkásképzés elősegítése céljából ugyancsak a Széchenyivárosban megkezdődik a kereskedelmi tanulóiskola, a Szolnoki úton pedig egy 135 munkahelyes tanműhely építése. Folyamatban van ugyanakkor egy 20 tantermes új szakmukásképző iskola építésének az előkészítése is. A felsőfokú oktatási intézményeknél várhatóan befejeződik a Kertészeti Egyetem építkezése és folytatódik az Óvónőképző Intézet háromszáz személyes diákotthonának kivitelezése. Korántsem a teljesség igényével eddig felemlített törekvéseinken túl csak vázlatosan néhány további tervünkről. A forgalombiztonság és a közlekedést segítő feladatokra több, mint 14 millió forint felhasználását tervezzük a fejlesztési alapból. Ebből 34 253 négyzetméter út és 7260 négyzetméter járda megépítése lehetséges. Hogy mely területeken, arról a legközelebbi ülésen dönt a város tanácsa. Az utak felújítására és karbantartására a tanácsi alapokból 12 milliós az előirányzatunk. A KPM viszont 20 millió forint felhasználásával tovább építi az E—5-ös út harmadik szakaszát, amely jövőre elkészül. Végül a város nyolc lakóterületét érintően két kilométer vízvezeték, valamint három és fél kilométer szenny-, illetve csapadékvíz-csatorna megépítésével számolunk. Ami pedig a gázvezeték építését illeti — a DÉGÁZ pénzeszközeit is figyelembe véve — az idén mintegy 4600 folyóméter új vezeték létrehozása válik lehetségessé — fejezte be tájékoztatóját a városi tanács elnöke. P. I. • 917 új lakás. © 41 ezer négyzetméter út cs járda. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva A Petőfi Népe 1972. december 17-i számának 5. oldalán „Elrejtik érzelmeiket?” címmel közlemény jelent meg egy hatgyermekes család életéről. Az ügyben vizsgálatot tartottam, meiyről az alábbiakban tájékoztatom a t. Szerkesztőséget. A gyermekek ügyében már'korábban is, de tényleges hatósági intézkedés 1972. február hónapban kezdődött. Ekkor fedezték fel, hogy az apa rendszeresen iszik, és az anya elhanyagolja a gyerekeket. A községi szakigazgatási szerv ügyintézője a gyermekek állami gondozását és a szülők ellen bírósági eljárást kezdeményezett — ifjúsági elleni bűntett címén — a járási gyámhatóságnál. Közben — helyi meghallgatás során többször intézkedtek, próbálták a szülőket jobb belátásra bírni, hogy a hat gyermeket ne kelljen egymástól elszakítani. A községi szakigazgatási szerv pártfogót kívánt kirendelni a család mellé, azonban a pedagógusok ez elől elzárkóztak, ragaszkodtak a gyerekek állami gondozásba vételéhez. A tanács illetékes dolgozója és az ifjúságvédelmi albizottság környezettanulmányt végzett, több személyt meghallgatott, hogy a gyermekek ügyét kedvezően rendezze. A november 20-i tanácsülésen az ifjúság helyzetét tárgyalták. A B.-gyermekek ügye itt újból felmerült, és ekkor Végh Ilona pedagógus vállalta a pártfogói tisztet. Ügy gondolták, hogy a gyermekek családon belül maradjanak, felügyelet mellett. November 17-én a kalocsai já. rásbíróság B. VI. 72/1972—4. sz. ítéletével az apát 8, az anyát 4 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Tekintettel arra, hogy a szülők otthon maradtak, a gyermekek állami gondozásba vételét felfüggesztették. A szülők komoly figyelmeztetésben részesültek, hogy változtassanak magatartásukon. A községi gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság ülésén — a szülők figyelmeztetése alkalmával — meghallgatták az idősebb leánygyermeket. aki a szülők megváltozott magatartásáról vallott és kérte otthonmaradásukat. A gyermekek gyámügyi segélyt kaptak:, az apát kényszerítették, hogy ‘napközi díjat fizessen. A legnagyobb leánygyermeket a gyámügyi ügyintéző munkába helyezte, az anya számára ugyancsak munkalehetőséget biztosítottak 1973. március 1-g.yel. A legkisebb gyermekek részére idénybölcsődei helyet biztosítottak. A járási szervek a helyi közvélemény figyelembe vételével úgy határoztak, hogy a gyermekek — fokozott felügyelet mellett — maradjanak együtt a családban. A szülők nevelésével próbálnak segíteni a családon, hogy a gyermekek ne szakadjanak el egymástól. Amennyiben a szülők megsértik kötelezettségeiket, úgy a bírósági ítélet életbe lép, és büntetésüket le kell tölteniök. Ebben az esetben a gyámhatóság kénytelen lesz a gyermekek állami gondozásba vételéről gondoskodni. Addig is — a gyermekek érdekében — úgy látjuk jónak, hogy maradjon együtt a család. A községi szakigazgatási szerv vezetői rendszeresen ellenőrzik a B.-családot. Dr. Szokoli Gyula a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetője HUSZONÖT EVES a barátság okmánya A történelmi dátumok teljes jelentőségét általában csak évek, évtizedek távlatából lehet felmérni. Most a Magyar— Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés aláírásának 25. évfordulóján megállapíthatjuk: 1948. február 18-a felszabadulásunk betetőzését jelentette, s kezdete volt olyan gyökeres, visszavonhatatlan átalakulásnak, amelyre nincs példa népünk évezredes történelmében. Az a Magyarország, amellyel a Szovjetunió szerződést kötött, még gyönge volt a vérveszteségektől. Történelmében olyan évszázadokra tekintett vissza, amikor valamennyi szerződésünk a nagyobb hatalmaknak való alávetettséget is jelentette. Magyarország történelmében a Szovjetunió volt az első hatalom, amely országunkat egyenragúnak tekintette, ezen az alapon volt kész tartós szövetséget kötni vele. A magyar—szovjet barátsági szerződés a történelmi előzmények legszebb hagyományaira, tanulságaira épült. Kiemelt szerep illeti meg ebben azt a barátságot, amely az 1917—19-es forradalmak füzében kovácsolódott a magyar és a szovjet nép között. -4 magyar hadifoglyok tízezrei — a háború elleni gyűlölet, a vérontástól való irtózat ellenére is — csatlakoztak a Nagy Októberi' Szocialista Forradalom harcosaihoz. Fegyvert ragadtak, hogy védjék a szovjet hatalmat, a fehérekkel, az ellenforradalmárokkal, az intervenciósokkal szemben. Ps e forradalom céljai, a lenini eszmék lelkesítették népünk legjobbjait, amikor 1918 novemberében megalakították a magyar munkásosztály forradalmi pártját, amikor 1919 márciusában kivívták a Magyar Tanácsköztársaságot. Nem kevésbé fontos tényező volt felszabadulásunk, amely a szovjet Vörös Hadsereg hősi harcának eredményeként született, s az ezzel párhuzamosan kibontakozott politikai folyamat, amelynek következménye az elnyomó fasiszta hatalmi gépezet összeomlása volt. A szovjet katonai egységek felszabadító küldetésük teljesítésén túl segítséget nyújtottak a derpokratikus közigazgatás kiépítéséhez, a népszuverenitás legfontosabb elemeinek kibontakoztatásához. A felszabadulás után a belső demokratikus erők polgári szárnya igyekezett megakadályozni a társadalmi átalakulást. Az osztályharcból a haladás erői kerültek ki győztesen, és a magyar dolgozó nép — a kommunisták vezetésével — kezébe vette sorsának irányítását. A Szovjetunió jelentős gazdasági, sokoldalú politikai segítségével hatékonyan hozzájárult a magyar népi demokrácia győzelméhez, diplomáciai akcióival pedig lehetővé tette az imperialista beavatkozási kísérletek visszaverését. A magyar—szovjet barátsági szerződés a demokratikus Magyarország győzelmét dokumentálta. Es dokumentálta a két ország baráti szövetségét, biztosította a szocialista jövőt. Kapcsolataink dinamikus fejlődése az utóbbi negyedszázadban a szó szoros értelmében áthatotta életünk minden területét. Gazdasági, tudományos, kulturális életünknek úgyszólván nincs olyan ága, ahol ne lenne jelen valamilyen formában a szovjet tapasztalat és konkrét segítség. Tekintve, hogy hazánk nyersanyagszegény ország, iparunk fejlődésének létszükséglete a Szovjetunióból hozzánk áramló nyersanyag. Jelenleg onnan érkező behozatalunk több mint kétharmada nyersanyag, villamosenergia és más energiahordozó; a Szovjetunióba irányuló exportunknak pedig mintegy 90 százalékát ipari késztermékek alkotják. Kapcsolatainkat olyan meggyőző példák bizonyítják, mint a Barátság—2 kőolajvezeték, vagy a tervezett földgázvezeték. A barátság okmánya különösen jelentős szuverenitásunk), nemzeti biztonságunk szempontjából. Határaink sérthetetlenségének döntő biztosítéka az, hogy hazánk szövetségese annak a Szovjetuniónak, amely a világon páratlan védelmi eszközöket hozott létre. A szerződés szellemében egyre szélesednek a magyar—szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés, a kultúra és az élet minden területén. 7Vémzetközi megállapodások ■t “ próbakövét az esztendők jelentik. Az elmúlt negyedszázad históriájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyar—szovjet barátságon épülő hosszútávú és megmásíthatatlan politika, amelyet szerződésünk 1967-ben történt megújítása is jelez, kiállta a történelem vizsgáját. Jelentősége túlmutat a két ország határain: egyike azoknak a nagy fontosságú diplomáciai okmányoknak, amelyek fokozzák a szocialista erők befolyását a nemzetközi élet eseményeinek menetére, szilárdítják Európa békéjét, biztonságát. Távirat Szimferopolba N. K. Kiricsenko Elvtársnak, az UKP Krím Területi Bizottsága első titkárának, T. N. Csemodurov Elvtársnak, a Krím Területi Tanács VB elnökének, SZIMFEROPOL Kedves Elvtársak! Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és Bács-Kiskun megye Tanácsa, valamint megyénk lakossága nevében szívből jövő üdvözletünket küldjük Önöknek, s ezúton Krím-terúlet minden dolgozójának a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. Kívánjuk, hogy népeink és testvérmegyéink között kialakult barátság tovább erősödjék, együttműködésünk és kapcsolataink egyre gyümölcsözőbbé váljanak a szocializmus és béke javára. Kommunista üdvözlettel: Dr. Gajdócsi István Dr. Romány Pál a megyei tanács elnöke, a megyei pártbizottság első titkára Irodalmi estek Lakiteleken Szakmai versenyek DIAVETÍTŐ AZ ISKOLÁNAK A lakiteleki művelődési házban évek óta rendszeresen szerveznek irodalmi esteket, találkozókat, ankétokat. Az idei, 1973-as esztendő első félévére is elkészült a gazdag programú műsorfüzetük. Február 23-án lesz a kitűnő Jompa László, erdélyi színművész önálló estje, melynek a címe: Virrasztó. A következő előadást Illésy István tanár tartja, a Katona József Társaság tagja, március 15-én. A címe: Petőfi Sándor. Ugyanekkor nyílik meg a helyszínen Goór Imre festőművész kiállítása is, a helybeli irodalmi színpad közreműködésével. Április 12-én József Attilaestet terveznek. Szekér Endre tanár tart előadást. Poiyák Ferenc fafaragóművész kiállítását Fábián Gyula, a Mezőgazdasági Múzeum munkatársa mutatja be a közönségnek. Közreműködik Tánczos Péter, matkópusztai énekes. Ugyancsak áprilisban — 26-án Fekete Gyula író látogat el Lakitelekre; „Éljünk magunknak?” címmel tart előadást. Ugyanekkor nyitja meg Szíj Rezső művészettörténész Bozsó János festőművész kiállítását. Május 25-én Kárpát-aljai irodalmi estet terveznek. Ezen Szakolczay Lajos kritikus tart előadást. Ekkor nyílik meg egy fotókiállítás is a művelődési házban. Minden alkalommal, könyvkiállítást és könyvtombolát is terveznek a sorozat rendezői. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy február 19-én, hétfőn kezdődik Bács-Kiskun megye legjobb szakmunkás-jelöltjeinek versenye „A szakma kiváló tanulója” elnevezésért. A hat napig tartó „vetélkedőt” a megye öt városában, Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán, Kalocsán és Kiskőrösön rendezik. A megyeszékhelyen, a 607-es intézetben mérik össze tudásukat, felkészültségüket a leendő autószerelők, csőhálózat-berendezés szerelők, szerkezetlakatosok; a 623-asban pedig a szerszámkészítők és a bútorasztalosok. Baján a gépszerelő, Félegyházán a villanyszerelő és a szabó, Kalocsán a gépi forgácsoló, Kiskőrösön a nőifodrász tanulók versenyeznek. Többfordulós szellemi vetélkedőn vett részt a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 28 tagú Ikarusz szocialista brigádja. A közgazdasági, földrajzi, munkásmozgalmi és történelmi témákból összeállított kérdésekkel jól megbirkóztak. Az erős mezőnyben az ötödik helyre kerültek, jutalmuk egy diavetítő lett. Egyhangúan úgy határoztak, hogy nyereményüket az üzem által patronált iskolának ajándékozzák. Az I. számú általános iskola úttörői örömmel fogadták el a vetítőt. Pál Éva, az úttörőtanács titkára felajánlotta, hogy az üzem rendezvényein szívesen szerepelnek, hosszabb, rövidebb műsorokat mutatnak be. Képünkön Ungvári László, a brigád vezetője, a vetítőlencse használatát mutatja meg a gyerekeknek. (Tóth Sándor felvétele.)
