Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-16 / 39. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 16. HHHHI A munkásbérek emelése • Bács-Kiskun megyében csaknem 50 ezer dolgozót érint az a március 1-én életbelépő bérintézkedés, amelynek végrehajtására az MSZMP 'Központi Bizottságának 1972 novemberi határozata alapján kerül sor. A munkásbérek emelésének életszínvonal-politikai jelentősége rendkívül nagy, ami arra int, hogy az intézkedést igen körültekintően kell végrehajtani. Az előírt — minimálisan kötelező — mértékű béremelésben kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik 1973. március 1-én az adott vállalattal munkaviszonyban állnak és a vonatkozó kormányhatározatban megjelölt csoportok valamelyikébe tartoznak. Az eddig szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy e kérdés kapcsán még elég sok a téves értelmezés. Az 1001/1973. (I. 24.) számú minisztertanácsi határozat 2/a. és 5. pontjában foglaltak a munkajogi létszámra vonatkoznak. Ebből következik, hogy az érintett körbe tartozó dolgozó személyi alapbérét akkor is fel kell emelni, ha az — betegség, szülési szabadság, gyermekgondozási szabadság, vagy más fizetésnélküli szabadság igénybevétele miatt az állományi létszámban nem szerepel; — tényleges katonai szolgálatát tölti, vagy ha olyan szakmai, szakszervezeti iskolán, tanfolyamon vesz részt, ahol munkabérét az iskola folyósítja; — más vállalathoz időlegesen átrendelték, vagy ha a vállalata megbízása alapján külföldön teljesít szolgálatot. A bérintézkedés végrehajtásának szükségességét indokolja, hogy az állami szektorban dolgozó ipari és építőipari munkások keresete az utóbbi években viszonylag csak kisebb mértékben emelkedett. Ez bizonyos kereseti aránytalanságokhoz vezetett, amit most az állami szerveknek kell korrigálni. A kereseti aránytalanságok felszámolása természetesen anyagi eszközöket igényel, amelyek nem állnak korlátlanul rendelkezésre. • Az elmúlt években a bér- és kereseti arányok megváltoztatására központilag több intézkedés történt. 1971. június 1-én például az egészségügyi és oktatásügyi dolgozók bérét rendezték. A tudatos arányjavító intézkedések közé tartozik a jelenlegi bérkorrekció is. A béremelésre központilag juttatott keretből a vállalatoknak az előírt minimálisan kötelező bérrendezést teljes egészében végre kell hajtani. Ez a szakmunkásoknál és művezetőknél az iparban 8 százalék, az építőiparban 6.5 százalék, a segéd- és betanított munkásoknál 4. illetve 3 százalék. A béremelési minimumok kielégítése után fennmaradó béremelési keretet és a saját forrású bérfejlesztést személy szerinti differenciálásra használhatja fel a vállalat. Ily módon lesznek olyan szakmunkások és művezetők, akik nem 8, hanem esetleg 10—12 százalékos béremelést kapnak, vagy olyan betanított és segédmunkások, akik nem 4. hanem 6—8 százalékos béremelésben részesülnek. A bérintézkedés vállalaton belüli végrehajtására két nagyon fontos elvnek kell érvényesülnie, amelyek mindegyike a gazdasági életben a munka szerinti elosztás elvéhez kapcsolódik. Az egyik az ..egyenlő munkáért egyenlő bért” elv. Tehát ugyanazt a munkát azonos színvonalon ellátó dolgozók között a különbségtétel helytelen. Mindez azonban nem vezethet az egyenlősdi szemlélethez, vagyis áttörve a meggyökeresedett szemléletet, érvényesíteni kell a „különböző munkáért különböző bér” elvét. A differenciált bérezésnél alapvető cél legyen a szakmai képzettség, a nehéz fizikai munka, a munkarend, a munkakörülmények figyelembe vétele, valamint a keresetben elmaradt női dolgozók átlagbérének javítása. • 1972-ben az iparban foglalkoztatott munkások átlagos havi jövedelme Bács-Kiskun megyében 2226 forint volt. a nők pedig 1826 forintot kerestek. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy ez a körülmény önmagában még nem bizonyítja a női dolgozók béremelésének jogosultságát. Amennyire hiba lenne azonban a nők keresetének növelése — csak azért, mert nődolgozókról van szó — éppen úgy súlyos hiba. ha az azonos értékű és mennyiségű munkáért csak azért fizetnének kevesebbet, mert nő végzi. Azonos területen célszerű az átlagosnál nagyobb mértékű béremelésben részesíteni az értékesebb. jobb munkaeredményeket nyújtó dolgozókat. Fontos ugyanakkor figyelembe venni az azonos munkakört betöltők teljesítményét, kezdeményezőkészségét, és egyéni felelősségüket. A központi bérkeret vállalaton belüli felosztását a gazdasági vezetésnek az illetékes szakszervezeti szervekkel egyetértésben lehet csak végrehajtani, az üzemi demokrácia érvényesítése útján. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felhasználás elveit és módszereit a differenciálás konkrét rendszerét — még döntés előtt az érintett munkás- és művezető — kollektívákkal is meg kell vitatni. Ehhez az is szükséges, hogy a vállalati vezetés a dolgozókat egyértelműen tájékoztassa arról, kiket érint náluk a béremelés. A Központi Bizottság, valamint a Minisztertanács határozatában rögzített elvek megvalósítása a határozatokban foglalt feladatok végrehajtása jelentős erőfeszítéseket követel a megyei párt-, szakszervezeti, valamint a szakigazgatási felügyeleti szervektől is. • Az előkészületek már megkezdődtek. A gyors és hatékony végrehajtás érdekében a megyei szakszervezeti szervek és a megyei tanács szakigazgatási szervei értekezletet tartottak a tanácsi vállalatok igazgatói, szb-titkárai részére. A Vállalatok a keretek belső felosztásához felügyeleti szerveiktől irányelveket kaptak, sőt azok folyamatosan segítő- és ellenőrző jellegű vizsgálatokat tartanak majd a béremelések megfelelő végrehajtására. Pernyés Istvánná közgazdász M. V. Szenyin: Szocialista integráció (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) Szenyin műve azokkal az elvi kérdésekkel foglalkozik, amelyeket a KGST-országok XXlll. ülésszakán (1969 április) megtárgyaltak és amelyek a szocialista integráció gyakorlati megvalósításának, a Komplex Program kidolgozásának alapjaivá i'áltak. A könyv annál figyelemre méltóbb, mert Szenyin az ■egyik legjelentősebb szovjet közgazdász, s legutóbb a szocialista országok közgazdaság-tudományi intézetének a (Szocialista Világrendszer Gazdasági Kérdéseivel Foglalkozó Nemzetközi Intézet) igazgatójává nevezték ki. A könyv célja, hogy elvi szempontból elemezze a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok természetét és meghatározza e kapcsolatokra jellemző objektív feltételeket és törvényszerűségeket, valamint elméletileg közelítse meg a szocialista világrendszer jelenlegi szakaszában napirenden szereplő fő problémákat, különös tekintettel az integrációra. A könyv egyes fejezetei részletesen elemzik a szocialista integráció alapvető kérdéseit. így: az integráció mint történelmi folyamat, a szocialista világgazdaság fejlődéstörvényeinek objektív jellege, a külgazdasági kapcsolatok mint a szocialista bővített újratermelés szükségszerű feltételei, a két- és többoldalú kapcsolatok az integráció szervezetében, a koordináció fejlődése, a gazdasági reformok és szerepük az integráció fejlődésében, a szocialista integráció az áru-pénz kapcsolatok szempontjából. A szerző szerint a gazdasági integráció szervezési — tervezési tevékenységének középpontjában szükségszerűen a termelés szerkezetének minőségi megjavítása áll. Enélkül lehetetlen helyesen megszervezni az áru — pénz kapcsolatokat a KGST-országokban. A könyv felöleli az egyes nemzeti gazdaságok szerkezetének elemzését, a kölcsönös kereskedelem és a munkatartalékok problémáit, s érdekes javaslatokat tesz a szocialista világpiac, az árképzés, a hitelr és bankrendszer tökéletesítésére A lakásépítés új pénzügyi és hitelfeltételei OTP saját beruházású társasházi lakások Az OTP saját beruházású telepszerű. többszintes társasházi lakások értékesítésénél — ha a vevőket a tanács jelöli ki — a bérből és fizetésből élőknek, a rendszeres munkát végző szövetkezeti tagoknak, valamint a nyugdíjasoknak a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett eladási ár 25 százalékát kell előtörlesztésként befizetniök. Számukra a kérelemnek megfelelő mértékű legfeljebb azonban 75 százalékos kölcsön nyújtható a 250 ezer forint összegű hitel feleső határáig. A törlesztési idő itt 30 év, a kamat mértéke pedig a kölcsönösszeg 80 százalékúig évi 2, efellett évi 6 százalék. A szabadfoglalkozásúaknak és önállóknak a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett eladási ár legalább 30 százalékát szükséges előtörlesztésként megfizetniük. Hitelt legfeljebb a vételár 70 százaléka erejéig — 170 ezer ^forint felső határig — kaphatnak. Indokolt esetben a százalékos mértéken belül 180 ezer forint összegű hitel nyújtható. A törlesztési idő a szabadíoglalkozásúaknál is legfeljebb 30 év, a kamat mértéke a kölcsönösszeg 80 százalékáig évi 2, e felett pedig évi 6 százalék. Üj szempont a lakások odaítélésénél, — tanácsi vevőkijelölésnél —, hogy az összes értékesítésre kerülő lakások mintegy 25—30 százalékát a fiatal házasoknak kell értékesíteni. Az OTP beruházású, többszintes lakásokra is érvényes a lakásépítő szövetkezeteknél ismertetett szociálpolitikai kedvezmények közül az eltartottaknál a havi jövedelemhatár 600 forintra módosulása, valamint a kölcsönszerződés megkötése után született gyermek utáni utólagos kedvezmény. Végül röviden az egyéb szervezésben megvalósuló telepszerű, többszintes lakóházépítés, (ide értve az OTP telepszerű lakások szabad értékesítésű részét is) hitelfeltételeiről. E formáknál a lakáshoz jutóknak a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett térítési költség (eladási ár) legalább 30 százalékát kell előtörlesztésként megfizetni. Hitelt legfeljebb 70 százalék erejéig — 170 ezer forint felső határig kaphatnak. Indokolt esetben a százalékos mértéken belül 180 ezer forint összegű hitel is folyósítható. A törlesztési idő itt is legfeljebb 30 év, s a kamat mértéke a kölcsönösszeg 80 százalékáig évi 2, e határ lelett pedig évi 6 százalék. Az egyedi, többszintes lakóház építése esetén a pénzügyi feltételek — tekintet nélkül az épittetőre, a szervezőre, a kivitelezőre, továbbá a lebonyolítás módjára — a következők: a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) legalább 30 százalékát kell előtörlesztésként megfizetni; legfeljebb 70 százaléka erejéig nyújtható kölcsön a 160 ezer forint összegű hitel felső határig. Indokolt esetben a százalékos mértéken belül 175 ezer forint összegű hitel is folyósítható. A törlesztési idő legfeljebb 30 év, a kamat mértéke pedig a kölcsönösszeg 80 százalékáig évi 3, e határ felett évi 6 százalék. P. I. Jó reggelt, bicikliken kerekezők. Jó reggelt kemény öklök, nyíljatok ki. Jó reggelt! Kik motorral dörögtök, intsetek felemelt kezetekkel — Jó reggelt! (Váci Mihály: Jó reggelt) Tejkihordók Éjjel kettőkor ébreszt a csörgőóra. Felkapcsolom az olvasólámpát, felkelek, bedugom a kávéfőző zsinórját az elosztóba, megmosdom, felöltözöm, megiszom a kávét és indulok a városba, találkozni hajnali emberekkel. Az E—5-ös úton jugoszláv kamion rohan tova az éjszakába. Ismét felülkerekedik a csend. Sehol egy lélek a kecskeméti utcákon. A szalagház egyik ötödik emeleti ablakában látok csak világosságot. A Szabadság téren egy kerékpáros halad a Rákóczi út felé. Arra megyek én is. Nézem a kirakatokat. Egy-kettő maradt csak kivilágítva. Pár perc múlva teherautó közeledik és megáll a Rákóczi úti tejbolt előtt. Meghallom a tejeskannák jól ismert csörömpölését, odasietek. Fél három múlt. Az alvó emberek számára az időpont az éjszaka dereka, mi jó reggelt köszönünk egymásnak. Kéri Lajos rakodó és Vágó József gépkocsivezető — egyikük 21 éve, másikuk 3 éve — éjjel egy órakor kelnek, kettőkor kezdik a munkát. Az FJ 05—55 rendszámú gépkocsira 54 kanna tejet és 140 láda zacskós tejet raktak. Kilenc központi boltnak viszik az árut. Legtöbbet ma is a tejbár elé raknak le: 24 kannás és 35 láda zacskós tejet. — Hogy tudnak felébredni? — kérdezem. — Megszoktuk már. — A család még alszik, amikor munkába indulnak. Nem ébrednek fel a készülődésre? * — Nem, megszokták már ők is — mondja Kéri Lajos. — Reggeliztek ma? — Még nem, de majd bekapunk valamit. — Hánykor kell lefeküdni, hogy kipihenjék magukat? — Korán. A híradó lemegy a tévében, már alszom is. — Nem tudnak moziba sem elmenni? — Csak nagyritkán — veszi át a szót Vágó József. Naponta átlagban 120 mázsát mozgatnak meg. Ha végeztek a központi üzletekkel, mennek vissza a tejüzembe, ismét rakodás és irány négy órakor Kiskunfélegyháza. ötvenhárom üzletet „terítenek” — ahogy ők mondják. — Nem lopják a zacskós tejet az isten szent ege alól? — Dehogynem — mondja Vágó József — egy-két zacskóval mindig hiányzik, de volt már olyan is, hogy elvittek egy egész ládával. — Fontosnak tartják a munkájukat? — Annak — vágják rá egyöntetűen. Kéri Lajos még hozzáfűzi: — A tej kell. Képzelje el, ha nincs a boltban? Mit ennének a gyerekek, a munkások, meg mindenki? A tej minden reggel kell! Tejesemberek. A hajnalban munkába sietők így hívják őket. Az élet indulásának kiszolgálói, a hajnali emberek közül az elsők. Csató Károly HAJNALI EMBEREK Tapasztalatcsere a szomszédban A tapasztalatcsere nem mai keletű fogalom, maga a szó régen polgárjogot szerzett a magyar nyelvben. Az ipar cs a mezőgazdaság felszabadulás utáni gyors tejlödése pedig szükségszerűvé is tette, hogy üzemek gazdasági, műszaki vpzetői. munkáskollektívái ellátogassanak az azonos profilú vállalatokhoz, gazdaságokba, hasznos tapasztalatszerzés céljából. Ám, már valahogyan kezdettől fogva úgy alakult, hogy nem a legközelebbi hasonló jellegű üzemekbe szervezték a tanulmányulakat. hanem lehetőleg ' minél távolabb. Sőt az elmúlt 5—6 évben divatossá vált — főleg a vezető beosztásúak körében — a külföldi tapasztalatcsere, vagy szebben fogalmazva, tanulmányút. Tévedés ne essék, távol áll tőlem, hogy a valóban szükséges és hasznos ilyen jellegű külföldi utakat kifogásoljam, hiszen jó, ha tudjuk, látjuk, mi van a nagyvilágban és ami jót csak lehet, azt ültessük át a hazai gyakorlatba. Hangsúlyozom, hogy amit csak lehet, mert máskülönben súlyos torzulásokhoz vezethet a külföldön már bevált dolgok átvétele. A megyében is többször előfordult, hogy egy-egy ipari, mezőgazdasági vezető fellelkesülve a nálunknál fejlettebb országban látott gépek nagyszerűségén, gyorsan vásárolt is belőlük. „Csupán” az a fontos tényező maradt számításukban figyelmen kívül, hogy e berendezések mellé az új gyártási technológiákhoz értő szakemberekre és még sok egyéb másra is szükség van. Ily módon a drága gépek még hosszú ideig mozdulatlanságra ítélve hevertek és semmiféle hasznot nem hajtotttak sem az üzemnek, sem a népgazdaságnak. Bács-Kiskun megyében az elmúlt másfél évtized alatt sok ipari üzem települt, s létrejöttek a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek. Ezek között jó néhány azonos profilú vállalat, gyáregység, ipari szövetkezet és gazdaság működik. Sőt ez a megállapítás nemcsak a megyére, hanem városaira is vonatkozik. Azt hihetnők, hogy a lehetőségeket és adottságokat kihasználják egymás közötti tapasztalatszerzésre. üzemeink, gazdaságaink. Sajnos, ez csak részben van így. A vállalatok, szövetkezetek, gazdasági. műszaki vezetőinek tekintélyes része — köztük olyanok is, akiket csak egy kerítés választ cl egymástól — még nem is látták belülről a tőlük alig kőhajításnyira levő másik üzemet. Kár,^ mert tehet, hogy sokkal haszno-' sabb lenne a szomszédvár meglátogatása, mint akár egy külföldi tanulmányút. Természetesen e tekintetben jo példák is akadnak. Baján például „kis KGST”-nek nevezik a vasipari üzemek együttműködését, melynek keretében még a gépkapacitás kihasználását, az iparitanuló-képzést, az újítások gazdag tárházának hasznosítását is összehangolják. Vannak vállalatok, amelyek termékeik egyes alkatrészeit — amelyet maguk kellő felszereltség hiányában csak gazdaságtalanul tudnának gyártani — olyan megyebeli üzemmel készíttetik el, amely ugyanazon a terméken még nyereséget is ér el. Van viszont olyan vállalat is, amely a számára szükséges eszközöket megrendelhetné ugyanabban a városban levő üzemben, ahol saját székhelye van, de mert nem ismeri a lehetőségeket, az ország másik részéből szállíttatja e termékeket. Helyes lenne, ha végre nemcsak azt látnák meg egyes vezetők, ami a megyén kívül, vagy mégr inkább távoli országokban tapasztalható. hanem szűkebb hazánkon belül — Bács-Kiskunban, sőt saját városukban, mondjuk a szomszédban is — tennének egy kis tanulmányutat. Nagy Ottó / Cellulóznyár 5000 hektáron Papírfatermesztéssel hasznosítják Kecskemét szennyvizét Tovább bővülnek a Bács-Kiskun megyei nyárfaültetvények. Az utóbbi években itt alakult ki az ország legnagyobb. 5000 hektárnyi cellulóz-nyárfa ültetvénye. Jelenleg újabb 660 hektáron végeznek telepítéseket. Ebből a múlt ősszel 300 hektáron már állandó helyükre kerültek a kisfák. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a megyeszékhely szennyvizét hasznosítják a papírfatermesztésre. A múlt évben elkészült szennyvíztisztító és öntözőtelep a többi között 129 hektáron gyorsan növő fa csapadékigéuyét szolgálja. A kijelölt terület egy részén már elültették a nyárfát, s tavasszal fejezik be a telepítést. Ugyancsak újabb ültetvény kialakításához kezd a harkakötönyl Egyesülés Tsz. amely már évek óta fásitja, erdősíti a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeit. Most 47 hektáron zárt rendszerben nemesnyárfát ültet. 1,975-ig tovább' 2000 hektárnyi területet nyárfásítanak a Bács- Kiskun megyei mezőgazdasági üzemek. i
