Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

1973. január 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A pártoktatás fél éve TV-torony épül Zalaegerszegen Szülők és diákok 'A X. pártkongresszus határo­zatainak következetes végrehaj­tása valamennyiünk érdeke. Igaz-e ez az állítás? — Igen. Az emberek körében.-az. igazság min­dig utat tör magának —, mond­ják és már következtetnek is töb­ben. — Nincs -szükség propagan­dára. Helyette is dolgozni kell. Másfélezer propagandista Az igazság valóban utat tör magának, ezt történelmi tanulmá­nyaink és saját élettapasztala­tunk is igazolja. Nem közömbös azonban számunkra: mikor és ho­gyan tör utat az a felismerés, hogy a X. pártkongresszus hatá­rozatainak következetes végrehaj­tása közös érdekünk. Nem elég tehát önmagában a célt ismerni. Azt is tudni kell, hogyan kíván­juk végrehajtani. Dolgozni kell, a propaganda is 'kell. Egyik a má­sikat nem helyettesítheti! El nem végzett, vagy rosszul végzett mun­kát például semmiféle „jó” ma­gyarázat nem pótol. A pártoktatás valamennyi pro­pagandistája jól tudja ezt. Mun­kájuk fő célja, hogy a párt poli­tikájának megvalósítását segít­sék. Megyénkben másfél ezer pártpropagandista ma már egyre inkább igyekszik választ adni ar­ra a kérdésre is, hogyan lehet jól végrehajtani a jó politikát. Eh­hez egyre több segítséget kapnak a pártbizottságoktól és a párt- szervezetek vezetőségeitől is. Marxista középiskolák A marxista—leninista esti kö­zépfokú iskola 66 osztályában ép­pen e napokban 1465-en adnak számot arról, hogy sok hasznos politikai ismerettel gyarapodott tudásuk már a félév alatt is. Az üzemekben. termelőszövetkeze­tekben, intézményekben, közsé­gekben és városi szinten szerve­zett osztályokban színvonalas munka folyik. Baján például minden negye­dik hallgató fizikai dolgozó, szo­cialista brigádvezető, akik aktivi­tásukkal élen járnak az osztály­foglalkozásokon, Az osztályveze­tők és az előadók az elmélet és gyakorlat egységét megvalósítva tanítanak, a szemléltetés sokolda­lú lehetőségeit is felhasználják. Élen járnak e tekintetben Kiskun­halas város és a kalocsai járás propagandistái. örvendetesen megnőtt azoknak a száma is, akik az újságokat és folyóiratokat rendszeresen felhasználják és fel­használtatják propagandamunká­juk során. Ezzel a politikai iro­dalom rendszeres olvasóivá is ne­velik hallgatóikat. A marxista—leninista középfo­kú iskola iránti megnövekedett igényt jelzi Szabadszállás nagy­község tizenhárom KlSZ-szerve- zetének terve. A következő okta­tási évben önálló ifjúsági osztály indítását igénylik a községi párt- bizottságtól. Tapasztalatok a falvakban, tanyákon A tömegpropaganda-tanfolya- mokon a foglalkozásokat egyre inkább a viták jellemzik. Élénk érdeklődés mellett beszélték meg a pártoktatás valamennyi tanfo­lyamán a megyei pártbizottság és a megyei tanács tanyapolitikai határozatát. A fő figyelmet arra fordították, hogy számbavegyék: hol tartunk a határozat végrehaj­tásában. A megyei pártvezetés igényli a propagandistáktól is a tájékoztatást. A kecskeméti járás­ból jelzik például, hogy a tanyai Méltatlan környezetben Mutogatom a városi távolról jött ismerősömnek. A januári hidegben Kecskemét tereit, ut­cáit járjuk. Vendégem arcán gyakran látok kíváncsi érdeklő­dést. Igenám ... Az elismerő tekin­tetre nem egyszer felhő úszik. Mikor? Csupán egyetlenegyet említek. Katona Józsefről, a város nagy szülöttéről érdeklődik. Ápolják-e, s mennyire a késői utódok a kultuszát, emlékét? Sorolom, ho­gyan, mi módón. Mondom: men­jünk a szobrához, a színház mö­gé, nézne meg Vígh Tamás szép alkotását. .Lehangoló a látvány. A szobor körül több helyen összetört a cementpadka. A ce­mentdarabok össze-vissza hever­nek. Ez még nem elég. Szemét, lá­darakás, hatalmas csontdarabok, s egy rozoga bódé, az útépítők raktára, vagy ilyesmi. Hogy mi- *ért éppen a szobor mellé kelleti tenni? Vendégem látta a nem éppen gusztusos környezetet. Nem szólt semmit. Én sem. Csak restell- kedtem, mások helyett. V. M. KÉPERNYŐ Gyermekműsorok a TV-ben A kisfiú és a hóember című jugoszláv bábfilm a szokványos esti mesék színvonala fölé emel­kedett, mégpedig a tartalom és forma olyan harmonikus ötvö­zetével, amely a kísérő szöve­get is nyugodtan mellőzhette. A cselekmény kibontása magyará­zat nélkül is világosan érthető­vé vált a gyermeknézők előtt. A havas hegyoldalon síző fiúk, lányok vidáman siklanak el a bölcs derűvel szemlélődő hóember mellett. Egy kisgyerek azonban élettelenül fekszik a hóban, a többiek minden igye­kezete hiábavaló, nem tudják talpraállítani. A hóember se­gítségükre siet. Az áléit gyere­ket beviszi a menedékházba, le­fekteti, élesztgeti, de eredmény­telenül. Azután végzetes lépés­re szánja el magát. Begyújt a kandallóba, azzal a biztos tu­dattal, hogy megpecsételte saját sorsát. Ahogy a meleg átjárja a kisfiú fagyos testét, lassan életre kel, a hóember viszont elolvad. Csak az alakjára emlékeztető víztócsa, a sárgarépa orra meg a kötött sálja marad a padlón, ezek jelzik a hóember önfelál­dozó tettét. De a hóember megsemmisü­lése nem volt hangulatrontó, szentimentális mozzanat, hiszen előbb-utóbb ez a sors várt vol­na rá. A kisfiú felépülésével pedig megnyugtatóan zárult a gyermeki fantáziát mozdító, ér­zelmi azonosulást és együttér­zést kiváltó, művészi kivitelű bábfigurákat felvonultató mese- film. Vasárnap délelőtt a tiszakécs- kei Szitakötő együttes szerepelt a szombathelyi általános iskolás bábosok mellett a tévé gyer­mekközönsége előtt. A lelkes tiszakécskei fiatalok már többször igazolták bábjá- tékszeretetüket és tehetségü­ket. Mostani vállalkozásukat is csak dicsérni lehet. Elismerés illeti az együttes vezetőjét, dr. Tóth Géza tanárt, akinek hoz­záértése megmutatkozott a mű­sor összeállításában. A csoport sikerének titka abban rejlett, hogy gyermekekhez szóló ver­ses, zenés, énekes anyagot válo­gattak össze, s azt is tudták, hogyan lehet, hogyan kell a kö­zönséget bevonni a játékba. Per­gő ritmusú, dinamikus előadá­suknak aktív résztvevői voltak a nézőtéren ülő gyerekek, akik látható örömmel énekelték együtt a szereplőkkel az óvodá­ból ismert dalokat. Az óvodás korosztálynak ösz- szeállított Létrácska jó műsor volt. (Műsor, és nem produkció, mint ahogy a sűrű riporteri szó- használat példájára már az egyik hatéves fiúcska ' is pro­dukcióról nyilatkozott.) Talán a kécskeiek bábkészílé- si technikáját lehetne — a hor­golt bábukon kívül — egyéb változatokkal gazdagítani, s na­gyobb gondot kellene fordíta­niuk a hangképzési bizonyta­lanságok, artikulációs hibák le­küzdésére. Ilyen szép eredményeket fel­mutató együttes tagjainál a szép beszéd elsajátítása is jogos ki­vánalom lehet. —ez —a. emberek egy része még ragaszko­dik megszokott életformájához. Ezzel együtt egyre többen igény­lik, hogy a feltételek javításával tegyék vonzóbbá a falvakba, a ta­nyaközpontokba való beköltözést. A mezőgazdasági szövetkezetek tagsága a téli időszakban már ha­gyományosan várja, hogy a párt- szervezetek irányításával és szer­vezésével sor kerüljön a téli elő­adássorozatra. Igénylik, hogy a társadéiom és szűkebb közössé­gük életének időszerű kérdéseiről beszélgessenek. A szocialista de­mokrácia gyakorlásának konkrét színterévé vált ez a forma, ahol a párt politikájának közvetítése az elsődleges feladat. Közben a szö­vetkezet vezetőségével való esz­mecsere elősegíti a zárszámadási közgyűlések politikai előkészíté­sét is. A már folyó előadássorozato­kon a tanyapolitikai határozat mellett beszélgetnek a gazdasági ösztönzőknek a termelőszövetke­zetek gazdálkodására gyakorolt hatásáról, az árak szerepéről és arról, hogy közös érdekük a munkaszervezés javítása, a mun­kafegyelem szilárdítása. Az elő­készítés és lebonyolítás munkájá­ban sok helyen a termelőszövet­kezetek területi szövetségei és a Hazafias Népfront bizottságai is részt vesznek. A pártoktatási év derekán já­runk. A pártszervezetek taggyű­lései e hónapban értékelik az 1972. évi pártmunkát. Az alap- szervezeti propagandamunkát is mérlegre teszik. Elemzik a ta­pasztalatokat és hasznos útmuta­tásokat adnak a pártoktatás cél­jainak eredményesebb megvaló­sításához. Brcnyó Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa • Zalaegerszeg mellett, a Bazita- tetőn új televíziótorony épül a televíziós műsorvétel megjaví­tására. A 68 méteres betontörzs­re 28 méter magas acélszerkeze­tet helyeztek el a szerelők. Az új torony idegenforgalmi lát­ványosság is lesz, mert újsze­rű megoldással kívül vezetik a lépcsőt, amely a műszerszo­bához, illetve a két kilátóhoz vezet. Itt lesz a 90 négyzet- méter alapterületű körpresszó is. A műszerszobát 1973 nya­rára, a többi létesítményt 2 év múlva adják át. (MTI-foto: Koppány György felvétele — KS.) Két modern dráma A kecskeméti Katona József Színház és a Városi Művelődési Központ folytatja a nagy sikerű Modern Kamaradráma Esték so­rozatot. Január 18-án, csütörtökön, es­te hat órai kezdettel mutatják be a művelődési központban Eugene Ionescu: a kopasz éne­kesnő és Jean Genet: A cselé­dek című darabját. Az előadás rendezője Udvaros Béla, közreműködnek a Katona József Szfnfiáz 'művészei: SZÜLŐI értekezletre kerül sor a napokban valamennyi iskolában. Megszokott dolog ez, most mégis a korábbinál nagyobb az érdeklődés iránta szülők és pedagógusok részéről egyaránt. A közoktatással kap­csolatos határozatok és különböző tanügyi intézkedések nyomán sok olyan új vonása van az iskolai tanításnak, amiről tájékoztatni kell a szülőket. Egyes osztályokban kísérleti jellegű volt az elmúlt félév .olyan szempontból is, hogy a diákok nem kaptak osztályzatot, hanem írásbeli, illetve szóbeli jellemzést ad az iskola. Másutt az úgynevezett „átlagolások” elhagyása okozott zavart a szülők körében. Az a szempont, hogy az iskolai oktatásban jobban érvényesüljön a nevelő jelleg, csökkenjen a nagyfokú túlterhelés, s egyre jobban en­gedjük kibontakozni a tanulók képességeit a hozzájuk közelálló, válasz­tott tantárgyakban, még a középiskolákban is csak fokozatosan vihe­tő végbe. De tartottak — szülők és pedagógusok egyaránt — a „ko­moly” tanulás fellazulásától a kisdiákoknál is, ahol az átmeneteket — óvodából az iskolába és az alsó tagozatból a felsőbe — a szaba­dabb, kötetlenebb és egyúttal, aktívabb mozgással, tanulással kötötték össze. Hogyan mérje le a szülő, mire jutott gyermeke a tanulásban? Ho­gyan fegyelmezzen a tanár, ha nem áll rendelkezésre a félelmetes beírás, a rossz osztályzat lehetősége? Számtalan ilyen kérdés hangzott el már eddig is szakfolyóiratokban és iskolai beszélgetések során egy­aránt. DE EZ CSAK egyik oka a mostani izgalmaknak, izgalmat okoz a szülőknek és diákoknak egyaránt az is, amikor a középiskola első osz­tályának első félévéről kapja kézhez az ellenőrző füzetet. Meg tu­dott-e kapaszkodni a gyermek a magasabb iskolatípusban, van-e ele­gendő szorgalma és kitartása a nagyobb rendszerességet kívánó tanu­láshoz? S mit ért az általános iskolai osztályzat? Néha bizony kide­rül, hogy lényegesen kisebb az értéke, mint várni lehetett. Ilyenkor sokan megriadnak, s nagy igyekezettel máris „kiveszem az iskolá­ból!” felkiáltással állítanak be a tanáriba. Nem veszik figyelembe, hogy az is eredmény, ha a gyermekük végre eligazodik a számára szokatlan tudásanyagban. Nagyon fontos a tanárok okos és türelmes szava, a szülők meg­nyugtatása, felvilágosítása. A segítés módján kell gondolkozni közö­sen, s nem elhamarkodott ítéleteket mondani. Sajnos, még kevés az olyan iskola, ahol a formális korrepetálásokon túl jólszervezett szakkörökben, tanulókörökben el is mélyíthetnék a diákok tudásu­kat. S az is igaz, hogy nagyon kevés helyen jut eszébe valakinek, hogy a diákot arra is meg kellene tanítani, hogyan kell tanulni, jegy­zetelni, tömöríteni, összefoglalni és memorizálni. Kevés még a ta­nulást segítő eszköz, a jól felszerelt — és csendes — tanulószoba, a nyugodt diákváróterem. Általában kevés szó esik — még a szülői értekezleten is — a tanulás otthoni és iskolai feltételeiről, túl a most kapott és elért jegyeken. Nagy szüksége van a diáknak a bizalomra, hogy ne könyveljék el mindjárt hanyag vagy rossz tanulónak egy-két gyengébb jegy miatt. S nagy szüksége van a tanárnak a szülő véleményére növendéke tel­jesebb és sokoldalúbb megítélésében. S bár nem könnyen oldható meg, de mégis szüksége lenne a szülőnek is arra, hogy ne csak az oszályfőnöktől kapjon az osztálynapló alapján képet gyermeke előme­neteléről, az egyes tantárgyakban elért eredményeiről, s elszenve­dett kudarcairól, hanem a szaktanároktól is, akik a tanulás módjá­nak fogyatékosságaira is rámutatnak. SZÜLŐ ÉS DIÁK, szülő és tanár számvetése, nélkülözhetetlen véle­ménycseréje a mostani szülői értekezlet, illetve az azt követő otthoni beszélgetés. Nagy baj lenne, ha a félelmek és szorongások órája len­ne ez a találkozás. Ideje lenne eloszlatni fölötte a misztikus és sötét fellegeket. T. P. Palánták, virágok—januárban A földeken csak kevés embert, gépet és fogatot lehet látni: ha az időjárás engedi, hordják a műtrágyát, szerves trágyát de nagyobb mozgolódást még nem enged a tél. A növényter­mesztő munka „tető alá” szorult. Azokban az üzemekben, ahol nagyobb területen foglalkoznak zöldségtermesztéssel és ren­delkeznek üvegházzal vagy fóliasátrakkal, mindenütt készü­lődnek már a tavaszra. A szabadszállási József Attila Termelőszövetkezetnek összesen 40 holdas szántóföldi kertészete van, fóliával fedhető területük 5700 négyzetméter. A három üvegház alatti 850 négyzetméte­res területet három évvel eze­lőtt telepítették be először szeg­fűvel. A kertészkedés kifizető­dőnek bizonyult a tsz számára és friss vágott virághoz juthat­tak a község, illetve a szomszé­dos falvak lakói is. Az idén 9500 tő szegfűt gondoz a Zrínyi Ilo­na kertészeti brigád. A hosszú szárú szegfűk már bimbóznak, rövidesen megkezdődik a szállí­tás Izsákra, Kunszenlmiklósra, Fülöpszállásra. Háromszáz cse­rép jácint, ötven cserép tuli­pán és ugyanennyi ciklámen is innen kerül majd a vásárlókhoz. Szépen fejlődnek a zöldségnö­vények palántái az üvegházak­ban : tápkockákban 20 ezer tő saláta növekszik és rövidesen kikerül a melegház mellett levő 750 négyzetméter területű fólia­sátrakba. A korai salátát a pa­radicsom követi majd: Ez évben próbálkoznak először a nagyho­zamú holland íulóparadicsom­mal, amelyből kétezer tő mag­vait ültették el. Kiskunfélegyházán, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tag­jai a napokban kezdték meg a fóliasátrak felállítását. A szövet­kezet szántóföldi kertészetéből fűszer- és pritaminpaprika, pa­radicsom, karalábé, káposzta és karfiol kerül a fogyasztókhoz, a feldolgozókhoz. Az idén papri­kát 25 és káposztaféléket ugyan­csak 25 holdon termesztenek. A tervek szerint a szántóföldi ker­tészei teljes palántaszükségletét felnevelik a 3,5 hold fóliás terü­leten. A hajtatóházak és a fólia­sátrak felállításával egyidöben végzik a talajmunkákat, a trá­gyázást, a fertőtlenítést, a táp­kockák készítését és telepítését. A Szövelkezetközi Aruérléke­sítési Beszerzési és Szervezési Iroda kecskeméti telepén a vi- rágkertészelet lassan kiszorította a palántanevelés. Az utolsó vá­gott virág, a szegfű értékesítése utón csak cserepes dísznövények maradtak. Az 1400 négyszögöl fűtött hajtatóházban és a 40 hollandi ágyban a korán kiül­tetésre kerülő zöldségfélék pa­lántáit nevelik. A főként Kecs­kemét környéki termelő- és szakszövetkezetekkel, szövetkeze­ti gazdákkal kötött szerződés szerint március elsején kezdik meg a szaporítóanyag átadását. Salátából százezer, paprikából 90 ezer, paradicsomból 25 ezer lő palántát adnak át az idén a termesztőknek. D E • A rövidesen nyíló szegfűket Gubacsi Sándornc és Horváth Félné, • Szabó Rozália az egészséges, szépen fejlődő salatapnianlakai ön- a szabadszállási József Attila Tsz tagjai gondozzák. tözi. (Tóth Sándor felvételei) <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents