Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

1973. január 11. • PLTÜF1 KEPL • 3 Út a városiasodás felé A 280 nagyközség egyike Bácsalmás, ahol a sláluszi'áltozás nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális életre is jótékonyan hatott. Képünkön a nagyközség művelődési háza. Tulajdonképpen már a na­gyobb aráriyú urbanizálódás megindulásának idején felme­rült a kérdés: vajon helyes-e. hogy a községek és a városok között, bármilyen fejlettségi fo­kon legyenek is, nincs semmi­féle fokozat az /előrelépés út­ján? Az elvi válasz is kiala­kult már régóta, hogy minden­képpen szükség lenne egy köz­bülső „állomás”-ra az általános értelemben vett községek és a városok között, ami a városia­sodás végső kialakulásához — sőt előbb-utóbb a városi rang elnyeréséhez — az utolsó „ne- kirugaszkodási” lehetőséget je­lentené mind szervezeti-hatás­köri, mind gazdasági-fejleszté­si, mind pszichológiai téren. (Az utóbbi a lakosság tudatá­nak alakulására értendő.) A területszervezés irányelvei­ről szóló kormányhatározat az­tán 1968-ban utat nyitott, hogy a még nem város, de már az átlagközségnél nagyobb telepü­lések sajátos helyzetüknek meg­felelő államigazgatási, nagyköz­ségi státuszt kaphassanak. Mód nyílt rá, hogy a nagyközséggé nyilvánítások túlnyomó többsé­ge megtörténjék — 1969-től Í970 április 25-ig 270 nagyköz­ség alakult az országban, azóta pedig mindössze még 10. A nagyközségek szervezése, illetve a nagyközségi tanácsszervek ki­alakítása egyébként már a kez­det kezdetén a későbbi tanács- törvényben és végrehajtási ren­deletében megfogalmazott elvek szerint történt. Ennek megfele­lően azt a községet — vagy in­dokolt esetben közös tanácsú községet — lehet nagyközséggé nyilvánítani, amelynek terüle­tén legalább 5 ezer vagy ennél több lakos él. De a lakosság számától függetlenül is nagy­községgé nyilvánítható az a köz­ség, amely ' vagy járási szék­hely; vagy a lakosság társadal­mi összetételét, meglevő üzeme­it, közintézményeit, továbbá belterületét tekintve kimondot­tan városiasodó jellegű; vagy országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely. Az első ütemben — tehát 1970 január 1-ig — meg­alakult 103 nagyközségi tanács a megfelelő népességszám alap­ján nyerte el az új, magasabb státuszt, a többi átszervezés az említett egyéb indokok szerint zajlott le. A város és a község között elhelyezkedő új katerógia je­lentős állomás a tanácsszerve­zet fejlődésében, a hatáskörök még nagyobb arányú decentra-i lizálásában, általában a városi színvonal megközelítésében. Ez elsősorban a tanácsi testületek — a tanácsok, végrehajtó bi­zottságok — lemérhetően fejlődő munkájára áll. Ezekben a köz­ségekben az elmúlt évek során pezsgőbbé vált a közélet, a ta­nácstagok a korábbinál hatéko­nyabban próbálták érvényesíte­ni működésűk népképviseleti jellegét, mindezek következté­ben pedig nagymértékben .erő­södött a nagyközségi tanácsok lakossági kapcsolata, s ezzel együtt a helyi szellemi és anya­gi erők' felhasználása. Természetesen eközben a nagy­községi tanácsok apparátusá­nak, hivatali szervezetének mun­kája is megélénkült, illetve megjavult, ami több okra is visszavezethető. Először is je­lentős változások következtek be a hatósági jogkörök, a ha­táskörök terén. Maga az új ta­nácstörvény is határozottan kü­lönbséget tesz a helyi tanácsok körén belül az ..egyszerű közsé­gi, a nagyközségi, a városi és a megyei városi feladatok és ha­táskörök között, s több vonat­kozásban azokat a nagyközségi tanácsok számára a városokéval azonosan állapítja meg. Ami a nagyközségek fejlődé­sét, illetve fejlesztését illeti, e téren már nem lehet egyértel­mű eredményességről beszélni, s ez egyrészt bizonyos objektív nehézségekkel, másrészt szemlé­letbeli problémákkal magyaráz­ható. A nagyközségek fejlesztése szempontjából az a meghatáro­zó, hogy azokat a középfokú vagy alsófokú központok rend­szerébe osztották-e be. A kö­zépfokú központok körét a kor­mány, a másik csoportba tarto­zókét pedig a megyei tanácsok állapították meg. Az alsófokú központok 20 százalékát fejlesz­tik középfokú központtá. Ez azonban nem jelenti a nagy­községek fejlesztésének elha­nyagolását. Amit különben is mindenfelé számtalan eredmény bizonyít. Ám, ha a kialakult szervezet­ben és működési formák között még nem is megy minden a „legolajozottabban”, az mégis nyilvánvaló, hogy a nagyközsé­gek biztos léptekkel haladnak előre a városiasodás, sőt a vá­rosi rang elérése útján. N. G. KINEK FÁJ? Együttműködési egyezmény • Kiss Lajos fogtechnikus a ne­mesacélból készült fémlemeze­ken dolgozik. Házilag, különösebb beruházás nélkül olyan készülékeket szer­kesztettek a Fogtechnikai Vál­lalat kecskeméti laboratóriumá­ban, amelyek jelentősen javít­ják a munkájukat. A további fejlődést viszont akadályozza a szűkös környezet. A vállalat kecskeméti laboratóriumának „felvevő körzete” egész Bács- Kiskunt átfogja a megye bajai részének kivételével. A megren­deléseket már tavaly számotte­vően n'övelte, hogy az új egész­ségügyi törvény — nagyon hu­mánusan .— valamennyi magyar állampolgárnak lehetővé "teszi a kedvezményes fogászati ellátást. Az elmúlt esztendőben így két és fél millió forint értékben ké­szítettek fogpótlásokat, ami 17 százalékos többletet jelent az eredeti tervhez képest. A modernizálás jegyében el­kezdték — sajnos, csak korláto­zott mértékben — a nemes acélból készülő fémlemezek elő­állítását. Ennek az előnye, hogy az acrill-fogsorhoz viszonyítva nem fedi be az egész szájpad­lást, természetesebb érzést kelt, kíméli az ép fogakat. Egy má­sik újdonság az úgynevezett frézelö paralellométer, amellyel •szintén a korszerű technológia jelent meg. A készülék Tóth Ernőnek, a laboratórium veze­tőjének az újítása. A protézi­seknél a látható kapcsok helyett ily módon a műfogsor lemezébe ágyazott sín veszi át a rögzítés szerepét, amivel meghosszabbo­dik a fogak élettartama, erő­sebb a- rögzítés, s a kozmetikai előny sem lebecsülendő. A szükséges felszerelést Jó­részt házilag alakították ki a 0 Tóth Ernő laboratóriumvezető az újítását hasznosítja. (Tóth Sándor felvételei) szakemberek. A vállalat köz­pontja további berendezéseket adna, de ezeket egyszerűen nincs hol elhelyezni. A volt tisztasági fürdő épületének eme­letén levő laboratórium csupán ahhoz elegendő, hogy tovább folytassák az évtizedek óta be­gyakorlott rutinmunkákat. A fémlemezes, vagy egyéb, bonyo­lultabb megrendelések egy ré­szét Budapestre kell küldeni, s ebben az esetben kétszeresére nő a megengedett 6—7 napos átfutási idő. Az itt dolgozók szerint megoldást jelentene, ha berendezkedhetnének az alattuk levő rövidesen elköltöző vas- edénybolt helyiségeibe. A fogbetegségek mindenütt tömeges méreteket öltöttek. A megye fogászati fejlődését jelen esetben helyiséggond akadá­lyozza. S ez nem csupán a ren­delőintézetekben várakozó bete­geknek fáj? Halász Ferenc Szerdán Veres Józsefnek, az MSZMP KB tagjának. az MSZBT alelnökének vezetésével Moszkvába utazott a Magyar— Szovjet Baráti Társaság három­tagú küldöttsége, hogy aláírja a Szovjet—Magyar Baráti Társa­Kisi párosok betegbiztosítása A kötelező betegségi biztosítás bevezetésekor sok ezer arra rá- S7.oruló kisiparosnak tették lehe­tővé, hogy a járulék fizetése alól felmentésüket kérjék. A legutóbbi időben azonban vita támadt azon, hogy újra kell-e kérni a már megkapott mentességet, vagy ér­vényes-e 1973-ra is. A KIOSZ or- sz.ágos központja a SZOT társa­dalombiztosítási főigazgatóságá­val tárgyalt a kérdésről, és ennek eredményeként az az álláspont alakult ki, hogy a betegségi biz­tosítási járulék fizetése alóli men­tesség a kérelem megújítása és újabb igazolások beszerzése nél­kül mindaddig érvényben van, amíg az előírt feltételek adottak, így sok ezer kisiparost megkímél­nek a kérvényírástól, az okiratok beszerzésétől, az utánjárástól. A döntés egyúttal azt a kötelezett­séget rója a mentességben része­sülő kisiparosokra, hogy amikor a mentesség feltételei megszűn­nek, akkor azt írásban be kell je­lenteniük. A KIOSZ legutóbbi felmérése szerint még sok mentesítésre igényjogosult kisiparos nem kér­te a járulékfizetés alóli mentesí­tését. Egyébként a KIOSZ ismételten felhívta a figyelmet: a betegségi biztosítási járulékfizetés alól való mentesítés nem terjed ki a nyug­díjjárulékra. KÖZÜLETEK, VÁLLALATOK FIGYELEM! 2 db 8,3 to. teherbírású H-W-80-II típusú pótkocsi újszerű állapotban eladó Dutra típusú dömperekhez alkatrészek eladók. Értekezni lehet ÉBKM. Vízmű Vállalat Kecskemét, Izsáki út 13. Nagy Imre szállításvezetőnél. 114 Sággal két évre megkötendő együttműködési egyezményt. A küldöttséget a Keleti-pályaudva­ron Nagy Mária, az MSZBT főtit­kára búcsúztatta. Jelen volt F. P. Bogdanov, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa. Nap mint nap fenyegetően kong a vészharang, figyelmeztet ben­nünket, hogy környezetünk vé­delme: létkérdés. Vésztjósló té­nyek, adatok sokasága tanúsítja, hogy ennek fele se tréfa, mert vizeink, mert a levegő, az egész bioszféra életveszélyesen szeny- nyezett. Ezért is százszázalékos az egyetértés megyénkben is azok­kal a nemes mozgalmakkal, ame­lyek célja a parkosítás, fásítás, helységeink virágossá tétele. Bi­zonyos, hogy szép sikerekkel di­csekedhetünk. Ha valaki ponto­san számba tudná venni, meny­nyi fát ültettünk például az utóbbi öt esztendő alatt egyéni elhatározásból, meg társadalmi összefogással —, tekintélyes sum­ma jönne ki. A számszerű ered­ményekről egyébként különböző társadalmi szervek, különböző időszaki jelentéseiből és a sajtón keresztül egyaránt értesülünk. Elárulom: a legutóbbi — még nagyközségi tanácsülésükön jutott mindez eszembe. Egy igen szív bői jövő. a szó szoros értelmé­ben költőien megfogalmazott fel szólalás hallatán. Kiskőrös általános rendezési tervében, ebben a témában, kiin dulásként ez olvasható: „Kiskő­rös zöldterületi ellátottsága ked­vezőtlen.” Játszótér, kultúrpark alig van a lakókörzetekben. Ezért szentel bő teret az általános ren­dezési terv az elképzelés ismer­tetésének, amely szerint „a lakó­területek zöldjeinek kialakításá­val és a meglevő zöldterületek összekapcsolásával” alakítják ki a várost átfogó zöldterületi rend­szert. Ez az alaphelyzet késztette a lelkes felszólalót egész sor ötlel felvetésére, abból az egyszerű ja­vaslatból, hogy „Ültessünk minél több fát!” ^Tegyük Kiskőröst parkváros­sá! Adjunk eszmei tartalmat a fá ­sításnak. Induljon verseny ta­nácstagi körzetek, utcák között. Kora tavasszal ültessünk el 150 facsemetét — a 150. évforduló Elgondolkoztató számok N emrégiben, talán egy kicsit késve is, jelent meg a „Területi Statisztikai Zsebkönyv 1972.”, amely természetesen nem_ a múlt évi, hanem csupán az 1971-es adatok feldolgozására, az előző évekkel való összehasonlításra vállalkozhatott. Mivel kevesen fér­hetnek hozzá, hiszen mindössze 5000 példányban került nyilvánosság­ra, megpróbálunk arra vállalkozni, hogy néhány érdekes számot, ada­tot, Bács-Kiskun más megyékkel való összehasonlítását, „helyezését” közreadjuk. Az általános adatok közül szembetűnő, hogy a népsűrűség tekinte­tében a megyék között a 18. helyen vagyunk. Egy négyzetkilométerre 67,6 lakos jut, az országos 111-,5-del szemben. (A legalacsonyabb So­mogybán: 59,1.) A városok és községek lakónépességének alakulásával kapcsolatosan tudomásunkra jut, hogy a megyében a városok lako­sainak növekedése 3,1 százalékos, míg a községek lakosságának csök­kenése 2,1 százalékos. (Országosan a növekedés a városokban 2,8, a községekben 1,4 a csökkenés.) A Területi Statisztikai Zsebkönyv az általános adatoknál jegyzi meg, hogy forintértékben kifejezve egy főre mennyit kaptunk a beruházásokból. Bács-Kiskun megye ebből a szempontból az ipar tekintetében az utolsó helyet foglalja el, hiszen egy lakosra 1185 forint jutott az országos 3608 forinttal szemben. (A szomszédos Szolnok me­gyében 2431 forint, Csongrádban 3791 forint, Tolnában 1967 forint, Pest megyében 3886 forint.) A mező-, erdő- és vízgazdálkodás terüle­tén viszont az egy lakosra jutó beruházások értéke Bács-Kiskunban 3260 forint. Ugyanakkor Csongrádban 2634 forint, Pest megyében 1872’, Szolnok megyében 2871 forint, az országos átlag 2122 forintjával szemben. Nagyon érdekes szernügyre venni, hogy a szocialista szektor beruházásai miként alakulnak az anyagi, műszaki összetétel szerint Megyénkben a beruházások építési aránya 58,4 százalék (az országos 49,7), a gépi beruházás aránya pedig 31 százalék, az országos 41,3 szá­zalék. A zsebkönyv később a foglalkoztatottsági struktúrával foglalkozik, amelyen belül megállapítja, hogy Bács-Kiskun megyében az iparban 31,8 százalék (országos 44,5), a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban 43,3 százalék (országos 21,8), a szállítás és hírközlésben 4,3 százalék (országos 7,6), a többi ágazatban pedig 20,6 százalék dolgozik (orszá­gos, 21). Szemmel látható, hogy a megyében, a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak aránya messze meghaladja a országos átlagot, hiszen az utánunk következő Szabolcs-Szatmárban is 41,9 százalék a foglalkoz­tatottság aránya. Ehhez kapcsolódva érdemes megjegyezni, hogy a mezőgazdaságban szám szerint a mi megyénkben dolgozik a legtöbb nő (31 428), míg például a szomszédos Szolnok megyében számuk lé­nyegesen kevesebb (13 296). t’oglalkozik a kiadvány a területi demográfia különböző kérdései közül <a természetes népmozgalommal is és ennek során meg­állapítja, hogy Bács-Kiskunban a természetes szaporodás 1971-ben mindössze 997 fő volt. A házasságkötések száma 4849, de a válások számát illetően, Budapestet kivéve, a hátul levők között vagyunk, hi­szen Borsod-Abaúj-Zemplén után Bács-Kiskunban 1239 válás történt. Ha ezer lakosra vetjük a természetes szaporodást, akkor az országos 2,6- del szemben a megye adata 1,8, a válások száma az országos 2,3-del szemben a megyében 2,2. Figyelemreméltó az is, hogy miként alakult a munkások keresete területenként. Az országos átlag 1971-ben 2042 forint volt, ezzel szem­ben Bács-Kiskun megyében 1732 forint. Pest megyében 1860 forint, Tolnában 1725 és Komáromban 2507 forint. A statisztikai táblázatok azt is kiderítik, hogy az élelmiszeripari munkások száma országos vi­szonylatban Bács-Kiskunban a legmagasabb (13 710 fő). Továbblapozva a zsebkönyvet, megtudjuk, hogy a szocialista szek­tor ipari beruházásaiból Bács-Kiskun egy lakosára 1185 forint jutott az országos 3608 forinttal szemben. (A szocialista ipar egy foglalkoz­tatottjára a megyében 10 380 forint, országosan 21 647 forint). Ennél kevesebb egyetlen megyében sem tapasztalható. Oendkívül sok érdekes adat áll még a Területi Statisztikai Zseb- könyv alapján rendelkezésre, de felsorolásuk helyhiány miatt nem lehet teljes. Milyen érdekességet említhetünk még? A megye mezőgazdaságában az egy hektár szántóra jutó műtrágya-felhasználás 685 kilogramm-"- (dTBzAgbs 6t8)r Száz hektár termelőszövetkezeti közös termőterületre jutó ledolgozott munkanap éven át 4034 (országos 3953). A közutak hossza 100 négyzetkilométerre számítva a megyében 26,2 kilométer (az országos 34,9). A Területi Statisztikai Zsebkönyv tanulmányezása rendkívül hasz­nos ismereteket szolgáltat és egyben lehetőséget is ad arra, hogy a vezetőkkel, vezető szervekkel, de a közvéleménnyel is tudassa; hánya­dán is áll megyénk az országban. —r —I parkváros lesz tiszteletére — s nevezzük el „Em- lékliget”-nek. A- Hazafias Nép­front Petőfi Békeköre pártolja a kezdeményezést; jelöljenek ki te­rületet Petőfi-emlékpark létesíté­sére ... Kapjanak nevet a ren­dezési tervben elképzelt erdősá­vok. Ilyeneket, mint „Városerdő”, „Béke és barátság erdeje”. Még a Petőfi Népében régeb­ben napvilágot látott ötletre is utalt a felszólaló, amikor a hang­zására is mosolygásra késztető „Babaliget” helyének megjelölé­sét is kérte. Ahol névadók alkal­mával a szülőkkel együtt intézné a családi ünnepségeket rendező iroda az új ember születésére emlékeztető fácska ültetését... Az iroda — a szülőkkel együtt... Ez sugallta azt az el­gondolást, hogy az imént csak nagyjából elősorolt kedves javas­latok valórnváltásál is ilyenfor­mán lehetne megtervezni. Hallot­tuk: az iroda vállalja, a békekör pártfogolja... A jubileumi év végesvégig tele lesz események­kel. Helyi, megyei, sőt országos rendezvények követik egymást. Miért ne lehetne egyiket-másikat az említett emlékparkok, ligetek ültetésével összekötni. Természe­tesen a résztvevők közreműködé­sével, amit — lelkünk rá — ők is megtiszteltetésnek vennének. Higgyük el, csak azon múlik, hogy legyen (ek), aki(k) mindezt összefogjá(k), vagy ahogy szíve­sebben mondjuk mostanában — pedig ha Petőfi hallaná! — koor- dináljá(k). Ügy, hogy mire az esemény el­következik, például a forradalmi ifjúsági napok —, legyen kézügy­ben facsemete, szerszám, s a tett­helyen így adják ki a jelszót: „Fogjuk meg, és ültessünk együtt!” Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents