Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
4 PETŐI ! NÉPE • 1973. január 11. ■ ■ ■ ■ ■ ■ Tízéves mozgalom í;/.»vetkezetünk az utóbbi észter» lökben sokat tett a termései eiimények növeléséért. Ezt elő- .'Viü tette, hogy 196b óta az öntözhető területek alig több mint 200 hektárról 7ÜÜ hektárra emel- uetilek. A negyedik ötéves terv végére a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet összterületének 95 százalékát tudjuk öntözni. Az utóbbi tíz év alatt többszörösére emelkedtek a termésátlagok, hasonlóképpen az egy tagra jutó részesedés is. Az eredményekhez hozzájárult, hogy egyre erőteljesebb üzemünkben a szocialista munkaverseny. Tíz évvel ezelőtt, 1963. tavaszán hét brigád nevezett be a nemes vetélkedésbe. A verseny évről évre terebélyesedett. 1969- ben a szövetkezet dolgozóinak több, mint fele tett vállalást. Akkoriban több mint egymillió forintot tett ki a felajánlás összege. Túlteljesítették vállalásaikat a brigádok és ennek köszönhetően csaknem 1 millió 650 ezer forinttal magasabb értéket termeltek. A mozgalom elősegítése érdekében pártszervezetünk vezetősége javasolta a nugvobb erkölcsi és anyagi megbecsülést. Ekkor került sor 40 ezer forint jutalom kiosztására, az első három helyezett brigádzászlót és a két éven át rendszeresen dolgozó brigádtagok zöldkoszorús jelvényt kaptak. 1971-ben már tíz szocialista címért küzdő brigád tett vállalást, amelyek közül több már előzőleg néhányszor elérte a lei- tüntető címet. Érdemes megemlíteni, hogy csaknem 5 millió 400 ezer forint értékű vállalást tettek. Ezt is túlteljesítették. A verseny eredményeként több mint í> millió forint érték jelentkezett. A versenyt évközben figyelemmel kísérjük. Az értékelés félévenként történik, amelyen részt vesznek nemcsak a versenybizottság tagjai, hanem az értékelendő brigádok vezetői, egy-egy brigádtag, valamint az üzemágvezetők és a pártvezetőség tagja. Az 1971. évi eredmények alapján a termelőszövetkezet ismételten pénzt, brigádzászlót, zöldkoszorús cs brigádjelvényeket, valamint oklevelet adott az arra érdemeseknek. Az 1972-ben megalkotott alapszabályban, valamint ügyrendszerünkben a brigád- és üzemegység-vezetőket, valamint a gazdaság első számú irányítóit is felelőssé tettük a mozgalomért. A munkaverseny népszerűsítésében nagy szerepe van a rendszeresen megjelenő «üzemi híradónknak, amelyben beszámolunk a brigádok eredményeiről és segítjük gondjaik megoldását is. Ez egyik módszere a versenynyilvánosság biztosításának. Az a tapasztalatunk, hogy szívesen olvassák ezeket az információkat. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Fejér megyei Nyomda Vállalat dunaújvárosi telepén dolgozó szocialista brigádokkal. Két brigáddal kötöttünk szocialista szerződést. Még nincsenek végleges számok az 1972. évi szocialista brigádmozgalom eredményeiről. Most értékeljük munkájukat. Az előzetes összesítések azt bizonyítják, hogy ismét több millió forinttal járultak hozzá a szövetkezet eredményeihez. Sági József párttitkár Mozgó húsboltok a falvakban Elkészítette hároméves belkereskedelmi koncepcióját az Al- hitforgalmi és Húsipari Tröszt. Megakadályozzák, hogy ugyanazon termékből _ egyidőben fogyasztói hiányok és raktári készletek jelentkezzenek. Mindezek megvalósításához a húsipari tröszt és a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok szorosabb együttműködésére van szükség. Ennek jegyében jól felszerelt bemutató üzleteket is lélesítenek, amelyekben a húsipar valameny- nyi termékét forgalomba hozzák. Az ezekben az üzletekben szerzett tapasztalatokat felhasználják majd a választék bővítésénél a további terveknél is. Külön foglalkozik a koncepció a Balr on- part ellátásával. Több községben még ma sem tudták biztosítani a rendszeres húsellátást. Az alacsony lélek- szám miatt húsboltot nem tarthatnak fenn, s ezért a jövőben mozgó húsboltok járják majd ezeket a kis településeket. Hetenként többször is felkeresik ezeket a helyeket friss hússal. Az ellátás bővítése mellett egyre nagyobb gondot fordítanak a csomagolásra is. i Méltán ráillik a címben szereplő jelző a keceli Vas- és Fémipari Szövetkezetre, amely az elmúlt évben két iparágban is sikeresen szerepelt a határon túli piacokért folyó versenyben. Különösen nagy horderejű megbízatás jutott a fémipari részlegnek. A szöveikezet a külkereskedelmi vállalatokon keresztül részt vesz az egyik legismertebb szovjet gépkocsiüzem, a Lihacsov Autógyár rekonstrukciójában. A beruházáshoz a keceli ek adják a karosszéria festésért végző szófófülkéket. Az első 4 millió forint értékű küldeménnyel — a vállalt határidő előtt — december 27-én indult el a vasúti szerelvény Moszkva felé, az utolsó szállítmány pedig az idén március utolsó napján érkezik meg rendeltetési helyére. Ezzel a dátummal azonban nem ér véget a szállítás, csak a vagonok célját feltüntető címkékre kerülnek más nevek. A szovjet gépipar hosszú távú rekonstrukciós programjában még számos üzem szerepel, olyan óriások, mint a rosztovi kombájngyár, a Vlagyimirt mezőgazdasági gépgyár és a cseljabinszki traktorgyár. A felsoroltak korszerűsítéséhez csupán 1975-ig 100 millió rubel értékű magyar gépi berendezésre, köztük festékszóró fülkékre számítanak. Közben a keceli termékek iránt a hazai kereslet is fokozódik: a Kohó- és Gépipari Minisztérium 8 millió forintos igénnyel jelentkezett. Az üzem jelenlegi kapacitása mellett képtelen volna ekkora feladattal megbirkózni, s a fejlesztési alap sem volt elég a szükséges gépek megvételére. A gyártás szűk keresztmetszeteit megyén belüli kooperációval szüntették meg. A Soltvadkerti Vegyes- és Építőipari Szövetkezet, valamint a Kalocsai Vas- és Fémipari Szövetkezet összesen 1 millió forint értékű darabolt acéllemezt és idomacélt szolgáltat a készülékek szereléséhez. Az együttműködés a jövőben tovább szélesedik. Rendelkezésre álló anyagi erőket a szövetkezet a faipari üzem fejlesztésére fordította. Viszonylag kis költséggel és sok ötlettel megnégyszerezték a. részleg teljesítőképességét. Rengeteg újítás született: szerkesztettek például egy csapológépet, amely négyszáz alkatrészt munkál meg egy műszak alatt. A profileszterga termelékenységét egy új szerszámkonstrukció sokszorozta meg: a hét késes készülék most két-három perc alatt farag ki egy bonyolult-formájú széklábat. A fejlesztést — amelynek révén 8 millió forint értékű terméket állitunak elő és 30 asz- szonynak teremtettek munkaalkalmat — az elmúlt évben kialakult üzleti kapcsolat ösztönözte. Mintának 1300 darabot szállítottak Franciaországba, a stílbútor küllemű Nicol székállványokból. A termék megfelelt a szigorú minőségi követelményeknek, és 1973-ra már 30 ezer darabra kötöttek szerződést. Jelenleg naponta száz vázat szerelnek, amelyek kárpitozását már a francia partner végzi el. P. M. # ltorbél} Karoly részlegvezető cs Flaisz (Mihály csoportvezető a kés/, • Árvái Gizella dolgozik a/, uj isapkesz.itő berendezésen. vázat ellenőrzik. t (Pásstor Zoltán felvétele) Flaisz Eszter a profilcsztergán a lábat alakitja ki. Közlekedjünk helyesen II. A kerékpárosokról van szó A KERÉKPÁR azon túl, hogy az egyik legelterjedtebb tömeg- közlekedési eszköz, egyben veszélyes jármű is. Gondoljunk csak arra, hogy a két, aránylag keskeny gumitömlőn guruló járművet milyen nehéz egyensúlyban tartani. Szükséges szót ejteni arról is, hogy a kerékpározás nincs sem korhoz, sem egészségi állapothoz kötve, tehát gyakorlatilag minden korosztály közlekedik rajta. A megyeszékhelyen —, s az országutakon is — a 70 éves nénikéktől a 6 éves gyermekig szinte mindenki felül a kétkerekűre anélkül, hogy ismerné azokat az alapvető közlekedési szabályokat, amelyek elsősorban az ő életüket, testi épségüket óvja. Célunk ezúttal sem az, hogy a kerékpárosok számára teljes egészében ismertessük a szabályokat, de a forgalomirányító jelzőlámpákkal védett útkereszteződésekben való áthaladáshoz szükséges ismeretek megszerzésében szeretnénk segítségükre lenni. A legtöbb gondot az útkereszteződésekben a kerékpárosok kanyarodása okozza. A szabályok előírják, hogy a jobbra kanyarodó járműnek le kell húzódnia az út jobb oldalára, s a kerékpárosoknak jobb kézzel jelezniök kell kanyarodási szándékukat. A balra kanyarodó kerékpárosnak az út képzeletbeli, vagy kijelölt felezővonalához kell húzódniok, s balra kinyújtott kézzel kell jelezniök. A balra kanyarodó kerékpárosnak elsőbbséget kell biztosítania a vele szemben egyenes irányba továbbhaladó, illetve a jobbra kis ívben kanyarodó jármüveknek, illetve a gyalogosoknak. A KERÉKPÁROSOKRA is vonatkozik a forgalomirányító jelzőlámpa fényjelzése. A piros szín azt jelzi, hogy tilos az áthaladás, illetve a jobbra- és balra kanyarodás. A piros és sárga szín együttes világításánál a kerékpárosoknak fel kell készülniük az indulásra, s a zöld szín megjelenésekor jobbra, balra elkanyarodhatnak, illetve egyenes irányba tovább haladhatnak. A megyeszékhelyen elhelyezett forgalomirányító jelzőlámpák úgy vannak beállítva, hogy tökéletesen biztosítsák a balra kanyarodás veszélytelenségét. Ugyanis amikor a zöld fény kigyullad, a szemben levő, illetve a keresztező útszakaszon piros fény világít. Ezzel tulajdonképpen arra teremtenek lehetőséget, — mint már föntebb jeleztük az irányítás nélküli útkereszteződéseknél — hogy a szembejövő forgalom ne akadályozza a balra kanyarodást. A Halasi út, a Kada Elek utca, a Jókai utca és az E—5-ös főútvonal kereszteződésében mindenütt két, vagy több forgalmi sáv áll rendelkezésre. A kanyarodást útburkolati jelek, ezenkívül kötelező haladási irányt jelző — éjszaka kivilágított — táblák segítik. (Erre egy kis magyarázat: az útburkolati jelek az. úttestre felfestett fehér nyilak, a kötelező haladási irányt jelző tábla pedig kék alapon fehér nyíl.) VEGYÜNK egy példát: Ha valaki a Halasi út felől a város központjába kíván behajtani, akkor a jobb szélső forgalmi sávba kell beállnia, s amikor a zöld fény világít, továbbhaladnia. Ha a Szegedi útra jobbra kis ívben akar elkanyarodni, szintén a jobb szélső forgalmi sávot kell választania, s úgy kanyarodhat el, hogy közben elsőbbséget biztosit a gyalogosok számára. Amennyiben az E—5-ös útra akar felhajtani, s a Kada Elek utca irányába akar továbbhaladni, akkor a bal szélső forgalmi sávon kell megállnia, s zöld jelzésre továbbhaladnia. Miért írtuk ezt le ilyen részletesen? Azért, mert a kerékpárosoknál sűrűn előfordul, hogy a jobb szélső forgalmi sávból, billegő kerékpárjukon, hirtelen átvágnak a bal oldalra az induló járművek elé, kockáztatva ezzel a balesetet. A kerékpárosokra ezenkívül még jó néhány szabály vonatkozik, amelyekre most nem tértünk ki. Ezeket a tanácsokat azonban érdemes megfogadni, ugyanis naponta szemtanúi vagyunk különböző szabálytalanságoknak, amelyekből csak azért nem történt baleset, mert a gépgépjárművezetők idejében le tudtak fékezni. EZ AZONBAN nem mindig sikerül; ezért óvatosan, a szabályok szerint kell a kerékpárosoknak is közlekedniök. Gémes Gábor Vizsgálat tárgya az építőanyag-ellátás Több hónapos vizsgálat keretében mérte fel a megyei kereskedelmi felügyelőség az építőanyag- ellátás helyzetét. A téma fontosságát bizonyára felesleges hangsúlyozni. Hiszen, ha a lakásprogramra, vagy ezen belül a kislakások, családi házak építésére gondolunk, egyáltalán nem közömbös, hozzájut-e a lakosság, s ha igen, milyen minőségben, a ..fészekrakáshoz" szükséges sokféle áruhoz. Nincs hiány falazó- és tetőfedő anyagból Mindenekelőtt ezekre a kérdésekre összpontosult az említett vizsgálat. Ami az áruellátást illeti, a megállapítás szerint — a múlt év első néhány hónapjától eltekintve — fokozatos javulás tapasztalható, az alapvető építési anyagok általában rendelkezésre álltak. Az 197" januárjában végrehajtott árrendezés kedvezően hatott elsősorban a falazó és tetőfedő- anyagok ellátására, amely az év közepétől kezdve javult, és jelenleg is kielégítő. Import cement, akadozó szállítás Külön említést érdemel, hogy az építőipar cementigénye rendkívüli méreteket öltött, s ezt a rohamosan fejlődő belföldi termelés is alig tudja ellensúlyozni. A készletek túlnyomó része importból származik, emiatt az ellátás meglehetősen ingadozó. Egyéb cikkekből — faanyagok, ajtók, ablakok — a kínálat nagyjából igazodik a kereslethez. A parkettaellátásban esetenként voltak ugyan zökkenők, ezt a nehézséget azonban — bár jóval drágább — importárukkal igyekezett a szakma áthidalni. A minisztériumi ipar mellett jelentős a helyiipari üzenlek résztvétele a termelésben, különösen betontermékekből, ajtókból és ablakokból. Javult-e a minőség? A vizsgálat az építőanyagok minőségére is kiterjedt. Mindenekelőtt arra kerestek választ, vajon a korábbi vizsgálatok nyomán az ipar és a kereskedelem tett-e érdemi intézkedéseket a minőség javítására. E tekintetben a tapasztalatok eléggé kedvezőtlenek. Ami a minőség problémáját illeti, ez igen gyakran az iparra — főként a helyiipari üzemekre; a tsz-ek, áfész-ek, ktsz-ek betonáru-, asztalos- üzemeire stb. — vezethető vissza, nem kevésbé pedig a technológiai fegyelem megsértésére. Az említett üzemek felszereltsége a kívánalmaknak nem mindig felel meg, hiányzik a képzett szakgárda; a gyártásközbeni minőségvizsgálatokat olykor elmulasztják, ennek ellenére termékeiket szinte kivétel nélkül első osztályúnak minősítik. Az EMI laboratóriumi vizsgálatai ezzel szemben az esetek többségében ezeket az árukat osztályon aluli kategóriába sorolták. (Előfordult olyan eset, hogy a kerítésoszlopból „kifelejtették” a vashuzalt!) Az árdrágítás és következménye Az ellenőrzött negyvenöt építőipari termék közül 25-nél állapítottak meg minőségi eltérést. Árdrágításra is akadt példa: nem ritkán az anyagokat a tényleges beszerzési árnál magasabb ösz- szegben szerepeltetik a kalkulációban, s jutnak így jogtalan haszonhoz. Mindezekre tekintettel a felügyelőség szigorú szankciókat foganatosított. Három ÁFÉSZ-től és hat helyiipari 'üzemtől összesen 117 ezer forintot vontak el árdrágítás és minőségrontás címén. Leárazásra 75 ezor forint értékben került sor, és a mulasztásban vétkes nyolc dolgozó ellen tettek büntető feljelentést. Bár a vizsgálat számos negatív jelenséget tárt fel, az ellenőrző szerv vezetőinek véleménye szerint az intézkedések feltél lenül azzal az eredménnyel járnak majd, hogy a kisebb helyi ipari üzemek is mielőbb felzárkóznak a megfelelőbb eredményeket felmutató nagyipar szintjére. J. T
