Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

Z • PETŐFI NÉPE# 1973. január 6. Szadat találkozik Kadhafival Kairóban átmenetileg nyugalom van ESEMÉNYEK SOROKBAN Távozik a SALT-tárgyalások amerikai vezetője Gerard Smith, aki az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszere­lési hivatal igazgatójaként a SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője volt, és csütörtökön leköszönt mindkét megbízatásáról, elvállalta, hogy élére áll egy magánkezdeménye­zésnek, amely az Egyesült Álla­mok, Nyugat-Európa és Japán kapcsolatainak megjavítását tűzi ki célul. Smith azt is bejelentette, # Képünkön: Nixon elnök a Fe­hér Ház Ovál-termében búcsú­látogatáson fogadta Gerard Smith-t. ' hogy a jövő héten Tokióba uta­zik, az ottani üzleti és politikai körök érdeklődésének felméré­A három szövetséges arab köz­társaság — Egyiptom, Szíria és Libia — elnökei szerdán és csü­törtökön sürgősen kapcsolatba léptek egymással, hogy tanácskoz­zanak a Szíriái—izraeli frontvona­lon kialakult helyzetről. Csütör­tökön Szadat Szíriába küldte had­ügyminiszterét, Ahmed Iszmail tábornokot, valamint személyes tanácsadóját, Hasszán Szabri El- Kholit, s még az nap közölte a MENA-hírügynökség, hogy az egyiptomi elnök hamarosan Lí­biába repül. Az egyiptomi—líbiai csúcstalál­kozó várható témaköréről szólva a pénteki A1 Ahram a halasztha­tatlan katonai és politikai kérdé­sek, továbbá a gerillamozgalom helyzetének megvitatását várja. Szadat és Kadhafi utoljára a múlt év szeptemberében találko­zott. Ekkor írták alá a megállapo­dást a két állam teljes — fokoza­tos — egyesítéséről. Azóta olyan hírek láttak — kivált a libanoni sajtó hasábjain — napvilágot, hogy a két elnök viszonya nem problémamentes. E hírek cáfola­taként értékeli a UPI a líbiai el­nök múlt pénteki beszédét, amely Szadat bölcsességét és felelősség- teljes magatartását méltatta, mondván, hogy az egyiptomi el­nök jól teszi, amikor nem bocsát­kozik „korlátozott háborúba” Iz­raellel. Ami a palesztin gerilla­mozgalmat illeti, a hírügynöksé­gek ugyancsak Kadhafi két meg­lepőnek minősített megnyilatko­zását idézik. Az említett beszédben a líbiai elnök kijelentette: a palesztin ge­rillák jobban tennék, ha magá­ban Izraelben harcolnának; szer­dán pedig Kadhafinak azt az el­határozását közölte a tripoli rá­dió, hogy a palesztin gerillák ol­dalán harcoló líbiai önkénteseket — Líbia és más arab országoknak a békés rendezéssel kapcsolatos eltérő felfogása miatt — vissza­hívják. Ami Egyiptom belső helyzetét illeti, úgy tűnik, a2 egyetemi lá­zongások — átmenetileg — telje­sen lecsillapodtak. Hivatalos he­lyen cáfolták, hogy a Kairói Egye­temen ezer diák továbbra is ülő­sztrájkot tart. Pillanatnyilag az egyiptomi főváros mindkét ece­temén nyugalom honol; a taninté­zeteket rendőrök őrzik. távlatai ték a Moldovai Szovjet Köztársa­ságból Románián keresztül Bul­gáriába vezető elektromos táv­vezetéket. A gazdasági kapcsolatok rend­szerében hasonlóképpen nagy je­lentőségűek a Lengyelországba, Csehszlovákiába, Bulgáriába és Magyarországra irányuló szovjet vasérc- és koksz-szállítmányok. Bulgária, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió nemrég elhatározta, hogy együttes erőfeszítésekkel fel­épít Szibériában egy nagy faké­miai kombinátot. A 6 ország körülbelül 800 millió átutalási rubelt szándékozik befektetni az új vállalat építésébe, amelynek elkészülte után évenként körül­belül fél millió tonna cellulóz­hoz jutnak majd. A KGST-országok másik együttes terve a Kurszk környéki kohászati kombinát építése. Szak­értői becslések szerint a kombi­nátban évi 10—12 millió tonna acélt olvaszthatnak majd. sere. Kadhafi pártolja Máltát Dom Mintoff máltai miniszter- elnök csütörtökön rövid látoga­tást tett a szomszédos Líbiában, ahol fogadta őt Kadhafi elnök. Kadhafi a Líbiai Arab Köztársa­ság támogatásáról biztosította Máltát, s közölte Mintoffal, hogy országa továbbra is mellette áll a britekkel folytatott pénzügyi vitájában. Kadhafi ezredes fel­szólította a földközi-tengeri tér­ség többi országát is, hogy le­gyenek szolidárisak Máltával. „Forradalmi” bíróság elé állnak A bangkoki izraeli nagykövet­ség ellen végrehajtott gerillaak­ció négy résztvevője csütörtökön Kairóból Damaszkuszba repült. Csütörtökön kairói palesztin kö­rökben megerősítették: a négy „Fekete Szeptember”-gerilla pa­rancsmegszegés miatt „forradal­mi” bíróság elé áll. A parancs ugyanis, amelyet szervezetüktől kaptak, úgy szólt, hogy a túszok­kal együtt fel kell robbantaniuk Izrael bangkoki nagykövetségét — hacsak a harminchat, Izrael­ben őrzött palesztin gerilla sza­badon bocsátására vonatkozó kö­vetelést a Tel Aviv-i hatóságok nemo teljesítik. ■ mtóuwmv.s Jitu A KGST jelene és Mint Alekszandr Szerbín, a TASZSZ tudósítója megállapítja, befejezéséhez közeledik a Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág közötti kereskedelmi kap­csolatokat szabályozó ez évi jegyzőkönyvek aláírása. E jegy­zőkönyvek a kölcsönös áruszállí­tások további növekedését irá­nyozzák elő, melyet a KGST- országok gazdasági integrációjára vonatkozó tervek megvalósítása tesz lehetővé. A szocialista közösség országai a Szovjetunió legfőbb keres­kedelmi partnerei. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalmának kétharmad része jut ezekre az országokra. Ennek értéke 1971- ben meghaladta a 23,6 milliárd rubelt. Az új esztendőben továbbra is a Német Demokratikus Köztársa­ság, Lengyelország, Csehszlová­kia, Bulgária és Magyarország foglalja el az első öt helyet a Szovjetunió külkereskedelmében. Ugyanakkor a Szovjetunió a szocialista országok: gépipari ter­mékeinek legnagyobb vásárlója. Állandóan importál Csehszlová­kiából diesel- és elektromos von­tatókat, Bulgáriából emelő- és szállítóberendezéseket, Lengyel- országból és a Német Demokra­tikus Köztársaságból tengeri ha­jókat, Magyarországról műsze­reket. A szocialista országok gazdasá­gi kapcsolatai állandóan műkö­dő mechanizmust jelentenek, amely biztosítja a KGST-orszá­gok vezető gazdasági ágainak fejlődését. Ebben a rendszerben nagy jelentőségű a Barátság kő- olajvezeték, amely 10 év lefor­gása alatt 190 millió tonna kő­olajat szállított a Volga partjá­tól a Visztula, a Duna és az Odera partjára. A KGST-orszá­gok gazdasági potenciáljának nö­vekedése szempontjából nagy je­lentőségű a „Testvériség” gázve­zeték és a „Béke” energetikai rendszer. Mind a kettő tovább bővül. Üj, nagy teljesítményű gázvezetéket építettek Csehszlo­vákia irányába. Üzembe helyez­»•aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa laaanaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Washington tiltakozik Az észak-ír válság igazi oka James Stewart, Írország Kom­munista Pártjának főtitkár-he­lyettese manchesteri munkások előtt az észak-ír politikai helyze­tét1 elemezve, megállapította: a tartományban nem a katolikusok és a protestánsok között folyik küzdelem. „A probléma abban a brit imperialista politikában gyöke­rezik, amely megakadályozta az egységet, megosztotta az orszá­got, támogatta a régi unionista rezsimet.” „A brit konzervatívok azért voltak kénytelenek leváltani a régi kormányzatot, mert a lakos­ság egyharmada már nem volt hajlandó a régi módon élni. A torv uralom alatt azonban még kevesebb demokrácia van.” NYOLCADIK OSZTÁLYOS FIÚK JELENTKEZHETNEK SZAKMUNKÁSTANULÓNAK korszerű építőipari és HÁZGYÁRI szakmára villanyszerelő, központifűtés-szerelő, szobafestő-mózodó, vasibetonikészítő, ács-állványozó, szerkezetiateatos, víz- és gázvezeték-szerelő, kőműves, épületburkoló szakmára. A képzés helye Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza és Baja (a jelentkező lakó­helyétől, illetve a választott szakmától függően). Indokolt esetben kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást biztosítunk. A helybeli és bejáró tanulók részére is biztosítjuk a munkaruhát, védőöltözetet és ebédet. Vasbatonkészítő és ács-állványozó szakmára je­lentkező tanulóknak ingyenes kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást biztosítunk és minden hónapban 200 Ft ösztöndíj kiegészítést fizetünk. Szakmunkásvizsga után minden ifjú szakmunkás részére állandó jellegű munkáról gondoskodunk vállalatunk építkezésein, továbbá a kecskeméti házgyár zártüzemjellegű munkáin. Az érdeklődők részére mindennap ügyeletet tartunk és szerződést kötünk vállalatunk központi irodájában 8 órától 16 óráig SZOMBATON és VASÁRNAP 8 órától 12 óráig. Vidékiek levelezőlapon kiérjenek részletes tájékoztatót! BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 6000 KECSKEMÉT, KLAPKA U. 34. 21 Ausztrália munkáspárti kor­mánya csütörtökön az Egyesült Államok értésére adta: nem avatkozik be az ausztrál kikö­tőmunkásoknak az amerikai ha­jók elleni bojkottjába. Ausztráliának, az Egyesült Ál­lamok korábbi hűséges' szövet­ségesének, aki egykor maga is részt vett az indokínai—ame­rikai támadó háborúban, a ma­gatartása komolyan aggasztja az amerikai kormányt. Az ország kikötőmunkásai — mint ismeretes — szakszerveze­teik döntése értelmében meg­tagadják az amerikai hajók ki­berakását. Ezzel tiltakoznak az Egyesült Államok vietnami po­litikája ellen. A kikötőmunkások szakszervezeteinek döntését Cla­ude Cameron, az új ausztrál kormány munkaügyi minisztere is támogatja. Az Egyesült Államok külön­böző szinten tiltakozott hajóinak bojkottja miatt. Szerdán Wa­shingtonban William Rogers amerikai külügyminiszter tár­gyalt Ausztrália washingtoni ügyvivőjével. Kifejezte az Egye­sült Államok aggodalmait az amerikai hajók bojkottja miatt. Ugyanaznap Walter Rice, az Egyesült Államok canberrai nagykövete tiltakozott az auszt­rál külügyminisztériumban. A nagykövet személyes találkozót is kért Whitlam kormányfőtől. Whitlam azonban egyéb elfog­laltságára hivatkozva nem fo­gadta személyesen az amerikai diplomatát, s a jelek szerint továbbra is arra az álláspontra helyezkedik: nem Ausztrália feladata, hogy kimentse az Egyesült Államokat abból a kí­nos helyzetből, amelybe a viet­nami békemegállapodás aláírása körüli obstruktiv magatartásá­val önmagát döntötte. (AP, AFP) Csak ha békét köt MÁLTA ÉS Tokiói diplomácia források sze­rint 1973 a „vendégjárás’’ évé­nek ígérkezik Japán és az Egye­sült Államok között. A két or­szág illetékesei az idén szeret­nék lebonyolítani Hirohito japán < sászár washingtoni, illetve Nixön amerikai elnök tokiói hi­vatalos látogatását. A bonyolul­tabbnak Nixon tokiói látogatása ígérkezik. Amennyiben az uta­zásra sor kerül, ez lesz az első eset, hogy egy hivatalban levő amerikai elnök jár Japánban. Az amerikai elnök tokiói útjá­nak fontos előfeltétele a viet­nami háború befejezése. Amíg ez a feltétel meg nem valósul, tekintettel a japán közvélemény mind élesebbé váló Amerika-el- h-nes hangulatára, Nixon 'tokiói látogatása szóba sem jöhet — hangsúlyozzák japán ellenzéki politikai körökben. Amióta Dom Mintoff került a máltai kormány élére, . konflik­tus-gócponttá vált a sziget. Em­lékezetes még talán sok olvasó számára az a hosszú, szívós és kemény küzdelem, amely Va­letta és London között folyt. Nyolchónapi torzsalkodás után, a múlt év márciusában egyez­ség jött létre: a máltai kikötők és támaszpontok használatáért Nagy-Britannia a korábbi 5 mil­lió helyett 14 millió fontot fizet évenként. Ez kevesebb volt Min­toff eredeti követelésénél, de jóval több a korábbi összegnél. Ismeretes az is, hogy a kér­dés megoldásában Rómának és Tripolinak is szerepe volt. Itá­lia számára ts fontos Málta, ezért az olasz kormány minden erővel rábeszélte Londont, ne zárkózzék el Mintoff követelései elől. Líbia viszont komoly köl­csönt nyújtott Máltának azért, hogy meg ne hátráljon, s kitart­son Angliával szemben. Uj fejezet Európában 1972 „nagy esztendő volt” Európa életében. 1973 pedig a „nagy várakozások éve”. A Központi Sajtószolgálat földrészünk sorsának alakulásá­val kapcsolatos kérdéseket intézett — részben személyesen, részben levélben — az európai szocialista országok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képviselőjéhez. Csehszlovákia Dr. Miloslav Huzsek csehszlo­vák külügyminiszter az 1972-es esztendő legfontosabb világese­ményéről, amely nagy szerepet játszott az európai béke és biz­tonság megszilárdításában és a szocialista országok egységének erősítésében. — Az elmúlt 1972-es évben azt tekintem legfontosabbnak, hogy a szocialista országok együttes erőfeszítésével és sok más ország segítségével pozitív irányt sike­rült szabni az európai helyzet alakulásának. Azok a problémák, amelyek a nyár folyamán még alig látszottak megoldhatónak — mint például a német helyzettel kapcsolatos problémakör — meg­oldódtak, vagy pedig a megoldás útján haladnak. Bízom abban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság között fennálló régi problémák is hamarosan rendeződni fognak] Az európai kormányok és az európai közvé­lemény jelentős része megértette, hogy az eredményekhez vezető po­zitív irányzat elősegítése érdeké­ben együttes erőfeszítésekre van szükség. Ebből a szempontból örömmel kell üdvözölnünk és kedvezően értékelnünk az 1972. november 22-én Helsinkiben megkezdődött sokoldalú előké­szítő tanácskozást, hiszen ez az első ilyenfajta megbeszélés az 1815-ös bécsi kongresszus óta. — Mit vár az 1973-as évtől? — Szeretném, ha az enyhülés irányvonala megerősödnék, 1973- ban polgárjogot nyerne Európá­ban; mindenekelőtt pedig, hogy az európai munkásmozgalom és az európai ifjúság szervezetei még szilárdabban működnének e tendencia fenntartása és meg­erősítése érdekében. Az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet hathatós segítséget nyújt majd a háború kockázatának el­hárításában; kiszélesíti az euró­pai országok közötti minden ol­dalú együttműködést és ilyen módon biztosítja a kontinens békés jövőjét. Ez az út sem most, sem a jövőben nem lesz mentes a nehézségektől, osztály­ellentétek szabdalta világunkban és kontinensünkön. Az ifjú nem­zedék segítségével azonban hosz- szú idő ótal első ízben sikerül elérnünk annak lehetőségét, hogy össz-európai párbeszédbe kezd­hessük az enyhülés kitűzött irányvonaláról. Elég. ha a mi ifjú generációnkat századunk hú­szas és harmincas esztendeinek ifjúságához hasonlítjuk, amely h munkanélküliség és a háború ré­mei között növekedett fel, hogy ráébredjünk a különbségekre és az új lehetőségekre. • Kennedy Nixon ellen. Az amerikai szenátus demokrata párti cso­portja 36:11 szavazataránnyal elfogadta Edward Kennedy javas­latát, hogy a Nixon-kormányt a vietnami háború költségeinek megvonásával kényszerítsék a háború befejezésére. Képünkön: Edward Kennedy (jobbról) és Frank Church demokrata párti szenátorok a javaslat elfogadása után. (Telefotó — AP-MTI-KS.) A MEDITERRÁNEUM Most, az új esztendőben vi­szont Mintoff újabb követeléssel állt elő: a font 1972. évi érték- csökkenésére hivatkozva — ami egyébként igaz — azt kívánja Angliától, hogy emelje fel tíz százalékkal a valettai kikötő­kért és támaszpontokért fizetett összeget. A font lebegtetése mi­att ugyanis hétszázezer fonttal kevesebb jutott La Valettának, mint amennyit kialkudtak. S most megisniétlődik a 71— 72-es kötélhúzás: ismét közbelé­pett Róma is, Tripoli is. Az Andreotti kormány megint csak arra akarja rábeszélni Londont, hogy fizessen, sőt maga is hoz­zájárulást ajánl fel. Kadhafi pe­dig csütörtökön ismét fogadta az odarepült Mintoff minisztel- elnököt, s nyilván újra arra akarja — anyagi áldozatok árán is — rábeszélni, hogy ismét tart­son ki Londonnal szemben. A Heath-kormány persze ugyanúgy reagált, mint legutóbb: hallani sem akar a bérleti díj felemeléséről. Most még kevés­bé, mint legutóbb, hiszen ezút­tal attól tart, hogy megint en­ged, akkor esetleg évről évre ismélödö precedenst teremt. ■ Viszont Málta nemcsak Lon­don, s nem is csak Róma prob­lémája, hanem a NATO egész katonai szervezetéé, tehát az USÁ-é is. S Washington, amely hatalmas flottát tart a Földközi­tengeren, amelynek hadibázisai át meg átszövik a mediterrán medencéi, nyilván nem óhajt le­mondani közvetett (Anglián ke­resztüli) jelenlétéről Málta szi­getén sem, holmi pénzkérdés miatt. Márcsak ezért is valószínű, hogy Málta újabb siker elé néz, követelését, ha talán megkésve és nem is teljes egészében, va­lószínűleg ismét teljesítik.

Next

/
Thumbnails
Contents