Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

iö*3. Lehetőséget teremtenek a fiatalok lakásgondjának enyhítésére Áz ifjúság seregszemléje Petőfi szülőházánál Jóllehet, az új lakásügyi jog­szabályok a tanácsi otthonok tár­sadalmilag igazságosabb elosztási rendszerének kialakításával, illet­ve a különböző magánlakás-épít­kezési kedvezmények bevezetésé­vel lehetőséget teremtettek a fia­talok lakásgondjainak enyhítésére, az új generáció lakáshelyzetét ma sem lehet megoldottnak tekinteni — foglalt állást a KISZ Központi Bizottsága mellett működő Ifjú­munkás Tanács. Ezért szükségesnek tartja, hogy az állami erőből felépülő lakások elosztásánál az arra leginkább rá­szoruló fiatal családok — első­sorban fizikai dolgozók — ará­nyuknak. valamint a társadalmi életben és a gazdasági termelő- munkában betöltött szerepüknek megfelelően részesüljenek. A ta­nács indítványozza, hogy a laká­sok elosztását végző bizottságok munkájában minden esetben ve­gyen részt a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség illetékes szervezetének képviselője. A ta­nácsi lakások az igényeknek ter­mészetesen csupán egy részét tudják kielégíteni, ezért az Ifjú­munkás Tanács javasolja a szer­vezett magánlakás-építés feltéte­leinek módosítását. Az építési kezdőösszegek, illet­ve az első évek anyagi terhei­nek csökkentése érdekében java­solják, hogy hozzanak létre kü­lön tanácsi alapot az e célra fel­használható építési területek elő- közművesítésének költségeire. Az előközművesített telkek elosztásá­nál a tanácsok részesítsék előny­ben a lakásépítő szövetkezeteket, s az építési telkek értékesítésénél adjanak kedvezményt az ifjúsági lakásépítő szövetkezeteknek. A KISZ VIII. kongresszusának ha­tározata szerint 1975. végéig if­júsági lakásépítési akcióban 10 ezer szövetkezeti lakást kell tető alá hozni. Ezt szem előtt tartva indítványozta az Ifjúmunkás Ta­nács, hogy készüljön hosszú távú építési telekelosztási terv. A fia­talok véleménye szerint javítani kell a munkáltatói pénzügyi tá­mogatás esetén nyújtandó OTP- kölesön hitelfeltételein, s ehető­vé kell tenni azt is, hogy már a telekelőkészítési munkálatok se­gítésére is kaphassanak vállalati támogatást a dolgozók. Megtelelő feltételrendszer kidolgozásával biztosítani lehet a saját munka­végzés lehetőségét, akár úgy, hogy bővítik a házi kivitelezési jogo­sultságot, akár úgy, hogy a dol­gozó saját munkakörében végzett tevékenységének bérét utalja át a vállalat az építtető javára. Az Ifjúmunkás Tanács indítvá­nyozza, hogy a 30 esztendőt még be nem töltött lakásszövetkezeti tagok az első évekre kapjanak mérsékelt kölcsöntörlesztési ked­vezményt, s kéri az illetékes jog­szabály olyan módosítását, hogy a szociálpolitikai kedvezmény meg­előlegezését a lakhatási engedély kiadásától számítsák- Az Ifjú­munkás Tanács az Országos Ta­karékpénztár nagyobb arányú részvételére számít a fiatalok la­kásgondjainak csökkentésében, s szükségesnek tartja azt is, hogy a vállalatok, intézmények fordít­sanak fokozott figyelmet kiemel­kedő munkát végző fiatal dolgo­zóik lakáshelyzetének javítására. Bővül a rendelő intézet A múlt évben kezdtek hozzá a Bács-Kiskun me­gyei ÉPSZER Vállalat dol­gozói a megyei kórház szak­orvosi rendelőintézetének bővítéséhez. A mintegy 10 millió forint költséget igénylő tennivalók elvégzé­se után az eddiginél kor­szerűbb körülmények közt dolgozhat majd az intézet jó néhány osztálya, így az ideggyógyászat, a szívbeteg­gondozó, valamint a szak- rendelések némelyike, az iskolafogászat az alkohol­elvonó stb. Túl a gyógyke­zelési feladatokon, mind a betegek, mind az egészség- ügyi szakemberek jó közér­zetét és egészségét szolgálja az is, hogy az épület helyi­ségeit ezután vezetékes gáz­zal lehet majd fűteni. A TV SZILVESZTERE Ha január első napjaiban bár­kitől megkérdik: „Hogyan tet­szett”, az illető minden külön magyarázat nélkül is tudja, hogy nagy össznépi ügyünkről, a tévé szilveszteréről tudakolják véle­ményét ... Mindenki biztosra ve­szi, hogy barátja, szomszédja, ismerőse, munkatársa látta a mű­sort és van róla cáfolhatatlan mondandója. Senkiről sem téte­lezik föl, hogy elbliccelte a Vicc­parádét, a Nagy Attrakciót. Bá­torság kell ahhoz, hogy valaki bevallja: ki sem nyitotta a ké­szüléket az év utolsó napján. Én még| ilyen emberrel, nem talál­koztam. jL kritikus azzal az örvendetes bejelentéssel kezdheti az ismer- ■ tetésL. hogy a televízió beváltotta ígéretét. A Rádió- és Televízióúj­ság 52. szántpban (a 22. oldalon) előzetesen megnyugtatták hazánk népét: „IdénNs lesz szilveszter a képernyőn!"’ Volt is! <De milyen? Ne siessük el az értékelést! Minden a mérlegelés szempont­jaitól függ. Ha csak arról beszé­lünk, amit december 31-én este 9-től éjfélig láthattunk, akkor nem vet bennünket szét az öröm, a boldogság. Enyhén szólva! Hogy miért, majd még szólunk róla. Hadd jelezzem, hogy értesülé­seim szerint a műsor szerkesztői eleget tettek távlati, gondosan kidolgozott tervük követelménye­inek. Ismeretes, hogy a kritiku­sok — meg a közönség is — sze­ret viszonyítani. Hányszor hall­juk fanyalogva; nem volt rossz, de bezzeg tavaly! A szilveszteri műsor illetékesei kellő előrelá­tással már most elkerülik, hogy jövőre, 1974-ben pozitív példa légyért a Csak nálunk kapható. 1972 utolsó óráiban tulajdon­képpen a későbbi elismeréseket alapozták meg. Nehezen képzel­hető el olyan magyar állampol­gár, aki 12 hónap múlva emí- gyen pintyeg: „Hm, hm, a köny- nyeim kicsordultak a kacagás­tól, ilyet még nem láttam, de ezért amikor Abodyt összeeresz* tették Papp Lacival meg a te­remfoci ... az volt az igazi.” A kötözködésre mindig hajla­mos fránya újságírók kénytele­nek lesznek arról cikkezni, hogy mennyivel jobb a műsor, mint az 1972-es. Nyugodtan írjuk hát le, hogy ennek a célnak, a mos­tani összeállítás tökéletesen meg­felelt. Megint elragadott a hév. A „tökéletesen” jelző erősen túlzó. Vasárnap este sajnálatos módon jó páran nem tartották be a tak­tikai fegyelmet, ötleteket vittek a műsorba, szellemes kombináci­ókat alkalmaztak, így veszélyez­tetve, hogy sikerül észrevétlenül elaltatni az ellenfelet, akarom mondani a közönséget. Gondo­lom, meg is kapja Hofi a ma­gáét félórás remek teljesítmé­nyéért. (Csupán azzal törődött, hogy sikere legyen, a többiekre nem is gondolt). Kitűnően élt a képi humor lehetőségeivel Antal Imre zenei paródiája. Tetszett Komlós János és még néhány szám. Ök példát vehettek volna a gálaest szereplőiről. Vendégeink ugyanis alkalmazkodtak az ere­deti koncepciókhoz és nem kel­tek versenyre a hazai mezőny­nyel. Mértéktartóan viselkedtek a kamerák előtt. Többségük mást csinált, mint amihez értett. Lol- lobrigida — az est egyik látvá­nyossága — fotóriporterként és énekesként mutatkozott be, a másik világnagyság bűvészkedett. De azért Vitray Tamás, népszerű riporterünk sem adta alább; ért a társasági tánchoz, s bizonyítot­ta 4—6 millió ember előtt. Már elkészültem írásommal, amikor egy ismerősöm felhívott telefonon: „Dicsérd meg a tévét a szilveszterért” — javasolta. „Miért?” — kíváncsiskodtam. „Egész évben azért hadakozunk, hogy ne legyünk a képernyő rabjai. Legyen idő és kedv a mű­sor közben egy kis tercierére, a jó vacsora elfogyasztására, poha- razgatásra. Köszönet, hogy az el­múlt év utolsó műsorában érvé­nyesítették ezeket a szemponto­kat.” Holtai Nándor Szerencsés újszülöttek Az új év első órájában tíz gyer­mek született hazánkban. Buda­pestnek, csakúgy mint tavaly, „egykéje” volt. vidéken kilenc csecsemő látta meg a napvilágot, négy lány, öt fiú. Közülük éjjel két órakor sor­solással döntötték el az „elsőt ", azt, aki megkapta az Állami Biz­tosító 20 ezer forintos. 18 éves korban készpénzben felvehető életbiztosítási kötvényt. A főváros első újszülöttjének kiléte nem volt komplikált, hiszen az első óra egyetlen ÁB-bébije a János Kórház II. számú szülészeti osz­tályán jött világra 3100 grammos súllyal, neve: Soós Ágneska. A százesztendős Budapest, s egyben az Állami Biztosító 25. „jubileu­mi bébijét" hétfőn délelőtt ünne­pélyesen köszöntötték a János Kórházban. Dr. Komoróczi Iván, az Állami Biztosító képviselője virágcsokor és csemege ajándék- kosár kíséretében adta át az új­szülöttnek, illetve a boldog ma­mának az Állami Biztosító 20 ezer forintos ajándékát. A vidéki elsőt, Kiss Déneskét —. aki az egri megyei kórházban született — hasonló ünnepélyes külsőségek között kedden köszön­tötte az Állami Biztosító képvise­lőié, s adta át részére az intézet ajándékát, a vidék első úiszülött- jének iáró 20 ezer forintos élet- biztosítási kötvényt. Tervpályázat Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium és a Bács-Kis­kun megyei Tanács az ÉVM sa­ját lakásépítési célprogram-bi­zottságának közreműködésével tervpályázatot hirdetett főként a mezőgazdasági dolgozóknak meg­felelő lakástípusok kialakítására. A pályázat meghirdetői azt vár­ják a tervezőktől, hogy a tanyák­ról beköltözők és a mezőgazda- sági foglalkozású dolgozók ma­gánlakás-építésének támogatásá­ra korszerű családi házakat, il­letve családi ház jellegű föld­szintes és egy emeletes sorháza­kat, láncházakat terveznek, ame­lyeket a megyei ajánlott terv­gyűjteménybe illeszthetnek és másutt, tehát országosan is cél­szerű felhasználásuk. A tervpá­lyázat-kiírást már átvehetik az érdeklődők a Bács-Kiskun me­gyei Tervező Vállalatnál, s az elkészült terveket legkésőbb 1973. május 14-ig kell beküldeni a bí­ráló bizottságnak. A legjobb munkák díjazására és megvéte­lére 140 ezer forintot szánnak. A bíráló bizottság legkésőbb 1973. június 30-ig nyilvánosságra hoz­za a pályázat eredményét. Ötven gépkocsinak készítenek helyet Kecskeméten, a Kálvin téren a városi tanács kommunális üzemének dolgozói. Az összesen 324 ezer forintos munka felét már elvégezték, a többit pedig — az Üjkollégium oldalánál — csak akkor tudják építeni, ha a kollégium tetőjaví­tási munkálatai befejeződnek. Előreláthatólag azonban két-há- rom hónap alatt ez is elkészül. • Dr. Horváth István ünnepi beszédet mond. mellette balról. Hullai Árpád, az tySZMH KB titkára. • A városavató ünnepség után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke megtekintette Petőfi Sándor szülőházát. (Folytatás az 1 oldalról) László, a KISZ KB titkárai, Sza­bó Ferenc, a Magyar Űttörők Szövetségének főtitkára, dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács el­nöke, Terhe Dezső, a KISZ me­gyei bizottságának első titkára, és a járás, valamint a város ve­zetői haladtak. Közben a főtéren indulókat, szavalatokat hallhattak az érdek­lődők. Már a nagy magyar költő szülőháza előtt lobogtak a fák­lyák, amikor honvédruhába öltö­zött fiatalok két 48-as és egy nemzetiszínű zászlót hoztak a fő­térre. Ezután dr. Horváth István koszorút helyezett el a Petőfi- szobornál, melynek talpazatán Juhász Jácint színművész a Fel­támadott a tenger círnű verset szavalta el. A művelődési ház ablakában fanfárok jelezték az ünnepség kezdetét. Reflektorfény, körös­körül zászlók, virágok, ameddig a szem ellát, mindenütt fáklya- lobogás, hatalmas felirat: Petőfi él! Mellettem egy csöppnyi kis­fiú, kezében fáklya, kerekrenyílt szemmel nézi a sok látnivalót. A szavalatok után. dr. Horváth István mondott ünnepi beszédet. Megemlékezését így fejezte be: „Itt állunk e fehérre meszelt ház előtt, amelyen nem fogott az idő és még inkább nem fogott annak szellemén, akire emléke­zünk. Cselekvő forradalmiságunk melletti hitvallással, a szocializ­mus eszményeinek megvalósítá­sával ünnepeljük méltón népünk és nemzetünk nagy fiát, a köl­tőt, a forradalmárt, a hazafit; Petőfi Sándort.” (Sajnálatos, hogy műszaki, vagy rendezési hiba következtében a közönség tekin­télyes része semmit sem hallott.) Az ifjúsági nagygyűlés egyik kedves epizódja volt, amikor a kisdobosok sorfalából kilépett egy kislány, s a szülőház előtt székre állva felolvasta a seges­vári kisdiák társuk levelét, amely a Petőfi-iskola tanulóinak szólt. Ezután szavalatok közben a fő­tér közepén máglya lobbant, s látványos tűzijátékkal fejeződött be a demonstráció. Ma délelőtt Kiskőrösön Petőfi forradalmisága — napjaink for- radalmisága címmel háromnapos ünnepségsorozat kezdődik. T. L. Emlékplakettek átadása Kiskunfélegyházán vasárnap délelőtt kilenc órakor ünnepi ta­nácsülésen emlékeztek meg Pe­tőfi Sándor születésének 150. év­fordulójáról. Fekete Sándor iro­dalomtörténész, a tanácsülés szó­noka a többi között elmondotta, hogy erre a nevezetes évforduló­ra ötven országban adnak ki kü­lönböző Petőfi-műveket. Az ünnepi beszéd után dr. Do­bos Ferenc, a városi tanács el­nöke átadta az évforduló tiszte­letére alapított Petőfi-emlékpla- ketteket. Dr. Mezősi Károly Pe- tőfi-kutató nem érhette meg ezt az ünnepélyes pillanatot, helyette özvegye vette át a plakettet. Holló László Munkácsy- és Kos- suth-díjas festőművész, Falu Ta­más, a kilencven éves félegyházi születésű költő, Fekete Sándor irodalomtörténész, Kovács Fe­renc, kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész (az emlékplakett alkotója), Fekete János helytör­téneti kutató, valamint a kiskun­félegyházi Petőfi Sándor Könyv­tár kapták meg a plakettet. A város tanuló ifjúsága és fel­nőtt lakossága nagy számban vo­nult fel este a költő szobrához. Valóságos fáklyaerdő töltötte meg a Petőfi teret, s ennek fé­nyénél helyezték el a megemlé­kezés koszorúit, a városi tanács, a Hazafias Népfront, valamint a Petőfi nevét viselő intézmények, szocialista brigádok képviselői. Kedves házi ünnepséget tartót* tak a helybeli Petőfi Általános Iskolában. Az iskola volt növen­déke, Markolt György főiskolai hallgató, Hajba Ottó gépgyári igazgató, Kornecker Károly és Pólyák István öntőmesterek, va­lamint a Petőfi nevét viselő szo­cialista lakatos brigád elkészí­tették Petőfi bronz dombormű­vét. Fekete Pál tanár ünnepi be­széde után az iskola igazgatója Nagy és — úgy érezzük — ne­mes vállalkozásba kezdünk a mai napon. Az év végéig egykori raj­zok, dokumentumok, fényképek segítségével követjük Petőfi Sán­dor életútját, idézzük munkássá­gát. Reméljük, hogy e sorozat kö­zelebb hozza a költőt a késői utó­dokhoz, bővíti a vele kapcsolatos iym-reteket. Kezdeményezésünk '. sztelgés egyúttal a világirodalom egyik kimagasló személyisége és a harcos forradalmár emléke előtt. és a szülői munkaközösség elnö­ke vették át a dorborművet. O. L. A költő nagyapja a Nyitra me­gyei Vagyócon született. Petrovics Tamás .székálló legény innen köl­tözött Aszódra, majd a Pest me­gyei Kartalra. Itt látta meg a napvilágot 1791-ben harmadik gyermeke, István, Petőfi Sándor édesapja. A kutatások bebizonyí­tották, hogy a családnak nem vol­tak nemesi előjogai és már a nagyapa is magyarul beszélt, ma­gyar környezetben élt. Képünkön Petrovics István. Az eredeti, Or- lay Petries Soma által készített festményt n Nemzeti Galéria őrzi. Petőfiről képekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents