Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

a $ PETŐFI NF PE # 19 73. januar 3. y ' * I I emblémával három megyében MÁR MOST IDŐSZERŰ Öt évvel ezelőtt a helyi me­zőgazdasági • szövetkezetek közös beruházással hozták létre Tisza- kécskén az alaptevékenységhez kapcsolódó mellékágazatként a konzervüzemet A telepen most két gazdaság — az üzemet fenn­tartó Szabadság és a Béke — ál­tal termesztett zöldséget és gyü­mölcsöt dolgozzák fel általában egyéni receptek alapján. Ezek a házi ízek tették közked­veltté a Tiszakécskei Terméktar­tósító címkéjét viselő befőtteket, # Egy Nagykőrösre induló szál­lítmány. savanyúságokat. A keresletet és az igényekhez való rugalmas al­kalmazkodást is bizonyítja, hogy a vállalkozás 1972-ben 36 száza­lékkal több árut értékesített, mint az előző évben. A 200 vagon kész­áruból 50 vagon gyümölcsbefőt­tel* — cseresznyét, meggyet, kör­tét és őszibarackot — készítettek, ezenkívül többféle savanyúság­gal, ecetes káposztával töltött paprikával, csípős, hegyes és cse­resznyepaprikával bővítették a választékot. Az üdítőital-ellátás­' hoz 1 millió 200 ezer üveggel já­rultak hozzá. A narancslé és jaf- faszörp palackozása mellett ké­szítettek paradicsom ivólevet is. A felsorolt TT-emblémás termé­kekkel Bács-Kiskun megyén kí­vül Budapest, Békés és Szolnok megye ÁFÉSZ-üzleteiben is ta­lálkozhatnak a vásárlók. Az üzem a téli foglalkoztatás érdekében bérmunkát is vállalt, a Nagykőrösi Konzervgyár ré­szére 30 ezer üveg almát tartó­sít. • Horváth Pálné és Farkas Erzsébet a vegyes vágott savanyúságot címkézi cs csomagolja. (Tóth Sándor felvételei) 4000 Debrecen, 6900 Makó, 9124 Gyomoré. 1973. január 1-től a magyar posta bevezette a postai irányító- számokat, amelyet a postaforga­lom rohamos növekedése tett szükségessé. Az drányítószámakat már 17 országban — köztük Nagy- Bnitanniában, az Egyesült Álla­mokban, az NSZK-ban és a Szov­jetunióiban ás — használják. A magyar postát a napi 2,5 mil­liós levélforgalom feldolgozása — válogatása, irányítása — egyre na­gyobb gondok elé állítják. Az drá­nyílószám-rendszer az országot 9 gócterületre, 80 irányítási terület­ire és 368 irányítókörzetre osztotta fel. A négyjegyű irányításáéin első tagja a gócterületet, a második az irányítási területet, az utolsó kettő pedig a kézbesítőkörzetet je-' lenti. Tehát a négy számból — a helységnév feltüntetése nélkül is — kiolvasható, hogy az ország melyik településére szól a levél, a csomag sbb. Ha a küldemények 80 százalé­kán feltüntetik az írányítószámot, akkor — a nemzetközi gyakorlat szerint — érdemes lesz a postai irányítást gépesíteni. A góchiva­talokban munkába állíthatják azo­kat a gépeket, amelyek az irá­nyítószámok alapján szortírozzák a leveleket. Ezzel egyidőben kor­szerűsítik a postajáratokat is. Ezáltal a küldemények nemcsak pontosabban, hanem gyorsabban is érkeznek rendeltetési helyükre. — TERRA — Nem vagyunk eléggé felkészül­ve az évről évre emelkedő ter­mések betakarítására — ez a megállapítás többször elhangzott azon az ankéton, amelyet a na­pokban tartott szerkesztőségünk az őszi munkák tanulságainak le­szűrésére. Ezt hangsúlyozta vita­indító előadásában Gödör József, a megyei tanács vb mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályának vezetője, amikor áttekintést adott a megye mezőgazdaságának hely­zetéről. Az ezt követő vitában sok fi­gyelemre méltó vélemény hang­zott el, a felszólalók alaposan ele­mezték azokat az okokat, össze­függéseket, amelyek nehezítették a jó termés biztonságba helyezé­sét. A növekvő hozamok a mező- gazdaság dolgozóinak szorgos munkáját dicsérik, egyúttal bizo­nyítják, hogy korszerűsödik a ter­melés, mind több kiváló szakem­ber kerül az üzemekbe. Kevesebben — többet Jól bizonyítja ezt az a néhány szám is, amit Babits Antal a csá- volyi Egyesülés Termelőszövetke­zet elnökét ismertetett. Tíz évvel ezelőtt nyolcszáz ember 20 millió forint termelési értéket produkált a gazdaságban. Jelenleg ugyan­akkora területen 450 ember dol­gozik és 105 millió forint értéket állít elő. A következő években még mintegy százzal csökken a taglétszám, de 30 millióval nő a termelési érték. Az emelkedő terméshozamok egy sor járulékos beruházást kí­vánnak. Több gép kell, számos korszerű berendezést követel a fejlődés, több üzemanyagra, táro­lótérre van szükség. A tapasztalatok szerint számos üzemben ezek a beruházások nem lartanak lépést a követelmények­kel. Innen származnak azok a fe­szültségek, amelyek jelentkeztek az őszön is. Ahol megfelelő gép­park, munkaerő állt rendelkezés­re, idejében gondoskodni tudtak üzemanyagról, a termés elhelye­zését meg tudták oldani, keve­sebb zökkenőt okoztak az őszi feladatok. Példa erre a már em­lített csávolyi Egyesülés Terme­lőszövetkezet, amelynek elnöke ankétünkön részletesen beszámolt, miként szervezték meg a mun­kát. Sikerült elegendő szakem­berről gondoskodniuk, melynek eredményeként a traktorok két műszakban dolgoztak. A Bácskai Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének titká­ra, dr. Varga Antal elmondta, hogy a körzetben az összefogás számos példájával találkoztak. A felszabaduló erőgépeket, berende­zéseket átcsoportosították. A szö­vetség szakemberei az üzemek­kel együttműködve szinte az egész körzetre kiterjedő munkaszerve­zési tervet dolgoztak ki. Számít­va arra, hogy a jövőben is szük­ség lehet az együttműködésre, már előre célszerű felkészülni a gépek, munkaerő átcsoportosítá­sára. Az Á FOR felelőssége Szinte minden felszólaló érin­tette a gázolajhiányt. A Kiskun­sági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének körzetében 14 napi tartalékot tudnak képezni a közös gazdaságok. A vizsgálatok azonban azt bizonyítják, hogy nem tudták feltölteni a tartályokat, annak ellenére, hogy idejében megrendelték a szükséges üzem­anyagot. Garas Mihály, a Kis­kunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatár­sa elmondta, hogy a körzet közös gazdaságaiban 340 ezer forint szállítási többletkiadást okozott az akadozó üzemanyagellátás. A Bácskai Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének a szakembe­rei összegezték a gázolajhiány okozta kieséseket. A rendszerte­len üzemanyag-utánpótlás 13 munkanap kiesést okozott a szá­rítóknál, és 35-öt az erőgépeknél, Vuity József, a bajai Duna Ter­melőszövetkezet elnöke elmond­ta, hogy egyheti tartalékot tud­nak képezni üzemanyagból, de a. tartályokat jóformán már nyár Épül az olefinmű • Leninvárosban. a Tiszai Vegyi Kombinátban szemmel Iáiható az olefinprogram megvalósítása. A hatalmos acéivazak és tartó- szerkezetek az avatatlan előtt is érzékeltetik az, ér.iilő gyáróriás méreteit. Az olefinmű a tervek szerint 1974 végére készül el. (MTI Fotó — Erezi K. Gyula felvétele — KS) Tázlári nyírfák alatt S zámomra úgy jött ki a lé­pés, hogy Leningrádban jegyezgettem először a me­gyénkben Tázlárról. Sőt az 1968- as turistaút óta is négy eszten­dőnek kellett eltelnie, hogy Táz- lárra eljussak. Akkori turistatársamat, Trsztyinszki Pált most tanácsel­nöki minőségben kerestem. Vol­na ... Mert Kiskőrösön járt érte­kezleten. Mindegy. Ha már itt vagyok, kerülök egyet a faluban. Ami hamarosan szembetűnő: a főtéren, s a belőle kiágazó uta­kon, utcákon sok a nyírfa. Taj­tékfehér törzsük, s az ágakon mutatóban megmaradt arany­pénz levélzetük szinte világít a fénytelen időben... Nyírfa. Szov­jet erdők, Leningrad. Itt van zsebemben pár notesz- lapnyi kusza jegyzet. Amit még a Néva-parti világvárosban „kar­coltam” fel, ha éppen nem úton voltunk. Vagy még ott is, hosz- szabb autóbusjsezás alatt. Ottani epizódokra emlékeztető szavak — és félmondatok Tázlárról. Mert a szűkebb hazáról is el-elábrán- doztunk Trsztyinszki Pállal. Egy szobában laktunk a patinás-ran­gos Astoria Szállóban. Az első alvás után szokatlan frissen ébredtünk. Nézzünk az ablakra: esti sötétség. Találgat­juk: hat óra, fél hét? Felkattint- juk a hangulatvillanyt."nézzük az egyik óránkat. — Lehetetlen... Ezen fél tíz... Megállt? ... Nem. Ketyeg. — Ezen is fél tíz — győződünk meg a másik óráról is. Két nap múlva már ez se volt újság. Itt ilyenek a téli reggelek. .. .Halványkék, sárga falú épü­let előtt állok a tázlári széles utcán. Művelődési ház. Elő a le- ningrádi skiccekkel. Azt mond­ja : „Ezzel kezdtem ... 1957. au­gusztusa óta vagyok ott vb-el- nök ... 1959—-61-ben készült, 400 személyes. Naponta 50—60 em­ber társadalmi munkán, de volt, hogy 120-an is. Legalább 30 pa­rasztszekér hordta a homokot. 120 ezer téglát szállítottak ki Halasról... A lakossággal egy nap alatt töltöltük be az ala­pot ... Az akkori 44 tanácstag­ból ma is az még: Móri János, Papp Ferenc, Dudás János, Or- csik Kálmánné ... Négyszáz ven­dég az avatóebéden. Ortutay Gyula országgyűlési képviselő volt kint... Este teltház. Még Harkakötönyről is jöttek kocsik­kal ... A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház művészei a János vitézt adták. Iluska — Gyólay Viktória volt...” Ez hát az a kultúrház, amely­ről Leningrádban hallottam elő­ször ... Mintha egy ráérős reg­gelen beszélgettünk volna erről. Az Astoria jó meleg halijában. Nézgelődtünk. A szomszédos fo­telokban kimért angolok ejtőz­tek. s velünk együtt legeltették a szemüket két — bokáig se- lyemleples, parázs pillantásé hindu hölgyön, aki három Ne- hru-sapkás, fehér lábtekercses fér­fival álldogált a telefon köze­lében. .. .Bádogfazék zuhogása éb­reszt. Az egyik ház nyitott kony­haajtóján át jön a hang. A házi­asszony vizet enged a csapból... Mintha erről is lenne valami a leningrádi noteszlapon: „Törpe­vízmű 11 km vezetékkel — 1965 —1968... Azelőtt 7 fúrott kút volt. „Kólibadlus” ... 100 házhe­lyet készítettünk elő 1968-ban. Ortutay Gyula képviselőnk köz­benjárására járultak hozzá, hogy 250 négyszögöl helyett 400 négy­szögölesek legyenek a telkek. Háztáji jószágnevelés — a ta­nyai körülmények után.” — „Vaskeresztek!” Igen, igen. Biztosan akkor be­szélt idegenvezetőnk Jelizaveta Lebegyeva az étterem asztalánál Hitler felfuvalkodott tervéről, mikor a tázlári vízvezetékről ír­tam fel néhány szót vacsora után. Annyira biztosra vette győzel­mét, Leningrád bevételét a fa­siszta diktátor, hogy előre ton­naszám szállíttatott kitüntetése­ket a leendő bevonulásra. Ügy képzelte, az Astoriában ülik á dihdáiünnepet. Elszámította ma­gát. Megint két szó a jegyzetben: „Sült hús — kalória”. Ahá.- Magyarul kitűnően, sőt ízesen társalgó kísérőnk nem egyszer csak főtt krumplit kért a pincértől, mialatt körülötte la­pátnyi sült húsokkal birkóztunk. Jelizaveta I.ebegyeva pedig tu­dományos kiselőadásban ismer­tette a Bács-Kiskun megyei úti- társnőkkel milyen pontosan be­tartja hogy naponta csak ennyi meg ennyi kalória értékűt fo­gyasszon. S aggódva szorította derekát a teltkarcsúság határán járó asszonyka. így is kétségbe vagyok esve. Pár milliméter vastagodás még', és elhízom. Egyébként a nők amolyan ösz- szebeszélés nélküli vetélkedőt tartottak, ki — milyen elegán­san öltözik ki — asztalhoz, vá­rosnézéshez. Jelizaveta sem ma­radt ki ebből. Mikor aztán az optimális derékbőséghez szüksé­ges kalóriamennyiségről szóló tá­jékoztatására figyeltek honfitárs­nőink. titkon egymás csípőjére sandítottak. Tőlünk a második asztalnál nagyot sóhajtott a pes­ti doktornő, aki reménytelen be­lenyugvással csipegetett a bősé­ges menüből. Vigyázva, hogy el­férjen a széken. Nagy-kislánya. Szilvia pont az ellentéte volt anyjának. Szilfid, érzékeny te­remtés, aki mindannyiszor ta­nácstalanul meredt a hatalmas és sokféle ételadagra: „Ha csak negyedével elbírnék!" .. .Autó dudál rám. A tázlári főtérről vágnék át az ú j tanács- háza, ú j gyógyszertár, ú j posta felé vezető utcára. Mennyi ú j épült addig a leningrádi kirán­dulásig. Az óvoda, a 4 tanter­mes iskola ... S mindent bizto­san nem sorolt el a leningrádi Astoriában, a Néva-parti sétá­kon Trsztyinszki Pál. Akiről nemrég tudtam meg, hogy november 15-én múlt ne­gyedszázada, amióta a köz al­kalmazottja. Mikor Tázlárra ke­rült, az említett középületek he­lyén kukoricás volt. Tóth István óta nem tudták feltölteni, mert a megrendeléseket csak késve tel­jesítette az ÁFOR. A gondok megelőzésére már most fel kell készülni. Az üze­mek, ahol erre az anyagi fede­zet van és még nincs elegendő tároló, szerezzék be azokat. Ugyanakkor az ÁFOR-nak is gondoskodni kellene több szállí­tóeszközről és tárolótérről. Nem háríthatja át teljesen a felelős­séget és a költségeket a mező- gazdasági üzemekre. A legfőbb feladat Az anyagi-műszaki fejlesztés­ben előrelépést jelentenek az úgynevezett komplex géprend­szerek. Erre épül a Bajai Állami Gazdaság által kezdeményezett kukoricatermesztési módszer. Ér­demes követni a példát más nö­vények termesztésében is. Azt is szóvá tették, hogy a bajai rend­szer is finomításra szorul. Az üzemeknek ügyelni kell arra, hogy megfelelő arányban vessék a korai, a közép- és a késői éré­sű fajtákat. Az idén a gomba- fertőzés miatt sok helyen ledőlt a szár. Emiatt a gépek a termés egy részét földön hagyták és sok kézi munkaerőt vett igénybe a böngészés. Kői Béla, a Kiskőrösi Szakszö­vetkezetek Területi Szövetségé­nek titkára a családi művelés­ben levő területek gépesítésének megszervezéséről szólt. A szak­szövetkezetek igyekeznek korsze­rűsíteni a régi ültetvényeket, közös erővel megszervezni a sző­lő feldolgozását, tárolását és ke­zelését. Számos pince és feldol­gozó létesült a körzetben. A szakszövetkezetek gépállománya viszont nem kielégítő. A vita során elhangzott meg­állapításokból, javaslatokból csak néhányat ragadtunk ki. A fel­szólalók legfontosabb feladatként jelölték meg az anyagi, műszaki fejlesztést. Már most fel kell ké­szülni nehogy az idén a múlt évihez hasonló gondok akadá­lyozzák a termés biztonságba helyezését. K. S. Új szárítóberendezés Az Epületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat bajai gyárában a , (Púit. év utolsó munkanapján ad­. fák át a 3 millió 200 ezer forin­tos költséggel megépített alagút- rendszerű szárítóberendezést. Tervezője Pajor Ferenc, a gyár főmérnöke. Technológiai beméré­sében a soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetem kutatói vettek részt'. Az álagút-szárítóban ha­vonta mintegy ,2 ezer köbméter faanyagot tudnak szárítani, amely elegendő az itt készülő ter­mékek elkészítéséhez. Kiskert haszonbérbe A megyei tanács elnöke né­hány héttel ezelőtt rendelkezett arról, hogy a nagyüzemi gazdál­kodásra nem alkalmas, állami tu­lajdonban levő külterületi földek értékesítése során a helyi taná­csok részesítsék előnyben a több­szintes házakban lakó munkáso­kat, alkalmazottakat. Ennek az intézkedésnek elsődleges célja az, hogy az urbanizációs ártalmakat ellensúlyozza, kikapcsolódási, ak­tív pihenési lehetőséget teremt­sen a már bevált kiskert-mozga­lom további bővítésével. A városi és nagyközségi taná­csok — hiszen főleg itt vannak úgynevezett, bérházak — a ren­delkezés alapján 80—100 négy­szögöl nagyságú területeket ala­kítanak ki az állami földterületek­ből, de ezeket el nem adhatják csu­pán haszonbérbe adás útján, juttat­hatják a már említett körülmé­nyek 'között élő munkásoknak, alkalmazottaknak. A bérleti szerződésekre és a feltételekre az állami tartalékföldek hasz­nosítására irányadó rendelet elő­írásait kell alkalmazni. Ezeket a kiskerteket külön- külön bekeríteni nem lehet, csak közös kerítéssel lehet el­látni, s rajtuk szilárd, állandó épületet nem szabad emelni, csupán kisebb faházakat, úgy­nevezett mobil építményeket. Tartalmazza a rendelkezés azt is, hogy ezeket a kiskerteket lehetőleg a lakótelepek közelé­ben kell kijelölni és kialakítani. A kiskertek haszonbérlete a la­kásbérlettel, illetve a lakásszö­vetkezeti tagsággal rendelkező állampolgárok igényelt kell, hogy szolgálja. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents