Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
% ririőll NÉPI • 1913. január A tizedik születésnap <42 idén éppen ebben a hónapban lépett fennállásának tizedik esztendejébe a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyára. Az üzem 1962-ben vette fel a nevét, mint a kecskeméti gyár részlege. Akkoriban ISO ember kereste itt a kenyerét. A megyeszékhelyen működő anyavállalat adott a név mellett munkát is: különböző fémtömegcikkek alkották az új gyár profilját. Ablakzárakat. forgócsapokat, valamint cső- karjrhákat készítettek, öt. évvel ezelőtt a műszaki gárda erősödésével megkezdték az önálló piackutatást és gyártmányfejlesztést. Régi termékeiket fokozatosan újak váltották fel. Az egyik gyorsan fellendülő ágazat az acél épületszerkeletek szerelése volt. Tavaly hozzávetőleg 10 millió forint értékű acéltartót szállítottak a különböző létesítményekhez. 1972-ben az első esztendő 30 milliójának csaknem négyszeresét, körülbelül 130 millió forint értékű terméket állítottak elő a halasiak. Negyedszer nyerték el az Élüzeni és a Szocialista munka gyára címet. A gyárban ma 670-en dolgoznak és 32-szocialista brigád működik. <4 létszám csaknem egynegyede, 152 ember dicsekedhet kiváló dolgozó kitüntetéssel. A termelés fejlődésével párhuzamosan egyre jobban megtalálják számításukat a munkások is: az évi átlagkereset 1970-hez viszonyítva körülbelül 3 ezer forinttal növekedett. Bizonyára ennek is része van abban, hogy az alapító tagok közül ötvenen ünnepük együtt az üzemmel a tízéves jubileumot • <\ csőkarima, amelyet a képünkön kovácsolnak, egyidős termék az üzemmel. (Pásztor Zoltán (elvétele.) HOZZÁSZÓLÁSOK Érdemes odafigyelni Az élet mindert területén óriási fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Ami tegnap még új vonalaival, formáival ámulatba ejtette az emberiséget, az ma már talán a fejlődés egy talpkövét jelenti csak. Ennek a fejlődésnek talán legszembetűnőbb formái az építészetben. ezen belül is a lakásépítkezésekben nyilvánulnak meg. Gombarhódra nőnek a modern lakótelepek körülöttünk — szinte a -semmiből, egyik napról a másikra, örülünk és örül az a sok család, akit a társadalom új lakáshoz juttatott. Örömünk nem lehet teljes A modern lakótelepek, emeletes házak kőrengetegében, a szép otthonok falai között, az egyre gyorsuló élettempóban, a hétköznapokban elvész a közösségi emberi kapcsolat. A házak, szobák falai egyéneket, családokat zárnak el egymástól, szomszédokat, akik talán nem is ismerik egymást. Pedig a technikai fejlődéssel párhuzamosan kell korszerűsödnie az életformának és ez megköveteli a,családi, valamint a közösségi élet pozitív irányú változását, az ember közösségi élei utáni vágyának kielégítését is. Az elképzelés November 16-án megyei lapunk hasábjaink érdekes cikkre búk-, kantam, amely a szövetkezeti lakásépítés további útjait tárja elénk. A cikken belül is egy számomra nagyon érdekes és nagyszerű ötletre hívnám fel a figyelmet. A technikai fejlődéssel lépést tartva, egy fiatalember, Szinai János diplomamunkájában már az új típusú közösségi emberi kapcsolatokat igyekszik megteremteni új lakásformával. Az általa tervezett lakóház hagyományos lakásokból, valamint közösségi helyiségekből áll. Meghagyja a családi életet szolgáló helyiségeket, de — és ez a nagyszerű — gondol az ember közösségi igényeire is, társalgó, könyvtárszoba. közös gyermekjátszószoba stb. létrehozásával. A jövőszempontjából nagy jelentőségű tervnek csak a lényegét vázoltam — a teljesség igénye nélkül. v A következő lépés Az (illet szépsége, nagyszerűsége és az új típusú közösségi emberi kapcsolatok megteremtésére irányuló volta adta kezembe a tollat, hogy felhívjam az illetékesek — a tanácsok, a MÉSZÖV Lakásépítő Szövetkezet és egyéb lakásépítő társulások — figyelmét erre a lehetőségre, mely a szocialista emberré válás további fejlődését segíti elő. Az öl let megszületett, a terv elkészült, A következő lépés már nem a tervezőn és nem rajtunk múlik. A következő lépést azoknak kell megtenniük, akik hivatottak arra, hogy éz a lehetőség ne csak lehetőség maradjon. Bizonyára nagyon sok fiatalt' érdekel az új lakásforma, akik még társadalmi munkájukkal is elősegítenek a megvalósítást, s a KlSZ-szervezeteket. amelyek mindig tettel támogatták azt, ami az embernek, a társadalomnak jó és hasznos. És ez az ötlet jó és hasznos. Érsek György, a KISZ KB munkatársa Szimpatikus ötlet A Petőfi Népe 11)72. november lü-i számában olvastam Szinai János építészmérnök új típusú lakástervéről. Közelről érint ez a téma. mert nős vagyok és nekünk sincs saját otthonunk, s magam is besorakoztam a szövetkezeti lakásra várók közé. Szinai János lakásterve igen szimpatikus családom számára. Mi is jelentősnek tartjuk a közösségi lakásforma létrehozását, amely új típusú emberi kapcsolatok kialakulását segítheti elő. A fiatal házasok szociális és egyéb gondjainak megoldásához — jó szervezés mellett — nagymértékben hozzájárulhat. Sajnos, a cikk rendkívül kevés részletes információt közöl. Fontosnak tartanám, amennyiben erre mód van, hogy ha részletekbe menő tájékoztatás jelenne meg az újságban. Érdekelne, hogy a társulást milyen szerv hozná létre; hol lehetne felépíteni a házakat; mennyi alaptőke kellene hozzá; és mennyi lenne a lakás teljes ára? Fentieken túlmenően hasznosnak tartanám, ha Szinai János eljönne Kecskemétre és a — biztosan nagyszámú — érdeklődő fiatal házaspár előtt személyesen mondaná el elképzeléseit. Tamási Béla, Kecskemét, Balaton u. 11. Hová lettél drága parkunk? Nemrégiben Kecskeméten jártam és felkerestem gyermekkorom színhelyét, á Marx téri parkot. Emlékszem még arra, amikor a parkot kerítés védte és kerékpárt még tolva sem volt szabad átvezetni. Erre a parkőr 'vigyázott, aki karszalaggál sétált és szögesvégű botjára szúr- kálta fel a papírokat, faleveleket. Szabályosan nyírt bokraival, a sétány beugróiban elhelyezett zöld padjaival együtt azonban eltűnt ez a park. Helyette egy másikat találtam. A bokrok megritkultak, eltűnt a pázsit, s a parkon át gépkocsinyomok vezetnek. Építkezési anyagok foglalták el a pázsit, a bokrok helyét. Igaz, ott áll a tábla, hogy a parkot rongálni tilos, kerékpárral behajtani tilos. Gépkocsival bizonyára . azért hajtanak be, mert az nincs kiírva. Magángépkocsik használják parkírozó helynek az egykori gyepet. Rongálni nem szabad, nem is teszi ezt senki, mert már nincs mit rongálni. Ez a park teljesen elvesztette pihenő, sétatér jellegét. Akik erre járnak messze kikerülik. Ma, amikor olyan sokat beszélünk, a zöldövezet fontosságáról, a levegő tisztaságának szükségességéről, nem engedhetjük meg. hogy a város szívében eltűnjön egy park, tönkretegyék sokak pihenőhelyét. Remélem, ha tavasszal újra Kecskemétre látogatok, már egy igazi parkot látok a mostani „csatatér" helyett. Szabó Imre Budapest • Bővítették a TVK műanyagüzemét. A Tiszai ■ Vegyikombinát műanyagüzemében egy hatalmas fóiiagyártó berendezést szereitek fel, amelyen évente ötezer tonna 12 méter széles „agrófóliát” gyártanak. Ilyen széles fóliát eddig külföldről vásároltak. (MTI Fotó — Erezi K. Gyula felvétele-KS.) Csak dobja el-4 kanadai James Guillet professzor egy amszterdami szimpózium keretében első ízben nyilatkozott Európában arról a „bűvös műanyagról, amelynek élettartamát előre be lehet programozni. A szokványos műanyagba — mint a polisztirol, vagy polietilén — beépített „molekulaolló” hatására az általában nem bom- ló műanyagok bomlási sebessége megváltoztatható. Habosított po- lisztirolból készült, gondatlanul eldobott kávéscsésze ibolyántúli. sugarak hatására előre meghatározott időpontban felbomlik. A por alakú maradványokat biológiai ciklus során széndioxiddá és vízzé lehet alakítani. Guillet professzor, aki 1970- - ben dolgozta ki a biociklikus műanyag előállítási módszerét, közölte, hogy a telje!; egészében lebomló „Ecolyte”-műanyagok gyártásánál nem alkalmaz olyan kémiai eljárásokat, amelyek befolyásolnák az élelmiszer ízét és szagát, valamint tartósságát. Az új műanyag mindaddig változatlan marad,’amíg ibolyántúli sugárzásnak nem teszik ki. Már az ablaküveg is meggátolja a lebomláshoz szükséges feltételek kialakulását. A biociklikus műanyag előállítási költségei csupán valamivel magasabbak a nem lebomló műanyagok gyártási költségeinél. Munkaügyi bíráskodás Polgári peres ügye viszonylag nem sokunknak akad. büntető- bíróság elé vádlottként még kevesebb embernek kell állnia, ám az a körülmény, hogy valahol mindnyájan alkalmazásban állunk, potencálisan a munkaügyi viták részesévé avat bennünket. Ezzel magyarázható, hogy a jog- különböző területei közül leginkább a munkajogi kérdések érintik a széles közvéleményt. A. megyei területi munkaügyi döntőbizottság 1972-ben mintegy 650 ügyet tárgyalt r- fellebbezési fórumként. Átlagosan tehát minden munkanapra legalább két ügy jutott. A munkáltató és az alkalmazottja között volt jó néhány elmérgesedett, késhegyig menő, s alaposan összebonyolított vita, többségük azonban olyan volt, amelyek végére a munkahelyi döntőbizottságok is mindkét tél megnyugvására pontot tehettek volna. Az új év kezdetétől a munkaügyi bíráskodás több vonatkozásban módosult. A leglényegesebb változás az. hogy a területi munkaügyi döntőbizottság mellett létrejön a munkaügyi bíróság. A munkaügyi viták elintézése ezzel teljesen az egységes igazságszolgáltatás részévé válik. A munkaügyi bíróság feletti közvetlen felügyeletei nem a megyei bíróság, hanem az Igazságügyi Minisztérium látja el. Kecskeméten ez a hivatal elhelyezésében is kifejezésre jut: a munkaügyi bíróság nem költözik át a törvényszéki épületbe, a területi munkaügyi döntőbizottsággal együtt marad továbbra is a megyei tanács volt székházában. Az átszervezésnek több eljárásjogi következménye van. Az egyik az, hogy a munkaügyi bírósághoz nem fellebbezést, hanem keresetet kell benyújtani, s amelynek bizonyos formuláknak, előírásoknak kell megfelelni, az ügy minél pontosabb, áttekinthetőbb megismerése és elintézése végett. A másik fontos következmény azt jelenti, hogy a dolgozónak, amennyiben elveszíti a pert, vállalnia kell a perköltség ráeső részét. Bizonytalan kimenetelű bizonyítási eljárás esetén előfordulhat, hogy az összeget előlegeznie kell. azaz: letétbe kell helyeznie. A fellebbezés benyújtására eddig 15 napos határidőt állapított meg a rendelkezés. A keresel benyújtásának határideje most 30 napra módosul. Avégett, hogy a feleknek alkalmuk legyen a bizonyítási eljárásra kellőképpen felkészülni. Ez tehát legalább annyira szolgálja a dolgozók, mint a munkáltatók érdekeit. Ám • az előbbiekből adódh;,i olyan következtetés, hogy a kel eset formuláinak előírásszerű be tartása, a perköltség vállalás:, hátrányos a munkaügyi jogorvoslatot kereső dolgozóra nézve. Már csak azért is, mert a munkáltatók felkészült jogászaikat ál • líthatják szembe a jogi kérdé sekben többé-kevésbé járatlan dolgozókká!. Ez a munkáltatói előny azonban eddig is érvényesült. amelyet mostantól kezd ve a körültekintőbb bizonyítási' eljárás ellensúlyoz. Amellett a vállalati döntőbizottságokra olyan kötelezettség is hárul, hogy adói gozónak segítségére legyenek :< kereset megszövegezésében, s n mellette szóló bizonyítékokra is fel kell hívniuk a figyelmet. S amellett arra is szükség van. hogy a szakszervezetek, az üze mi bizottságok a dolgozók ilyen irányú érdekképviseletét az ed digieknél komolyabban vegyék. Nem szabad feledni, hogy min den vitás esetben az igazság kiderítése a tét, mert a munkaügyi bíróság — mint akármilyen más bíróság — csakis ennek alapján hozhat döntést, s a pervesztest is csak ^ cáfolhatatlan érvek nyug tátják meg. H. D.
