Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-25 / 20. szám
/ 4 0 PETŐFI NÉPE • 1973. január 25. meggondoltad Ilonka, ha A hosszú csévelögépeken csak néha-néha áll meg egy szakadt szálú orsó, 'hogy aztán a lányok, asszonyok ügyes keze nyomán összekötve utolérje a többit. A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi egységének géptermében alig érteni egymás szavát a gépek zajától. Igaz, beszélgetésre nincs idő, mert állandóan figyelni kell. Bent az irodában brigádnaplót forgat a művezető, s szeme megakad egy piros virágokkal díszített bejegyzésen: „Icáinkat ünnepeltük. Köszöntöttük augusztus 18-án névnapjuk alkalmából Váradi Istvánnét és Szécsi Gézánét. A sok jókívánság mellé egy-egy cserép virágot ajándékozott brigádunk az ünnepeiteknek, majd a sok gratuláció után vendégül láttak bennünket.” Szeme megáll a sor végén, aztán mintha a sorok között keresné, mi lehet az igazi oka, hogy - azóta többen kiléptek a szocialista brigádból, és már fogytán van a szívből jövő jókívánság is. A 11 tagú brigád ötre csökkent. Volt, aki egészségi okokra, mások a család nehézségeire hivatkozva, vagy sértődöttségből fordítottak hátat a brigádnak. Ez utóbbi nem hagyta nyugodni, amikor újra és újra elolvasta Váradi Istvánná nevét. Három és fél évig dolgozott a szocialista brigádban, míg egy napon feldúlt arccal jelentette be, hogy tovább nem hajlandó velük dolgozni. Nem is nagyon marasztalták, pedig mindenki tudta, hogy az egyik legjobb munkaerőt veszti el a brigád. Váradiné is hirtelen döntött, s csak napokkal később gondolta végig az együtt töltött éveket, a Hazánkban immár hat éve rendelet teszi lehetővé, hogy a dolgozó nők újszülött gyermekeik nevelése céljából fizetésnélküli szabadságot vehetnek igénybe, s több mint félezer forintos segélyt kaphatnak havonta. Az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: országszerte sok ezer édesanya élt, ,ma is él ezzel a jogával. Bács-Kiskun megyében szintén örvendetesen magas a gyermekgondozási szabadságon levő nők száma. Sorsukról, gondjaikról a közelmúltban tájékozódtunk, amikor is közülük néhá- nyan felkerestek bennünket, s aggodalmuknak adtak hangot. Elmondották, hogy igen problematikusnak ígérkezik a munkahelyeikre történő visszatérés. Nemrégen bekopogtattak hozzánk olyan anyák is, akiknek már lejárt a szóbanforgó szabadságuk, vagy megszakították azt, s most, sérelmesnek tartják, hogy új beosztásban kénytelenek dolgozni, fizetésük pedig lényegesen kevesebb, mint korábban volt. A közöltekből nem nehéz arra következtetni, hogy egyes munkahelyeken hátrányos megkülönböztetésben részesülnek azok a nők, akik anyai kötelességük teljesítése után ismét elfoglalják helyüket a termelő, alkotó közösségekben. Elgondolkoztató, visszásságokat feltételező dolgokról van itt szó. De van-e jogi alapjuk az ilyen és hasonló munkaadói állásfoglalásoknak? Á kérdésre Gottlieb József, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Bács- Kiskun megyei Igazgatóságának vezetője adott választ. Tájékoztatásából a következőket tudtuk meg: A 3/1967. (II. Bérelt munkásszálláshelyre számítottunk. amikor a Tanácsköztársaság tér 1. számú ház első emeletére tartottunk. A 3-as ajtó névtáblájának láttán azonban meglepődtünk. Ez áll ott: „Baromfifeldolgozó Vállalat”. Csengetésünkre fekete bőrzakós férfi nyit ajtót, de csak éppen- hogy. Elállva az ajtórést, előbb gyanakodva tudakolja, mi járatban vagyunk. Felvilágosítjuk, mire kelletlenül beenged bennünket. — Igen. az egész kétszobás xlakás a Baromfifeldolgozó Vállalaté. öt fekhely van itt, de négyen lakunk... A berendezés? Részben a vállalaté, részben a sajátunk. A tv például az egyik -lakótársamé ... — S kik a lakótársai? — Az egyik a közgazdasági és közös kirándulást, a családias névnapokat. Ott dolgozott velük egy gépen továbbra is, de teljesítményét már nem számították a brigádéhoz. Igaz, nem „kellett” velük néha ott maradni társadalmi munkára, de egyedül hazafelé menve mégis visszafordultak gondolatai. Fél évvel ezelőtt új brigádvezetőt választottak a megmaradt brigádtagok, Szécsi Gézánét — a másik „Icát”. Váradiné egy gépen dolgozik vele, de mégis külön. A napokban megtelt a művezetői iroda. Bent volt a művezető, a .brigádvezető — Szécsi Gézáné — 26.) Mü.M. sz. rendelet előírja, hogy a dolgozó nőt, akinek lejárt a három évi gyermekgorí- dozási szabadsága, vagy előbb megszüntette azt, kérésére visz- sza kell vennie a munkáltatónak. Ha a régi' munkakörében valamilyen ok miatt nem foglalkoztatható az anya, számára olyan beosztást kell biztosítani, amelyben képzettségét és szakmai gyakorlatát hasznosítani tudja. És még valamit. A dolgozó asszony új feladatköre ellátásáért nem kaphat kevesebbet, mint a korábbi fizetése volt. Ezek után önként adódik a kérdés: mit tegyen az az édesanya, akit sérelem ért üzemében, intézményében, A jogszabály világosan kimondja : a gyermekgondozásról visszatért dolgozó nő foglalkoztatásával kapcsolatos panaszokat első fokon a munkahelyen levő munkaügyi döntőbizottság köteles kivizsgálni, orvosolni. Persze előfordulhat, hogy a határozottal-nem ért egyet a bejelentő, s ilyenkor fellebbezését a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz nyújthatja be. Értesüléseink szerint a megyében sajnoa nem egyedi esetek a kisgyermekes ahyák újbóli alkalmaztatásával kapcsolatos törvénysértő intézkedések. A panaszok igazságos 'rendezése, megoldása nem tűr halasztást. A munkahelyek vezetőinek kötelességük olyan feltételeket te- * í emteni, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő édesanyák mielőbb feltalálják magukat a műhelyekben, hivatalokban, s hogy rövid idő múltán ugyanolyan intenzíven és sikeresen végezhessék munkájukat, amint azt korábban tették. Velkei Árpád információs osztály helyettes vezetője ... — Egyszerűen: üzemszervező! — segíti ki tömören informátorunkat a konyhából háziköntösben előjött társa. — ... A másik szállítási csoportvezető. a következő anyaggazdálkodási csoportvezető, á negyedik pedig a mezőgazdasági osztály megbízott vezetője. — Valamennyien nőtlen emberek? — Kivéve egyikünket, ö kiskunhalasi. a családja ott él. — Ebben vajon mi az ésszerűség? Hiszen a vállalatnak Halason is van egysége... — jegyzem meg, mintegy hangosan gondolkozva. S a gyanútlan kérdésre csattanós választ kapunk: — Erre a kérdésre nem felelek! — Kérem. S azt lenne szíves és Váradiné is. Odabent már csak az előző beszélgetést fejezték be. — Hát Ilonka, ha meggondoltad, mi örömmel fogadnánk visz- sza a brigádba, egyébként a nevedet ki sem húztuk a brigádnaplóból. Váradiné huncutkásan mosolygott, miközben megkönnyebbülten válaszolt: tudtam, mert néha belekukkantottam a naplóba. A művezétő gondolatai még ezeket a szavakat idézték, amikor öszecsukta a brigádnaplót. Aztán kisietett a szövőcsarnokba, mert érezte: sok még a tennivaló. Szabó Ferenc „Vizet kerestek — olajat találtak” — „Olajmezőt fedeztek fel a vízkutatók!” ilyen és hasonló című cikkek tárták ország-világ elé annak idején a szenzációt, hogy olaj tört fel a tápéi Tisza- táj Tsz termálvízkútjából, elárasztva gazdasági épületeket, jószágokat, a sűrű, fekete naftával. Azóta több mint hét év telt el. Közben kiderült, hogy az ország legnagyobb szénhidrogén-medencéjét fedezék fel Tápé, illetve Szeged határában, amely végül is „Szegedi olajmező” néven vált közismertté. A Gazdasági Bizottság több mint hatmilliárd forintos beruházást hagyott jóvá a kitermelést — s részbeni feldolgozást szolgáló objektumokra. A hatalmas beruházás elérkezett a „félidejéhez”, miközben a mező már megtermeli a végcélként előirányzott évi egymillió tonna olajat, s közelítenek a kétmilliárd köbméteres gáztermeléshez. A Szeged környéki paprikatermelő tsz-gazdák az olajmező bővülésének megfelelően új helyeket keresnek piros ültetvényeiknek, más részük meg beáll olajbányásznak, s nem idegenkedik már a „jószerencsét” köszöntéstől. Nem járnak rosszabbul, hiszen a föld mélyének „fekete aranya” legalább olyan értékes, mint korábbi termékük, a „piros arany”. így aztán sokan hálával gondolnak a vízkutatókra, mondván: „Lám, milyen szerencse, hogy nem a termálvíznél, hanem az olajat rejtő rétegnél „lőtték be” a kút béléscsövét. Másképp talán örökre rejtve marad a szegedi földek mélyének kincse. S ha valaki ezt gyanútlanul így emlegeti — amint nemrégimegmondani, mennyi szállásdíjat fizetnek havonta? — Hatvanöt forintot személyenként. Ez igen! — állapítjuk meg már a lépcsőházban, s ugyanarra gon. dolva számolni kezdünk: négyszer hatvanöt, egyenlő kettőszáz- hatvan forint. Ennyi lenne a két- szoba-összkomfort bére? Vagy a különbözeiét a vállalat egyenlíti ki? Aztán kis csoportunk egyik tagja felveti: hogyan lehet egy vállalatnak saját lakása egy bérházban? Mégha netán meg is vásárolta. A szakszervezet eltűri, hogy például egy többgyermekes munkáscsalád helyett — mert biztosan akad ilyen — jó fizetésű legényembereket részeltessen a cég ilyen potompénzes összkomfortban ?... (Folytatása következik.) Javul a kapcsolat a termelők és a konzervipar között 1973-ban megfelelő konzerv- kínálatra számíthatunk — erre lehet következtetni január második felében a konzervipari üzemek és a termelők szerződés- kötéseiből. Az elmúlt évben ilyenkor a gyárak a feldolgozáshoz szükséges zöldségeknek még csak alig kétharmadára találtak termelő partnert, idén már 90 százaléknál tartanak, ami azt jelenti, hogy 55 500 vagon zöldséget már „elkönyvelhetnek”. Gyümölcsből tavaly ilyenkor a tervezett mennyiség felére sem volt szállítási szerződésük az üzemeknek, idén már 8500 vagon átvételére írtak alá megállapodást. A mezőgazdasági termelőknek biztosított kedvezmények köre idén tovább bővül. A növény- védelmi támogatást kiterjesztették a zöldbabra is, s így holdanként 500 forintot kapnak azok a termelők, akik legalább 30 holdon termesztenek konzervgyári alapanyagot. A fűszerpaprikára holdanként 1000 forintos nagyüzemi növényvédelmi hozzájárulást utalnak át az állami gazdaságoknak, tsz-eknek. Az egyéb1 támogatások, kedvezmények az elmúlt évhez képest nem változtak, így például az 500 holdra vagy 100 vagonra szerződött paradicsomtermesztő gazdaságok holdanként 1000 forintos növényvédelmi költség-' megtérítésben részesülnek. A mezőgazdasági gépi és alkatrész-kereskedelem arra számít, hogy az elmúlt évi kedvező tapasztalatok alapján a gazdaságok nagy számú zöldbab- és zöldborsószedőgépet vásárolnak. ben egy szegedi olajipari tanácskozáson is megtörtént —, csodálkozhat, hogy az „olajos” szakemberek egyszeriben „paprikások” lesznek a méregtől. S hamarosan megtudhatja, hogy ez nem a szomszédos paprikaföldek hatásának, hanem a szakemberek, geológusok presztízsének, igazságérzetének tulajdonítható. Az igazság ugyanis az, hogy a szegedi szénhidrogén-medence felfedezése nem a vízkutatók egyszeri tévedésének, hanem a hazai olajipari, illetve tudományos kutatók több évtizedes céltudatos munkájának eredménye. Kevesen tudják, hogy Szeged környékén maga Eötvös Lóránd kezdte meg a gravitációs méréseket még az 1909—1911 közötti időben. Később, 1941—1942-ben az Állami Geofizikai Intézet folytatott itt méréseket. A felszabadulás után a MASZOLAJ szakembereinek mérései hívták fel a figyelmet újból erre a területre. Nem sokkal később, 1959-ben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szeizmikus üzemének kutatásai bővítették a terület mélyének kincsére utaló ismereteket. Ezután kezdődött meg a részletező kutatás. Az első felderítő fúrást 1964. decemberében- tűzték ki az Algyő 1. elnevezésű ponton, csak ezt követően, 1965. márciusában' kezdték meg a vízkutatók néhány kilométerrel arrébb, a nevezetes „termálvízkút” fúrását. Amikor ugyanitt az emlékezetes olajkitörés bekövetkezett, a nagy szenzáció közepette szinte senki sem figyelt oda, hogy a terület tulajdonképpeni első olajkútjának fúrásában már 1500 méter körüli mélységnél tartottak. Csatorna-alagút Szegeden a város mélyén végighúzódó, mintegy kétszázmillió .forintos beruházással épülő új nagycsatorna jelentős szakaszát a budapesti metróépítkezes- hez hasonlóan fúrással alakítja ki a Bányászati Aknamélyítő Vállalat. A Szovjetunióból érkezett fúrópajzsot és más berendezéseket külön erre a célra készült aknán engedték a mélybe, s most megkezdték az új techno- lógia_ szerinti csatornakészitést. A fúrópajzsot a már elkészült alagútszakasz falára támaszkodó, hidraulikus sajtolóberendezés tolja folyamatosan előre. A kitermelt földet szállítószalag, illetve akkumulátorral működő kis villanyvasút továbbítja az aknáig, ahoT daruval emelik a felszínre. A módszer nagy előnye, hogy a forgalmas városi útkereszteződéseknél nem kell az úttestet felbontani, emellett gyorsabb is a munka, mint a hagyományos módszerrel. A szegedi tapasztalatok alapján az ország más nagyvárosában is alkalmazzák majd ezt a csatornaépítési módszert. TANKÖNYV KERESTETIK A keceli Arany János Általános Iskola két továbbképző osztályának több, mint negyven tanulója van. Mindannyian szorgalmasak, ám a szükséges segédeszköz, vagyis a Kertészeti alapismeretek című tankönyv hiányában eléggé nehezen sajátítják el a tudnivalókat. Mondanom sem kell, a könyveket időben megrendeltük; de az igényelt mennyiségnek alig egynegyedét kaptuk csak meg taTUMULTUS A 3-as JÁRATON Hasonló panaszunkat már többször közölte a Petőfi Népe, utána történt, is intézkedés, de örömünk csak tiszavirág életű volt. Szinte rendszeresen késnek Kecskeméten a 3-as buszok, nem ritkák a járatkimaradások, de legtöbb bosszúságot a zsúfoltság okozza. Minden reggel tumultus van a műkertvárosi megállókban. A várakozó diákoknak és a munkába járóknak csak egy része juthat fel a kocsikra. A MEDDIG TART A HUZAVONA? Hét, tanyán lakó bácsai család nevében panaszkodom. Nemrégen elhatároztuk, saját költségünkön bevezettetjük lakásainkba az áramot. A DEMASZ-szal felvettük a kapcsolatot, megegyezni sajnos nem tudtunk, mivel borsos-összeget kértek. Ekkor egy kisiparoshoz fordultunk, aki kedvező áron vállalta el megbízásunkat és a szükséges engedélyek birtokában még a múlt év őszén be is fejezte a hálózat- bővítést, illetve a vezetékek épületekbe történő bevezetésének ZENEDÍJ ZENE NÉLKÜL? Baráti társaságban töltöttem nemrég az egyik estét, s úgy döntöttünk, hogy zárqráig a kecskeméti Toronyház étterem bárjában szórakozunk. Koccint- gattunk, csevegtünk, majd örömmel fedeztük fel a dobogón levő zenekart. Jólesik egy kis táncolás, gondoltuk, és már fel is pattantunk asztalunktól. Sajnos korai volt készülődésünk^ mert a zenészeknek eszük ágában sem vqR játszani. Tíz percig hangoltak, s utána elvonultak. ÉjfélImmár három esztendeje, hogy a dunapataji Uj Élet és a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat megállapodást kötött tésztafélék gyártására. A közös vállalkozás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A tésztaüzem 70 asszonynak, lánynak ad egész évi elfoglaltságot. Tavaly egymillió forint nyereséget hozott. Az itt készült termékeket szíve• Egyszerű gép segít az asszonyoknak a tészta nyújtásában. valy ősszel. Azóta jó néhány szaküzletben kerestük a kiadványokat, de hiába. Ezúton kérjük az illetékeseket, segítsenek beszerezni az említett — T. 185 raktári számú — tankönyveket, s abból legalább 30 példányt szíveskedjenek mielőbb eljuttatni címünkre! Udvarhelyi István igazgatóhelyettes Kecel, Általános Iskola következő járat pedig hiába kényelmes, ha utasai késve érkeznek az iskolába, munkahelyekre. Hogy a tarthatatlan állapot felszámolására van-e megoldás? Szerintünk igen. Amennyiben a Volán csupán egy járatfordulónyi időre csoportosít át reggelenként csuklós autóbuszt a műkertvárosi útvonalra, már lényegesen mérséklődik a tumultus. Dr. Vezekényi Ernő nyugdíjas Kecskemét munkáit. Ezek után következett a műszaki átvétel. Az áramszolgáltató vállalat kiskőrösi emberei eddig már háromszor tartottak szemlét, de mindig találtak valami hibát. Nem vagyunk szakemberek, mégis az a gyanúnk, az árambekapcsolás körüli többhetes huzavonának nemcsak műszaki hiányosság, de az engedélyező szerv bakafántoskodása is oka. Zsikla Imréné Bocsa, I. kér. 32. tájban végre megjelentek, néhány percig muzsikáltak, aztán végleg eltávoztak. Mint kiderítettük, azért szüntetnék be a munkát, mert kifogásuk volt az egyik vendég jelenléte ellen. Még annyit, hogy a zenedíjat felszámolták a pincérek. Vajon mi a véleménye minderről az egységet fenntartó megyei vendéglátóipari vállalatnak? Füredi Jenő Kecskemét Leninváros sen keresik a fogyasztók. Kettő, négy, hat tojásos kis- és Nagykockákat, rövidremetéi tét készítenek itt az ügyes kezek. Naponta 12 mázsa terméket szállítanak el. Szentgyöfgyi Tibor brigádvezető elégedett az asszonyok szorgalmával. Elmondja, hogy nyáron sokszor segítenek a mezőgazdasági munkákban is. 0 A szeletelés, vágás már kézzel történik. • Tízdckás zacskókba mérik ki a száraztésztát. (Tóth Sándor felvételei.) A két Ica: Szécsi Gézáné és Váradi Istvánná KÖZÉRDEKŰ TÉMA K Vízkutatók fedezték-e fel Aggódnak a kisgyermekes anyák a szegetli olajmezőt? • • Összkomfortos legényszállás Tésztaüzem Dunapatajon I
