Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-04 / 2. szám
1913. január 4. • PETŐFI NÉPI • 5 Jobb feltételek a kertész szakemberek képzéséhez A megyei tárlatról Új épületbe költözik a kecskeméti főiskolai kar Két esztendő telt el azóta, hogy a Kecskeméti Mezőgazdasági Technikum a „felsőbb osztályba lépett” és a Kertészeti Egyetem főiskolai kara lett. Az átszervezéssel egyetlen intézet keretein belül, egységes elvek szerint valósult meg a kétfokozatú oktatás. Ennek előnyét nem kell különösebben hangsúlyozni. Budapesten jelenleg az egyetem' tanszékein a kertészet négy ágazatában a fejlesztő és kutatómunkához szükséges ismereteket szerezhetik meg a mérnök hallgatók'öt esztendő alatt. Az egyetem gyöngyösi és kecskeméti főiskolai karán viszont három év alatt szőlő-, gyümölcs-, zöldség-, 'illetve dísznövénytermesztő és kerttervező üzemmérnököket képeznek ki az élelmiszer-gazdaság számára. Kecskeméten az intézet átszervezése után a felsőfokú technikum régi épületeiben kezdődött el az üzemmérnök-jelöltek oktatása. Akkor úgy tűnt, hogy az 1972-es tanévnyitót már az új épületben tarthatják meg. Az építkezés elhúzódása azonban keresztülhúzta ezt a számítást. Csupán a közelmúltban készült el a húsz tantermes oktatási épület, ahová a téli szünetet követő vizsgaidőszakban költözködik át a főiskolai kar. A második félévet azonban az intézet rangjához méltó helyen kezdhetik el az oktatók és a hallgatók. Az építkezés' ezzel még korántsem, zárult le. A háromszáz személyes kollégiumot, a tornacsarnokot és a főiskolai kar gépműhelyét 1973 nyarán vagy közvetlenül az új tanév előtt adja át rendeltetésének a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új épületekben a kertész szakemberek magasabb színvonalú oktatásához a tárgyi feltételeket is megkapja az intézet. Ezt hangsúlyozta dr. Filius István, a főiskolai kar igazgatója. Lehetővé válik többek között a kabinet rendszerű oktatás. Az egyes tantermeket a tanszékek kapják és rendezik be a korszerű követelményeknek megfelelően. Minden szaknak lesz szakköri helyisége, ahol a hallgatók a legjobban ki tudják használni a szorgalmi időt a felkészülésre. Biológiai, növényvédelmi, kémiai és talajtani, borászat-technológiai, számítás- és oktatás- technikai, valamint nyelvi laboratórium segíti a hallgatók képzését és kutatólaboratórium az oktatók munkáját. Felállít az intézet egy szaktanácsadási laboratóriumot is, amelyben a mező- gazdasági üzemeknek végez különböző vizsgálatokat. Külföldi tapasztalatok felhasználásával az intézet gépműhelyében készítik el a különböző kertészeti munkagépek leglényegesebb szerkezeti elemeit és azokat működés közben, mozgó terepen mutatják be a hallgatóknak. A gyakorlati képzést segíti az a bemutatókert, amelyet a főiskolai kar a közelmúltban szerzett meg a Zöldségtermesztési Kutató Intézettől, és a kisfái kertészeti szakmunkásképző iskolával megosztva használ. Ezzel a lépéssel a megyeszékhely két tanintézetében a szakemberképzést és a kutatást függetleníteni lehetett a mezőgazdasági üzemek termelő tevékenységétől, amelyek eddig gyakorlási területet engedtek át az iskoláknak. A kecskeméti kertészeti főiskolai kar három évfolyamán jelenleg háromszáznegyven hallgató tanul a nappali tagozaton. Az intézet a végzett szakemberek továbbképzését is megkezdi, miután az új épületben erre megfelelő hely van. Hazánkban hatezer agrárszakember tevékenykedik, akiknek ötévenkénti átképzését mindenképpen meg kell oldani. Ebből a nagy feladatból a főiskolai kar az üzemegység- és ágazatvezető kertészek oktatását vállalta magára. 1973 márciusában ezért megnyitja a több hetes tanfolyamokat. Ugyancsak az új esztendőben kezdi meg a felsőfokú technikumban végzettek üzemmérnökké átképzését. Erre az oktatási formára eddig csaknem négyszázan jelentkeztek a mezőgazdasági üzemekben, intézményekben dolgozó szakemberek közül. E két- és hároméves levelező tagozatú oktatás tantervét már ki is dolgozták a főiskolán. A kertészeti főiskolai kar a szőlő-, gyümölcs-, a zöldség- és dísznövénytermesztő szakon tananyagfejlesztő kutatást végez, ezenkívül hét mezőgazdasági szövetkezettel kötött szerződést termelésfejlesztési munkára, felhasználva ehhez az intézeti laboratóriumok kutatási eredményeit, lehetőségeit. Az intézet számítástechnikai laboratóriumának korszerű berendezése pedig az alapját teremti meg Bács- Kiskun megye kertészeti termeléstechnológiai adattárának. K. A. Petőfiről képekben Hruz Máriáról írta Petőfi Sándor „István öcséméhez: „S anyánkat, ezt az édes jo anyát, fÖ Pistikém, szeresd, tiszteld, imádd!” A költő édesanyja egyidős volt férjével — és Katona Józseffel. Mindhárman 1791-ben születtek. Hruz Mária augusztus 26-án, a Turóc megyei Nec- pálon jegyeztetett be az anyakönyvbe. Tízen voltak testvérek Édesapja Hruz János, édesanyja Jerabek Zsuzsanna. A rokonság egy része már korábban az Alföldre költözött. Képünk Orlay Petries Soma: Petrovics Istvánná .4 festmény a Nemzeti Galéria tulajdona. Dóm téri tervek Tucatnyi újévi jókívánságot kapott művelődési rovatunk. Legjobban a Szegedről érkezett ízléses nyomtatványnak örültünk. A szabadtéri játékok igazgatósága az 1973. évi műsor kó/.lésévol kedveskedett. Július 20-án Madách: Mózes című drámai költeményével kezdődik az idei program. Ebben az évben emlékezünk Kacsóh Pong- rácz születésének századik, halálának ötvenedik évfordulójára. A János vitéz című daljátékot — aligha tévedünk — nemcsak emiatt tűzték műsorra. A külföldi együttesek közül előbb az Ukrán Állami Táncegyüttes mutatkozik be- augusztus 3-án. Űk kétszer, míg a Belgrádi Opera Társulat négy alkalommal lép a Dóm tér hatalmas színpadára. A jugoszláv főváros kitűnő együttese előbb Borogyin: Igor hercegét, majd augusztus 18-án Bellini Norma című operáját adja elő. Munkásmozgalom Történeti Lexikon A közérdeklődés fejlődését, a látóhatár tágulását sokféle tény bizonyítja, s érzékeltetheti egy — lexikon is. Ebben az .esetben a Párttörténeti Intézetben készült, s a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenít, oemzetköaüeg is figyelmet érdemlő munka. Az Aalito szócikkéi kezdődő, s a Zsu- kov-val befejeződő lexikon több mint száz év munkásmozgalom;- történeti eseményeit, szereplőit, szervezeteit fogija át, bizonyítván egy új igény megfogalmazódását, a politika e legfontosabb tényezőjének lexikális megismertetését. Sem magyar, sem idegen nyelven hasonló célú összeállítás még nem készült, s minden bizonnyal az áttörés buktatókkal is jár, ám maga az a tény, hogy a könyvben 3200 szócikk lelhető, hasznosságát kétségtelenné teszi. Mi volt az Egyesült Államokban 1932-ben lezajlott bonusmenet célja; kik voltak a legális marxisták; miként alakult Molotov pályafutása ;. milyen szerepet lát el az Amszterdamban székelő Nemzetközi Társadalomtörténeti Intézet; ki volt Szvoboda Lajos — ízelítőül kiragadott példák arra, hogy a tudományos igénnyel, de ismeretterjesztő jelleggel összeállított lexikon hatósugara tág. Egyebek mellett igazolja ezt az is, hogy a címszavak több, mint fele a nemzetközi munkásmozgalom eseményeit, szervezeteit, kiemelkedő szereplőit tárgyalja, egyiharmada pedig a hazai munkásmozgalommal foglalkozik. Fontos szerepet vállal a kiadvány a munkásmozgalom jelentős egyéniségeinek megismertetésében, hiszen ezer külföldi, 750 magyar kapott helyet az életutakat tömörítő szó- oikfcek csoportjában, függetlenül munlkáisságuk pozitív vagy negatív előjelétől. S ami szorosan ide tartozik: a szerzők, a szerkesztők a tényközlésre, s nem az értékelésre tették a hangsúlyt, sokkal inkább a frissességre, mint a minősítésre törekedve. Hasznos, hiányt megszüntető munkát vehet kézbe a lexikon forgatója, s a kezelhetőség sem okoz gondot, mert a szerkesztési és formai elvek a más lexikonoknál már megszokott gyakorlatot követték. (M) Az idei megyei téli tárlat — a tavalyihoz és a budapesti Ernst Múzeumban rendezett kiállításhoz viszonyítva is — új vonásokat, figyelemre méltó jegyeket mutat. A grafikai anyag megszaporodása a leginkább örvendetes és szembetűnő. Korábhan néhány rajz és alig egy tucatnyi sokszorosított lap szerepelt, most egy egész terem képviseli a grafi kát A téli tárlaton pályázatra készült munkák is láthatók. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a képzőművészek közép-magyarországi területi szervezete közösen hirdetett pályázatot — az évfordulók kapcsán — Petőfi, Dózsa és Kodály alakjának megjelenítésére, valamint mai életünk ábrázolására. „íjroór Imre III. díjas Petőfi-illusztrációi egy-egy ismert vershez (Szeptember végén, A csárda romjai stb.) készültek. A metszetek gondos megmunkálása, a részletező, de soha nem aprólékos előadásmód, a magyar népművészet kincsestárából táplálkozó motívumkíncs nemcsak a Versek világát : kelti életre, de a kollektív műfajokra — népdalok, népballadák — is emlékeztet. (Ahogyan népdallá vált sok Petőfi-vers is.) Bodor Miklós, a Bács-Kis- kun megyei Petőfi-emtékhelyeket örökítette meg. Egy felületen belül, más-más nézetben mutat épületrészeket, szobabelsőket, tárgyakat — ezzel átfogóbb képet adva róluk. Más lapjain Petőfi Kis kunság képének összetevőit keresi, a költő (és a saját) tájélményeit fogalmazza. A Dózsa-témában pályázók közül Kalmár Sándorné monotípiái a meglepő képzettársítások miatt igen emlékezetesek. A pályázat negyedik tétele (mai életünk ábrázolása) talált a legnagyobb visszhangra a művekben. De kell-e. ehhez ilyen biztatás? Hiszen minden alkotó igyekszik sajátos, egyéni módján — a máról, életünk alakulásáról, más-más arculatáról vallani. Széles skálán, változatosan, különféle felfogásban szólnak a művészek mai életünkről. Ba- loghné Boros Ilona I. díjas munkája (textil-falikép) egy szüretelő jelenetet örökít meg ötletesen, kulturáltan. B. Mikii Ferenc az alföldi táj egyéni meg• Bodor Miklós: A kút, amely tejet adott. Kalmár Sándorné: Dózsa-legenda. jelenítéséért részesült a díj II. fokozatában. Üj képein egyre inkább a színek a főszereplők. A táj változékony arcát, költői hangulatait, kü lönös karakterjegyeit, egy-egy épület vagy utcasor jellegzetességeit rögzítik Bozsó János, Noel ö Gábor festményei, ifj. Éber Sándor pasztelljei, Palkó József metszetmontázsai, Bagi Béla pasztellképei avagy Weintrager Adolf olajképei — szín- és fokozatbeli eltérésekkel. Bozsó János például a fény és árnyék finom játékát követi ecsetjével a „Czoll- ner téri kistemplom” című képén. Weintrager Adolf érett vörösei — ikonsorozatának festői tanulságait is felmutatják —, de az ősz telt színeit, dús hangulatait is megidézik. Diószegi Balázs pedig, szándékosan leegyszerűsítő felfogáshan készített Krúdy Gyula varázsos világát felidéző képet is kiállít. (Fiákeresek.). És sorolhatnánk tovább. Szólhatnánk még részletesebben Bodri Ferenc meghitt csendéletéről. Bényi László őszi tanyájáról, Szappanos István igazán emlékezetes Van Gogh-fejéről, Kiss J. Zoltán eleven színeiről vagy Tóth Menyhért Ko vács című munkájáról. i E beszámolónak azonban nem célja a kiállításon szereplő alkotók, művek teljes fel pásztázó sa, de nem célja a minősítés sem. Ez utóbbi már elvégeztetett a díjmegállapításoknál és a tárlathoz készült katalógus bevezetőjében. E híradást a tájékoztatás és a figyelemfelkeltés igénye szülte. De azért folytassuk a sort. Emlékezetes még Klossy Irén nagyvonalúan rajzolt présgépe, melynek árnyéka egyúttal emberi alakot sejtet. Túri Endre zománcképei közül, szép rajzkultúrájával a mestere, Pór Bertalan emlékét és szellemét idéző emelkedik ki. Egy nagyobb vállalkozásának, készülő nagyméretű zománc triptichonjának szénrajzait is kiállítja, melyeken általános érvénnyel fogalmaz háborúról, békéről. Pálfy Gusztáv munkái egy nagyobb sorozatnak szerves tagiai. Az egyiken a tegnapok holnappá sarjadását, a régiböl-új születését ünnepli. Bemutatott domborművei nemcsak külső megjelenésükben újszerűek, de alkalmasak arra is, hogy a művész gondolati, de érzelmekkel is átitatott tartalmú mondanivalójának korszerű hordozói legyenek. A műfajilag is változatos, a megye képzőművészeti életében újabb évgyűrűt, előrehaladást jelző tárlat 1973. január 14-ig látogatható a kecskeméti Katona József Múzeumban. Sümegi György Palkó József: Tó. wnu-kú Paprikamúzeum Kétszáz éves rendelkezések Újabb idegenforgalmi neveze- w tességekkel gyarapodik a közeljövőben Kalocsa. A városi tanács elhatározta, hogy paprikamúzeumot létesít, ahol bemutatják a „pirosarany” termelésének és feldolgozásának emlékeit. Tervbe vették még, hogy a várost átszelő Vajas patakon felépítik egy paprika-vízimalom mását is. t Mária Terézia korabeli pénzügyi rendelkezéseket közöl a Numizmatikai Közlöny legújabb számában Kőhegyi Mihály, bajai muzeológus. A királynő 1759—1770 között Kecskemétre küldött pénzügyi leiratait a sízolgabíró összegezte, kivonatolta, s néha személyes uta- ításával is megtoldotta a leveleket. Ezeket, az esetleges viták, félremagyarázások elkerülése végett a kiküldés előtt lemásolták és megőrizték a kecskeméti levéltárban — szerencsére mind a mai napig. A XVIII. századi magyar történelem forrásait kutató Kőhegyi Mihály így jutott az értékes pénz- történeti adatokhoz.
