Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-04 / 2. szám
« • PETŐFI NÉPE e 1973. január 1. A megszelídített homok a jólét forrása lett Jelen és jövő a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban rövidesen földművesszövatkezetbe .tömörülve művelték. Később állami kezelésibe- került a terület. Többszöri átszervezés után 1966- ban megalakult a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság, amely a régi telsp hagyományait megőrizve igyekszik öregbíteni az itteni borok hírnevét. A gazdaság létrejötte óta sokat fejlődött és ma egy korszerű kertészeti termeléssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem. Területéről, amely több mint 3800 hektár, 1100 a szőlő és a gyümölcs. A régi ültetvényeket felújították. Korszerű szőlőskeirtéket létesítettek. Megszűnt a régi, úgynevezett kétszintes művelés, amikor a szőlősorok között gyümölcsfák is voltak. Nagyüzemi gyümölcsösök létesültek. A legkorszerűbb agrotechnikai eljárásokat alkalmazzák, a keresletnek megfelelő fajtákat termelik, a modem palackozó gépsorral a borolk értékét lényegesen növelték. Alakulása után a kedvezőtlen közgazdasági körülmények ellen- súlyozására állami támogatásban részesült. 1969-ben már nyereséggel zárják az évet és ettől kezdve a fejlődés ütemes. A gazdaság a harmadik ötéves terv időszakára kitűzött célt elérte. Stabilizálódott a termelés és megvalósították a járulékos beruházásokat is. Az előző ötéves terv során kedvezőtlenül alakult táp- an yagp a zdálikodásit helyrehozták. A kertészeti növények átlagterméseinél 60 százalékos emelkedést értek el a tervidőszak alatt. Az általános gazdálkodás helyett speciálisan kertészeti üzemmé alakították. A szántóföldi növénytermesztés csupán árunörvényéket ad. Állattartás nincs. A rendelkezésre álló anyagi bázis ugyanis csak a kertészeti ágazatok beruházásait tette lehetővé. A termelési érték csaknem 40 százalékot emelkedett öt esztendő alatt. Érdemes szólni a nagyarányú műszaki fejlesztésről. A szőlő- és bortermesztés segítésére az eredeti tárolóteret háromszorosára növelték. Egyidejűleg megépült egy, a szüreti idényben 40 ezer mázsa szőlőt feldolgozó üzemrész és az évi 20 ezer hektoliter.palackozására képes modern gépsor is. Évente ötmillió palackot töltenek meg a zamatos borokkal, melynek mintegy fele exportra kerül. A gyümölcstermesztést segíti a 200 vagonos válogató és az ugyanekkora hűtőtároló. A gazdaság keresi a kapcsolatot a környező üzemeikkel. Az idén bét termelőszövetkezettel és két társüzemmel kötött együttműködési megállapodást a szőlő termelésére, a szüretre, a bor tárolására és palackozására. A nyárlőrinci üzemegységben négy darab ötezer hektoliteres, úgynevezett .szénacélból készült, műanyaggal bélelt bértárolót építettek közösen, a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezettel. A beruházás 4,4 millió forintba került. A megállapodás szerint egyenlően osztották el a bekerülési költségeket és a tárolók is fele-fele arányban kerültek a gazdaságok tulajdonába. A partnerekkel együttműködve, összesen 72 ezer hektoliter bort tárod, kezeís palackoz a gazdaság ebben az esztendőben. A kooperáló mezőgazdasági nagyüzemek az értékesítési nyereségből is részesednek. A kertészeti ágazatok adják a legtöbb jövedelmet. A gyümölcsök közül legnagyobb tétel az alma. Az idén -180 mázsa termeit hektáronként, amelynek nagyobb részét exportálták. Ebben az évben a nagyüzemi zöldségtermesztésben is történt előrelépés. Százhúsz hektáron ültettek paradicsomot, melynek termését nagyrészt géppel .takarították be. Jövőre több mint kétszeresére növelik a termőterületet. A következő esztendőikben tovább. bővítik az együttműködést a környező gazdaságokkal. Januártól külön kertészmérnök foglalkozik a termelési, feldolgozási és ér- tékesítési kapcsolatok összehangolásával. Ez a társgazdaságoknak is hasz. nos lesz, hiszen könnyebbé válik áruik értékesítése. A szikrai borok ugyanis továbbra is megtartották világhírnevüket. A gazdaság megalakulása óta eredményesen szerepel a helyi és az országos. kiállításokon. Nemcsak boraival, hanem gyümölcsével és faiskolai anyagával is. Számos országos és nemzetközi kiállításon ka- oott «rmvérmet az itt termett bor. Üiabban a Cirfandli borával a kiváló áru minősítést is el- n verte. A gazdaságnak fontos része a bonbá&i faiskola. A régi szikrai szőlőteleDen már 1892-ben létesült egy 9 holdas gyümölcsfaiskola, amelyet a jelenlegi elődjének tekinthetünk. Mostani formájában 1955-ben még a Helvéciái Állami Gazdaság létesítette és 1966-ban került a Kecskemét-szikrai Állami Gazdasághoz. Az utóbbi időben jelentősen fejlődött, bővült. Célja, hogy az ország különböző részeiben történő nagyabb gyümölcstelepítéseket jó minőségű megbízható oltványokkal segítse, de a házikertak ellátásában is nagy szerepe van. Kiváló oltványait az egész országban vásárolják, de exportra is kerülnek, elsősorban a környező szocialista országokba, főként a Szovjetunióba. Továbbra is cél a belföldi kereslet kielégítése mellett az értékes új fajták elszaporítása és forgalmazása. A biológiailag értékesebb szaporító anyagok termesztése, és vírusmentesítése céljából a következő években egy hajtatóházat, ratotärt és csomagolót építenek. A jelenlegi 100 hektárnyi területet a fejlesztés során tovább növelik. A tervekről szólva figyelemre méltó elgondolásokról számolhatunk be. Egyik fontos cél a gépesítés továbhi növelése. Jövőre a szüretben szőlőkombájn segíti majd és a 250 hektárnyi paradicsom vetésről szintén géppel takarítják be a termés nagyabb részét. Növekedik az öntözött terület. Nagyobb lépés lesz, hogyha megépül a Tisza II. vízlépcső beruházási programjában szereplő újbögi öntözőfürt, amelynek segítségével a csapadékkal mesterségesen ellátott terület ötszörösére emelkedik. 1970-tre kialakult a gazdaság szőlőtermesztő területe, amelyet a 15 éves tervidőszak alatt jelentősen nem kívánnak bővíteni. Az előirányzott telepítés megvalósítása során, amely lényegében régi ültetvények felújításából áll majd, figyelembe veszik az öntözési lehetőségeket. Kialakult a borászati üzem is, amely nagyrészt biztosítja a fel- dolgozási és tárolási szükségletet. A borászaton belül csak a palackozás bővítésére gondolnak. Többek között van olyan elképzelés is, hogy szőlő- és gyümölcslevet töltenek üvegekbe. • A borkombinát. Oldalt az 5000 hektoliteres tartályok. Érdehaes szólni a gyümölcstermesztésről is. Ebben az évben megindul a rekonstrukció a csonthéjasok telepítésével. Az őszibarack-ültetvény némileg csökken, helyette kajszi és meggy kerül. A gyümölcstelepítéseket a korszerű elvieknek megfelelően már a csonthéjasoknál is sövény típusú műveléssel végzik. A nagyobb hozamok érdekében a legértékesebb fajtákat, új hibrideket telepítenek. A betakarítás jobb megszervezése érdekében hullásgótló vegyszer alkalmazását vezetik be, valamint a szedés technikai berendezését bővítik, fejlesztik. Általánossá teszik az állványos sz.edést és korszerűbb edényekkel látják el a munkásokat. A gyümölcstermesztéssel függ össze a hűtőház bővítése. A jelenlegi 200 vagonos tároló nem elegendő ha tovább növekednek a t érmésé r sdmén yek. A jelenlegi osztályozó, csomagoló technológiát tovább javítják, ennek érdekében korszerű gépeket szereznek be. Az elképzelések szerint a gazdaság 1970-hez viszonyítva 1985- ig mintegy 70 százalékkal '>nell az előállított termelési értéket, azonos megművelt területet véve alapul. Ez reális elképzelés, arányban van a lehetőségekkel és figyelembe veszi az összes feltételeket. Kezdetben a gyümölcsös ágazat növekedése a gyorsabb, a többieké pedig egyenletesen emelkedik. Mindezek eredményeképpen az egy személyre jutó termelési érték csaknem 60 százalékkal emelkedik, amely évenként 3—4 százalékos növekedésnek felel meg. A tervek megvalósításának egyik feltétele a jó munkahelyi közérzet, vagyis az, hogy az itt dolgozók jól érezzék magukat, szívesen, lelkesedéssel vegyenek részt a nagyszabású elképzelések megvalósításában. A gazdaság dolgozói munkabérükön felül számos juttatásban részesülnek. Ilyenek az étkeztetés költségeihez való hozzájárulás, a családi pótlék, 'szülési szabadság, táppénz és a különböző segélyek is. Az utóbbi években óvodai bővítésre 200 ezer, tanulmányi ösztöndíjra 40 ezer, a külön segélyekre 25 ezer, az illetményföldekre 680 ezer forintot fizetett ki a gazdaság. Mindezeken túlmenően sokat segít a dolgozóknak lakáshelyzetük javításéban. Jelenleg kereken 180 szolgálati lakás van a tulajdonéban. Ezzel együtt a kislakásépítési akció keretében hozzájárulást biztosít új otthonok létesítéséhez. 1967—68-ban 17 család, összesen 340 ezer, 1969—71-ben húsz dolgozó, összesen 800 ezer forintot kapott, mint vissza nem térítendő hozzájárulást családi ház építéséhez. Három év alatt Kecskeméten 6, Nyárlőrdncen 2, Szikrában és Borbáson 1—1, három- illetve négyszobás lakás épült. Ebből is látszik, hogy a gazdaság milyen nagy .anyagi áldozatokat hoz a dolgozók életszínvonalának emeléséért. Ezzel is az a célja, hogy megszeressék munkahelyüket. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság Kecskemét városától keletre, a Tiszáig terjedő Homokhátságon gazdálkodik. Fő tevékenységét képező szőlő- és gyümölcstermesztésnek történelmi hagyományai vannak. Ezeket ápolja korszerű technológiával a mezőgazdasági nagyüzem kiváló szakembergárdája. Kecskemét határában a vad homok, az ember munkája és szorgalma által megfékezve, megszelídítve a jólét forrása lett. Termékei a világ minden tájára eljutnak. Tem tudjuk, hol a fejlődés felső határa, de a termelési technika előrehaladása megállíthatatlan folyamat. A gazdaság arra törekszik, hogy a következő esztendőkben még györsabb ütemben vezesse be a korszerű termelési eljá- járásokat. (x) A szikrai bor világhírű! Az első szőlőt, a futóhomok megszelídítésére 1890-ben telepítették a kecskeméti határban, Szikrában. Ugyanebben az évben a város vezetői határozatot hoztak arra, hogy elő kell mozdítani a telepítéséket és törekedni szükséges arra, hogy csak kiváló szőlőfajták kerüljenek elültetésre. Egy esztendővel később ki mondják, hogy Szikrában városi szól ótelepet létesítenék. Ezzel — az akkoriban nagy horderejű intézkedéssel — megkezdődött a rövidesen országos hírnévre szert tett szőlőskert létrehozása. Megépül a szikrai pince is. Fokozatosan telepítenek, 1941-re, a nyilvántartások szerint csaknem 280 hektár azőlőskert van Szikrában. Ennek nagyobb része az 1945-ös földosztáskor még fiatal szőlő, vagy kiöregedő ültetvény. A szikrai homok kiváló borokat termett. Hírnevét bizonyítja, hogy a városi szőlőtelep termésének egyrészét mustként, nyilvános árverésen adták eL Erről a nagy érdeklődésre számottartó eseményről az újságokból már jóval előbb értesült a nagyiközönség. A tőkék tüzes levének kiváló minőségét az is bizonyítja, nogy számos kiállításon kiválóan szerepeltek. A szikrai borok megkapták a Millenniumi nagyérmet, az 1899. évi szegedi és az 1921. évi kecskeméti országos kiállításon aranyérmet és díszoklevelet nyertek. Ez a rövid bevezető csak utalásokat tartalmaz e vidék szőlő- és borkultúrájának történetére. A felszabadulás után szétosztották a telepet a nincstelenek között, akik • A palackozó üzemben korsze.ru gépsor tölti üvegekbe a tőkék levél. • Jól bevált a paradicsomkombájn. Sok ember válláról veszi le a nehéz munkát. • A kétszáz vagonos hűtőházban finom almaillat tölti be a levegőt. A híres szikrai pince. Kiss Kornél pincevezető állandóan ellenőrzi a borok minőségét. ' - :
