Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

1973. január 18. • PETŐFI NÉPE • 5 Petőfi nyomában — Pest környékén Otthon helyett, központ Pest megyében, közel a Du­nához áll az a kis ház, amelyre, joggal büszkék a dömsödiek: itt lakott, pihent, tanulta a francia forradalmak történetét Petőfi Sándor. A Duna menti nagyköz­ségben nemrég leleplezték a köl­tő mellszobrát — Marton László szobrászművész alkotását, koszo- lúkat helyeztek el a nevezetes emlékhelyen: a költő szüleinek dömsödi házán, Petőfi fáján. Az ünnepi esten Fábián Zoltán, Jó­zsef Attila-díjas író, a Pest me­gyei emlékbizottság elnöke elis­merően szólt a nagyközség ha­gyománytiszteletéről: 1899-ben emléktáblával jelölték meg Petőfi szüleinek dömsödi házát, 19.36- ban a költő kedvelt tölgyfájánál — amely a Kis-Duna partját szépíti ma is ~ elhelyezték Lux Endre Petőfit ábrázoló dombor­művét, 19ü0-bari megnyitották a isnouot Sown: ajtó ivó) Januar közepén járunk, ilyen­kor már az új esztendő felada­tai foglalkoztatják az embere­ket. A művelődési intézmények — furcsamód — mégis ilyenkor tudják meg, hogy tulajdonkép­pen miként is dolgoztak tavaly. Most készülnek a statisztikai kimutatások. Gondosan tanul­mányozzák ezeket a népműve­lők, mert a tanulságokat hasz­nosítani szeretnék. A Bács-Kis- kun megyei. Moziüzemi Válla­lat vezetői is most összegezték a tapasztalatokat. Akucs László igazgató és munkatársai indo­kolt elégedettséggel tekinthet­nek vissza az elmúlt évre. — Egy álló évtizedig egyre csak csökkent a megyében a mozilátogatók száma. Tavaly óta megállni látszik a folyamat, sőt bizonyos nézőszám-emelkedés tapasztalható, száztízezerrel több jegy kelt el, mint 1971-ben. A növekedés csaknem 3 százalé­kos. Külön öröm — folytatta a tájékoztatást Akucs László . —, hogy a korábbinál nagyobb a magyar és a szovjet filmek iránt az érdeklődés. A mozik átlagos helykihasználása 38 százalékos, ami valamivel jobb a vidéki át­lagnál és mindenképpen kedve­zőbb a tavalyi állapotnál. A vállalat tevékenységének méreteit néhány adattal talán si­kerül érzékeítetnünk. 1972-ben 206 vetítési helyen 35 202 előa­dást tartottak, vagyis naponta A közelmúltban tárgyalta a kis­kunhalasi járási pártbizottság az állami oktatás helyzetét. Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy az ezzel kapcsolatos pártbizottsági határozat végrehajtását vala­mennyi területen politikai mun­kával segítsék. A pártalapszervezetek közül máris jó néhányan tervet dolgoz­tak ki, melyek közül egyik-másik már a megvalósulás útján halad. Balotaszálláson például művelő­déspolitikai bizottság alakult a községi pártcsúcsvezetőség mel­lett, amely rövid- és hosszútávú fejlesztési tervet dolgozott ki. A munkabizottság tagjai a község gazdasági szerveinek párttitkárai, a tömeg- és társadalmi szervek képviselői. Rövidtávú munka­programjukban első helyen a fel­nőttoktatás továbbfejlesztése sze­repelt. Eddig negyvennyolcán je­lentkeztek az általános iskola V—VIII. osztályának elvégzésére. Petőíi-emlékmúzeumot, most pe­dig a helybeli tsz-ek és az ál­lami gazdaság összefogásával szobrot emeltek a költő és a község nagyobb dicsőségére. * A ráckevei járásban vetély- társa is akadt a dömsödieknek. Szigetszentmiklóson megtalálták az egykori kántortanító, Kardos István naplóját. A háromkötetes feljegyzésből kiderült, hogy írója személyesen ismerte, sőt jó ba­rátjának vallhatta Petőfi Sán­dort. Kardos István 1844 tava­szán Szalkszentmártonba került tanítónak és ott találkozott elő­ször Petőfivel. Igen szemlélete­sen írja le, hogy amikor a hely­beli tanítók a vadasi-pusztán összejövetelt tartottak a dunave- cseiekkel, azok hozták maguk­kal a már hírneves költőt, és jót mulattak, ettek, ittak, dalo- r lásztak, muzsikáltattak maguk­átlagosan kilencvenhatot. Ez azt jelenti, hogy — csaknem tizen­egyezer ember ült be napon­ként a moziba. A kommersz filmek iránt még mindig nagy az érdeklődés. A Mackenna aranyát 54 ezren nézték meg. Az eszmeileg, mű­vészileg értékes alkotások nö­vekvő népszerűségét is bizonyít­ják azonban a számadatok. A Jelenidő-re 33 ezer ember, a Harminckét- nevem volt című filmre 26 ezer érdeklődő váltott jegyet. (Ez utóbbi az év máso­dik felében került forgalomba.) Az eredményeket Akucs Lász­ló elsősorban a szocialista bri­gádok tevékenységének tulajdo­nítja. A műszakiakat külön is dicséri az igazgató: az elmúlt évben egyetlen előadás sem ma­radt el géphiba vagy más, mű­szaki zavarok miatt. Száz mozi­ban javították a hangminőséget, növelték a fényerőt és korszerű, új teremben nézfTetik a filme­ket Kiskőrösön, Bácsborsodon, öregcsertőn és Jakabszálláson. A robotgépész kikísérletezése országos föltűnést keltett — már ötven darabot rendeltek belőle — és egyes szakemberek sze­rint szinte forradalmasíthatja a vetítési technikát. Beváltak a művészmozik. A megye öt városában és hét nagy­községében 83 előadást tartot­tak és ezekre összesen 32 ezer Dicséretes a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság és a helyi Kossuth Termelőszövetkezet vezetőinek anyagi és erkölcsi támogatása. Az állami gazdaság az iskolába járó felnőttek be- és hazaszállítását' vállalta, sőt az iskolai foglalko­zással töltött munkaidőt is fizeti. Mindkét gazdaság a fenntartás költségeihez is hozzájárul. A rövidtávú tervben szerepel az iskolai napköziotthon építése is ebben az évben. A 75 személyes intézmény kivitelezési költségé­hez 300 ezer forintot a helyi ta­nács, 150 ezer forintot az állami gazdaság és 80 ezret a Kossuth Termelőszövetkezet ad. Az alsó- balolai üressé vált tanyai iskola megvásárlásával az Aranyhomok Tsz és a tsz-közi vállalkozás 120 ezer forinttal növeli a kivitele­zéshez szükséges hozzájárulást. Mindemellett jelentős társadalmi munka-felajánlást tett a lakosság. Két nevelői lakás felépítésével, a nak. Szalkszentmártonban ren­dezte sajtó alá addig írt verseit a költő és Kardos Istvánnal íratta le azokat. „Jutalmul a nyomtatványból egy példányt adott nekem.” A kíváncsi természetű kántor- tanítót Pestre is felviszik az 1848-as események. Erről és ta­lálkozásáról Petőfivel így írt: „Március 15-e után való vasár­nap találkoztam vele utoljára. Akkor, amikor a megyeházánál tartott polgárgyűlésen Jókai, Perezel, Vasvári és mások tár­saságában szónokolt.” A napló Petőfire vonatkozó sorait jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeumban tanulmányozzák. Kardos Istvánról 1968-ban utcát neveztek el Szigetszentmiklóson. (V. Zs.) jegy kelt el. (Van tehát igény a művészfilmekre csak a tála­lás formáit, új és új módszereit kell fáradhatatlanul keresni.) — Az eredmények köteleznek — hangsúlyozza Akucs László — és mi szeretnénk legalább az 1972-es látogatottsági színvona­lat megtartani. Talán-talán a négymilliós nézőszámot sikerül túlhaladni. Tovább javítjuk a film és közönség kapcsolatát, megvizsgáljuk az egyes társa­dalmi rétegek igényeit. Külön­böző, új szervezési formákkal (művészmozi, filmklub, iskola­mozi stb.) és a rétegekhez iga­zodó propagandával növeljük az érdeklődést. Üjabb községekben indítunk művészfilm-sorozato- kat. A megye valamennyi kö­zépiskolájában és szakmunkás- képző intézetében filmklub ala­kítását javasoljuk, segítjük. A megyében dinamikusan fejlődő munkásosztály körében javítjuk tevékenységünket. Korszéíűsítjük a kalocsai, az izsáki mozit, elkészül a tompái művelődési ház, hol a vállalat kitűnő vetítési feltételeket te­remtett. Megkezdődik a bajai Uránia teljes felújítása. Az elő­adások a munkálatok alatt sem szünetelnek. Az eredmények valóban lelke- sítőek, a tervek biztatóak. A mozi úgy tűnik sikerrel állja a versenyt. H. N. a munka személyi feltételek biztosításához is hozzájárulnak. A távlati program elsősorban a tanulók egésznapos iskolájának kialakítását irányozza elő. Ennek előfeltétele a rövidtávú program­ban szereplő napközi felépítése. Az egésznapos iskola kialakítása elősegíti a cigánygyerekek kultu­ráltabb környezetben való neve­lését. A járási pártbizottságnak az állami oktatásról hozott intézke­dési tervét azzál is segítik, hogy szorgalmazzák az ösztöndíjrend­szer kialakítását, mellyel a szak­emberek létszámát helyből kí­vánják megoldani. Fejlesztik a sportéletet. A kiskunhalasi járási pártbi­zottság közelmúltban kiadott in­tézkedési terve általános egyet­értéssel találkozott, melyet a gyors reagálás, a kommunisták és pártonkívüliek aktív munkája is igazol. Tóth Ferenc Félegyházán a művelődésnek nem otthona, hanem központja van. A valóságos helyzet sajnos, megfelel az elnevezésbeli különb­ségnek. Ha betéved az ember a rideg emeleti épületrészbe — fel­botorkálva a reménytelenül sivár kapualjon és lépcsősoron,- az ott­hon fogalmához nem sok képzetet képes társítani. A központjelleg viszont a félegyházi átlagpolgár számára nem sokat mond, legfel­jebb tudomásul veszi, hogy ilyen is létezik, s vagy megelégszik a mostoha körülményekkel, vagy sarkon fordul és barátságosabb hely után néz. Holott a pillanatnyi helyzet a korábbihoz képest javulást mu­tat: kimeszelték a lépcsőházat, a folyosót, s részint a helyiségeket is. Négy teremben parkettával cserélték ki a szegényes papírle- mezpadlót. De a hátsó helyisé­gek is kövezésre, illetve parket­tázásra szorulnának. S még az olyan áldatlan állapotok is meg­szüntetésre várnak, mint a folyo­só beázása, valamint a füst át- szivárgása az éttermi konyhából. Munkások és fiatalok Megjavult tárgyi feltételekről tehát csak igen korlátozott mér­tékben beszélhetünk. S ennek tu­datában váltok szót Bodor Mik­lóssal, a művelődési központ ve­zetőjével is. — Most, a téli időszakban is a munkásklub a legstabilabb fórum — mondja. — És már két év óta ... Egyrészt azért, mert rend­szeres: hetente ötször van össze­jövetel. Másrészt azért, mert nemcsak munkások, hanem értel­miségiek, közalkalmazottak, nyug­díjasok találják meg itt a helyü­ket. Ez a vegyes összetétel, mi­vel útját állja a kasztosodásnak, előnyös. A légkör oldott, barátsá­Kukorica Jancsi „világgá megy „ 0 Huska és Jancsi — a Bábszín­ház régebbi előadásában. Toliseprőből varázsolt gonosz banya, igazi, emberjátszotta, te­hát a bábszínpadon mesebeli mé­retű óriás, mézeskalács huszá­rok: az Állami Bábszínház — a gyerekek nagy-nagy örömére — újból műsorára tűzte Petőfi Sán­dor elbeszélő költeményét, a Já­nos vitézt. De nemcsak a fővá­rosi gyerekek gyönyörködhetnek majd a bábszínházba, egyenesen a népmesék tündérbirodalmából meghívott bojtárfiúban — ezzel a műsorral bejárták az egész or­szágot. így aztán Kukorica Jan­csi sikert arat Tolnában, Bara­nyában, Vasban, Zalában, Bács- Kiskun megyében is. Mielőtt azonban „világgá men­tek” volna bábok és bábosok, pesti premiert is tartottak, múlt szombaton egy kultúrházban. Ezen az előadáson már a vár­ható sikert is lemérhették az al­kotók: Urban Gyula rendező, Koós Iván a bábok, és díszletek tervezője, András Béla zeneszer­ző, — és természetesen az a hat művész, akik láthatatlanul is el- válhatatlan kísérői az ötletes, aranyos mesebáboknak. Az ő ér­demük, hogy valósággal életre- keltek a szereplők. Ügy hancú- roztak, ugattak, bégettek, életre- halálra megvívtak, daloltak és verset mondtak, hogy csak úgy zengett, mesélt a parányi szín­pad. Az aranyhajú Iluskát és János vitéz harcias pulikutyáját Halmy Izolda, a gonosz boszorkányt és a szépséges francia királylányt Sándor Agnes, a fondorlatos zsi- ványokat Bánky Róbert és Bog­nár Péter, a félelmetes óriást Csepely Péter mókázta, játszot­ta, János vitéz „hangjának” és „vezérlőjének” Hetey Lászlónak még egy nagy örömben is volt része a premieren: a két felvo­nás közti szünetben tudta meg, hogy kislánya született. Ezek után már felesleges volt meg­kérdezni, hogy a bábművészek szeretik-e a gyerekeket? Nagyon szeretik. Ez látszott az előadásból is. A Bábszínháznak egyébként ez a második, de tel­jesen új külsőben színpadra ál­lított János vitéz előadása. Ezért is, meg a „tájolásért” is dicséret, elismerés illeti az együttest. V. Zs. gos, s noha a program nagyrészt kötetlen, időnként a tagok kí­vánságára közérdekű témákról folytatunk beszélgetést egy-egy szakértővel. Vitát rendeztek például Fél­egyháza város fejlesztésének problémáiról, a közeljövőben vi­szont a vallás kérdéseiről folytat­nak eszmecserét. Sőt erre az év­re már közös kirándulásokat is terveznek. Ehhez képest újkeletűnek szá­mít az elmúlt év októberében életrehívott ifjúsági klub. Itt a körülmények hátránya már kife­jezetten érezhető. Főként azért, mert hetente csak egy alkalom nyílik összejövetelre. Ez is csak annak árán, hogy a munkásklub tagjai — bár nem minden zokszó nélkül — hajlandóak voltak le­mondani a szombat esti összejö­vetelükről. Hiányzó értelmiségiek A mintegy hatvantagú ifjúsági klub ifjúmunkásokból, középis­kolásokból és ipari tanulókból verbuválódott. A klubtagsághoz a KISZ-alapszervezet ajánlása szükséges. A tagok kérdőíven köz­ük a vezetőséggel, hogy milyen klubtevékenységbe szeretnének aktívan bekapcsolódni. A kezdeti próbálkozás eredmé­nyei még bizonytalanok, nehezen körvonalazhatók. Még nem látni, hogy ez a klub valóban a város ifjúságának szellemi fórumává válik-e. Mert az értelmiségi fórum sincs jelen a város közművelődési tér­képén. Ismerve a taszító tárgyi körülményeket, a közöny, az ér­dektelenség vádját nem tarthat­juk egészen megalapozottnak. A pedagógusok az ifjúsági hang­versenyeket gyakorta és szívesen látogatják, más alkalom viszont A múmiák elemzéséből meg le­het állapítani a nagy népvándor­lások útvonalát. Ezt az elméletet hangoztatja a texasi egyetem or­vosa, Peter Statsmy. Az antropo­lógusok annak bizonyítására, hogy Amerikát Egyiptomból át­vándorolt lakók népesítették be, papíruszcsónakokon és más egyéb olyan járműveken keltek át az óceánon, amelyekkel hajdanán az egyiptomiak közlekedtek. Manapság az antropológusok más módszerrel dolgoznak: a mú­miák beható vizsgálatából kíván­nak fényt deríteni a történelem előtti népvándorlásokra. Vizsgá­lataik során az antigének elem­zéséhez folyamodnak. Az antigé­nek hatására ugyanis a szerve­zetben védőelemek, úgynevezett antitestek alakulnak ki. Ezeknek a védő antitesteknek igen nagy a jelentőségük, mert segítségükkel távolítható el a nem is nagyon nyílik a szellemi érdeklődés rendszeres kielégítésé­re. A Déryné Színház előadásait is inkább csak a környékbeli fal­vak, iskolák tanulócsoportjai, s az azokat kísérő pedagógusok láto­gatják. A művelődési központ igazga­tójának elképzelései, a jelen kö­rülmények között, kissé illuzóri­kusnak tűnnek. — A mostani bálteremben ka­maraszínházat lehetne berendez­ni. Állandó műsorprogrammal; egyfelvonásosokkal, hangverse­nyekkel, előadói estekkel. Elférne kétszáznyolcvan rögzített szék. Dehát erre a városnak is áldozni kellene ... Akkor tudnánk olyan pezsgő, eleven szellemi fórumot nyújtani, amelynek vonzáskörébe egy kissé még Kecskemét is bele­tartozna ... A reális távlat Az ábrándok helyett a valóság: a repedéseken átszivárgó füst. Bár­milyen lényeges előrelépéshez gyökeres belső átalakításra volna szükség. Ahhoz például, hogy fű­teni lehessen a folyosót, a szállo­dával való áldatlan „társbérlet­nek” kellene véget vetni. A lenti bejáratot is a mostani borozó he­lyén volna célszerű kialakítani., világító portállal, s más módon vonzóbbá tenni. Egy ilyen méretű átrendezés­hez szükséges összeget már hat­jegyű számmal sem lehetne kife­jezni. Alighanem milliókra volna szükség. Ezért a reális távlatok hori­zontján egy új művelődési otthon körvonalai bontakoznak ki. Már 1976-tól' elkezdődhetnek a mun­kálatok. És addig? A körülmé­nyeket kell elviselhetőbbé tenni, ha már nem lehet javítani rajtuk. Hatvani Dániel szervezetből mindennemű idegen szövet, ezenkívül elősegítik a vér proteintermelését —, de nem tud­juk, hogyan működnek. Az első antigén felfedéze óta eltelt 7 év alatt a tudósok 30 különböző tí­pusú antigént különböztettek meg egymástól. Ezekből általában az ember szervezetében négy faj­ta található meg. Az antropológusok statisztikai felmérést készítettek arról, hogy a 30 antigén milyen gyakoriság­gal jelentkezik a különféle né­peknél. A vizsgálatok kimutatták, hogy a különböző népekhez tar­tozó egyedek szervezetében más és más antigén található. Amikor összehasonlították az amerikai indiánok antigénjeit az egyipto­miak antigénjeivel, kétséget ki­záróan kimutathatták, hogy a két nép ugyanahhoz a néptörzshöz tartozik. Magyar divatbemutató a Kanári-szigeteken, Kuwaitban és Irakban • A IIUNGAROTEX a sajtó képviselői részére bemutatja a/í a 70 modellből álló divatkollckciót, amelyeket hamarosan a Kanári­szigeteken, Kuwaitban és Irakban láthatnak az érdeklődők. A ké­pen: Fehér anyagból készített, melegebb napokra ajánlott nappali ruhák. (MTI foto: Bara István felvétele — KS) • Gólyák kelepeinek a szülői ház kéményén. 0 A híres tölgyfa, amely alatt a költő oly sokszor és szívesen megpihent. (Foto: Bakó István) 55 Menjünk hát a moziba, be 55 Ha jó a terv, gyorsabb ■ Megelőzték Kolumbuszt?:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents