Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
1.972. december 9., nombat I oldal A közélet hírei Nyers Rezső fogadta a guinea! párt- és kormányküldöttséget Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta a Barry al Pha Qumar kereskedelmi miniszternek, a Guineái Demokrata Párt Politikai Bizottság tagjának vezetésével hazánkban tartózkodó guineai párt- és kormányküldöttséget. A szívélyes, baráti légkörben tartott eszmecserén áttekintették a feleket kölcsönösen érdeklő kérdéseket, közöttük a Magyar Népköztársaság és a Guineai Köztársaság együttműködésének helyzetét, és az MSZMP, valamint a Guineai Demokrata Párt kétoldalú kapcsolatait. A megbeszélésen részt vett Bíró József, az MSZMP KB tagja, külkereskedelmi miniszter Heves megyei tanácsi bizottság látogatása Megyénkbe látogatott tegnap a Heves megyei Tanács Ügyrendi Bizottsága dr. Szalmúsi Lajos, a bizbttság elnökhelyettesének vezetésével. A tapasztalatcsere jellegű látogatás alkalmával dr. Posvúncz László, a Bács-Kiskun megyei Tanács Ügyrendi Bizottságának elnöke tájékoztatta a vendégeket a testvér bizottság tevékenységéről. Ezt követően sokoldalúan megvitatták eddigi munkásságukat, tapasztalataikat, majd az új megyeházával ismerkedtek meg a vendégek. A délutáni programjuk során Izsákra látogattak, ahol a nagy- ív zsági tanács ügyrendi bízói t sá'gá na k tevékenységéről tájékozódtak. Szovjet küldöttség érkezett Budapestre A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására háromtagú szovjet küldöttség érkezett hazánkba, hogy részt vegyen a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának hazai ünnepségein. A küldöttséget, amelyet J. V. Bromlej, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, az Etnográfiai Intézet igazgatója, a szovjet— magyar történészbizottság elnökhelyettese vezet, a Keleti pályaudvaron Nagy Mária. az MSZBT főtitkára, Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője fogadta. Ülésezik a KISZ Központi Bizottsága Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottsága első ' titkárának elnökletével pénteken megkezdte tanácskozását a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson elsőként meghallgatták dr. Horváth István első titkár tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága novemberi üléséről, a párt 1970. februári ifjúságpolitikai, valamint a KISZ VIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásával kapcsolatos további tennivalókról. A napirend szerint a Központi Bizottság a továbbiakban dr. Gombár Józsefnek, a KISZ KB titkárának tájékoztátója alapján foglalkozik az ifjúsági szövetség nemzetközi tevékenységének időszerű kérdéseivel, a Berlinben megrendezendő X. Világifjúsági Találkozó hazai és nemzetközi előkészületeivel. Ezután a központi bizottság megtárgyalja az ifjúsági szövetség 1973. évi munkatervét. (MTI) Javultak as eredmények a gépesítés nyomán Képviselők között A vasúti teherkocsik késedelmes ki- és berakodása nagymértékben lassította a szállításokat, ezért a Gazdasági Bizottság még 1970- ben határozatot hozott a kocsifordulók meggyorsítására. A határozat nyomán kiadott rendelkezések eredménnyel jártak. Erről tanúskodik dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszternek dr. Romany Pálhoz, a megyei pártbizottság első titkárához írt levele is. A miniszter hangsúlyozza, hogy 1970. első három negyedévét 1972. azonos időszakával összehasonlítva, 33.6 százalékkal csökkent a késetten rakott kocsik mennyisége, még ennél is nagyobb mértékben, 44.6 százalékkal a vagonok állása miatti kocsiálláspénzes órák száma. A kocsifordulók tehát — a fuvaroztató vállalatok és a vasút együttes erőfeszítései nyomán — meggyorsultak, és a szállítási igényeket a MÁV az Ma nyílik a téli tárlat Hetedszer rendezik meg a kecskeméti múzeumban a Bács-Kiskun megyében élő képzőművészek téli tárlatát. Ezeken átlagosan huszonhárom művész hetvennégy művel szerepelt Ami e számokat illeti, elégedettek lehetünk. Jogosan kifogásolhatjuk azonban a kiállítások látogatóinak számát: a megyeszékhelyen a több héten keresztül látható tárlatokat eddig átlagosan ezerkétszázan tekintették meg. Az utóbbi években a Képzőművészeti Alap zsűrijei szigorúbban bírálták a kiállításra beküldött műveket. Ezért van, hogy az idei téli tárlaton kiállító huszonhét művész 104 alkotása — elsősorban festmények és grafikák — egyes előzetes szakvélemények szerint, tartalmi-formai tekintetben egyaránt színvonalasabbak, mint az elmúlt években. Az idén tavasszal a fővárosban megrendezett csoportos kiállításról leírt, s elmondott észrevételek nem maradtak hatás nélkül: a most megnyíló tárlaton lemérhető lesz a tematika és a művészi kivitelezés gazdagodása. A megy ei tanács rendszeres vásárlással, s alkalmi megbízásokkal is igyekszik támogatni a művészek alkotó tevékenységét A központilag biztosított évi negyvenezer forinton kívül időnként jelentős összeget fordítanak új alkotások beszerzésére. S a meghirdetett pályázatokkal (ez évben például a Dózsa-, Petőfi- és Kodály-évforduló- ra) is biztatják, serkentik a művészeket. Az ilyen csoportos, reprezentatív bemutatkozásra évenként szükség van. Legfeljebb'azon kellene elgondolkozni: nem kellene-e ritkítani más jellegű közös tárlatokat, és helyettük több egyéni kiállítást rendezni? Mert igaz ugyan, hogy több művészünk az ország különböző helyein időnként bemutatkozik, ám szükség lenne arra, hogy műveiket a megyében is láthassa a közönség. (Goór Imre, Pálfy Gusztáv és Klossy Irén kiállításai iránti nagy érdeklődés is megerősíti ezt az állítást. S ez csak néhány példa a közelmúltból.) Várakozással tekintünk a ma nyíló téli tárlat ■ elé, és azt szeretnénk, ha a huszonhét művész száznál több műve minden eddiginél nagyobb közönség előtt bizonyítaná: művészeink képesek élményeiken keresztül sajátos eszközeikkel kifejezni változó korunkat. V. M. Megkezdték a szerződéskötést A korábbi években rendszeresen előfordult, hogy a megyei állatforgalmi és húsipari Vállalat a leszerződött és a szabadon felkínált hízott sertéseket az év utolsó hónapjában sem tudta átvenni. Emiatt elég sok panasz érkezett szerkesztőségünkhöz. Bíró Imrétől. a megyei vállalat igazgatójától arról kértünk tá jékoztatást, hogy az idén, év végén hogyan alakul a felvásárlás. — A korábbi években valóban előfordult, hogy minden leszerződött és a szabad piacon felkínált hízott sertést, ' valamint vágó marhát nem tudtunk átvenni. Az idén valamennyi leszerződött jószágot minden késedelem néü kül — ahol nincs korlátozó körülmény — felvásárolunk. Sőt abban a helyzetben vagyunk, h'ogy nagyobb mennyiségű hízott sertést és vágómarhát is át tudnánk venni, mint amit pillanatnyilag a termelőszövetkezetek az egyéni és háztáji gazdaságok felkínálnak. Tavaly rekorderedményt értünk el a hízott sertés felvásárlásában. Ezt a csúcsteljesítményt, — hogy sportnyelven szóljak — az idén túlszárnyaljuk. Ezt bizonyítja egyébként az ed" dig eltelt több mint 11 hónap is. Amíg tavaly január 1-től november harmincig 291 ezer hízót vettünk át, addig az idén ugyancsak november. 30-ig 405 ezret vásároltunk fel. Ebben az évben tehát a hízott sertés átvételek elhúzódása nem zavarja a termelőszövetkezetek zárszámadását. A vágómarha felvásárlásában kisebb mérvű visz- szaesés jelentkezett az idén. Ez év első 11 hónapjában 27 ezer 300-at vettünk át. míg az elmúlt esztendő hasonló időszakában meghaladtuk a 30 ezer 600-at — hangoztatta Bíró Imre. A vállalat igazgatója vé gezetül elmondta, hogy megkezdték az 1973-ra szóló szerződéskötéseket. Már 140 ezer hízósertésre és 7 ezer vágómarhára kötöttek megállapodást. K. S. idén már zökkenőmentesen ki tudta elégíteni. Ebben jelentős szerepe volt azoknak az intézkedéseknek is, amelyeket a devizamérleg javítására, a beruházási egyensúly megteremtésére hoztak és nem utolsó sorban annak, hogy közben korszerűsítették a tehervonta- tást. A múlt évhez viszonyítva az elfuvarozott áru meny- nyisége exportban 121,2, importban 93, tranzitfuvarban 110,4. belföldi fuvarban 95.5 százalék volt az év első kilenc hónapjában. A rakodásgépesítést kedvezően segítette a kocsiállás- pénzből képezett fejlesztési alap. A fuvaroztatók mintegy 900 millió forintos fejlesztést irányoztak elő, amelyhez az eddig beadott pályázatok alapján 360 millió forint támogatást nyújtanak a fejlesztési alapból. A tervezett rako- dáskorszerúsítésnek már körülbelül egyharmada megvalósult, ami ugyancsak előnyösen érezteti hatását a kocsifordulók meggyorsításában. A miniszter végül köszönetét mondott a vagonok gyorsabb ki- és berakásában Bács-Kiskun megyében elért eredményekért és kérte a megyei pártbizottságot, a pártszervezeteket, a vasutasokat, a rakodásban résztvevő vállalatokat és azok dolgozóit, hogy az év hátralevő részében is tegyenek meg minden tőlük telhetőt az áru- és anyag- szállítások zavartalan lebonyolítására. N. O. Olvasóinkat a napokban tájékoztattuk arról, hogy Kiskunhalason tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői. A rövid tudósításból — a műfaj korlátái miatt — nem érződhetett Iá ennek a megbeszélésnek, eszmecserének izgalmas hangulata, a jó értelemben felfogott szenvedélyesség légköre. Pedig olyan ülésen vettünk részt, ahol a felszólalásokat hallgatva újólag tapasztalhattuk, hogy képviselőink,, , mélységesen és összefüggéseiben ismerik választókörzetük lakóinak gondját, óhaját, kívánságait, panaszait. Kiderült ugyanakkor az is, hogy az országgyűlési képviselők nem „zárkóznak be” sajáit körzetük gondjaiba. azokat a megyei és az országos gondokkal együtt látják, értik és magyarázzák. ' Ezt tükrözte Raffai Sarolta felszólalása is, amikor arról beszélt, hogy kevés az óvodai hely, ugyanakkor a falusi művelődési házak nagyrészt kihasználatlanok. Nem lehetne-e — tette fel a kérdést — ezekben az épületekben egy- egy klubszobát napközi otthonná, gyermekmegőrzővé átalakítani? Ugyancsak Raffai Sarolta vetette fel a rádió és televízió műsorainak vételével összefüggő gondót: Kalocsán és a kornyéken a hét öt adásnapjából esetleg kétszer élvezhető a műsor. Erősítő, közvetítő állomást kellene felállítani. Kelemen Sándor őfszinte megelégedéssel nyugtázta, hogy a következő években sokat javul majd megyénk egészségügy! ellátottsága, a kórházi hálózat. De például Kiskőrösön rugalmasabb, ha úgy tetszik önzetlenebb gondolkodással meg lehetne oldani az „óvodai gondot”. Kállai Arpádné azt fejtegette, hogy jövőnk legfontosabb biztosítéka az értelmes és sok oldalú, felvilágosult emberek képzése. Ezt már az óvodákban kell kezdeni. Éppen ezért szerinte mindennél fontosabb az országos gondként jelentkező óvodaügy megoldása. Fáik Miklós, a nemrégiben országosan jelentkező fűtő- és hajtóolaj-ellátás nehézségeinek okairól adott igen alapos és átfogó információt, s ecsetelte a Szánk község közvilágításának javítására tett erőfeszítéseiket. Selyem Zsigmond választókörzetének olyan gondjairól szólt, mint Kunszent- miklós és a környező, már Pest megyéhez tartozó községek földjeinek rendezése, Szabadszállás orvosi ellátottsága. Nagy Ferencné, a Kiskunfélegyházán tanuló esti tagozatos felnőttek elhelyezésének javítását vetette fel, majd egyes építkezések indokolatlan elhúzódását elemezte. Angyal János a települések fejlesztésével, s az ezzel összefüggő pénzbeli hozzájárulásokkal kapcsolatban vetett fel néhány gondolatot, s az általa tapasztalt aránytalanságokat ecsetelte. De többiek — Vincze József, Nagy Csaba, Molnár János képviselők — szintén nem csupán választó- körzeteik problémáját feszegették, amikor a szakmunkásképzés fontosságáról, a közlekedési feltételek javításáról beszéltek. Képviselőink tehát látják, tudják és érzik megyénk helyét, választókörzetük szerepét, gondjait, eredményeit, benne élnek azokban a kérdésekben, amelyeknek megoldását a megye vezetőivel közösen, az országos problémákkal párhuzamosan és azokkal egy időben meg kell oldanunk. Ezzel összefüggésben beszélt a képviselőcsoport ülésén dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, maga is országgyűlési képviselő, arról a kötelezettségről, hogy a választókat, a lakosságot nem szabad illúziókban ringatni, mindig őszintén fel kell tárni a reális lehetőségeket, s az azok alapján elérhető eredményeket. Ilyen légkörben, ilveo gondokkal, felszólalásokká 1, kérdésekkel telítve zajlott le a képviselőcsoport legutóbbi ülése, s Ispánóvits Márton, a csoport vezetője méltán hangsúlyozta elégedettségét. Gál Sándor Több vállalat felkészült a szakmunkások továbbképzésére Tegnap a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának elnöksége ülést tartott, amelyen először jövő évi munkaprogramját és első félévi munkatervét vitatta meg. Ezután tájékoztató hangzott el a városi tanácsok és városi szakmaközi bizottságok közötti megállapodások megkötéséről, majd a munkások szakmai továbbképzéséről szóló SZOT és MÜM- határozat végrehajtásából adódó feladatok megszervezéséről tárgyaltak. Az elnökség megállapította, hogy néhány vállalat — így a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyára, a MEZŐGÉP Vállalat, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyára, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat tiszakécs- kei gyára — már a jogszabály megjelenése előtt is példamutatóan foglalkozott a szakmunkások továbbképzésével. A megyében különösen nagy jelentősége van annak, hogy az említett határozat anyagi lehetőséget is nyújt a munkások általános műveltségének emeléséhez. Bács-Kiskunban ugyanis — az 1970. évi népszámlálás adatai szerint — az aktív keresők 51 százalékának nem volt meg a nyolcadik általános iskolai végzettsége. A szak- és betanított munkásoknál már kedvezőbb a helyzet, 73 százalékuk rendelkezik nyolc általános iskolai bizonyítvánnyal. A Munkaügyi Minisztérium, a szakminisztériumokkal egyetértésben kijelölte azokat a vállalatokat, amelyeknél a szakmunkás továbbképzést megkezdik. Erre 14 szakmát határoztak meg. A megyében kijélölt vállalat a MEZŐGÉP, a Fémmunkás kecskeméti és kiskunhalasi gyára, a Ganz-MÁ- VAG, a Pamutnvomó Inari a Papíripari Vállalat kiskunhalasi, a Férfi Fehérneműgyár bajai, és a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyára. A tapasztalatok szerint eddig csak a MF.'/ŐGÉP- nél és a Fémmunkás Vállalatnál történtek megfelelő előkészületek a szakmunkás továbbképzés megkezdésére. A Ganz-MÁ- VAG és a Habselyem Kötöttárugyár központja eddig nem adott ki erre intézkedést. A Papíripari Vállalat dolgozóinak egy része a vegyiipari szakközépiskola papíripari tagozatán tanul. Több. szakmunkás-továbbképzésre ki nem jelölt vállalat is — mint az Alföldi Cipőgyár, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat — maga kezdeményezi. hogy a későbbiek folyamán bekapcsolódhasson a továbbképzési rendszerbe. Az elnökség úgy határozott, hogy a szakszervezeti bizottságok a vállalatoknál v,'cáriék fi<?ve1emmel a szakmai továbbképzést. A szakszervezeti feladatokra vonatkozóan a közeljövőben SZOT-állásfoglalás jelenik meg. amelvnek alapján az SZMT intézkedési tervet dolgoz ki. N, 9.
