Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
4. oldal 1972. december 9., szombat Villamosenergia - csúcsok ideién kezdve minden településen ott volt a villany. Száz esztendeje a világ energiaszükségletének 70 százalékát még a fa fedezte. Ma a két százalékot sem éri el aránya... Miért utalunk a múltra? Azért, hogy érzékeljük az energiaipar szinte még kamaszkorát éli. Annak minden hibájával és erényével. Egy olyan erőmű, mint például a Gagarin, négy, egyenként 200 megawattos gépegységével, a harmincas évek elején az egész ország igényeit kielégíthette volna. Ma csak egyike az erőművek sorának. Hiszen épül — Leninváros és Polgár között, 860 megawattos kapacitással, első gépegységének 1976-os, végső befejezésének 1978- as határidejével — a Tiszai Hőerőmű, kétszeresére bővül a Dunamenti Hőerőmű. A közelmúltban adták át rendeltetésének a Kelenföldi Erőmű 32 megawattos gázturbinás áramtermelő blokkját, két hasonló elvű, de 100 —100 megawatt teljesítményű berendezés létesül a November 7. Erőműben. Mindez természetesen mil- liárdok fejében. S éppen a nagy kiadások, a fejlesztés — szakszóval élve — eszközieé- nvessége teszi ésszerű, hasznos úttá a nemzetközi egvüttm'őködést. Ami mc?t már erőteljesen kibontakozik. ban, s megtakarítható — a biztonságos üzemhez nélkülözhetetlen — tartalékkapacitások megépítése, igénybevétele. Tavaly 5,1 milliárd kilowattóra energiát importáltunk, két és félszer annyit, ameny- nyit az országban összesen a lakosság fölhasznált. S bár húsz év alatt a termelés a hat és félszeresére növekedett — a létszám ugyanakkor a villamos- energia-iparban még meg sem kétszereződött — s bár ma 25 százalékkal, 986 kalóriával kevesebb fűtőanyag kell egy kilowattóra villamosenergia előállításához, mint 1960-ban. jó tudni, hogy a föntebb említett mozdulatra lehetőségünk, jogunk van. A kölcsönösség alapján is. a barátság okán is. S ahogy a hegymászóknál, itt szintén ez a csúcsok legyőzésének záloga. M. O. „Holnap nem megyünk iskolába” Az üzem minden évben felkeresi az általános iskolákat. A nyolcadikosokat — közülük is elsősorban a lányokat — hívják szakmunkástanulónak. A gyár megkedveltetésére, bemutatására invitálnak meg egy-egy osztályt. Az alsóvárosi iskola úttörőcsapatát az üzem KlSZ-szerve- zete patronálja. A gyárban képzett szakmunkásokat ösztönzik a továbbtanulásra is, mert a más városból jött szakember drága. Lakást kér, feleségét, vagy fériét el kell helyezni — ezek a . minimális járulékos beruházások. A fenti érveket az üzem főmérnökétől hallottam. Egyre több gyárban gondolkodnak hasonlóan. Nem a papírfeldolgozó tehát az egyetlen, amelynek képviselői utánpótlást verbuválnak az iskolákban. Szervezik a gyárlátogatásokat, kiállításokat, amelyeken a náluk elsajátítható szakmákat szemléltetik. A Ganz- MAVAG-nál épp a napokban nyílt ilyen bemutató. — Sok helyre hívnak bennünket, ma három üzemben jártunk: a Ganznál, a Faipari Vállalatnál és a Cipész Szövetkezetnél. — Ezt már Török Jenőné, osztályfőnök mondja el mikor az új csarnok előterében találkozom az alsóvárosi iskolából jött csoporttal. 1973. január /-tő/ Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege 1972-ben havi 312 forint, az özvegyi Járadék összege havi 250 forint. 1973. január 1-től, illetőleg 1973-ban az új szabályok szerint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékosok havi 418 forint, az özvegyi járadékosok pedig havi 315 forint ösz- szegű járadékot kapnak, függetlenül attól, hogy a járadékot 1973 előtt vagy 1973-ban állapították meg. A járadékok összege 1974- től naptári évenként 2—2 százalékkal emelkedik. AZ ÖREGSÉGI ÉS A MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG FELTÉTELEI ÖREGSÉGI, illetőleg munkaképtelenségi járadé kot az a termelőszövetke zeti tag kaphat, aki — legalább 3 év óta megszakítás nélkül tagja a termelőszövetkezetnek, — a 70. (nő a 65.) életévét betöltötte (öregségi járadék), vagy — teljesen munkaképtelen, vagyis I., vagy II. csoportba tartozó rokkant (munkaképtelenségi járadék), — és számottevő jövedelme (nyugellátása, keresete) sem a termelőszövetkezeti tagnak, sem házastársának nincsen. A szakszövetkezeti tag járadékra jogosultságának feltételei szigorúbbak, mert a jogosultság általában öjtévi olyan szakszö- I vetkezeti tagság fennállá- 1 sától függ, amelyre a szakszövetkezeti tag nyugdíjjárulékot fizetett. Kivételesen háromévi szakszövetkezeti tagság és nyugdíjjárulék fizetése alapján öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot kaphat az a szakszövetkezeti tag, aki — 1971. január 1-e előtt összes földiét közös használatba adta és saját használatában a háztáji mértékét meghaladó földje nincs, vagy — legalább 3 nyugdíjévét szerzett. Ez év végéig érvényes szabályok szerint nem kaphat járadékot az, akinek, vagy a vele együttélő há zastársának havi 260 forintot meghaladó jövedelme (keresete, nyugellátása) van. A termelőszövetkezettől kapott juttatásokat ebbe nem lehet beszámítani. AZ ÜJ SZABÁLY szerint több a járadék, és nem kizáró ok a 260 forintot meghaladó jövedelem. Az új szabályok az ismertetett feltételeket — a jövedelemre vonatkozók kivételével — továbbra is változatlanul fenntartották. A jogosultságot kizáró jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azonban lényegesen enyhítik. Ezek szerint a termelőszövetkezeti tag öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra csak akkor nem jogosult, ha — keresete, jövedelme az öregségi járadék összegét — vagyi? 1973-ban a havi 418 forintot — meghaladja, illetőleg — a nyugellátásának (egyéb ellátásának) összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagyis 1973-ban havi 488 forintot. ’ A TERMELŐSZÖVETKEZETI tag vele együttélő házastársának : keresete, jövedelme, illetőleg nyugellátása (egyéb ellátása) az öregségi és a munkaképtelenségi járadékra jogosultságot akkor zárja ki, ha az együttélő házastárs — munkaviszonyból, kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgozói jogviszonyból vagy megbízásból származó munkabére (munkadíja) a havi 1200 forintot. — nyugellátásának (egyéb ellátásának) összege a saját jogú és az özvegyi nyugellátás együttes folyósítási összeghatárát, vagyis 1973-ban a havi 849 forintot meghaladja. Ha a házastársnak havi 1200 forintnál alacsonyabb összegű munkabére (munkadíja) van, és emellett havi 849 forintnál kisebb összegű nyugellátásban (egyéb ellátásban) is ré szesül, a termelőszövetkezeti tagot öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék akkor nem illeti meg, ha házastársának munkabére (munkadíjn) és nyugellátása együtt havi 1700 forintnál több. Nem kaphat a termelőszövetkezeti tag járadékot akkor sem. ha a vele együttélő házastársa keresőfoglalkozást folytat. Keresőfoglalkozásnak számít, ha a házastársnak — kisipari vagy kereskedői iparigazolványa, kisipari működési engedélye, háziipari értesítése, vagy vándoripari engedélye, — hasznot hajtó jogosítványa van. — ügyvédi vagy mérnöki magángyakorlatot folytat. — keresőtevékenységet folytató munkaközösség (ügyvédi, földmérői, oktatói stb. munkaközösség) tagja. NEM SZÁMIT azonban keresőfoglalkozásnak, ha a házastárs kisipari működési engedélye alapján folytat javító-szolgáltató tevékenységet. Nem számít be a jövedelembe — a termelőszövetkezettől járó juttatások, — a háztáji gazdaság jövedelme. — földjáradék, — haszonbérből származó jövedelem, — a tagsági kölcsön után járó kamat és törlesztés összege, — a háztáji föld pénz- beni vagy természetbeni megváltása, — a termelőszövetkezettől kapott szociális juttatások és kedvezmények, — a 66 százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti járadék, — az özvegyi nyugellátás. — a családi pótlék, — a tartásdíj és a tartási szerződés alapján járó ellátások (életjáradék stb.), — az 1938. évi XII. tv. alap j án megállapított (ORÍBI) járadék, — a „Népművészet mestere” cím viselésére jogosultak részére megállapított nyugellátás, — a hadigondozási pénzellátás. — a vakok személyi járadéka. — az átmeneti segély, — a rendszeres szociális járadék (segély), — a központi szociális JÖVEDELEMKENT kell azonban számításba venni a kártérítés címén megítélt járadékot. (Folytatás következik) az anyuka nem zárta le a dilemmát. A két lehetőséget is ő jelölte ki. Patai János az unokatestvére nyomdokain haladva, mészáros lesz. „Sokát lehet maszekolni.” Ez a mondat bizonyára szülői nézőpontot tükröz. Rozs- nyai Sándor hideg-meleg burkoló akart lenni, ám a legközelebbi iskola, ahol ilyet tanulhat Szekszárdon van — az édesanyának túl messze. A fiú a fával szeret bíbelődni, sorolja a maga barkácsolta tárgyakat: galambdúcot, virágka rót. Mégis gépkocsivezetőnek jelentkezik — a példakép ezúttal a szomszéd bácsi... Mi a közös a lejegyzett feleletekben? A rövidke beszélgetésekben az még szerepel, milyen foglalkozásokra figyeltek fel a gyerekek. A miértekre viszont többnyire felhúzott váll, bizonytalan tekintet a váLehet-e jobban? Ilyesmi nem is várható, hiszen a gyerek csupán futó benyomásokat szerez. A tanárnőt idézem': ,,Az élmények még kavarognak a gyerekekben, a választásban pedig még a család is beleszól. S éppen a fizikai pályák választásánál tud a pedagógus is a legkevesebb tanáccsal szolgálni. A gyerek hajlamait, képességeit ismeri ugyan, a szakmákról viszont csekélyebbek a személyes ismeretei. Így tehát a látottak utólagos értékelésében is alig segíthet a gyerekeknek. Az üzemlátogatás megszervezésében, pedagógiailag is több szerep kellene, hogy háruljon a gyári szakemberekre. Laikus szemmel is ésszerűbbnek tűnik például az osztályt öt-hat fős csoportokra osztva külön kísérővel végigvezetni az üzemrészeken. Előtte csendesebb helven előkészíteni őket a látnivalókra, s utólag feleletet adni a kérdésekre. Lehet és kell is tenni azért, hogy az üzemlátogatás jobban illeszkedjék az egyéb pályaválasztási, pályairányítási módszerek rendszerébe. Most haszna alig több annál, amit a gyerek gondol: holnap nem megyünk iskolába. Decemberben fogy a legtöbb villanyáram. Idén, számítások szerint, kilenc százalékkal több mint ta~ valy. Űjabb csúcsot jegyezhetünk fel. A korábbiak mellé. Mert a villamos- energia-ipar a legutóbbi években jó néhány ilyet ért el. Harminc százalékkal növelte a termelését a har_ madik ötéves tervben, gyorsabban, mint előzőén bármikor. 1968 óta minden esztendőben hét százalékkal bővítette produktumát. 1971'ben 13,7 milliárd forintért értékesített energiát. Tíz év alatt az egy háztartásra jutó villanyáram-fogyasztás megháromszorozódott, idén január és szeptember között további 13 százalékkal emelkedett... Termelni és importálni Rekordok, s mögöttük, alapként, sokrétű erőfeszítések. A villamosenergia világszerte kelendő áru, termelése dinamikusan növekszik — a KGST-orszá- gokban 1960 és 1970 között például a 2,6-szeresére —-, s fokozott szerep jut a nemzetközi együttműködésnek. Amire hazánknak erősen támaszkodnia kell. Tavaly ugyanis az összes fogyasztás 22,7 százalékát a behozatal fedezte. Éppen tíz éve, hogy — 1962 decemberében — Prágában működni kezdett a KGST akkor még gyermekcipőben járó egyesített energia- rendszerének központi teherelosztója. Ugyancsak egy évtizede, hogy üzembe helyezték a Munkács és Sajószöged közötti, 220 kilovoltos távvezetéket; megkezdődött a magyar— szovjet energiakooperáció. Napjainkban tizenkét 220, s három 400 kilovoltos távvezeték köti össze a KGST-országokat. Göd és Léva között jövő tavasszal kezd élni a 400 kilovolt kapacitású energia folyam. Kidolgozás alatt áll egy 750 kilovoltos távvezeték terve, amely az egyesített energiarendszert a Szovjetunió hatalmas kapacitású déli villamosenergia-termelő hálózatával kapcsolná össze. Zöld jelzés A negyedik ötéves terv a többi között megszabta, hogy a villamosenergiaipar 1600 megawattal növelje az erőművi kapacitást, kezdjék meg egy új, szénhidrogén tüzelésű erőmű építését, folytassák az ország legnagyobb energiatermelőjének, a Duna- menti Hőerőmű Vállalatnak a bővítését, fokozzák a villamosenergia-rendszer teljesítmény tartalékát, korszerűsítsék az átviteli és elosztóhálózatot. Bonyolult, egymással többszörösen összefüggő feladatok. Fontosságukat igazolja, hogy — a beruházási megszorítások ellenére — szabad utat, zöld jelzést kaptak, kapnak. Megvalósításuk ugyanis szó szerint az egész országnak érdeke. Apró példát említve: sok bosszúságot okoz — főként a televízió nézésekor — a feszültség ingadozása. A jelenség fokozatos fölszámolásához a többi között 19 ezer kilométer hosszúságú új vezeték megépítésére, s kilencezer kilométernyi rekonstrukciójára van szükség a negyedik ötéves tervben. Pedig ez csupán az apró gondok közül való. Hiszen ugyanakkor — országosan — százezer kilométer fölötti vezetékhálózat karbantartásáról is gondoskodni kell. Nem kevésbé magának az ellátásnak a zavartalanságáról. Tíz esztendeje, 1962-ben fejeződött be hazánkban a faluvillamosítás, azaz ettől Például decemberben Tavaly decemberben 3221 megawatt volt az ún. csúcsigény. Idén, várhatóan, 3500 lesz.' Kielégíteni csak úgy lehet, ha a maximális hazai termelés, s az eddigi import mellé fölsorakozik az Arad—Szeged közötti nemrég átadott távvezetéken szállított energia is. Ha rugalmasan alkalmazkodunk ahhoz, hogy a KGST egyesített rendszerében országonként váltakoznak a csúcsterhelési időszakok, s akkor végzik a hazai erőművi karbantartásokat, amikor olcsón importálható az áram, s nem akkor, amikor a legdrágább. (Néhány óra különbség több százezer forintot ér!) Azaz magas fokú szervezettségre van szükség, hiszen a hazai régi erőművek túl nagy költséggel állítják elő az áramot. A kölcsönösség: biztonság. Egy mozdulat a prágai központi teherelosztóVáltozások a nyugdíjszabál/okban A JÁRADÉKOK ÖSSZEGE A RÉGI ÉS AZ ÜJ RENDELKEZÉSEK SZERINT lasz. S ennek nemcsak az a magyarázata, hogy megszeppennek a szokatlan helyzetben és kevés idejük volt a benyomások rendezésére. Valószínű, hogy. a gyerekek egyike sem .jegyezte el még magát egy életre valamilyen foglalkozással ezen a délelőttöt!. A gyerekcsoport a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyáregységének portájánál várta, hogy a nevelő elintézze a belépéssel kapcsolatos formaságokat, s megkezdődhessen az üzem- látogatás. Verbunk Gyerekek — válaszok A látogatás végén a felszabadultan zsibongó társaságból két fiút és két lányt szemeltem ki találomra. Varga Erikának a Papíripari Vállalat tetszett a legjobban, különösen a színes dobozrészleg — egyelőre azonban még nem választott. Szarvas Márta figyelmét a nyomda ragadta meg. Hogy mi lesz? Még nem döntött, gépírónő, vagy ápolónő. Helyesebben —• ahogy az osztály főnöknő elárulja —
