Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

:97í. december 5., kedd 5. oldal Van — de még sincs IV. fejezet 18. §. d. ,Az ifjúság közéleti te­vékenységének elősegí- ' lése érdekében az álla­mi szervek és a szövet­kezetek vezetői (vezető testületéi) kötelesek az ifjúságpolitikai célok tá­mogatására szolgáló anyagi eszközök felhasz­nálásához az ifjúság képviseletére jogosult szervek egyetértését j megszerezni”. tör az ifjúságért * Három vidám lány és egy jókedvű fiatalasszony járási hivatal következőket A FIATALOK művelő­dét, sportolását, megte­lő körülmények közötti órakozását, szabad idejük inéi hasznosabb, céltuda- sabb eltöltését célzó tö­kvés — vagyis az, hogy ír nem kötelező, de az úsági törvény végrehaj­tóról szóló kormányhatá- zat is említi az ifjúsági apók létrehozásának lé- tőségét — gyakorlati egvalósítása a következő- ppen történik: A tanú­nk a költségvetési tér­ikét új rovattal, illetve ifjúsági alappal kibőví- c. Az összeg íelhaszná- sáról a végrehajtó bi- ttság az ifjúsági szövet- g helyi szervezetével yetértésben dönthet. A fentiek szerint megol- ittnak látszik a fiatalok űvelődéséhez, sportoló­hoz, szórakozásához szük- ges anyagi probléma. A ndok egycsapásra ter- észetesen nem szüntet­nék meg, de hosszabb von lehetőség van arra, így az ifjúsági alappal né- íny évig takarékoskodva fiatalok klubokat, sport- ilyákat létesítsenek, vagy egvásárolják a legszük- gesebb, de elég drága be- ndezéseket, felszerelése­it*. A tapasztalatok szerint ónban néhány kivételtől tekintve a községi, városi nácsok nem hoztak létre úsági alapot. BOCSA. Molnár Ferenc , nácselnök szavait idézem: . Íz idei költségvetésünk : szításékor létrehoztuk az I úsági alapot. A járási hi- ■ tál költségvetési csoport- i azonban kihúzta azzal indoklással, hogy ifjú- gi alap létrehozására ak a megyei tanács jo- sult. (!) így a kulturális a sportalapból támogat- k az itteni fiatalokat, írvünk szerint az idén sportpályán öltözőhelyi- get építünk, s az erdő- zdaság területén lőteret tesítünk...” Egy alapvető félreértés- i van tehát itt szó. Ha 'yanis csak a megyei ta­lcs hozhat létre ifjúsági apót, egy-egy KISZ- ervezetre annyi pénz se tna, hogy egy közös ki- .ndulást szervezzenek. A fentiekkel kap- olatban Csizmadia Tibor, a kiskőrösi elnöke a mondta: — Mindenekelőtt szüksé­gesnek tartom az ifjúsági alap fogalmának tisztázá­sát. Véleményem szerint ez a mai napig sem történt meg. Pedig nagyon sok félreértést kiküszöbölhet­nénk. Mert ha például a kiskőrösi szimfonikus ze­nekart, az énekkart, a mű­velődési házat, a klubokat, a sportpályákat anyagilag támogatjuk, ez mind tulaj­donképpen beletartozik az ifjúsági alap fogalmába. Nagyon bonyolult dolog len­ne a fiatalok és a művelődési házak, klubok, sportpályák stb. anyagi támogatását szétválasztani. A tanácsok költségvetési csoportjának pedig megvalósíthatatlan feladat lenne. Mert ha költségvetésünket az if­júsági alappal bővítjük, és ezt az összeget a fiatalok művelődésére, sportolására, szórakozására fordítjuk, akkor a kulturális és sport­alap erre szánt része tulaj­donképpen feleslegessé vá­lik. — A fentiekből kitűnik, hogy nem az anyagi tá­mogatás elnevezésén, ha­nem azon van a hangsúly, hogy a fiatalok anyagi tá­mogatására egy bizonyos összeget biztosítson a ta­nács. — A költségvetésünket csak akkor tudjuk bővíte­ni, ha fedezetünk van rá. Néhány évvel ezelőtt kor­mányunk határozatot ho­zott a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség, az Üttörő Szövetség, a művelődési házak, sportpályák anyagi támogatására. Ezek ará­nyában azonban a költség- vetési előirányzatunk nem igen emelkedett. PÉNZÜGYI szakemberek előtt ismeretes, hogy ter­vezni csakis valamilyen konkrét dologra lehet. Vé­leményem szerint kél prob­lémát kell tisztázni. Az egyik az, hogy melyik szerv határozza meg a fiatalok igényét, és azt, hogy mi­re van szükségük. Nyilván­való, hogy erre a KISZ- bizottságok jogosultait. Ök tudják, hogy először klub­ra, sportpályára, vagy ép­pen zenekari felszerelésre van szükség. Amennyiben a tanácsok a KlSZ-bizott- ságoktól megkapják ezt a tervezetet, a kulturális és sportalapból, vagy nevez­zük így: — ifjúsági alap­ból — fedezni tudják a költségeit. Az országgyűlés által el­fogadott, s ugyanakkor ha­tályba lépett ifjúsági tör­Nemzetiségi pedagógiai szakosztály alakul ' Bács-Kiskun megye hó­im iskolájában nemzeti- | gi nyelven folyik a ta- | tás, s 19 további iskolá­in van mód az anyanyelv nulására. A megyében szonylag sok német, erb-horvát nyelvű család kik és ezért érthető, hogy : nagy figyelmet fordí- nak a nem magyar anya- relvűek oktatására. A Magyar Pedagógiai írsaság országos elnöksé- és a társaság Bács-Kis- n megyei tagozata mos! elhatározta, hogy nemzeti­ségi pedagógiai szakosztályt; szervez. Az alakuló ülésre december 6-án, szerdán 11 órai kezdettel Baján, a Tanítóképző Intézetben ke­rül sor. A szakosztály or­szágos jelleggel működik, de központja Baján lesz. Az előkészítő bizottság je­lentését dr. Fekete Berta­lan ismerteti, míg a nem­zetiségi szakosztály céljá­ról, működéséről, dr. Si­mon Gyula, a Magyar Pe­dagógiai Társaság főtitkára ad tájékoztatást. vény szakaszainak, parag­rafusainak megismertetése, a végrehajtással kapcsola­tos problémák tisztázása hónapokig — évekig — tar­tó rendszeres munka. A törvény tételeitől várt vál­tozás is egy hosszantartó folyamat. A IV. fejezet 18. §-nak fenti értelmezése azonban nem lehet kibúvó az alól, hogy „az állami­szervek és a szövetkeze­tek vezetői kötelesek az ifjúságpolitikai célok tá­mogatására szolgáló anya­gi eszközök felhasználásá­hoz az ifjúság képvisele­tére jogosult szervek egyetértését megszerezni. A FEnTI probléma is bizonyíja annak szüksé­gességét, hogy a törvényt konkretizáló végrehajtási utasítások szabályozzák, az ifjúsági alap kérdését is. Tárnái László Kisfilmek Kisfilmeket készítenek munkájukról, fejlődé­sükről a bajai, illetve a zombori állami gazdasá­gok. A testvérvárosi kap­csolatokat azzal is ápolni kívánják, hogy ezeket a filmeket kölcsönösen elkül­dik egymásnak és azokat bemutatják öt hete írtunk róluk: a I Várnai Zseni brigádot képviselő együttes nyerte a szocialista brigádok kecskeméti vetélkedőjét. A győzelem utáni örven­dezés közben csak bemu­tatkozásra volt lehetősé­gem. Megegyeztünk, hogy egy későbbi időpontban munkahelyükön keresem fel a nyerteseket. Felje­gyeztem elintézendő ügye­im közé: „kimenni a Hab­selyembe”. Sajnos, min­dig közbejött valami sür­gős, napi teendő és a lá­togatás egyre tolódott... A napokban egy irodalmi est nézői között láttam viszont a győztes csapat két tagját. Elmerülten fi­gyelték Udvaros Béla elő­adását, szemmel láthatóan élvezték a közreműködő színészek játékát. Beírtam jegyzetfüzetembe: a Vár­nai Zseni brigádnál a kul­túra nem kampányfeladat. Es nem halogattam tovább a győztesekkel tervezett találkozót. Kerpesits Béláné fő­könyvelő szobájában be­szélgettünk, ő a győztes brigád vezetője. A volt NB. I-es kosárlabdázó ren- | geteget segített a felkészü- ‘ lésben. | — Kötelességem; nem I tettem többet, mint ami a brigád vezetőjétől el- ! várható. Meg olyan ara- i nyos gyerekek. Egyik MAI CIKKÜNKBEN be­fejezzük igenévi eredetű főneveink és mellékneve­ink tárgyalását. A p orge és a pörgő ugyanabból a pörög igéből származik. A pörge mel­léknév lett (pörge kalap). A fura melléknév a fúró szerszámnévvel együtt a fúr ige származéka. En­nek az igének az eredeti lyukat készít jelentésén kívül volt egy ma már el­avult izgat, nyugtalanít jelentése is. Ebből lett a fura. Ami fura, az való­ban izgató, különös, nyug­talanító hatású. Hinta szavunk a himbál ige családjába tartozó himbál, ringat jelentésű hint igéből ered. Régen megvolt a szabályos hin­tó alakja is. Ez a szó je­lentette a mai hintát és a hintószekér hintó elemét is. A kényelmes hintósze­kér ülése ugyanis szíjakon függve himbálózott. Ké­sőbb a hintó és a mellet­te keletkezett hinta alak- változat között jelentésbe­li megoszlás történt. ROZOGA melléknevünk a rezeg régebbi rozog változatának igeneve rozo- gó, majd később rozoga alakban. A kajla pedig a hajol-hajlik régi kajol alakjából mutatható ki: kajoló, kajló, kajla. Ma általában tehén jelzője. Jelentése: lefelé görbülő szarvú. Kerge melléknevünk a kergeségben szenvedő, megkergült birka jelzője. Alapszava a kering, kerül ( igék ki nem mutatható j kér- eleme g képzővel el- I látva (kergo, kerge). A fürge melléknév ala­kulása már nehezebben mutatható ki. Feltehetően a fordít ige for- tövének magas hangrendű fir, fér, für alakjának g _ képzős származéka: fürgő, majd fürge. A forog ige alapján érthető mai jelentése. A VIZSLA kutyafajta neve egy régi vis, vizs igéből ered. Ennek a szár­mazéka a vizsgál, vizslat ige is. A vizsla szónak tehát fürkésző, kutató je lentése van. A szó maga a vizsla eb kapcsolatból vonódott el. Az eb főné'' elhagyása után hozzáta­padt az eb jelentése, így Lett vadászkutya jelentésű szó. A törpe és a szöcske fő­nevek kialakulásában egyaránt szerepe volt a hangzókiesésnek és a hangzóátvetésnek. A törpe alapszava az összeaszik, összezsugorodik jelentésű töp, töpik ige. Ezt „a sző­lő töpik”, „topott szőlő” szerkezetekből ismerhet­jük. Ennek az igének a képzett alakja a töpör, amely megtalálható a tö­pörtyű, töpörödik szavak­ban is. A töpör igeneve a töpörő és a töpöre. Ez utóbbiból lett hangzókie­séssel és hangzóátvetéssel töpre, majd törpe. A SZÖCSKE régi alak- változatai a szöcskő, szök­ésé. Eredete szerint a szökik képzett szökős alakjának igeneve: szökö- ső. Ugyanúgy, ahogy a törpe a töpörőből, a szöcske a szökösőből ered hangzókieséssel (szököső, "zökcső, szöhese) és hang­zóátvetéssel (szöcske). Kiss ísván szorgalmasabb a másiknál. Szalontai Zsuzsa a városi döntő előtt albérleti szo­bát vett ki, hogy minél több időt fordíthasson a tanulásra. Négyszáz forin­tot fizetett a szállásért a saját zsebéből. Különben Orgovány'ról jár be, haj­nalban indul és az alko- nyi órákban ér haza, nád- födeles házukba. Győré Ilona tanulmá­nyozta az emléktáblákat. A vonathoz igyekvők ala­posan megbámulták, ami­kor hajnalban, műszak előtt a vasútkertben sé­tálgatva nézegette a szob­rokat. A közgazdasági szakkö­zépiskola III. osztályába jár — munka mellett — Mári Lászlóné, mivel úgy véli, hogy a szakmai is­mereteket korszerű általá­nos műveltséggel kell pá­rosítania. A tanultakat is nagyszerűen alkalmazta a szellemi fejtörőn. Várnai Zseni sorai a bri­gádnaplóban. A Habselyem dolgozó­jaként érettségizett Kiss Katalin. Noha Helvéciáról buszozik naponta Kecske­métre, jut ideje a rend­szeres, figyelmes újságol­vasásra. És mind az öten — Kerpesitsné és a vetél­kedő csoport tagjai — ki­egyensúlyozottak, vidá­mak. Jókedvűen emlege­tik a versenysorozat iz­galmas és derűs mozzana­tait. Alaposságukra jel­lemző, hogy észrevették a tájékoztatóul kiadott könyvecske tárgyi tévedé­seit — Mi a véleményük a szellemi fejtörő verseny­ről? — Ha nem győzünk, ak­kor is dicsérjük. Azelőtt is jártunk színházba, ki­állításra, de most sűrűb­ben. Hátha hasznát vesz- szük a látottaknak, hallot­taknak. — A kiadott útmutatók segítségével rendszereztük meglevő ismereteinket és rájöttünk a hiányokra is. Mindegyik témának volt egy felelőse, ő szerezte be a szükséges adatokat. A kiadott kérdésekre vonatkozó könyveket ösz­szegyűjtöttük. A yárnai Zseni brigád.. tagjaiból alakult csapat­nak drukkolt az egész Habselyem — természete­sen a nagyon izgalmas házi verseny után. Mócza Lajosné, az igazgató is buzdította őket. Igaz, a szíve kicsit „hazahúzott”, évekig ő volt a brigád ve­zetője. — Mikor vették föl a népszerű írónő nevét? — öt esztendeje, 1967. november 2-án. Várnai Zseni kétszer is járt a Habselyem kecskeméti gyárában és látogatásait brigádnaplójukban is meg­örökítette. Remélj ük, hogy a „győztes csapattal” is találkozik. — Mivel érdemelték ki a szocialista címet? — Természetesen min­denki elvégzi munkáját. Átlagosan, de inkább job­ban. A brigád főként ad­minisztratív dolgozókat egyesít. A határidők pon­tos betartása, a hóvé­gi összesítők elké­szítése nagy feladat, összedolgozva segí­tünk egymásnak. Még a pesti köz­pontnak is „köl­csönöztünk” embert egy hajrá-munká­hoz. Közben előkerül a díszes brigádnap­ló. Bevallom, / ki­csit félve lapozom, mert találkoztam olyan esetekkel, amikor nagyobb gondot fordítottak a kö­zösség életét dokumentáló könyv külalakjára, mint a felajánlások maradékta­lan teljesítésére. A Várnai Zseni brigád esetében ez az aggály alaptalan. A dokumentáció hűségesen, túlzás és bőbeszédűség nélkül rögzíti a lényeget. Kedvesen, közvetlen stí­lusban. Rendszeresen eljárnak az egyik kerekdombi ter­melőszövetkezetbe a sző­lő- és gyümölcsszüret gyors befejezését segítve. Keresetüket felajánlották a vállalati üdülő építésé­hez és fejlesztéséhez. A naplóban olvashatók dr. Komáromi Ottilia főorvos köszöntő sorai. A brigád tagjai ugyanis időnként ellátogatnak a Gyermek­védő Otthonba, hogy fe­ledtessék az ottani gyere­kekkel a családi környezet hiányát. Most karácsony­kor is negyven gyerek kap tőlük ajándékcsoma­got és jó szavakat. Utolsó kérdésem: — Jó közösségnek tart­ják-e a Várnai Zseni szo­cialista brigádot? — Egyszerre válaszol­tak: — Igen. Heltai Nándor A „lärpe” és a „sz'icske” képzÉsmíitia

Next

/
Thumbnails
Contents