Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-29 / 305. szám

4 oldal 1972. december 29., péntek Mellékvágányon Ha valaki a társada­lom, a kollektíva bizalmá­ból vezető beosztásba ke­rül, akkor igenis köteles­sége felelősségteljesen él­ni, egyéni és társadalmi életével egyaránt példát mutatni. Emberi hibáit be­osztásával járó jogköre, ha­talma pedig ne növelje. Ne táp legyen a még nagyobb hibák elkövetéséhez, ha­nem visszafogó erő, mert felelőtlensége óhatatlanul továbbgyűrűzik, meghatvá­nyozódik. Nemrégiben egy, a párt- bizottságra érkezett beje­lentés alapján vizsgálat kezdődött a Kalocsa és Vi­déke Vízgazdálkodási Tár­sulatnál. Két gazdasági és egy társadalmi vezető vi­selkedését kifogásolták. A bejelentés elmarasztaló megállapításai közül több valósnak bizonyult, így a szocialista szellemmel ösz- szeférhetetlen anyagiasság, a demokratizmus helytelen értelmezése. A társulásnál gyakorlat­tá vált az évek során, hogy dolgozóik részére különbö­ző építési anyagokat elad­nak, illetve kölcsönöznek. 1971—72-ben összesen 53 ezer 123 forintot tesz ki az így elkelt anyagok értéke. Az összeg befizetése vagy 6—18 hónapos késéssel, vagy pedig egyáltalán nem történt meg. Az akció a társulat vezetőinek tudtá­val és beleegyezésével folyt. A társadalmi tulajdonnal Való szabadgazdálkodás már önmagában is elgon­dolkoztató. Még szembetű­nőbbé válik, ha hozzávesz- szük, hogy a társulat fő­mérnöke is igénybe vette ezt a „szolgáltatást” — több mint 12 ezer forint erejéig — és egészen a vizsgálat időpontjáig nem térített vissza semmit. Helyes, ha az építkezéseknél fel nem használt anyagokat a dol­gozóknak adják át; ne kell­jen utánajárniuk. Az azon­nali fizetés azonban min­denképpen kötelező. És hogy még a gyanú árnyé­ka se férhessen az akció tisztaságához, legjobb, ha az értékesítés nyilvános ár­verésen történik meg. Sajátosan értelmezték azt az elvet is, hogy a lakás­építéshez kölcsönt lehet adni. A határozat szerint 20 ezer forinttal járulhat­nak hozzá dolgozóik építési költségeihez. 1971-ben ösz- szesen 200 ezer forintot fi­zettek ki — látszólag ilyen célra. Ez esetben is csupán a papírok voltak rendben nagyjából, de bebizonyo­sodott, hogy három dolgo­zónak összesen 33 ezer fo­rintot adtak jogszabályel­lenesen — tatarozásra. Hár­mójuk közül csak egy je­lölte meg a háromezer fo­rint kölcsönt igénylő kérel­mében a felhasználás va­lódi célját. Sajnos, részesedett az alapból Vitéz Illés, a párt- titkár is, aki tagja annak az intéző bizottságnak, amely dönt az összeg el­osztásáról. Kérvényében építkezést írt, és ezzel fél­revezette az intéző bizott­ságot, hiszen valójában ta­tarozásra használta fel az összeget. Így már érthető, miért nem állt érdekében — ami egyébként joga és kötelessége lett volna — a törvénysértések megvizsgá­lása, megakadályozása. Jellemző a vezetők túl­zott anyagiasságára a kö­vetkező is: a társulat dol­gozóinak egy OVH-utasítás lehetővé teszi, hogy egy­aránt felvehetnek napidíjat és átalányt De ugyanez a rendelet azt is előírja, hogy a napidíj-átalány összegét a tényleges kiküldetések teljesítésének figyelembe­vételével negyedévenként felül kell vizsgálni és en­nek alapján módosítani. És ez az, amit a társulat ve­zetői nemcsak elmulasztot­tak, hanem 1969 novembe­re óta 10 ezer 633 forintot jogtalanul fel is vettek. Az eddicr felsoroltak mindegyike ellentétben áll a jogszabályokkal. A jog­sértések mellett olyan je­lenség is akad, amelyik összeférhetetlen a vezetői erkölccsel. Vitéz Illés ugyanis bérbe adta uszódi házának egyik helyiségét és az udvar egy részét a tár­sulatnak a községben fo­lyó építkezéseknél használt gépek és anyagok tárolá­sára. Talán még rendben is lenne a dolog, ha a köz­ségi tanács nem ajánlotta volna fel erre a célra az általános iskola udvarát. Az anyagok nagy részét bérleti díj fizetése nélkül valójában ott tárolják, az 1500 forintot azonban Vitéz Illésnek fizetik ki. Vitéz Illés többszörösen visszaélt a pártszervezet, a társulat dolgozóinak bi­zalmával. Nem választható el vezetői beosztásától az sem, hogy a társulat al­kalmazza leányát, fiát, só­gorát és húgának fiát.- Ez a tény az elvekkel még akkor sem egyeztethető össze, ha rokonai vala­mennyien szorgalmasan dolgoznak. Nem engedhető meg ugyanis, hogy a dol­gozók ilyen megjegyzése­ket tegyenek: „Lassan a párttitkár rokonságából te­vődik ki a társulás.” Nemcsak Vitéz ülés­nél, hanem a társulat elnö­kénél, főmérnökénél is baj van a vezetői példamuta­tással, és általában a mun­kafegyelemmel. Nagyon hu­mánus dolognak látszik, hogy a főmérnök társadal­mi munkában tervezi és rajzoltatja a dolgozók kis­lakásainak terveit. De Térképet készítenek az európai gázvezetékekről Az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának gáz- bizottsága Magyarországot bízta meg két nagy jelen­tőségű munkával. Az Olaj­ipari Tervező Vállalat és a Kartográfiai Vállalat köz­reműködésével a gázblzott- ság ülésein részt vevő ma­gyar delegáció készíti el az európai gázvezetékek tér- kéoalbumát. Ennek a tér­képalbumnak a jövőben igen nagy jelentősége lesz, hiszen a Szovjetunió a kö­zeljövőben megkezdi széles körű gázszállításait és így lehetőség nyílik arra, hogy egész Európában egységes gázvezeték-hálózat alakul­jon ki. A gázfelhasználás­ban és -kutatásban elért eredményeink elismerését jelzi az is. hogy magyar szakember-kollektívát bíz­tak meg a városi gázelosz­tó-hálózatok gazdaságossá­gát elemző nagyszabású ta­nulmány elkészítésével is. mindezt munkaidőben te­szi és így még akkor sem fogadható el valódi társa­dalmi munkának, ha nem kap érte külön összeget. A vezetők munkafegyelmi la­zaságai kihatnak a dolgo­zókra is. Munkaidőben se­gítik például egymás la­kásépítkezéseit Igaz, hasz­nos, szép, követendő példa az ilyen „kaláka”, de csak akkor, ha nem a társa­dalom kárára történik. Eb­ben a formában visszájára fordul a segítő szándék és többet árt, mint használ. • A vizsgálatot köve­tően a társulat felügyeleti szerve, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság intéz­kedett a jogtalanul felvett és használt összegek visz- szaíizetéséről, a Vitéz Il­léstől bérelt helyiség és ud­vari bérlemény felmondá­sáról. A járási pártbizott­ság és más társadalmi szervek ugyancsak elítélték ezt a magatartást, amely összeegyeztethetetlen a ve­zetői, a kommunista er­kölccsel. A társulatnál megszűntek a „mellékvágányok” a vizs­gálat után. Ez a bejelentés­nek köszönhető és annak a társadalmi légkörnek, ami politikánkkal összhangban elítéli az anyagiasságot. D. É. 1973. január 1-től Változások a nyugdíjszakályokban AZ ÉV VÉGI RÉSZESEDÉS FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÉV VÉGI részesedés kifizetése általában a kö­vetkező naptári év első ne­gyedének a végén, vagy második negyedének az ele­jén történik. Az időközben nyugdíjba menők esetében tehát a nyugdíj megállapí­tásakor ez a munkabéradat még nem áll rendelkezés­re. Emiatt évenként több ezer nyugdíjmegállapító liatározatot kellett utólag módosítani. A tapasztalat szerint az év végi részese­dés havi átlagát a nyugdí­jazás évében kifizetett, il­letőleg a nyugdíjazás tört évére járó összege csak je­lentéktelenül változtatja meg. Az új rendelkezések sze­rint az év végi részesedés havi átlagát külön számít­ják ki, ha a nyugdíj meg­állapítása közvetlenül a nyugdíjazást megelőző mun­kabér figyelembevételével történik. Az év végi részesedés át­lagának kiszámításánál azt az összeget veszik figye­lembe, amelyet a dolgozó­nak a munkáltató a nyug­díjazását megelőző négy naptári évben — a három legkedvezőbb év alapján történő munkabérátlag szá­mítása esetén pedig a ki­választott három naptári évben — kifizetett. NEM VESZIK tehát fi­gyelembe a nyugdíjazás évében kifizetett, illetőleg az erre az évre járó év végi részesedést, de nem veszik figyelembe január 1-től a nyugdíj megállapí­tásáig eltelt töredékidőt sem. A rovidebb idő alap­ján számított átlagot, vagy­is, a 4, illetőleg 3 évben kifizetett év végi részese­dések havi átlagát adják hozzá a teljes idő, vagyis a 4, illetőleg 3 év és a tört év alapján számított többi munkabérr esz átlagához. A nyugdíj alapját képe­ző munkabérátlagnak ezen a módon történő számítása a nyugdíjazását kérő dol­gozóra nem hátrányos, sőt azzal az előnnyel jár, hogy a nyugdíjat megállapító határozat módosítását utó­lag nem kell kérni. A MUNKABÉRÁTLAG számításának és az év végi részesedés figyelembevéte­lének az új szabályait az 1972. december 31-ét kö­vető időponttól megállapí­Fejlődő vállalkozás Négy évvel ezelőtt léte­sült a Lajosr' ' -sei Tsz-közi Vállalkozás g?...javító üze­me, s ma már a nagyköz­ség hatvanöt olyan lakójá­nak nyúit biztos megélhe­tést. akik azelőtt ingáztak, távoli munkahelyekre jár­tak dolgozni. A vállalkozás — amely elsősorban az Építőgépipari Vállalattal, de még több más üzemmel is kooperál alkatrészek gyártásában — egyre több megrendelést kap. Tavaly például még csak hétmillió, az idén már 20 millió fo­rint termelési értéket állít elő. Fizikai dolgozóinak 70 százaléka szakmunkás. A forgácsolók, lakatosok, he­gesztők jól felszerelt üze­mekben dolgoznak, s szak­mai továbbképzésükről is rendszeresen gondoskod­nak. Ennek eredménye nemcsak abban mutatkozik meg, hogy sikeresen birkóz­nak meg az évről évre nö­vekvő termelési feladatok­kal, hanem abban is, hogy már több okos gépet szer­kesztettek munkájuk ter­melékenyebbé tételére. Azelőtt például csövek, gőmbacélok leszabását más üzemekben végeztették el. Sápi János üzemvezető és Oszlánszki József tmk-la­tásra kerülő öregségi és rokkantsági nyugdijakra, illetőleg az ezt követően történt elhalálozás esetén megállapításra kerülő hoz­zátartozói nyugellátásokra kell alkalmazni. Az új sza­bályok szerint állapítják meg a munkabárátlagot an­nál a dolgozónál is, aki a nyugdíjigényét még az 1972. évben nyújtja be a nyug­díjmegállapító szervhez, de a nyugdíjat 1973. január 1-étől vagy ennél későbbi időponttal állapítják meg. Nem alkalmazzák viszont az új számítási módot, ha a nyugdíjat 1973. január 1-énél korábbi időponttól kell megállapítani. Ezért annál a dolgozónál, akinek a munkaviszonya 1972. de­cember 31-e előtt szűnik meg, csak abban az eset­ben állapítják meg az új szabály szerint a nyugdíjat, ha írásban kéri, hogy nyug­díját 1973. január 1-étől állapítsák meg. AZ A DOLGOZÖ, aki ezt kéri, az 1973. január 1-e előtti időre nyugdíjat ter­mészetesen nem kaphat Az, aki már nyugdíjban részesül, illetőleg akinek 1973. január 1-e előtti idő­ponttól már nyugdíjat ál­lapítottak meg, nem kér­heti, hogy nyugdíját a most ismertetett bérátlagszámí. tási szabályok szerint újból állapítsák meg. (Vége) Szamclcsik Sándor lakatos és Fekete István segéd­munkás az üzem saját kon irukciójú gömbacél- és csőleszabó gépén dolgozik. katos olyan korongvágó gé­pet konstruált, amellyel gyorsan, gazdaságosan lehet [ az anyagokat leszabni, s a gépet akár segédmunká­sok is kezelhetik. Olyany- nyira fordult a kocka, hogy ma már más üzemekből járnak hozzájuk, ha anya­got akarnak pontos méret­re vágni. Hasonló jelentő­ségű újítása volt még az üzem kollektíváiénak egy lemezhegesztő berendezés elkészítése. A gépjavító üzem udva­rán jelenleg alig van kész­termék. az utolsó idei szál­lítmányokat küldik a meg­rendelőknek. A műhelyek­ben már az 1973. évi mun- fruii. -t-u ka előkészítésén fáradoz- 1 nak a dolgozók. N. O. 188 »V X ' rf •* .íí * '•'XÍ. < . . Az Cpítőgépiyari Vállalat részére a sóder- és agyag 'termelő kotróvödrőket készítik elő szállításra. (Tóth Sándor (elvételeid Nincs járvány A korábbi évekhez ha­sonlóan, a téli időszakban több a hüléses megbetege­dés és ez gyakran köhö* géssel, torokfájással páro­sul. Influenzajárvány azon­ban egyelőre nincs — mondották a Budapesti KÖJÁL-nál az MTI műn* katársának. A hirtelen fel­lépő nátha általában az időjárás, a hőmérsékletvál­tozás következménye, tehát fokozott óvatosságra van szükség: célszerű az idő­járásnak megfelelően öl­tözködni, továbbá ajánla­tos C-vitamin tartalmú fo­lyadékokat, citromos, vagy csipkebogyó-teát, C-vita- minban dús különféle ször­pöket, gyümölcsöket — citrom, narancs, greape fogyasztani. Hasznos a C-vítamin tab­letták szedése és a nyers savanyúkáposzta is. Az egé?zsé2ügyi szakem­berek felhívják a tömeg- közlekedési eszközökön uta­zók figyelmét a közismert szabályra: zsebken dob'1 kö­högj, tüsszents! Annak vi­szont, aki lázas beteg, azt ajánlják, forduljon orvos­hoz és szedje az általa ta­nácsolt gyógyszert, marad­jon néhány napig ágyban, mert ez gyorsítja a gyó­gyulást. A tapasztalatok szerint a hüléses megbete­gedések általában néhány nap alatt lezajlanak, ami szintén alátámasztja, hogy nincs szó járványról. Az Országos Közegész­ségügyi Intézettől kapott tájékoztatás szerint jár­ványra utaló jelzések ed­dig vidékről sem érkeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents