Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-29 / 305. szám
197*. december 29.. pénteli 9. oldal Az áramfejlesztő utiprogramja Négy város - négy kiállítás 30 millió literrel több a tej, nem csökkent az állomány A MÉM közgazdasági főosztályvezetőjének nyilatkozata Jövőre beutazza Európát és Észak-Afrikába is eljut a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységében kifejlesztett, korszerű JD típusú áramfejlesztő-készü lék. Először januárban Algírban szerepelnek majd a gépcsalád tagjai, a következő állomás pedig a gö-' rögországi Szalonikiben rendezendő bemutató lesz. Ezenkívül megtalálják majd az áramfejlesztőt a látogatók a hannoveri és a Lipcsei Nemzetközi Vásár magyar pavilonjában. Lipcsében a terméket, mint magyar—német kooperációs gyártmányt (a meghajtó Diesel-motorok készülnek az NDK-ban) benevezik a vásár aranyérméért folyó versenybe. Az utóbbi két városban már megismerkedhet a közönség a halasiak új, nagy teljesítményű öntözőszivattyúival is. Mindkét termék bemutatkozik a hazai szakembereknek mégpedig két alkalommal, a Budapesti Nemzetközi Vásáron, valamint a pécsi vásáron. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére elfogadott kormányprogram eddigi eredményeiről és az ágazat jövedelmezőségének javítására nemrégen hozott köz- gazdasági intézkedések hatásáról Szilágyi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium köz- gazdasági főosztályának vezetője az alábbi nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — A program megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe. 1975-ig állandósítani kell az állomány számát. és el kell érni, hogy a tej és a tejtermékek iránti keresletet a hazai gazdaságok elégítsék ki. Ennek érdekében a nagyüzemekben gyors ütemű fejlesztési programot valósítanak tneg, sok helyen kerül sor korszerűsítésre, ezzel egy időben a kisüzemekben árintézkedésekkel és egyéb támogatásokkal a tenyésztési kedvet növelik. — A tej iránti igények kielégítése a mezőgazdaság számára nem jelent valamiféle teljesíthetetlen feladatot. hiszen arról van szó — igaz, ez is nagy feladat —■, hogy a meglevő tehenek átlagos tejhozamát két-háromszáz literrel kell növelni. Ez ad lehetőséget arra, hogy a tej- és a tejtermékek fogyasztása hazánkban a tervezett szinten alakuljon. Az intézkedéseknek már vannak eredményei; az első jelek szerint az állomány csökkenését sikerült megállítani azzal, hogy a gazdaságok érdekeltebbek a szarvasmarha-tartásban. örvendetes, hogy a tejhozam is emelkedik: az évi várható tejtermelés 30 millió literrel több lesz a tavalyináL — Kétségtelen, hogy a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának alakulása nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hanem az egész népgazdaságra kihat. A szarvas- marha fontos exportcikkünk a tőkés piacon; idén is várhatóan több mint 100 millió dolláros bevételt eredményez. A húsfogyasztás erőteljes növekedése miatt Nyugat-Európa továbbra is biztos piacot jelent. és a hústermelés gazdaságosságával kapcsolatban biztató, hogy a külföldi piacokon a marhahús egyre keresettebb és az árak is kedvezően alakulnak. A tejtermelést azonban csak annyira érdemes fejleszteni, hogy a hazai igényeket kielégítsék a termelők. Egyelőre vajimportra szorul az ország, s bár ezt az utóbbi időben erőteljesen sikerült csökkenteni, megszüntetni csak 1974-ben lehet. A tej meny- nyiségének növekedésével lehetőség lesz arra, hogy a Nagyszabású ifjúsági seregszemle I# ■ I vr ■■ >■ Kiskoroson Az év utolsó napján, vasárnap délután 3 órától Kiskőrösön ifjúsági nagygyűlésre és fáklyás felvonulásra kerül sor. Az üzemekben, vállalatoknál dolgozó fiatalok, s a diákok hat helyen gyülekeznek, és színészek szórakoztatják őket, s délután négy órakor a hat csoport, fáklyákkal vonul a Petőfi-szo- borhoz, ahol koszorút helyeznek el. Az ünnepség egyik látványos epizódja lesz a 48-as honvédruhába öltözött fiatalokból álló díszszakasz bevonulása a főtérre. Ezután dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tart ünnepi beszédet. A KISZ Központi Bizottsága, a KISZ megyei-, valamint a kiskőrösi járási bizottság által összeállított program szerint ezt követően fővárosi és kecskeméti színészek tolmácsolásában Pe- tőfi-verseket hallhatnak a fiatalok, egy kiskőrösi pajtás pedig felolvassa a segesváriak levelét A Himnusz közös éneklésével, valamint látványos tűzijátékkal fejeződik be a nagy magyar költő születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett ifjúsági nagygyűlés. tejtermékek választéka bővüljön. — A szarvasmarha-tenyésztés fellendítése érdekében az elmúlt időszakban abszolút mértékben és relatíve is javult az ágazat jövedelmezősége; mint ismeretes, 1973. január 1-től a marhahús felvásárlási ára 5,70 forinttal, a tejé 1,30 forinttal nő. Az áremelést úgy hajtották végre, hogy az anyagi forrásokat a mezőgazdaság teremtette elő, mégpedig háromnegyed részben a jövedelmek átcsoportosításával, s így ez — érthető módon — csak megfelelő arányban jelentett üzemi jövedelememelkedést. A szarvasmarhatartó gazdaságokban és a háztájiban ezek az intézkedések jó hatást váltottak ki. A főosztályvezető ezután kifejtette, hogy a hús és a tej fogyasztási árát az elmúlt években annak ellenére sem emelték, hogy időközben a felvásárlási árak megnőttek. Ezt úgy érték el, hogy a fogyasztói árakat jelentős, mintegy 63—65 százalékos árkiegészítésben részesítették. A felvásárlási árak mostani növelése azonban a tej esetében azt a visszás helyzetet idézte volna elő, hogy az árkiegészítés nagyobb lett volna a felvásárlási árnál, s ez a fogyasztói piacon minden bizonnyal sok visszaélést eredményezett volna. A fogyasztói árak meghirdetett emelése mellett továbbra is nagy szükség van az állami támogatásra; a költségvetésből ezután 50 százalékos árkiegészítést biztosítanak a termelőknek. — A tehenészetek és a háztáji állattartók az országos felmérések alapján egyébként arra számítanak, hogy a fogyasztás jövőre tovább növekedik, s ennek megfelelően nagy erőfeszítéseket tesznek a teihozam növelésére és a hústermelés fokozására — mondotta befejezésül Szilágyi Sándor főosztályvezető. nómiáját. A nagygyűlésre meghívjuk a környező falvak valamennyi tekintélyes emberét. De hol tartsuk meg a nagygyűlést? Az általános vélemény az volt, hogy a legnagyobb csecsen faluban, Urusz-Martanbari, úgy harminc kilométernyire Groznijtól. Megyünk tehát Urusz- Martanba. Elől két lovas zenekar, lobogókkal. A katonák még a kozákpipákat is feldíszítették. Alig haladunk néhány kilométert, amikor minden oldalról lovas csecsének veszik körül csapatunkat. Minden lovas állig felfegyverkezve. — Beszéljenek az emberekkel, magyarázzák meg, hogy kik vagyunk, hova megyünk és miért — javasolta Mikojan. Csoportunk megállt. A csecsének közelebb húzód- ^cllc — Azért jövünk — szólt hozzájuk Vorosilov —, hogy nagy hírt közöljünk veletek. A szovjet kormány autonom területté nyilvánította földeteket. Űj életet kezdhettek. A csecsének közül sokan Jól beszéltek oroszul. Ezek tovább adták yorosilov szavait a többieknek. Egetverő hurrá következett, a zenekar pedig rázendített az Intemacionáléra. Csapatunkban volt egy fotográfus, ő aztán kiélhette magát. Mindenki azt akarta, hogy lefényképezzék. A helybeliek gyorsan emelvényt állítottak fel és megkezdődött a nagygyűlés. — Elvtársaim! Dolgozó csecsének! Kaukázusi hegyi sasok! — kezdte Voro- silov. — Messze, a grozniji olajkutakon túl is híre járt a munkaszerető csecsen nép tehetségének. Amikor szülőföldeteken üdvözlünk benneteket, egyben azt a meggyőződésünket fejezzük ki, hogy a dolgos csecsének újonnan alapított családja becsülettel és hősiesen harcol majd azokért az érdekekért, amelyekért legjobb fiaink és lányaink küzdöttek a belföldi és a külföldi burzsoázia elleni harcban, mert ez a burzsoázia le akarta Ígérni a dolgozó népet. A csecsen nép területe kiegészíti azt a nagy és hatalmas szovjet szervezetet, amely a kaukázusi hegyektől a Csendes-Óceánig terjed. Válasz a cikkünkre Összefogva és közösen A PETŐFI NÉPE 1972. december 12-i számában „Debrecenben telt ház volt” címmel, kritikai jellegű és magyarázatot kérő írás jelent meg a Kodály-ének- verseny kecskeméti elődöntőiről. A cikk írója azt kéri, hogy a város illetékes művelődésügyi vezetői vizsgálják meg az énekverseny előzményeit, tárják fel a közönség távolmaradásának okait és ezeket a lap ismertesse a nyilvánossággal. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a cikkből jószándékot, a közművelődés közös és fontos ügye iránti elkötelezettséget érzünk. Elégedetlenségét jogosnak érezzük, s magunk is úgy véljük, hogy egy Kodály-énekversenynek — függetlenül attól, hogy a szervezésért ki, vagy kik a felelősek — a mester szülővárosában jobban előké- szítettnek, sikeresebbnek kellett volna lennie, őszintén sajnáljuk, hogy ez most nem így történt. Véleményünk szerint Kecskemét szellemi életének, kulturális karakterének egyik alappillére Kodály Zoltán hagyatékának és módszerének gyümölcsöző felhasználása, zenei- pedagógiai és népművelői értékeinek közreadása. Éppen ezért, minden, ami ezzel összefügg, nekünk nagyon fontos —, ha nem. a legfontosabb! A MI FELELŐSSÉGÜNK abban van, hogy túllépve a kulturális irányítás jelenlegi rendezetlen, vagy pontosabban lassan rendeződő egész szerkezetén — minden külön felszólítás nélkül is — magunkénak tekintsünk egy Kodály- énekversenyt. A magunkénak tekinteni — a kifejezés persze itt sokkal többet jelent a városi tanács művelődésügyi osztályánál, vagy néhány megszállott népművelőnél, jelenti — vagy kellene, hogy jelentse — mindazokat, akik már „beépítették” magukba Kodály zenéiének lelkesítő és megrendítő szépségét, vagy éppenséggel a zenei pálya, a zenei ismeretterjesztés a hivatásuk. Az ügyet csak velük egvütt vagyunk képesek szolgálni — nélkülük aligha! És ezzel lényegében már két általános okot is megjegyeztünk. A megyeszékhely kulturális irányítási rendszere átrendezésének szükségességét, s a városi tanács művelődésügyi osztályának magáramaradott- ságát. bizonyos értelemben az „önkéntes aktívák” hiányát. Említhetnék egy harmadik, ugyancsak általános okot Is, de ez már nemcsak a mi, tehát város! nroblémánk. bár hatását kétségtelenül éreztük. DECEMBER 16-AN ün- neneltük Kodálv Zoltán születésének 90. évfordulóját, lezárva ezzel a kecskeméti Kodálv-év rendezvényeit és jóleső érzéssel fogadva az elismeréseket. Visszatekintve és mérlegelve az eseményeket, olyan érzésünk támadt, hogy legjobb szándékaink ellenére is egy kicsit kamnányt csináltunk az ügyből, aminek a2 lett a következménye hogy év végére kiapadt a közönség érdeklődése. Ezt csjnos még a tv sem tudta a közönségszervező erő1 szintjén kiegyenlíteni. Ezek tehát az általános okok. MIVEL általánosak, ezért jellegüknél fogva nyilván máshol is hatottak, illetve hatnak, így például Debrecenben is, s ott mégis telt ház volt a középdöntőn. Ezzel kapcsolatban közvetlen forrásokból tudjuk, hogy ők egyfelől tanultak a mi példánkból és ennek alapján koncentrált mozgósításszerű szervezésbe kezdtek, másrészt adottságaik miatt lényegesen kedvezőbb pozíciókból indultak (ez utóbbi nem is lényegtelen dolog). A konkrét okok között kell említenünk azokat, amelyek alapvetően a szervezés mechanizmusának akadozásából adódtak. Az énekverseny propagandája — ismertetők, programfüzetek, plakátok, meghívók, belépők stb... — tehát a vizuális anyag nem volt megfelelő, sem Időzítésében, sem figyelemfelkeltő hatásában. Pontosabban: Késett a tv, emiatt késtek a Kecskeméti Katona József Színház vezetői és nyomukban késett a városi tanács művelődésügyi osztálya is. Az eredmény a kapkodás lett, a levelek és reklámanyagok egymást keresztező „utaztatása” és így tovább. MINDEZEK ellenére úgy történt, hogy ha nem is mind az öt előadásra, de legalább háromra teljes ház lesz. (Már ami az ígéreteket illette.) Aztán jó né- hányan mégsem jöttek eb mert valószínűleg úgy döntöttek, hogy mégis otthon nézik meg az adást. Ha valóban megnézték, akkor őket a tényleges nézőkhöz, illetve hallgatókhoz kell sorolnunk, viszont, ha netán kényelmi vagy egyéb okok alapján csak hivatkoztok az otthoni televíziózásra, akkor ez nekünk, népművelőknek és a kulturális munka irányítóinak újabb kérdéseket vet fel. Válaszunk befejezéseképpen ismételten hangsúlyozzuk, hogy nincs szándékunkban kibújni a felelősség alól, de ugyanakkor azt is leszögezzük, hogy nem vállalhatjuk át mások — intézmények, szervek, személyek — felelősségét sem. Bármennyire is szeretnénk, ha minden, ami ebben a városban történik, velünk együtt, a mi tudomásunkkal és intézkedésünkkel történjen — ma még itt nem tartunk. AZOK AZ ÚJ lehetőségek, amelyek mindenekelőtt az új tanácstörvényből fakadnak, csak akkor kamatoztathatók igazán, ha összefogva és közösen, tudatosan és egységesen akarjuk és megteremtjük a tervezés, szervezés és irányítás új és hatékony formált. Ennek elvi akadályai ma már nincsenek, a konkrét megvalósítással az első lépéseket már megtettük és bízunk abban, hogy erőfeszítéseink eredményesek lesznek. GYAPAI JÓZSEF tanácselnök-helyettes K. Vorosilov és Sz. Bugyonnij a szovjetek elsé össz- szövetségi kongresszusa küldöttei (1922) .. .Néhány nappal kérőbb Grornijban megtartották a csecsen dolgozók első kerületi kongresszusát. A kongresszus megválasztotta az autonom terület forradalmi bizottságát
