Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
Ipari termékek a határon túlra A várossá fejlődés az ipar fejlesztése nélkül a modern korban elképzelhetetlen. Kiskőrös párt- és tanácsi vezetői ezért tudatosan törekedtek már a II. és a III. ötéves tervidőszakban arra, hogy a községbe ipart telepítsenek. Az egyetlen biztos pontot akkor még csupán a Vegyesipari Szövetkezet jelentette. Ez azonban jó alapnak bizonyult, hiszen egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Termelési értéke tavaly már meghaladta a 150 millió forintot, dolgozóinak létszáma pedig ezer fölé emelkedett. Ezzel a megye legnagyobb és az ország egyik legnagyobb ipari szövetkezetévé vált. Kitűnő munkáskollektívájának és jól képzett vezetőinek köszönheti, hogy a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért eddig kétszer nyerte el a legmagasabb kitüntetést, a Minisztertanács Vörös Vándorzászlaját. A szövetkezet termékei szerte az országban öregbítették Kiskőrös jó hírnevét is. Gyártanak faipari megmunkáló gépeket, szivattyúkat, vastömegcikkeket, a járműprogram keretében autóbuszhoz légfékszelepeket, stb. Van galvanizáló üzeme, textil- és műanyagfeldolgozó üzeme. Jelentős szerepe van a város sportéletében, a szövetkezet sportegyesületének, amely a Kiskőrösi Petőfi Spartacus SE néven szerepel. Sokoldalú munkát végez a Községi Költségvetési Üzem, amelynek nyolcvan dolgozója az utóbbi hónapokban minden erejét a város szépítésére fordította. Profiljába tartozóan csinosította az épületeket, új 500 méter hosszú utat épített, parkosított, fásított. Jó társnak bizonyult ebben a Járási Költségvetési Üzem is, amely a Martini utcát, a Damjanich utcát, a Jókai utcát látta el burkolattal, s üzemi belső- és bekötő utakat épített. A város második legnagyobb üzeme — a volt gépállomás helyén létesült — MEZŐGÉP Vállalat. Négyszáz dolgozója van, ebből 5 mérnök és 13 technikus. Sajtás gyártmányaik közül legismertebb a kultivátor, a serleges terményfelvonó és a korszerű sertés- és szarvasmarhatelepekhez gyártott ventilátoros szelőztető berendezés, Jelentős kooperációs megrendeléseken is dolgozik azonban az üzem, transzformátor szekrényeket gyárt a csepeli Transzformátorgyárnak; autóalkatrészeket a Csepel Autógyárnak, szerelvényeket a Győri Vagon és Járműgyárnak. Mindemellett fontos szerepet játszik a mezőgazdasági gépalkatrész- gyártásban, amelyből 5 millió forint értéket termel évente. A MEZŐGÉP dolgozói 11 ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel a város építéséhez, szépítéséhez. Az idén ünnepelte megalapításának 10. évfordulóját az Irodagépipari Vállalat kiskőrösi Finommechanikai Gyára. Igaz, egy évtizeddel ezelőtt még a Kiskőrösi Járási Vegyesipari és Javító Szolgáltató Vállalatra szólt az alapító oklevél. Negyvenketten kezdték el a munkát, majd nem sokkal később már nyolcvanra növekedett a létszám, s közületi és lakossági szolgáltatást végeztek. 1975-ben nagy változás történt, ekkor vette át az üzemet az IGV Finommechanikai Vállalat. A gyár — miután finomabb termékek készítésére állt át — megkezdte a dolgozók szakmai átképzését. Rövidesen megkezdődött az anyagvizsgáló készülékek amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Hogy nem volt könnyű az új követelményeknek megfelelni, arra jellemző, hogy míg a munkások korábban 2—3 kilós munkadarabokkal dolgoztak, most olyanokat készítenek, amelyből 100 darab is elfér a tenyerükön. Már a felszabadulás előtt is volt a községben egy kis konzervüzem, néhány idénymunkással. A tulajdonosok állandóan cserélődtek, fejlesztésére nem fordítottak gondot. Tíz évvel ezelőtt végleges gazdára talált, átvette a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat. Jelenleg gyümölcskonzerveket, gyümölcsborokat, gyümöics- vermuthokat gyártanak. Árucikkeik kétharmadrészét exportálják. Termékeik eljutnak Európa és Af- rixa sok országába. Az üzem technikai fejlesztésére jellemző, hogy azonos létszám mellett öt év alatt kétszeresére növekedett a termelés, a gyár 261 dolgozója arra törekszik, hogy az idén 55 millió forint értékű árut termeljen. A Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat kiskőrösi telepe elé azt a célt tűzték hogy a IV. ötéves terv végére elérje az évi 20 millió forint termelési értéket. — Lesz abból 25 is — bizakodik az üzem kettő- százhúsz dolgozója, mondván — hiszen már az idén meglesz a 19 millió. Ezt részben az újtipusú NDK varrógépekre alapozzák, részben pedig arra, hogy gyors ütemben folyik a szakmunkásképzés. Termékeik — a férfi alsóneműk — nemcsak bel-, hanem külföldön is keresettek. A várossá fejlődéshez a színvonalasabb áruellátás is hozzátartozott. Ezt acélt szolgálta a nemrég felújított kiskőrösi sütőüzem, amely a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat kebelében működik. A lakosság ellátásában való közreműködésének fejlődését jellemzi, hogy amíg 1971-ben 13 millió, addig az idén már 20 millió forint értékű terméket állít elő. Híres árucikküket, a kézitarhonyát januártól már nem a kalocsai központban, hanem önállóan a kiskőrösi tésztaüzemben gyártása, község belterületén csatornázás, ipari üzemek telepei, munkacsarnokok... — ki tudja ezt mind jelsorolni. Az én időmben a főutcán is csak salakos járda volt, most a kövezett járdák tízkilométerei futnak a községben. Éveken át tapostam a két kilométernél is hosszabb Rákóczi út sarát; ma aszfaltos. Hasonlóképpen a Teleki, Mészáros, Sárkány József utca és még mások. Érdemes emlékezni az ilyen ősz- télelejei időben az ezekben az utcákban volt tengelyig érő sárra és arra, hogy egy ilyen út minden kilométere millió forintba kerül. A kereskedelem óriásit “ fejlődött. A legszebb üzlet a régi Hangya volt. Most tucatjával van ennél nívósabb élelmiszerüzlet. A Weisz testvérek és Lebo- vics bácsi divatáru üzlete volt a csúcs, most Székes- fehérvárról is irigyelt emeletes nagyáruháza van, emellett könyvesbolt és más szakbolt. Hallottam, bírálat érte a vendéglátást, s biztos volt alapja; de bátran írom le: a régi Szarvas, a „tapasztó” és a Lőrinc vendéglő színvonalához képest a mai Szarvassal és presszóival a vendéglátó- ipar is összehasonlíthatatlan magasságban áll! Még lenyűgözőbb a termelés átalakulása. A fel- szabadulás előtt a kisparaszti mezőgazdaságban — fő mezőgazdasági kultúra a szőlő volt és a fő megélhetési forrás is. Tömegével voltak napszámosok, akik vasárnap délelőtt az emberpiacon árulták munkaerejüket. Vonatszámra mentek a mezőgazdasági munka szezonjában a dunántúli földesúri birtokokra, főként Fejér megyébe a hónapszámosok. Ha az ország bármely részében nagyobb arányú vasútépítési munka folyt, érdemes volt Kiskőrösre jönni munkásokat toborozni. Itt mindig találtak 18—20 filléres órabérért vállalkozó szabad munkaerőt. A két malomban húsz-huszonöt ipari munkás tudott elhelyezkedni, s az iparnak számító szeszgyárban öt. a többszázan dolgoznak a községbe települt szocialista ipari üzemekben. Óriásit ■— de szocialista tartalmában még nem eleget fejlődött a mezőgazdaság. Láttam a Vo- lák elvtárs elnöksége alatt dolgozó szakszövetkezet pincészetét, a Kelemen Sándor képviselőtársam vezette szakszövetkezet vásártéri pincészetét. Hallgattam vezető szőlészeti szakemberek tájékoztatóit. Eszembe jutott, amikor a Fenyvesi borkereskedő pincéje előtt álló kocsin egy kisparaszt baltát vágott a musttal telt hordója dongáiba, mert nem volt hajlandó 6 fillérért eladni mustja literjét. Más alkalommal a választási malacait eresztette széjjel a piacon elkeseredésében egy termelő, mert nem volt szíve egy pengőért eladni darabját. Soha sem felejtem el a Tóth Jánosék Madách utcai háza előtti farönkön ülő három asszony, Tóth, Kaszás és R. Tóth néni keserves sírását: „Jaj, bozse moj, oda az egész évi kenyerünk!” A fényes, de nagyon hideg májusi reggelen mind lefagyott a tőkéről a 25—30 centiméteres, már virágba szökkent hajtás. A mai viszonyok között dolgozó szakszövetkezeti tagok gondolnak-e arra, hogy elsöpörte a mi világunk ezt a létbizonytalanságot, a kisparaszt, a napszámos kiszolgáltatottságát. ennyire szerettem a minden tavasszal tisztára meszelt, utcai lábazatát kékre vagy venyige-feketére festett, kisabla- kú nádtetős házakat, udvarukon gémeskúttal, szekérrel. Sorra eltűnnek ezek a tapasztott padlás házak, s helyüket üveges-verandás, fürdőszobás, nagyablakos modern családi házak váltják fel. Csak egyet említek: a Rákóczi utca legszebb háza Etus néni óvodája volt. Most elvesz szürkeségével az utca új, villaszerű házai között, melyek között még emeletes is van. Az udvarokban a szekerek A Mezőgép Vállalat sajtolóműhelye Az Irodagépipari Vállalat egyik exportterméke A textilüzemben exportra csomagolnak csomagolják. Üjabb termékük lesz jövőre a morzsa, amelyből havonta 100 mázsát állítanak majd elő. Kskőrösön tehát eredménnyel jártak a párt- és tanácsi vezetők iparfejlesztésre tett erőfeszítései. A várossá alakulás idejére az iparban dolgozók létszáma —, ha az ecetipari és helyét a Moszkvics, Skoda, Zsiguli vagy még elegánsabb kocsi foglalja el. A szellem is gazdagodott Kiskőrösön, még akkor is, ha kevés parasztember volt, aki kielégítő választ adott Berek Kati Petőfi-emlék- kutatására. Százszámra dolgoznak a községben értelmiségiek, s mennyivel iskolázottabb, műveltebb a harminc év körüliek, s azon aluliak sokasága. Nagyot fejlődött ez a község. Kívül, belül várossá nőtt. Lakói köszönhetik ezt saját szorgalmas munkájuknak, értelmes gazdálkodásuknak, okos, célratörő vezetőiknek. Ez azonban önmagában nem volna elég. A legfőbb feltétel a társadalmi változás volt. Kellett hozzá a párt helyes politikája, a népgazdaság, s a megye kiemelkedő támogatása is. N agyszerű emberek lakják. Csendes, nem könnyen lelkesedő nép, de felismeri, érzi a jó szándékot, az érdekét is szolgáló a szeszipari vállalatot, s a több mint 100 magán kisiparost is figyelembe vesszük, — ma már csaknem eléri a mezőgazdaságban foglalkozók számát. Mindez céltudatos és sok áldozatot követelő munka eredménye, amelyre büszkék lehetnek a város dolgozói és vezetői. politikát. Értik és követik a jó szót. Nagyon sokat dolgoztak és dolgoznak. Becsületesek és törvénytisztelők. Én tőlük tanultam em- betszeretetet, szókimondást. Sipkovicok, Pszoták, Has- kók, Ambrusok, Szőgyiek, Kelemenek, Volákok, Jan- kapicsok, Jarjabkák, Lackók, Kecskések, Trepákok, Bürgések, Szlovákok, Lom- janszkiak, Meskók, Tóthok, Legéndiek, Törökök, Kurucok, Andriskák, Matuse- kek, Szlankák és még sokan mások, mind-mind a hétköznap hősei, a sivár homokból aranyhomokot teremtő, politikánkat megbecsülő hazafiak. Megszolgálták a magasabb közigazgatási rangot, meggyőződésem, nem hoznak szégyent támogatóikra sem. Szívem minden melegével köszöntőm őket, s az alakuló várost, régi és új vezetőit. A további fejlődéshez sok sikert és jó egészséget, drága barátaim. Dr. Mátay Pál Fejér megyei főügyész, országgyűlési képviselő Szorgos munka a Kiskőrösi Konzervgyárban
