Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
*. oldal 1973. december 24. vasárnap Előbbre hozták az ev vC. ~’: w A héten befejezi az idei gazdasási évet a Ganz Villamos; '-i irívc-k ' ' i készülékgyára. Képünk: az utolsó, ellenőrző mérése- t vő--"; a ír-: ’ borsócséplőgépek vezérlő berendezésein. (Pásztor Bcll.m felvitt.e) Piros teíőcserepek KECSKEMÉTRŐL Jakab- 7 ás felé kattog velem a ;ó ismert kis „madzagva- át”. És ami a december szürke ködeibe, didergstő ’ jrőjába takarózó mezők közi haladunk, szívet szo- ! rítósn hasít belém a tudat: ■•"'•-fél hónappal ezelőtt ta- 1 in épp n e kerekek alatt hunyt ki egy sok gyütrő- :~"cl terhes fiatal emberi : Qgt i j Halottaknapi gyertya; gyű jt fishoz készülődtek áz- nap a .iakabszállásiak. A IV. kerület 49. számú tanya gazdája már hosszú évek r ta szenvedett az ízü- | Ideivel: Amúgy is nyugha- | tatban vérű, ideges termé- ( szetű ember volt. s az a szerda is ’ ingerültséggel, j szóváltásokkal volt tele. A "ességig fajuló össze- ! zordüb's során kirántotta a sz-'-kényből az összeku- norgatott bankókat, — /n"y másfél tucatszor ezer I forintot —, s azzal fenyegetőzött. hogy ..ez ma még a piros kakasé lesz!” — Hittem is, nem is — emlékezik most. hetek múltán, kezét tördelve az özvegy, akinek a szeme könynyek kiapadt kútja... — Tett-vett a ház körül, aztán egyszercsak arra esz- mettünk, hogy ? tetőn fel- ’obban a Ián". Égett a''áz. ő meg. kö+4l!ei a kezében, az akácfa felé indult... AKKOR még sikerült megmenteni a szerencsétlen ember életét. De később, a szürkületben nyoma veszett, s m-V csak arról hozták később a szörnyű hurt. ho"v az esti vonat alá feküdt... Három pvermek maradt utána. A 17 éves nagvlán-" a megyeszékhelyen tanul, őz eleven, szén ik°rorr ne- di" most itt játl'7ik' körütöttünk az anrócska konyhában. Ida alig érti mo" ötév°s kis f°iév°l. miről js fo'L’ik a s"ő: néha ióked- vűen feúraca". .Tánnsks ryipe eb4dórt cit-öli^ pges- anvia kötényét, ők itt maradtak, árván, és ott maradt a fét;" 1án"ok mar- tpióirává vált tnr,ya... S ITT KETDŐDTK mindaz. amiért ez az írás me"' .-TiUotett: az embert ö^sz"- fo"ás. a halban se"i'’°s, ri—mtlen lót f°v°s szén v-l- rláia. A TnVnccíz p ]\TZp- prnpt Szakszövetkezet gazemberek a haláleset másnapján, míg én koporsóért mentem, letakarították az üszkös tetőt, s annyica- amenriyire rendet tettek. Amikor padi" a temetésről visszaérkeztünk, a lányom osztálytársnői, a jó ismerősök, kicsik-nagvok hozzáfoglak a cserepszéshez. Majd harmincán dolgoztak itt egészen estig, míg csak láttak. Annak az igen szomorú napnak a fájdalmát í"v enyhítette a szeretet. Hinni sem akarták a messzebb lakók, hogy egy hét sem goit el, s mi már újból födél alatt vagyunk. — Most vasárnan meghívtam uzsonnára Etelkám barátnőit. Másképp hosvan is viszönozbatn-ni a ’°-á- gukat! A szülői munkaközösségtől segélyt is kantunk. Most rre"nró'-á1ok v-^amilven különmunkát vállalni, hogy kie"ész'"tsem a kis S7Őlő-"vürr>ölcsös íö- vedelmét. T”dom. r“véz nagyon az élet. de hát a gverokeket f«1 kell nevelni. Már a kilincsen a 'rezem. Az .özvegy még utánam szól. — Ha száz évig é1nák, akkor sem lehet mindezt viszonozni! ERRE a napra Héjjas- tanya környékét szemelte ki az izsáki vadásztársaság. Már réggé) hétkor gyülekeznek a Sárfehér Tsz majorjában a hajtők, a fogatra felpakolják a deszka-tolólappal lezárható ketreceket, az összegöngyölt perionhálókat, s indulnak kifelé. Többnyire mindenki a saját járművével: biciklivel, motorral, autóval. Vetések, szántások, elárvult, még le nem takarított kukoricaszárakat lengető táblák, mély fekvésű, zsom- békos legelők. Távoli tanyák, facsoportok, bekerített gyümölcsösök. Az állami gazdaság vontatói, tehergépkocsijai trágyát hordanak a földekre. Egynémelyük beleragad a vizes, dágványos kátyúba, ilyenkor a már célhoz ért pótkocsiról leakasztják a traktort, előkerül a vonókötél, s a tengelyig süllyedt jármű újból szilárd talajra kecmereg. A közvetlen közelben pedig már verik le a háló karóit, szabályos közökbe, s húzzák ki a hálót is, egy kilométer hosszan. A háló háromrétegű, a középső a sűrű szövésű, a két szélső a ritkább, ez teszi lehetővé, hogy a nekiszaladó nyúl mindenképpen belegabalyodjék, ne tudjon kiszabadulni. DE NYÚLNAK a láthatáron semmi nyoma. Ráadásul az első hajtás a gépek felől kezdődik. Előre kételkedem a fogás sikerében. Ám a hajtők ezen csak mosolyognak, noha a gépek jelenlétét ők sem tartják szerencsésnek. Csakhogy ők azok, akik á területet ismerik, márpedig ez a rész minden évben a legjobbak közé tartozik, a sík területen mindenütt ott lapul a nyúl, a saját maga által kapart gödörben, amelyet farral megközelítve foglal el, többnyire egy-egy ka- tángkóró, vagy vadspárga — stílszerűbb nevén nyúl- árnyék — tövénél. S ráadásul a nyúl nagy „lokál- patrióta”, vagvis születésének helyét legfel j»bb ötszáz méternyire hajlandó elhagyni, s puskás vadászatok esetén ez a körülmény okozza a vesztét is. Inkább rohan a puskacső elé, semmint a határ egy másik részébe „emigráljon”. K. Szabó Sándor tsz-el- nök egyúttal a vadásztársaság elnöke is. Mielőtt elkezdődne a hajtás, járkálunk a kifeszített hálók mentén. — Itt születtem egy közeli tanyán, a szüleim is itt éltek — mondja. — Apámnak volt vadászfegyvere, de nem vadászhatott... Azt a kiváltságosok engedhették meg csak maguknak. Csakhogy a szenvedély nagy úr... Mit tagadjam, voltam orvvadász is abban az időben. A vadásztársaságnak 47 óta vagyok a tagja. Később én lettem az elnök. AZ ITTENI vadász- társaságnak 41 ezer hold az érdekeltségi területe, amely kiterjed nemcsak az izsáki, hanem a fülopszál- lási, a soltszentimrei, a pá- hi, az orgoványi. az ágasegyházi, sőt még a kecskeméti határ egy részére is. Apróvadban népes vidék ez, nyúlból van legalább 4500. De van ezenkívül őz is, 400 körüli a számuk. ... S mintegy a tájékozódás illusztrálásakéunen jó fél kilométernyire feltűnnek a vágtató őzek. Hatan vannak. Már_már úgy látszik, elnyeli őket a messzeség, amikor közülük három irányt változtat, s egyenest a háló felé tart. Az emberek hangos riogatással próbálják másfelé terelni az állatokat, mert félő, hogy a nem számukra méretezett hálót összeszaggatják, ám kísérletük hiábavaló. A száguldó őzek szinte szemvillanásnyi idő alatt elérik a hálót, az első kettő, az akadályt ugró versenylovak „stílusában”, valósággal átrepül a háló felett, a harmadik azonban jócskán belegabalyodik, miközben két tartóoszlopot is kidönt. Az állat — egy kétéves, fejlett bak — panaszos me- k«gésbe kezd, az emberek kiszabadítják a lábait az ösaz»sub*meolődett hálóból, megnézik a fogazatát, oldalba veregetik, s mindjárt utána szabadon engedik. Néhány pillanat múlva már csak a fehér, foltját lehet látni. VAGYUNK vagy ötvenen. A vadhajtás — nyúlbefogáis.esetén — a vadásztársaság tagjai számára kötelező» .Fizetség eíért nem. já,r. Akinek halaszthatatlan dolga, van, a? kiüld maga helyeit ..mást. A va- 'i 5 áksaí- 'g — igazi közössé". Tagjait a közös szenvedély és a közösen vállalt fegyelem tartja ösz- sze. Az évad minden esztendőben vadászvacsorával zárul, ahol nem vadhús, hanem pacal kerül terítékre. Puska most csak két vadőrnél. Kotlánk Sándornál és Lévai Elemérnél van. De egész nap le nem kerül a hátukról. Ök vezetik fel a hajtők egy-egy csoportját a bekerítésbe. .Tő kilométernyire a hálától kialakul a C"ztá"! Inc, s kezdetét versi a haif',s. Hangos kiabálás, hujjogás ver ri fel a pusztát. A hajtők egynémelyike botokkal h°- donász maga előtt. A tapsifülesek közvetlen közelünkben ugranak fel. némelyik egyenest a háló felé veszi az útját, de a többség megpróbál kitörni a gyűrűből. Vagy sikerül visszatérít0"!, vagv nem.... Amiga nyúl füle felfelé áll, addig terelhető. De amikor leszegi, m ár - csak egy irányba hajlandó vágtatni. Ilyenkor, rövid távon az óránkénti C0 kilométeres sebességet is eléri. Amelyik ilyen sebesség"el pattan a hálónak, bizonvos. hogy bele is gabalyodik. S a szakaszonként elhelyezett ládaketrecek mögött megbúió „fogók” csak erre várnak. A nyúl siránkozva makog, miközben a hálőgu- bnneból kiszabadítják. MIHÁLY Jáno°né a hajtők között egyedül képviseli most a női nemet. Minden hajiénál itt van, öt év ótn — Férje képviseletében? — Nem, ő egész héten ’"esten van. . ott do’gozik. Hanem a vadásztársaság egyik tagi a he'vett. alginek a tanyájában- lakunk. A fiatalasszony különben szívesen jár ki a hajtásra, sz érakoztatja a szertartás, feloldódik a közösségben. ' S bírja is az iramot a férfitársakkal, v nem fárad el. Miután a hálóra mindkét irányból megtörtént a rá- hajtás — és a ládák rekeszéiben immár 36 nyúl la- . pul —. megtörténik a szétszerelés és az áttelepítés. AZ IDŐ délfelé jár. j Egy zsombék.os legelő közegén feszítik ki a hálót, ' az 'elszáradt fűcsomÖk vi- j zes tocsogókat rejtenek, s ennél a hajtásnál már a háló közelében maradok, egy kis facsoport szélénél meghúzódva, hogy rejtve maradiak a közeledő nyulak elől. Mellettem hasal a földön az orgoványi Németh János bácsi, a Sallai Tsz alapító tagja, most szőlő- munkás és takarmányfele- lős, s azóta vadász, amióta tsz-tag. Halkan, szinte suttogva beszélünk, nehogy elriasszuk a zsákmányt. A csatárlánc egyre közelebb ér. Botokra tűzött rongydarabok — a nyulak- kal szembeni csatanyerés zászlói. Mert a vadnyúl értékes jószág. Egy-egy élő- nvúlért 320 forintot fizet a MAVAD, „valutárisan” azonban még sokkal több rajta a haszon, 12 élőnyúl hoz annyi devizát, mint egy közepes hízóbika. De a nyulak erről semmit sem tudnak. A többségnek sikerül kiszabadulnia a hajtők gyűrűjéből, s mititán elcsendesül a puszta, újból visszatérnek . rejtekhelyükre. Most alapjában véve jól érzik itt magukat, nem óhajtanak sem Franciaországba, sem Hálába menni. Az a több mint 70 társuk viszont, amely ezen a napon a háló fogságába került, lapul egyszemélyes rekeszében, s nyugtalan kapar gól issnl. hánykolódással tölti a szabadságnélküli éj- ! szakát a tsz-major raktár- épületében. 1 AZ ELŐ N.YÜL érték. M°alö.vésüket törvények kor 1 "tozzák a minimálisra’ az idei évad öt vasárnap jín csak egvet-egvet ejthetnek el közülük a vadászok. . Hatvani Dániel d°l. a fnm-ák q enrol D| i q/»rn T.OVinf IHI^- r> ? tűzol sejtettek.-- ranr) rr'n‘1 VO f1"'“ m ettük a fSr'omof, A ió C=;nős a szél, .és komor f°thő'rot k»r"ét. De a fe- h°r falú kis tanva p,vos tofő.Terepoi mess"'-» látszanak a jakabi''afri-ban.-3 Jóba Tibor Gázavató ünnepség Kiskunfé'egyházán A Kiskunfélegyházi Városi Tanács, az OKGT és a DÉG é.Z Vállalat jó egvüttműkíidésének eredményeként a várost bekötik az orszá"ós föld"áz- hálózn+ba. Ebből az alkalomból december 29-én, pénteken délelőtt gázavató ünnepséget rendeznek, s emléktáblát helyeznek el a Kossúih és a Mártírok útja sarkán álló ; épületen, amelyben először gyullad ' ki a gáz. Üzenet c veteránotthonból K ezemben egy papírlapon a cím: Budapest, VI. Rózsa Ferenc u. 67. Veteránotthon. Jó helyen járok! Megilletödve és várakozással' telve, indulok felfelé, a vörös szőnyeggel borított 'lépcsőkön. Ajtót nyitnak, barátságosan fogadnak. Ugyanazok ráz ^arcok, mint négy évvel ezelőtt, de akkor még Kiskőrösön, a Nagy Ignác utca 2—4. számú házpan. Bíró Antal elvtárs 71 éves, a felesége 68. Hajuk hófehér. Szívbetegségük időnként szanatóriumba kényszeríti őket. Tekintetükből, egész lényükből azonban fiatalosság árad. Nem lehet leolvasni róluk, a nyomát sem a megpróbáltatásoknak, évtizedeken át folytatott küzdelmeiknek. A kis szoba „megtelik” emlékezéssel. Előkerülnek a régi iratok, fényképek. Életükről, kommunista tevékenységükről, Kiskőröshöz fűződő kapcsolataikról kérdezem őket. Felváltva mesélnek. — Amikor vége szakadt a Tanácsköztársaság dicső napjainak, börtön, üldöztetés jutott osztályrészül a kommunista mozgalom részeseinek — emlékezik Bíró Antal. — Mi a húszas években mégis szervezkedni kezdtünk. Leggyakrabban Kiskőrösön, Viczián Lajos elvtárs bognárműhelyében találkoztunk. Bíró Antal szüleinek szélmalmuk volt Kiskőrösön, még a század elején. Aztán megjelent a gőzmalom; nem bírták vele a versenyt. Megkezdődött a család vándorlása. Az időben tanulta ki az asztalos mesterséget. A munkásmozgalommal való első találkozása “ “ Belgráöban történt, ahol a Pécsről és Bajáról oda- menekült magyar famunkások szakszervezetébe lépett. 1924-ben tért haza ismét Kiskőrösre. 1927-ben a helyi gyógyszertárban dolgozott, megismerte a Természettudományi Közlönyt, sokát olvasott, megkedvelte a természettudományokat. 1931-ben, a nagy munkanélküliség idején postai kézbesítő volt. — Ebben az esztendőben alakult meg Kiskőrösön az illegális kommunista párt, s a kommunista f°lu- trjtben kezdődött meg az egész éleire szóló oárt- rrunkím. M»eism»<-,«-*dtem Schön Rezső elvtárssal, * v»»«iő«^4i Isijével. A párt központi vezetőt'Z* küldte Kiskőrösre, az ifjúság szervezésére. A s-'itmozgalom vezetője lett a na°\- r’ású, t°he*séges ií- ’kommunista. Többször letartőztaHék. de szaba- d-’ása után mindig újra folytatta az 'illegális munkát« Nyúlfögás MMya3
