Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

mt. december M. vasárnap 3. OiUai A magyar párt- és állami küldöttség, amely Kádár Jánosnak, as MSZMP KB első titkárának vezetésével részt vett a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepségeken, tegnap haza­indult Moszkvából. A képen: bal szélen Kádár János, mellette Arvld J. Pelse, az SZKP PB tagja, Moszkva Kijevi pályaudvarán. a szovjet gyártmányú ra­kéták segítségével, a szov­jet gyártmányú vadászgé­pek bevetésével tucatszám szedték le a betolakodó gépeket Az amerikai bombázás újrakezdése megdöbbenést és felháborodást keltett szinte az egész világon. A tőkés országok kormányai is nyugtalanságuknak ad­tak hangot, súlyosnak és fájdalmasnak mondták az amerikai politikában bekö­vetkezett fordulatot, még NATO-országok is akad­tak, amelyeknek vezető po­litikusai és polgári lapjai szintén találtak módot és alkalmat az amerikai poli­tika helytelenítésére. A szocialista országok kor­mányai határozottan, egy­értelműen ítélték el az amerikai agresszió fokozó­dását és hitet tettek — mint a Magyar Népköz- társaság kormánya is — a vietnami nép igaz ügye mellett, teljes támogatá­sukról biztosítva ezt a hős néoet. Figyelmeztették az USA kormányát, hogy a vietnami békét ilyen esz­közökkel nem érheti el. A kormánvnyilatkozatok- ban felszólítás hangzott el: Amerika hagyja abba a bombázást és haladékta­lanul írja alá a már létre­jött megállapodást. A hét másik nagy ese­ménye a Szovjetunió fél évszázadának ünneplésére Moszkvában megrendezett jubileumi eseménysorozat volt. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa a Kremlben tartott együttes ülést. Az ünnepségen 116 országból érkezett magas rangú delegáció volt je­len. A magyar népet, párt­ját és kormányát a Ká­dár János vezette küldött­ség képviselte. Az ülésen Leonvid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára tekintette át nagy beszédben a Szov­jetunió 50 esztendős fejlő­dését, a jelenlegi világ- helvzetet és a szovjet párt és állam előtt álló felada­tévá Különös figyelem kísérte a szovjet—ameri­kai viszonyról mondott szavalt: az egyetemes béke javára és a két ország né­peinek érdekében új lehe­tőségekről is említést tett a szovjet—amerikai vi­szonyban, de figyelmezte­tett, hogy sok függ attól, miként alakulnak a legkö­zelebbi jövőben az ese­mények, különösen pedig attól, hogy milyen fordu­lat történik a vietnami há­ború dolgában. A két német állam közt létrejött az úgynevezett alapszerződés — ez a hét harmadik nagy, történe- lemformáló eseménye. Azért nevezik alapszerző­désnek, mert nemzetközi jogi szerződésben tisztáz­za, milyen alapokon nyug­szik ezután az NDK és az NSZK viszonya. De nem­csak a két német állam egymás közti kapcsolatait alapozta meg a szerződés: széles utat nyitott az NDK nemzetközi elismerése előtt is. A teljesség igé­nye nélkül említhetők, hogy a szerződés aláírása óta diplomáciai kapcsola­tot teremtett az első né­met békeállammal Svéd­ország, Ausztrália, a Je­meni Arab Köztársaság, Indonézia, Nepál, január­ban történik meg a diplo­máciai kapcsolat felvétele az NDK és Svájc között, a NATO tagállamai közül Dánia és Norvégia tárgya­lásokat kezd a diplomáciai kapcsolat megteremtéséről Franciaország — az első nyugati nagyhatalomként! — szintén kezdeményezett ilyen tárgyalásokat. Olasz­ország pedig az NDK ró­mai kereskedelmi kiren­deltségének közvetítésével kíván hozzálátni az előké­szítő diplomáciai munká­hoz ... Pedig a nyugatné­met kormány még két he­te is, Brüsszelben, a NATO miniszteri tanácsülésén, szerette volna visszatartani a szövetségeseit, ne sies­sék el, várjanak az NDK elismerésével. A jelek sze­rint a német munkások és parasztok államának nem­zetközi előrelépése szinte már befejezett tény. Vua^szeiie növekszik a felháborodás a vietnami bom­bázások kitef josztése miatt. Stockholmban min! egy 10 ezer tüntető vonult az amerikai nagykövetség elé, hogy kifejezze tiltakozását az amerikai bombázások ellen. Képünkön: Jane Fonda, az ismert amerikai filmszínésznő a tüntetők között --------­Utak és gépjárművek 4 gépjármüvek száma megtízszereződött A makadám, a bordély, a fiúker alkonya A Szovjetunió megalakulása 50. évfordulóján Káiár János vezetésével részt vevő magyar párt- és kor­mányküldöttség koszorút helyez el a Lenin-mauzó- leumnál. Is:»-. A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkal­mából az Országos Békete.nács meghívására Tatjana Nyikolajcvának, a Szovjet Bcketanács elnökségi tag­jának vezetésevei szovjet delegáció érkezett Buda­pestre. A küldöttség tagjai: Gcorgij Kosztrub, a Szov­jet Békeíanács tagja, a Kárpát-ukrajnai megyei ta­nács elnökhelyettese és Alckszcj H.mcnko, a Szovjet Béketanács titkára. Képünkön: A vendégek érkezése után a repülőtér dclcgációs termében. A, sííS ' -4 M *. », v • • ■ ' t t apfg •" Z- ':P :j$j A héten tartották meg a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának idei második ülésszakát. A képen: Nyikolaj Bajbakov, az Állami Tervbizottság elnöke beszél. A második sorban középen (balról jobbra) Nyikolaj Fotl- gornij államfő, Alekszej Koszigin miniszterelnök és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. A közlekedés 1971-es sta­tisztikai évkönyve, amely a i napokban került kiadásra — sok érdekes adatot kö­zöl az ágazat fejlődéséről. \ Megtudhatjuk például, hogy 11950-ben még az országos ' közutak 81,3 százaiéira volt makadám, most már csak 32,5 százalék. A bitumen j burkolatú utak aránya ez- I alatt 14-ről 58,4 százalékra ! növekedett. Az országos közutak 3,9 [ százaléka még mindig ki­építetlen (föld) út. Bács- Kiskun megyében a leg­több a makadám (éppen 1000 kilométer) és a kiépí­tetlen út (183 kilométer), valószínűleg a nagy tanya- világ miatt. A kiépítetlen (föld) utakat tekintve, a rangsorban Pest megye kö­vetkezik (156 kilométer), makadámúban pedig Bor­sod, Somogy, Baranya a 'orrend. A 100 négyzetkilo­méterre jutó aszfalt- és 'Mtumimttak hosszában Vas megve áll az élen (30,9 ki­lométer). majd Veszorém, Fejér. Heves következik, a sereduaitó Békés H2.8 ki­lométer), ITaidú-Bihar (12.2 kilométer) és végül ismét Bács-Kiskun (9,5 kilomé­ter). Persze, nemcsak a köz­utak burkolata változott meg, s növekedtek az épí- I tési-fejlesztési kiadások, hanem a forgalom követel­ményei is megsokszorozód­tak. A szekérfuvarozás szinte teljesen elsorvadt: járműállománya 5 ezer da­rabról 515-re, tehát egyti- zedére csökkent, 1960 és I 1971 között. Ugyanezen idő- I szakban az 1366 kordélyból j csupán egy maradt meg, 1 talán éppen múzeumi da- í rabnak. A lófogatos raa- S gánfuvarosok száma viszont gyarapodott. Míg 1960-ban összesen 2700 iparengedélyt tartottak nyilván, most 6059-et. Miközben a falusi I építkezési és áruszállítási 1 igények rohamosan növe­kedtek, a személyszállító magánfuvarosok (fiákere- sek) száma éppen a felére, 51-re csökkent. Az 1972. évi mezőgazda­sági összeírásból megtud­hatjuk, hogy jelenleg 203 55u ló van az országban, s kö­zülük 81 ezer a lakosság kisegítő gazdaságaiban és a kisüzemekben. A városi gyerekek a lo­vakat megcsodálják, *, gó© kocsik közül viszont ma már csak a ritka márkákra figyelnek fel. Hazánk is az automobilizmus korszakába lépett. A gépjárművek szá­ma 1954-hez képest meg­tízszereződött, évzáráskor az ország leltárában 1 139 572 darab volt. Ebből a legtöbb motorkerékpár, csaknem 670 ezer. A teher­szállító gépjárművek száma 157 410-et tett ki, a pótko­csiké több mint 100 ezret. Összesen 192 tehergépkocsi, az országos állomány 0,2 százaléka volt tavaly ma­gántulaj donban. Tízezer lakosra tavaly 733 közúti gépjármű jutott, 1955-ben 62 darab. E jár­műszámot tekintve, az első helyen Baranya, a másodi­kon Bács-Kiskun, a harma­dikon Tolna megye áll. A rangsorban negyedik Bu­dapest, ötödik Csonarád ' megye. A sereghajtó Sza- bolcs-Szatmár. Az utolsó előttiek Borsod, illetve Hajdú-Bihar, egyaránt 589 —580 közúti gépjárművel, tízezer lakosra. (Ne feled­jük, hogy a motorkerékpár is gépjármű.) Az ország összes tehergépkocsi iának egyharmadrésze van Buda­pesten, és kétharmada vi­déken. Budapesten 10 ezer lakosrá 498 személygépko­csi jutott, vidéken még • fele sem: 233. A személy-, a tehergép­kocsik, az autóbuszok 40— 42 százaléka három évnél nem öregebb. 15—20 szá­zaléka már túl van az első x-en, s 1.5—2 százaléka a második x-en is. A taxik száma (túrata­xikkal együtt) az év vé™én 2355-re rúgott, 1937-ben 870-nel több volt ennél. A vidéki taxik száma az 1937. évinek csupán a fele. a fővárosban szerényebb (217) a lemaradás. K. J. A KISZ Központi Bizottságának meghívására Buda­pestre érkezett dr. Günther Jahn, a Szabad Német Ifjúság (FDJ) Központi Tanácsának első titkára. Foga­dására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Horváth István, a KISZ KB első ti'kára. A képen1 d\ Günther Jahn és dr. Horváth István a repülőtéren ! szerdán .játékdélutánon ve­hetnek részt, a tanulók. Baján „Kis karácsony, nagy karácsony” címmel mesedélután lesz az alsó­soknak, a nagyobbak pe­dig benevezhetnek a Pető- fi-vetélkedőre. A kiskunfélegyházi könyv, tár diáklátogatói január hatodikén megismerked­hetnek a mozgófilmkészítés „titkaival”. Az alsó tago­zatos tanulókat meseolva- sással szórakoztatják. Itt említjük meg, hogy a Bács-Kiskun megyei Mozi­üzemi Vállalat három elő­adásból álló filmsorozatot állított össze a szakmun­kásképző intézetek és a kö­zépiskolák tanulóinak. A megyei tanács bérleteket vásárolt az ifjúsági alap­ból. s így n-’ntegv három­ezer fiatal ("leintheti meg az iskolai tananyagokhoz kapcsolódó filmsorozatot Az iskolák és a művelő­dési házak mellett a városi könyvtárak is változatos programmal várják a gye­rekeket a szünidőben. . Kecskeméten játékdélutá­nokat rendeznek a kicsi­nyek számára, a nagyob­bakat pedig segítik a Pe- tőfi-vetélkedőre való felké­szülésben. A hatodik osz­tályosoknak foglalkozást tartanak „Megéled a ma­gyarok múltja” címmel. Kalocsán és Kiskunhala­son diafilmvetítéssel szóra­koztatják a gyerekeket. A kalocsai pajtások a „Petőfi Dunavecsén és Szalkszent- mártonban” című vetélke­dőre készülnek, munkáju­kat a könyvtár is segíti. A kiskőrösi könyvtár két vetélkedőt rendez a szü­netben a felső tagozatosok róc7ére. a téma szintén Pe­tőfivel kapcsolatos. Minden A könyvtárak is várják a gyermekeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents