Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
i oldal ' 1972. december 24. vasam«# Kincsek a föld alatt A szocialista integráció fV. ■ ■ íf f* Si-ítf*' 4 ’’ y” ** xp *# 4 ; 4 ..... ' ; **’ ■< w *M0í p.:. . V« ' > Képünkön: 400 köbméteres lartáiysorban tárolják a naponta 60—70 tonna menynyidben előállított propán-bután-Kázt az algyői szénhidrogén medencében. A földgáz metánból és homológjaiból — etánból, propánból, butánból — tevődik össze. Gyakran a kőolaj kísérője. A vegyiparban az acetilén, a propilén. a butilén és az ezekből felépülő műkaucsuk, műanyag kiinduló anyaga. A világ energiafelhasználása 1946-tól 1979-ig megháromszorozódott, miközben a szén részaránya 70-ről 32—33 százalékra csökkent. Hazánkban, mivel a szénbányászat geológiai feltételei különösen kedvezőtlenek, a hatékonyság lényeges tényezője a szénhidrogén — a kőolaj és a földgáz — felhasználási arányának növelése. Egy fúrás: 30—50 millió Egy-egy nehezen megfékezhető gáz-, vagy olajkitörés jelzi, hogy a pokol napjainkban is elszabadul időnként, a föld mélyén még sok minden ismeretlen, s így szerephez jut a véletlen. Jellemző például, hogy az olaj, a földgáz jelenlétét a mélyben nem mutatják ki a műszerek, s ezért eleve olyan földtani szerkezetek, üledékes kőzetek után kutatnak, amelyek tartalmazhatnak szénhidrogéneket. F<jv-ecv kutatófúrás 30— 50 millió forintba kerül, s közülük minden negyedikötödik fúrás, eredményes. Ez a „találati” arány nemzetközileg is jónak mondható. A geológusok a fúrásokkal megállapították, hogy hazánk földgáz készlete, több, mint százmllliárd köbméter. Ez a mennyiség — a növekvő felhasználást is figyelembe véve — mintegy húsz évre elegendő. S Idővel az ismert földgázkészletek köre újabb fúrásokkal bizonyára bővül Ma még sok a felderítetlen terület, ilyen lényegében a Balaton és a Duna közötti rész. a Hajdúság. és a Nyírség. S ide sorolhatjuk szinte az egész országot, ha 5—6 ezer méter mélységre gondolunk. Ilyen narr mélységekben még csupán az első fúrásoknál tartunk. Lényegesen olcsóbb A termelés és a fogyasztás olyan gyakran hangoztatott szerkezeti változásai közül talán a leglényegesebb a szénhidrogének arányának növelése, a szilárd fűtőanyagok, főleg a szén rovására. Mert a szén- hidrogének, s főként a földgáz termelése, vezetékes szállítása jóval olcsóbb. A földgáz aránya a népgazdaság energiaforrásaiban 1960 és 1970 között 2,6-ről 14,1 százalékra növekedett. Vagyis a földgázfelhasználás évente átlagosan 28 százalékkal, tíz esztendő alatt pedig 12-szere- sére nőtt. A szénhidrogének részesedési aránya — az olajat is ideértve — ugyanebben az évtizedben 21-ről 43 százalékra emelkedett. Ez az arányeltolódás nem kevesebb, mint 13 milliárd forint költségmegtakarítást eredményezett a második és a harmadik ötéves tervidőszakban. A hatékony munka, a gazdaságos termelés egyik fontos népgazdasági feltétele tehát a szénhidrogének, mindenekelőtt a földgáz felhasználásának gondos megtervezése, arányának növelése. A hazai földgáztermelés 1972-ben csaknem 4 milliárd köbméter, 1975-ben pedig 5,3 milliárd köbméter lesz, s a súlypontja a Szeged környéki földgázmezőkre tevődik át. Jelentős szerepet játszik már is ebben a Bács-Kiskun megyében levő szánk! földgáz üzem, amely napi 2 millió köbméter földgázt továbbít az országos hálózatba. Magyarországon a felhasználás jelenleg Is nagyobb, mint a termelés. Az immár hagyományos romániai földgázbehozatalhoz — évi 200 millió köbméter — 1975-ben már jelentős — évi 1 milliárd köbméter — szovjet Import Is társul, így a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében már 6.5 milliárd köbméter földgáz felhasználásával számolhatunk. A földgázprogram keretében nagyszabású távvezeték-hálózat kiénftését tervezik. 1980-ig 1700 kilométer hosszú, főleg nagy átmérőjű vezeték épük Fokozatosan kiépül az ország gázvezetékrendszere. A vonalvezetés tervszerűen érint és bekapcsol a gázellátásba sok-sok települést. Megyénkben Kecskemétet, Szánkót már bekapcsolták, folyamatban van | Kiskunfélegyháza, Kiskuri- i majsa bekötése és a távlati tervekben Baja és Kiskunhalas is szerepel. Minden második A vezetékes gáz így sem juthat el mindenhová. A kisebb és szétszórt települések háztartásai viszont egyre magasabb arányban használhatnak palackos propán-bután gázt. Ennek előnyei sem lebecsülhetők főleg higiéniában, gyorsaságban. A villany, a víz és a propán-bután gáz együtt a lakásban már összkomfortot teremt. 1967-ben az ország lakásainak mintegy 38 százalékában volt csak vezetékes, vagy palackos gáz. Jelenleg már több mint a felében van. Ha a villany a szellem napsugara a falvakban, akkor a gázláng a komfort jele, az előre törő városiasodás szimbóluma. K. J. Széles írben kikerülőm a dühösen ugató kutyát, míg csak nem látom, hogy láncon van. Petróleumlámpa halvány fénye pislákol az ablakszemekben. Százéves ez a tanya, Kunszállás, 501-es szám, a jakabszállási müút mellett. Itt lakik Dányi János és felesége. Ketten együtt száuharmincküenc évesek. — Ritkán vetődik ide valaki — fogad Dányi néni. — Hogy élnek itt7 — kérdem. — Gazdálkodnak, kertészkednek? — Csak annyit, ami két öregnek éppen kell. Kis A KGST-országok gazdasági — és ettől elválaszthatatlanul politikai — életében egyre nagyobb szerepet játszik gazdaságunk fokozódó integrációja. Ennek az integrációnak átfogó terve a KGST- országok Komplex Programja. Természetesen az integráció Komplex Programja sokkal sokrétűbb, méret ?- it és az általa felvetett problémákat tekintve sokkal hatalmasabb annál, semhogy akár legfontosabb elemeit is egy újságcikk keretei között meg lehessen tárgyaink 64 __SZÁZALÉKKAL. Nö A__KÜLKERESKEDELEM 1 970-ben a KGST-tag- országok külkereskedelmi forgalmának értéke 55 millárd rubel volt és csaknem 55 százalékkal haladta meg az 1965-ös színvonalak Az integrációs mozgás szerves részeként a KGST-országok koordinálják népgazdasági terveiket. E koordinációs munka során megkötötték az 1970—75-re vonatkozó hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményeket. Ennek alapján megállapítható, hogy a következő ötéves időszakban a külkereskedelmi áruforgalom növekedésének üteme meggyorsul: 1975-ben 64 százalékkal fogja meghaladni az 1970-es színvonalat. IPARI SZAKOSÍTÁS __ES K OOPERÁCIÓ Az integráció természetesen feltételezi, hogy a nemzeti gazdaságok az árucsereforgalmon túl messzemenően összekapcsolódjanak, mégpedig éppen a legfontosabb iparágakban. Kiemelkedő jelentősége van ebben a vonatkozásban a gépiparnak. Itt az együttműködés megszervezésére már 1956-ban létrejött a KGST gépipari állandó bizottsága, amely működésének tizenöt éve alatt jelentős eredményeket ért el. A gépipari együttműködés fő formája a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció. Ismeretes módon ajánlások születtek arra, hogy melyik szocialista országban milyen irányba kell fejleszteni a gépipar szakosíkert, egy hlzó. Idősek vagyunk már a dologhoz... Azért mindig elmegy a nap. Délután olvasgatok, este rádiót hallgatunk, ha valami jó van benne. — Mit olvas, Dányi néni? — Ojságot. Az öregem nem lát már jól, elolvasom neki az érdekesebbjét, vagy elmesélem, miket Írnak. — Milyen újságot olvas? — érdeklődöm. — Hát a Népszabadságot, a Petőfi Népét, a Képes Djságot, a Ludast meg a sárgát. — Az melyik? — A lottós. Vagyis a Sportfogadás. Kunszállás, 501. számú tanya új vonásai tási tevékenységét. A mostani komplex program alapján ilyen szakosítási javaslatok készülnek az energetikai berendezésekre, az olajbányászathoz szükséges gépekre, a vas- és színesfémkohászati felszerelésekre, valamint a Diesel-mozdonyok és tehergépkocsik gyártására. Javaslat készült arra is, miképpen kell megvalósítani a rohamosan előretörő nagytartályos (konténer) szállítás műszaki eszközeinek szakosítását. Egy másik kiemelkedően fontos iparág az integráció szempontjából a vegyipar. Itt is 1956 óta folyik egy állandó bizottság keretében a gyártásprogramok többoldalú egyeztetésének munkája. Eddig több mint k 'tezer féle vegyipari termék gyártásának szakosítását és kooperációját biztosították. Az integráció további folyamatában a termelés szakosításának és a kooperációnak a kiterjesztése mellett három fő célkitűzést tartanak szem előtt: 1. Vegyipari és papírcellulóze-gyá- raknak a KGST-országok által történő együttes felépítése. 2. Az egyes gyártásfajták együttes tervezése. 3. Közös tudományos kutató és kísérleti munkálatok. SZABVÁNY KÉTEZER TERMÉKCSOPORTRA A két említett, az integráció folyamatában vezető szerepet játszó iparág határain túlterjedő, általánosabb problémák közül különösen kettőt kell kiemelni. Az egyik: a nemzetközi KGST-szabványok. A másik: a komplex integrációs program pénzügyi vonatkozásai. A szabványosítási ajánlások tervszerű kidolgozása során elsőként a KGST villamos és energiarendszerének névleges feszültségére vonatkozóan jött létre szabványmegállapodás. Ez elengedhetetlenül szükséges volt a villamos és energetikai rendszer egyesítése szempontjából. Űj, magasabb színvonalra emelkedett ez a munka. 1962-ben. amikor elhatározták a KGST Szab- ványügvi Intézetének és a témával foglalkozó állandó bizottságnak a létrehozását. Ez megteremtette a feltételeket az 1966—1970-es első szabványosítási ötéves terv megvalósításához. Ennek eredményeképpen mintegy 2400 KGST-szabványt fo- godtak el. Ennek 24 százaléka gépgyártási. 13 százaléka pedig vegyipari szabvány. 1975-ig újabb kétezer termékcsoportra és termékfajtára vonatkozó szabványt fogadtak el. Ennek 24 százaléka gépgyártási. 13 százaléka nedig vegyipari szabvány. 1975-ig újabb kétezer termékcsoportra és termékfajtára vonatkozó szabványt dolgoznak ki. HITELNYÜJTÄS a TAGORSZÁGOKNAK Ami végezetül a pénzügyi kérdéseket illeti, itt a minőségi fordulatot a Nemzetközi Beruházási Bank 1969-ben elhatározott megalapítása hozta meg. A bank egyik döntő láncszeme az integráció fejlődési folyamatának. Módot nyújt arra, hogy maximális hatékonysággal, az egyes KGST-tagországok és az egész szervezet érdekeinek megfelelően használják fel az anyagi és pénzügyi tartalékokat. A gyakorlatban e célkitűzés megjelenési formája a közös valutával történő hosszú- és közép- lejáratú hitelnyújtás megvalósítása. Ennek a munkának a lebonvolftása a Nemzetközi Beruházási Bank alapvető feladata. Az első időszakban engedélyezett hitelek között volt például egy Magyarországnak nyújtott 30 millió ruh°les hitel vállalati illesztésre, vasútvonalak villamosítására és dleselesítés^re. valamint egv Len sveim-cr* rínak juttatott 15 milliós hitel három gvár felénításZ- re. A bank jelenleg 30 létesítmény énítésére vonatkozó hiteligénylést vizsgál. A szocialista integráció néhánv vonásának a vázlatos felsorolásából is kitűnik, Viogy hosszú ideig tartó és mélyen átgondolt nrogramról van szó. Ennek fő célja a KGST-országok gazdaságainak olvan integrációja. ameiv lehetővé teszi a gvors és harmonikus fejlődést és megfelel mind a nemzeti, mind a nemzetközi érdekeknek. — Mindig veszek egy cédulát, hátha kihúzzák. De nem nagyon akarják. Összeszámolom, mennyibe kerülnek ezek a lapok egy hónapban. Kereken hatvanhat forint. — Mennyi a nyugdijuk? — Az uram ezeregyet kap, én hétszázat. Nem sajnálom én a pénzt az újságra, nehogy azt gondolja! Tizenegy éve, mióta kint lakunk a tanyán, járatom őket. — Én azt mondom, kerül, amibe kerül, de nagyon kell az újság! — szól közbe a bácsi. — Olyanok lennénk nélküle, mint a kukák! — Végigböngészem az újságokat mindennap — folytatja Dányi néni. — A vasárnapit különöse• szeretem, mert abban sok érdekes van. A képeslap igen jó, hallja, mert olyan szép törtéveteket lehet benne találni... Meg a hírek is igen érdekelnek. No és a Ludas, az a?tón vicces újság — mondja nevetve. — Mindig felolvassa nekem a folytatásos reaén-ie- ket — veszi át a szót Dá- nyi bácsi. — Én azt úgy szeretem, hogy elhallgatnám reggelig is. — Hány osztályt járt az Iskolában? — kérdezem a nénit. — Én csak egyet, lelkem. De azért úgy megszerettem a betűt, ha csak szerét ejthettem, olvastam ... Nem is tudnék meglenni nélküle,. I K- Gy.
