Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

*■ • PETŐFI KEPE • 19*8. december 3. KÖZLEMÉNY a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatásáról a Magyar Népköztársaságban HETI YILÁGHÍRADÓ (Folytatás az 1. oldalról) A lelek véleményt cseréltek or­szágaik társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésének legíonto- sabb kérdésedről, a szocialista és a kommunista építés jelenlegi sza­kaszának sajátosságairól, egyez­tették a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom­munista Bárt ja, a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió test­véri kapcsolatainak fejlesztéséra trártyuló intézkedéseiket. A magyar vezetők tájékoztattak a vendégeket a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a társadalmi élet valamennyi terü­letén elért eredményekről, a szo­cialista társadalom építésének si­keres előrehaladásáról a Magyar Népköztársaságban, a szocialista nemzeti egység további megszi­lárdulásáról. Hangsúlyozták, hogv a Magyar- Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak következetes megvalósítása bizto­sítja az ország dinamikus fejlő­déséhez szükséges feltételeket. A szovjet fél nagy elismeréssel szólt a testvéri magyar nép vív­mányairól, a szocialista társada­lom építésében elért sikereiről. A magyar gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődése, az MSZMP X. kongresszusa határozatainak valóraváltása, sziláid alapot biz­tosít a dolgozók anyagi és szel­lemi igényeinek további kielégíté­séhez. A szocialista Magyarország mai valóságának egyik jellemző­je, a magyar nunikáso.sztáy ma. gas fokú politikai érettségének és munkalendületének kifejezője a tömegméreteikben kibontakozott szocialista munkaverseny és szó. etatista brigádmozgalom. A Ma. gyár Szocialista Munkáspárt ve­zetésével a magyar nép biztosan halad a szocializmus teljes fel­építése felé. A szovjet párt- és kormány- , küldöttség tájékoztatást adott a Szovjetunió Kommunista Pártja XXJ /, kongresszusa határozatai­nak végrehajtásáról, a munka és a politikai tevékenység nagy len. ■cHUítéröl, amellyel a szovjet mVnkásosztály, a kolhozparaszt- táí. -«..ni értelmiség a Szovjet szágok sikereinek gyarapodását. A tárgyalások soirán megelé­gedéssel állapították meg, hogy a Magyar N épköz társaságnak és a Szovjetuniónak a marxizmus—• leniniznius és a szocialista in­ternacionalizmus elvein alapuló viszonyát a teljes bizalom és a kölcsönös megértés jellemzi. Hangsúlyozták, hogy mind szo­rosabbá válik a testvéri együtt­működés, a politikai, a gazda­sági és az Ideológiai életben, s ez megfelel a szovjet és a ma­gyar nép alapvető érdekeinek. A felék a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés szellemében, a szocialista és a kommunista építés jelenlegi szakaszának követelményeivel Összhangban, megállapodtak a magyar—szovjet kapcsolatok to­vábbi fejlesztését és elmélyíté­sét szolgáló konkrét intézkedé­sekben. Elhatározták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió kor­mánya, a két ország törvényho­zó testületé továbbra is rendsze­res kapcsolatot tart egymással és erősíti érdemi együttműkö­dését. Egyeztetett tervek alapján fejlesztik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja helyi szer­veinek sokrétű kapcsolatait, mé­lyítik á minisztériumok, az or­szágos hatáskörű szervek és a társadalmi szervezetek kétoldalú, együttműködését. Mindkét fél megelégedéssel ál. lapította meg, hogy töretlenül fejlődik a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomány os együttműködés, növekszik az áruforgalom a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió között. Kiemelték a tervszerű, tartós, hosszú időszakra szóló gazdasá­gi kapcsolatok, az együttműkö­dés, új, korszerű formáinak nagy jelentőségét, amelyek a közös erőfeszítések alapján biztosítják i 1 ' V­i iincitnaffíi liSz l etu-arOt** eredményeinek alkalmazása és a munka termelékenységének to­vábbi növelése alapján — a tár­sadalmi termelés hatékonyságá­nak fokozása terén elért. Beszá­molt a nagyszabású társadalmi és gazdaságii intézkedések prog­ramjának következetes megvaló­sításáról, a dolgozók jólétének emelkedéséről. A magyar tárgyaló fél rárnutg, tott. hogy a Szovjetunió, megala­kulásának első napjaitól, kiemel­kedő helyet tölt be a szocializmus és a kommunizmus eszményeiért vívott világméretű harcban, szi­lárd támasza a szabadságért és a függetlenségért küzdő népeknek. A Szovjetunió a béke, a demokrácia, és a szocializmus tnegdóníhetet- len bástyája, amely meghiúsítja az imperialista reakció szüntelen próbálkozásait az emberiség ha- ladás..n.ak megállítására.. A ma­gyar tárgyaló fél nagyra értékelte a szovjet nép óriási sikereit a kommunizmus építésében. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának határoza­tai még ragyogóbb távlatokat nyi­tottak a szovjet nép előtt. A kong­resszus által meghatározott fel­adatok végrehajtása növeli a Szovjetunió erejét, szebbé, boldo­gabbá teszi a szovjet emberek életét A felek tájékoztatták egymást a termelés hatékonyságának nö­velése, a népgazdaság szerve­zésének és irányításának töké­letesítése /terén országaikban szerzett tapasztalataikról. Kife­jezték meggyőződésüket, hógy.az új társadalom építésében szer­zett tapasztalatok kölcsönös ta­nulmányozása és felhasználása fontos tényező volt és marad, amely elősegíti a szocialista or­,. - ,vu. zös fejlesztésére, a szakosítás és a kooperáció szélesítésére a gép­gyártás, a vegyipar, a műszer­ipar, a közúti járműgyártás, a számítás- és híradástechnika és más ágazatok területén. A felek kifejezték meggyőződésüket, hogy további konkrét intézkedések szükségesek a tudományos kuta­tás és a tervező munka koope­rációja terén, ami lehetővé teszi a tudományos-technikai forra­dalom hatékonyabb egybekap­csolását a szocialista gazdaság előnyeivel. A véleménycsere folyamán a felek hangsúlyozták, hogy meg­tesznek minden szükséges lépést a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjának kö­vetkezetes valóraváltására, amely elősegíti a népgazdaság haté­konyságának növelését és gyor­sabb fejlődését a KGST vala­mennyi tagállamában. A felek megállapították, hogy erősödnek a magyar—szovjet kapcsolatok az oktatás, a tudo­mány, a kultúra terén és kife­jezték érdekeltségüket az együtt­működés további szélesítésében. Megegyeztek abban, hogy fejlesz­tik és szorosabbá teszik a két or­szág társadalomtudományokkal foglalkozó szervezeteinek és ku­tató intézeteinek, alkotó szövet, ségeinek és más, ideológiai mun­kát végző intézményeinek mun­kakapcsolatait. A tárgyalásokon megvitatták a nemzetközi helyzet, a kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű problémáit. A két fél meg­állapította. hogy változatlanul éles a nemzetközi színtéren fo­lyó osztálvharc. A szocialista kö­zösség, a kommunista és mun­kásmozgalom, a nemzeti felsza­badítás erői, leküzdve az impe­rialista reakció próbálkozásait, újabb győzelmeket érnek el a békéért és a társadalmi haladá­sért vívott harcban. Ezt a folya­matot a nemzetközi imperializ­musnak és szövetségeseinek már nem sikerül megállítaniok. A magyár fél aláhúzta, hogy a Szovjetunió kimagasló szerepet tölt be a nemzetközi imperializ­mus elleni harcban, a haladás és a béke erőinek támogatásában. A Magyar Népköztársaság inter­nacionalista kötelességének te­kinti, hogy nemzetközi tevékeny­ségét a Szovjetunióval egyeztet­ve, azzal szoros összhangban folytassa. Az egység, az együtt­működés erősítése a Szovjetunió­val, a Szovjetunió lenini külpo­litikájának támogatása az összes szocialista országok népeinek alapvető érdeke. A magyar tárgyaló fél nagyra értékelte a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kongresszu­sán elfogadott békeprogramot. A szovjet fél nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság követ­kezetes internacionalista politi­káját, jelentős hozzájárulását a szocializmus nemzetközi pozíciói­nak erősítéséhez, az európai és a világbéke megszilárdításához. A felek mély megelégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődik a testvéri szocialista or­szágoknak ——— világfákéért és a társadalmi haladásért vívott harc fő erejének — sokrétű együtt­működése. Kifejezték elhatáro­zottságukat. hogy továbbra is íhinden téren erőteljesen fejlesz­tik a szocialista közösség orszá­gainak kétoldalú és sokoldalú együttműködését. A tárgyaló felek tájékoztatták egymást pártjaik és más testvér- partok képviselőinek az utóbbi időben történt találkozóiról és tárgyalásairól. Megállapították, hogy a kommunista és munkás­pártok 1969. évi nemzetközi ta­nácskozásán elfogadott antiim- perialista harci program megva­lósítása során mind jobban meg. *27ilárriul a világ kommunista és Tanácskozó Testületé prágai nyi­latkozatában rögzített közös állás­pontnak megfelelően, a többi szö­vetséges állammal együtt folytatja azokat az erőfeszítéseket, ame- lyek a feszüLtség csökkentésére, a kollektív biztonság megszilárdí­tására és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére irá­nyulnak az európai kawtin>ansen. A felek ismételten megerősítet­ték a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió készségét arra, hogy Európa szocialista államaival, va­lamint más érdekelt országokkal együtt minden lehető módon elő­segítsék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet össze­hívásait. Ez hivatott arra, hogy va­lamennyi európai állam kollektív erőfeszítése útján kezdetét vegye a népek által hőn óhajtott tartós béke és jószomszédi viszony rend­szerének Létrehozása kontinensün­kön. A felek megállapították, hogy a szocialista országok és több nyu­gat-európai állam együitm üködé, sének sikeres fejlődése, a Szovjet­unió és a Lengyel Népköztársaság szerződése a Német Szövetségi Köztársasággal, az utóbbi időszak “több más nemzetközi megállapo­dása és dokumentuma kedvező feltételeket teramt az európai bé­ke és hiztanság további megerősí­tésére irányuló aktív lépések szá. mára. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a Né, met Demokratikus Köztársaság és a\ Német Szövetségi Köztársaság viszonyának alapjairól szóló szer­ződés aláírása és életbe lépteté­se új, jelentős lépés lesz az éuró. pai helyzet javulásában. A felek hangsúlyozták, hogy a szocialista közösség rnás országai­val együtt fontos jelentőséget tu­lajdonítanak a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének Európában, ami az európai lég­kör egészségesebbé válásának ön­álló lépésévé, a vllágbéke meg­szilárdításának új, jelentős té­nyezőjévé válhat. A felek kijelentették, hogy to­vábbra is minden lehetséges mó­don elősegítik az általárfos és teljes leszerelés kérdésének meg­oldását. Ismételten állást foglal­tak az Egyesült Nemzetek Szer­vezete által támogatott leszerelési világkonferencia összehívása, az összes államoknak, mindenekelőtt a nukleáris hatalmaknak az elő­készítésben való aktív részvétele mellett. A felek a világbéke és a népek biztonságának megszilárdítása szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyű- iés 27. ülésszakán megvitatásra beterjesztett, „Az erőszakról való emondás a nemzetközi kapcso­latokban és a nukleáris fegyve­rek alkalmazásának örök időre való betiltásá”-ról szóló szovjet javaslatnak. Mély megelégedésü­ket fejezik ki, hogy az ENSZ közgyűlése ezt a javaslatot elfo­gadta. A tárgyalások során hangsú­lyozták azt a fontos szerepet, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatott betölteni az időszerű nemzetközi politikai kér- lések rendezésében, a béke, á nemzetközi biztonság és az álla­mok együttműködésének erősíté­sében. * * * Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és L. I. 3rezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára a látogatás ide­jén megbeszéléseket folytatott. A beható és gyümölcsöző eszmecse­réken a kérdések széles körét vitatták meg. Ugyancsak talál­koztak és véleménycserét folytat­lak Pullai Árpád, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára és K. F. Ka­tusé v, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, valamint Péter János, a —-*-**— — -m „.jaraas —■ jégének megbízásából a látogatás során1 átnyújtotta Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának — a szovjet és a ma­gyar nép testvéri barátságának erősítésében betöltött kimagasló szerepe, a béke és a szócializmus ügyének megerősítésében szerzett nagy érdemei elismeréséül —• adományozott Lenin-rendet. A magyar és a szovjet tárgyaló fél teljes megelégedését fejezte ki a testvéri barátság, a szívélyes­ség és a kölcsönös megértés lég­körében folytatott tárgyalások eredményeit illetően. A megbe­szélések ismételten megerősítet­ték a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kor­mányának teljes nézetazonossá­gát az összes megvitatott kérdé­sekben. Szilárd meggyőződésük, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió sok­oldalú, testvéri együttműködésé­nek továbbfejlesztése megfelel a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek, a szocialista közösség és a kommunista világmozgalom érdekeinek. A szovjet küldöttség a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága és a Szovjetunió kormánya megbízásából magyar párt- és kormányküldöttséget hí­vott meg a Szovjetunióba hiva­talos, baráti látogatásra, a ma­gyar fél számára megfelelő idő­pontbán. A magyar tárgyaló fél a Magyar Szocialista Munkásoárt Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) METFÖ: Budapestre érkezik a Brezsnyev vezette szovjet párt- és kor­mányküldöttség. Helsinkiben folytatódott az európai konferen­cia előkészítése. KEDD; SALT-ülés Genfben, tárgyalások munkabizottságok alakítá­sáról. Nixon hozzákezdett kormánya új tagjainak kinevezésé­hez. SZERDA: Az ENSZ közgyűlése megkezdte a közel-keleti vitát. Vá­lasztások Hollandiában. CSÜTÖRTÖK; Nguyen Phu Duc, Saigon „Kissingere” Washington­ban tárgyal. Aliende chilei elnök elindul külföldi látogató- kőrútjára. ■' ’ i PÉNTEK: A magyar—szovjet tárgyalások befejeződése. Bejelentik a két német állam alapszerződésének december 2l-én történő aláírását. SZOMBAT: Grecsko marsall befejezi franciaországi látogatását. Har­cok Dél-Vietnamban, bombázások a VDK-ban. így látta a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: A világsajtó jelentéseiben, tudó­sításaiban az elmúlt héten külö­nösen sokszor szerepelt Budapest neve. A magyar—szovjet tárgya­lások, a közös közlemény megál­lapításai, Leonyid Brezsnyev és Kádár János csepeli beszédei mél­tán álltak a nemzetközi figyelem előteréoen. A kétoldalú kapcsola­tok témakörén 'túl, jelentős vissz­hangot kaptak a világproblémák­kal, s különösképpen az európai kibontakozás lehetőségeivel kap­csolatos megállapítások. • L. I. Brezsnyev, az S Z KV tották alá a Helsinkiből érkező jó hírek is. A hatszögletű, tárgyaló- asztal mellett helyetfoglaló nagy­követek túljutottak saját munká­juk megszervezésén és. hozzákezd, hettek érdemi feladataik megol­dásához. Az alaphangot az első­ként felszólaló szovjet képviselő adta meg, ki célravezető, konkrét javaslatok egész sarával állt elő. Ezek szerint 1973 júniusában kel­lene megtartani az európai bizu tonsági és pgyüttrnűködésá konfe­renciát. A napirenden földré­szünk biztonsági rendszerének el­vi és gyakorlati kialakítása sze­repelne, beleértve az együttmű­ködés számos olyan fontos olda­lát, mint a gazdasági és kulturá. tis kapcsolatok, környezetvéde­lem, turisztika, stb. A konferen­cia különböző szinteken, folytatná megbeszéléseit, de a végső sza­kasz mindenképpen a kormány, fők közreműködésével zajlana, s ésszerű volna valamilyen állandó, intézményesített szervezet létre­hozása. Természetesen lehet vitat­kozni a részleteken, a lényeg azonban az, hogy közben minél előbb összeálljon — a Le Monde kifejezésével élve — Hotel Európa étlapja. A szocialista országok határo­zott kezdeményezéseivel szemben a NATO tagállamai egyelőre még nem kapcsoltak a második sebes­ségre, s noha magához a konfe­renciáihoz elvi hozzájárulásukat adták, előkészületi tempójúik nem tűi gyors. Lehetséges, hogy a né­hány nap múlva Brüsszel beh megtartásra kerülő atlanti tanács­ülés idejére felfüggesztik majd a helsinki megbeszéléseket, remél­hetőleg azért, hogy utána mé£ gyorsabban haladhassanak. Javítja az európai, légkört, hogy a héten megegyeztek: december 21-én aláírják a két német állam alapszerződését. A diplomáciai naptár olyan zsúfolt volt, hogy ezúttal nem kerülhet sor Berlin­ben kormányfői találkozóra, a tárgyialásitörtónetből jólásmert ál­lamtitkárok, Kohl és Bahr írják alá az okmányokat. Mind Berlin, mind Bonn részéről egyöntetű kí­vánság nyilvánult meg ugyanis, hogy még karácsony előtt tegyék fél a pontot az i betűre. Svédor­szág máris bejelentette, hogy de­cember 21-én elismeri az NDK-t, és diplomáciai kapcsolatokat léte­sít vele. Dátum megnevezése nél­kül, hasonlóképpen foglalt állást Dánia, Norvégia, Izland és Auszt­ria is. Előreláthatólag rövid időn belül alaposan megnő azoknak az államoknak száma, amelyek dip­lomáciai viszonyba lépnek az NDK-val. (Jellemző volt a fran­cia külügyininisziter minapi nyi­latkozata : Párizs sem akar az u tolsó lenni...) Kontinensünk mozgásával sok tekintetben ellentétben áll a két legfontosabb válságterület. Az ENSZ a hét derekán ugyan meg­kezdi? a közel-keleti vitát, de re. álisan tekintve a tényeket, for. :1 illatot vagy különösebb eredmé­nyeket nem várhatunk. Sajnos, már az előjáték sem tartogatott kedvező mozzanatokat: kuwaiti értekezletükön maguk az érdekelt arab államok sem voltak képesek megegyezni a hatékony és egysé­ges állásfoglalásban. Az Arab- Kelet legbiztatóbb eseménye 8 megelőző héten, a bizalmas tár­gyalások miatt elmaradt. A meg. oeszélés legfeljebb arra volt al­kalmas, hogy a szembenálló felek jobban kifej Inessék nézeteiket. Hiszen ezeket a napokat tiüaj. donképpen „gondolkodási szünet, ként” iktatták be a bizalmas esz. mecsere folyamatába, s úgy Wa. shiíngtonban, mint Hanoiban in­tenzív konzultációk folytak. A holnap újrakezdődő tárgyalások a jelek szerint döntő szákaszukhoz érkeztek. Korai lenne elébevágni az ese­ményeknek, de kedvezőtlen jel­ként hatott, hogy Thieu salgoni elnök bizalmasa, Nguyen Phu Dúc Washingtonba sietett, s ott állító, lag csúcstalálkozót sürgetett Ni­xon illetve a dél-vietnami ame. »-ifcabarát rendszer vezetője kö­zött. Ez újabb halasztást, időhú­zást jelentene, megint kitolná az esedékes aláírás dátumát. Ameri- kai lapok már az év végéről be­szélnek, sőt forgalomba került ja­nuár 20-a, Nixanmak az újabb elnöki időszakra történő beiktatá­si naipja is. (Az érvelés úgy hang­zik, hogy az Egyesült Államok el­nöke így mégiscsak teljesíthetné 1968-as választási ígéretét, amely a háború felszámolását helyezte kilátásba négy év alatt.) Mindez­zel ellentétes viszont, hogy az amerikaiak egyelőre „befagyasz­tották” a további csapat vissz av o- násakat. Így tehát 27 ezer embe­rük marad Dél-Vietnamban, s csaknem százezer a környező bá­zisaikon, javarészt a légierők ka­tonái. A vietnami veszteséglistákra pedig tovább íródnak a nevek. Ha az amerikaiak teljesítik első kö'* telezettségvállaiásukat, akkor ma lehetne már a béke harmincnyol­cadik napja... NE INDULJON EL NÉLKÜL! .1 a *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents