Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
iVTt. december 20.. szerda 5. oldal Délszláv tájmúzeum A Mura völgyébe települt délszláv községek központja a Zala megyei Tót- szerdahely lesz. Első lépésként az általános iskolai diákság szakrendszerű oktatásának feltételeit teremtik meg egy új körzeti általános iskola építésével. Tótszerdahely ad otthont az első hazai délszláv nemzetiségi tájmúzeumnak is. A Mura völgyében élő délszláv aikú lakosság népi kultúráját, népművészetét, gazdálkodási hagyományait, munkaeszközeit, öltözködési szokásait bemutató múzeum tárgyi anya; a máris együtt van. Eskütétel a megyei bíróságon Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei bíróság épületében ünnepélyes eskütételre gyűltek , össze megyénk bírái. A hetvenöt bírót' — akik különböző helyen és beosztásban: a megyei, illetve a járásbíróságokon, büntető, vagy polgári szakban dolgoznak — dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke köszöntötte. Külön üdvözölte az eskütételen megjelent Nánási Lászlót, az Elnöki Tanács tagját, dr. Szilbe- reki Jenőt, az igazságügyi miniszter helyettesét, dr. Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Szabó Sándor megyei főügyészt, dr. Csenki Ferencet, a megyei tanács vb- titkárát, dr. Franyó Jánost, Érdemes levonni a tanulságokat A Peíőfi Népe ankéíja Ismeretes, hogy az idén a rendkívüli időjárás milyen sok gondot okozott a mezőgazdaságnak. Nagy erőfeszítések árán sikerült csak biztonságba helyezni a jó termést. Az időjáráson kívül egyéb tényezők is nehezítették a munkát. Egyes üzemekben kevés volt a gép, hiányzott a munkaerő, raktárgondok jelentkeztek, akadozott a gázolajellátás. Mindezekből érdemes levonni a tanulságot a következő esztendőre. Ezért tartotta szükségesnek a Petőfi Népe szerkesztősége az érdekeltek közreműködésével egy ankét összehívását. A megbeszélésre kedden, Kecskeméten, a megyei tanács székházában került sor. A tanácskozáson több termelőszövetkezet elnöke, valamint a tsz- szövetségek és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban álló vállalatok, intézmények képviselői vettek részt. Kereskedő Sándor mező- gazdasági rovatvezető megnyitója után Gádor József, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott vitainditót. Vázolta mindazokat a gondokat, amelyek nehezítették a mezőgazdaságban az őszi feladatok végrehajtását. A felszólalók saját munkaterületük tapasztalatairól számoltak be. A vitában részt vett Garas Mihály, a Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársa, dr. Varga Antal, a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, Babits Antal, a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet elnöke, Kői Béla, a kiskőrösi Mezőgazdasági Szakszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, Vuity József, a bajai Duna Termelőszövetkezet elnöke, Pirisi István. a Magyar Nemzeti Bgnk megyei igazgatóságának osztályvezetője, Pálfi Pál, az AGROKER megyei igazgatója. A vitában elhangzottak részletes ismertetésére visz- sza térünk. a megyei rendőrfőkapitányság helyettes vezetőjét. Dr. Bodóczky László köszöntője után Nánási László mondott rövid beszédet, amelyben méltatta az eskütétel jelentőségét, fontosságát és azt a felelősséget, amely a bírákra hárul igazságszolgáltató, ítélkező munkájuk során. — Az 1972. évi IV. törvény, a bírósági szervezeti törvény, amely január elsején lép hatályba, előírja, hogy az Elnöki Tanács által határozatlan időre megválasztott bírák esküt tesznek. Önöket az Elnöki Tanács megválasztotta, s ezzel elismerte eddig végzett munkájukat. Ugyanakkor bizalmat is adott Önöknek ahhoz, hogy tovább erősítsék a szocialista törvényességet, szilárdítsák a jogbiztonságot és törekedjenek a szocialista demokrácia szélesítésére. Önök most arra tesznek esküt, hogy teljes tudásukkal, lelkiismerettel és becsülettel szolgálják a dolgozó nép érdekeit, érvényesítik írásba foglalt törvényeit — mondotta többek között Nánási László. Az Elnöki Tanács tagja ezután hangsúlyozta azt a felelősséget, amely a bírákra hárul ítélkező, jogszolgáltató tevékenységük során. A beszédet követően a 75 bíró és bírónő a megyei bíróság elnökének szavait követve, állva mondta el az eskü szövegét. Az esküt tett bírák nevében dr. Dobos László, a megyei bíróság elnökhelyettese mondott köszönetét, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy munkájukat továbbra is becsülettel lelkiismeretesen, a szocialista humanizmustól is vezérelve végzik. Végül a bírák aláírták az eskütételi jegyzőkönyvet, majd rövid fogadáson vettek részt. G. S. Pedagógusképzés — magasai!) fokán Kiváló együttesek Kedden, a Népművelési Intézetben adták át a „Kiváló Együttes” oklevelet azoknak az amatőr ének-, zene-, tánc-, képzőművész- és színjátszó csoportoknak, amelyek ezúttal másodszor, harmadszor, illetve örökösen nyerték el a kitüntető címet. Debreczeni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője méltatta az együttesek művészeti vezetőinek, olykor három generációt is magába foglaló tagságának, s a népművelésben jelentős feladatot betöltő csoportok támogatóinak áldozatos munkáját. „Kiváló Együttes” oklevelet kapott: a Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusa, a Tatabányai Bányász Vegyeskar, a HVDSZ Szilágyi Erzsébet női kamarakórus, a Salgótarjáni Bányász férfikar, a Szolnok és Vidéke ÁFÉS2 „Kodály Zoltán” vegyeskaA Svejk — Kecskeméten Pátöíi-innepség Kunszentmlkláson Petőfi születésének százötvenedik évfordulóját ünnepelték hétfőn Kunszent- miklóson. A nagyközségi pártszervezet., a tanács és a népfront által közösen rendezett megemlékezés délután kezdődött a költő szobrának megkoszorúzásával. Az Ünneplő közönség ezután a gimnázium aulájába vonult, ahol az általános iskola, a gimnázium és a helyi Egyetértés Termelő- szövetkezet kórusai, szavaló! adtak műsort. A program második részében a kunszentmiklósi születésű Vargha Balázs irodalomtörténész tartott előadást Petőfi és Kun- szentmiklós kapcsolatáról. Az ünnepi műsor után a mintegy ' ezres közönség fáklyás menetben indult az egykori Bankos-házhoz, Petőfi gyakori tartózkodási helyéhez, ahol Bánhidi István tanácselnök leleplezte a nagyközségi tanács által elhelyezett emléktáblát. Jaroslav Hasek világhírű regényét legutóbb — Svejk a hátországban címmel — Bodrogi Gyula alkalmazta, Aldobolyi Nagy György zenéjével, színpadra. Orbán Tibor rendezésében tegnap este mutatta be a kecskeméti Katona József Színház az énekes-zenés játékot. A főbb szerepeket Sas József, Major Pál és ifj. Tatár Endre alakítják. Karmester Kerny Kálmán. A Svejk január 11-ig marad műsoron. (Karácsonykor és szilveszterkor a Cigányprímást játsszák.) Képünkön Svejk (középen) Sas József, Blazsák (balról) Major Pál és Mocuna: ifj. Tatár Endre. (Tóth Sándor felvétele) ra, a Vasas Központi Művészegyüttes vegyeskara, a Veszprémi SZMT „Liszt Ferenc” vegyeskara, a Tatabányai Bányász szimfonikus zenekar, az ÉDOSZ „Liszt Ferenc” szimfonikus zenekar, a Salgótarjáni Központi Fúvószenekar, a Mecseki Szénbányák Központi Fúvószenekara, a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központ Fúvószenekara. az Építők Központi Művészegyüttes „Vadrózsák” táncegyüttese, a Vegyipari Szakszervezet, „Bartók Béla” tánc- együttese, a Tatabányai Bányász táncegyüttes. a Dunai Vasmű táncegyüttese, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem „Georgi- con” táncegyüttese, a Gyulai Szövetkezetek „Körös” láncegyüttese/ a Debreceni Népi Együttes, a Madocsai Népi Együttes, a Sárospataki ÁFÉSZ „Bodrog” táncegyüttes, a Postás Művelődési Központ „Zilahy György” képzőművészeti stúdió, a Vasutasok Szak- szervezete központi képző- művészeti köre. a Diósgyőri Vasas „Bartók Béla” Művelődési Központ képzőművészeti köre. a Debreceni Medgyesy Ferenc képzőművészeti kör és stúdió, a Tatabányai Bányász Színpad, a Kaposvári Fonómunkás Kisszinpad, a KPVDSZ Művelődési Központ „Karinthy” irodalmi színpada, a BM Központi Klub színjátszó együttese, a Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese és a békéscsabai ..Balassi” tánc- együttes. (MTI) fiz állami oktatás helyzetéről és feladatairól szóló — 1971. június 15-i — párthatározat kimondja: a kőtelező általános iskolai oktatás színvonalát minden módon növelni kell. Meg kell szüntetni a nagy nívóbeli különbségeket a nagyvárosi és kisvárosi, a városi és falusi, a falusi és tanyasi iskolák között. A középiskolák és felsőfokú oktatás színvonala sem emelhető mindaddig, míg a legkülönbözőbb felkészültséggel érkeznek oda a tanulók, de a munkás és paraszt családokból is csak altkor növelhető a középiskolákban és egyetemeken tanulók száma, ha alapfokú oktatásunk demokratikusabb lesz, tehát mindenkinek egyformán és egyaránt megadja a megfelelő és egységes alapműveltséget. A következő ötéves terveket bátran lehetne a közoktatás ötéves terveinek is nevezni, olyan nagy hangsúlyt kapnak ezekben — az anyagi támogatást illetően — az alapfokú oktatási intézmények. A színvonal emelésének azonban legdöntőbb feltétele maga a pedagógus: a nevelő felkészültsége. A párthatározat arra ösztönzi az állami szerveket, hogy mielőbb teremtsék meg az egységes pedagógusképzést, s az óvodáktól a tanárképző főiskolákig egységesen és magasabb színvonalon történjék a nevelők képzése. Ideje például, hogy az óvónőket ugyanolyan pedagógusoknak tekintsük, mint a tanítókat és tanárokat, és megszüntessük azt a hamis hierarchiát, ami a pedagógus társadalmon belül és közvéleményünkben is egymás fölé helyezi őket. Miután valamennyi gyermekkorcsoport nevelésének adott a sajátos nehézségi foka, ez a különbségtétel méltánytalan és idegen társadalmunktól. A pedagógusképzés új koncepciója már érvényt szerez a korszerűbb értékítéletnek: az óvónőképzőket ugyanis a tanárképző főiskolák kihelyezett intézményeivé emeli, s ezzel szervezetileg és tartalmilag, tehát felkészültségük színvonalában is közelebb kerülnek a különböző pedagógus rétegek egymáshoz. Jellemző a pedagógusképzés alapjainak összehangolására és egységesítésére, hogy a felsőfokú óvónőképzők, a tanítóképző főiskolák és a tanárképzők egyaránt azonos órarendben tanítják a jövő évtől kezdődően a pedagógiai és a pszichológiai tantárgyakat. Más korosztályra alkalmazottan, de ugyanazt tanulja az óvodai és az általános iskolai nevelőmunkára készülő pedagógus. Az óvodai oktatás-nevelés rangjának emelésén túl a tanítóképző intézetek régi vágya is teljesül — a párt- határozat alapján — a közeljövőben. A tanítóképző főiskolák a tanárképző főiskolák kihelyezett főiskolai karai lesznek, s szoros kapcsolatba kerülnek egymással. A cél ismét csak az egységes és magasabb színvonalú általános iskolai oktatás megvalósítasa, ezért tanul azonos tankönyvekből a tanítóképző és a tanárképző főiskola hallgatója. A tanítóképző főiskolákon olyan speciálkollégiumi rendszert alakítanak ki a 72—73-as tanévtől, amely lehetővé teszi, hofey a három év alatt önkéntes választás alapján ki-ki szako- sodjon, és az általános oklevele mellett ének, zenei, rajz, idegen nyelvi, diákotthoni nevelői szakképesítést is szerezzen. Tanárkjpzö főiskoláinkon a cél nem kevesebb, mint a tananyag radikális csökkentése. A párthatározat szellemében a pedagógusképzésben a túlterhelés minden megnyilvánulását — például a szaktárgyi sovinizmust — erőteljesen es következetesen el kell hárítani, mert a hatalmas anyagmennyiség már gátolja a hallgatók aktivitását, önálló kezdeményezését és alkotó tevékenységét, mert gátolják a sokirányú szellemi érdeklődés kibontakozását, az önállósulási törekvést, és végső soron attól riasztják el a pedagógusjelölteket, amiért lelkesedniük kellene. Ahhoz, hogy a pedagógus társadalom a közoktatás színvonalát emelni tudja, szüksége van ara, hogy már a tanulás, a felkészülése időszakában, de természetesen később is, legyen ideje az állanló művelődésre. Az egységes általános iskolai nevelő munka színvonalának emelése csakis ilyen módon valósítható meg. Ha azt szeretnénk, hogy minden gyerekünk — éljen bárhol az országban és bármilyen foglalkozású családban — demokratikusan és egységesen hozzáférjen a korszerű tudáshoz, elsősorban ennek megvalósítóit, a pedagógusokat kell segítenünk nagy feladatuk elvégzéséhez. K. É. Pénteken kezdődik a téli szünet Csaknem másfél millió diák kezdi meg ezen a héten téli „szabadságát”: az általános iskolák 1 043 000 és a középiskolák 220 000 tanulója számára ugyanis december 22-én megkezdődik a téli szünet. A szünet utáni első tanítási nap: 1973. január 8. A téli vakáció előtti utolsó napokban az órákon általában ismétléssel foglalkoznak. A pedagógusok elsősorban azoktól a gyerekektől kérik számon az eddig végzett tananyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt időszakban társaikhoz képest gyengébben szerepeltek. Ezeknek a diákoknak tehát módjuk van javítani. Az érdemjegyeket a szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleteken — a december 21 -i helyzetnek megfelelően — zárják Je, és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyvben hozzák a szülők tudomására. Az érvényben levő rendelkezések szerint az általános iskolák első és ötödik osztályában félévkor nem osztályozzák a tanulókat, és ugyancsak mellőzik a számmal való minősítést az általános iskola valamennyi osztályában azokból a tantárgyakból, amelyekkel tanulmányaik folyamán először találkoztak a diákok. A pedagógusok azonban a diákok és a szülők számára is részletes tájékoztatást adnak az' eddig elért eredményekről, az esetleges gondokról. Az általános iskolai napközi otthonok a téli szünidő alatt is működnek, és valamennyi tanintézetben gondoskodnak a gyerekek felügyeletéről, a napközis helyiségek folyamatos fűtéséről. A napközisek az iskolában kapiák meg a reggelit, az ebédet és az uzsonnát.
