Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
4. oldal 1972. december 20., szerda Hié gyeikül exportcikk Szakosodik a Reszelőgyár A Kéziszerszámgyár üzemei között munkamegosztás van kialakulóban, ami elsősorban a gyártmányok helyi adottságoknak megfelelő átcsoportosítását jelenti. Ennek jegyében az idén tavasszal Szegedről a kecskeméti Reszelőgyár számok értéke megközelíti az egymillió forintot, a vásárlók életét pedig egy- gyel kevesebb bosszúság keseríti. A következő esztendő első félévére már 3 millió forint értékű hamburgi csípőfogó szállítására köGubányi Józsefnc a hamburgi csípőíogó elógyárt- mányát kovácsolja. vette át a hamburgi csípőfogók előállítását. Ez a kéziszerszám — a füstcsőhöz, facsavarhoz hasonlóan — eddig a ritkán beszerezhető cikkek körébe tartozott. A kecskemétiek körültekintően fogtak hozzá a gyártmány meghonosításátöttek szerződéseket a VASÉRT vállalatokkal. Sőt, az egykori hiánycikkből jövőre már exportcikk lesz: több nyugati országból összesen 2 és félmillió forintos megrendelést jelzett a külkereskedelem. Az üzem felkészült mind a Dér Mária és Záinbó Andrásné a csípőfogók fejrészét forgácsolja. (Pásztor Zoltán felvétele) hoz: a műszakiak megtalálták — a sófürdős eljárás alkalmazásával — azt az edzési módszert, amely lényegesen meghosszabítja a szerszám élettartamát. A iúliusban elkészített kísérleti széria példányai igazolták a várakozást és augusztusban húsz dolgozóval — akik közül öten Szegeden sajátították el a munkafogásokat — hozzáláttak a sorozatgyártáshoz. December végéig a kereskedelemnek átadott szerbelföldi. mint a határon tóiról érkező igények maradéktalan kielégítésére. Az új terméket gyártóműhelyben kétszer annyi munkást foglalkoztatnak majd, mint jelenleg. A termelés ötszörösére növelé- j séhez azonban nemcsak a! létszámot emelik, hanem a technológiát is korszerűsí-j tik. A fejrész forgácsolásánál a marási eljárást áprilisban a termelékenyebb, ü regei ési módszerrel váltják fel. P.M, i 154 millió forint kártérítést kópiák a mezőgazdasági üzemek Az 1972-es esztendő emlékezetes marad a mező- gazdaság számára. Rég érte annyi természeti csapás, mint ebben az évben. Télen kipusztult a növényzet egy része, tavasszal elfagyott a szőlő, nagy volt a homokverés által okozott kár, s április 23. és szeptember 21. között 48 alkalommal hullott jég, ezenkívül a nyár alig szűnő esőzése is nehezítette a mezőgazdasági üzemek helyzetét. A megyében 137 termelőszövetkezetet és 9 állami gazdaságot sújtott a jég, összesen 35 ezer hektárnyi területen. A betakarítással egy időben az Állami Biztosító befejezte a bejelentett elemi károk rendezését. A szövetkezeteknek eddig 108 millió, az állami gazdaságoknak pedig 48 millió forintot térített ilyen címen. Mindezt érdemes egybevetni a gazdaságok befizetésével. A termelőszövetkezetek együttes növénybiztosítása 98 millió forint, az állami gazdaságoké 41 millió, ösz- szesen 139 millió. Amit kártérítésként visszakaptak. az 154 millió forintot tesz ki. Az idei legemlékezetesebb jégverés június 16-án történt, amikor 24 gazdaságot sújtott elemi csapás, s a gazdagnak ígérkező termésnek átlagosan a fele odaveszett. A szakemberek becslése szerint Bács-Kiskun megye mezőgazdaságát ért nö- vénvkár 180 millió forint. Felvetődhet a kérdés, hogy a tényleges veszteség és a Sikerre számíthat a szentesi karalábé A Szentesi Kertészeti Kutató Állomás tucatnyi zöldségfajtája szerepel már a köztermesztésben. A fajtaválaszték most tovább bővül; állami elismerésre javasolták a szentesi kék karalábét. Ennek egyik legkártérítés összege között miért van ekkora különbség. Azzal magyarázható, hogy a gazdaságok elég óvatosan biztosítanak. Tervükben például hektáronként 30 mázsás búzatermést irányoztak elő, a valóságban azonban ennél jóval magasabb lett. Biztosítás alkalmával viszont a tervezett termésátlagot veszik alapul és a kár rendezésének a mércéje a biztosított összeg és nem a reálisan várható termés. Az óvatosság többnyire anyagi megfontolásból származik. mert valóban nem olcsó mulatság a biztosítás. Kevés gazdaság él azzal a lehetőséggel, hogy a ténylegesen várható termést, ha kell, pótlólag biztosítsa. A mélykúti Űj Élet Termelő- szövetkezet vezetősége ezzel szemben előrelátó volt. Amikor a termésbecsléskor kiderült, hogy a tervezettnél gazdagabb lesz az őszi búza hozama, módosították a korábban megkötött biztosítást. hektáronkénti 30 mázsáról 38-ra. Sajnos, nem kellett sokáig várniuk, hogy döntésük igazolást kapjon. Mélykút határát elverte a jég, s az Üj Élet Termelőszövetkezet a felemelt biztosítási díj többszörösét kanta vissza veszteség helyett. előnyösebb tulajdonsága, hogy éppen akkor szedhető, amikor tavasszal a primőr fehér karalábé szezonja már véget ér. Ezenkívül üvegházi hajtatásra, valamint őszi szántóföldi termesztésre is alkalmas. Bő termésű, holdanként mintegy 100 000 karalábé szedhető, le. Az új fajtából a °-"'títesi Kertészeti Kutató Állomás több száz holdra elegendő vetőmagot bocsát a gazdaságok rendelkezésére. Hol tartanak jelenleg a nagyberuházások? Segített-e a beruházásokat fékező kormányrendelkezés a már folyamatban levő építkezéseken ? Mint ismeretes, az egy évvel ezelőtt született intézkedéseknek elsősorban az volt a célja, hogy a fejleszteni kívánó vállalatokat alaposabb megfontolásra késztessék, s a már megkezdett építkezésekre koncentrálják az építőkapacitásokat. A kormány Gazdasági Bizottsága a közelmúltban tárgyalt arról; miként érvényesült a gyakorlatban e rendelkezés hatása? Mégpedig építőipari nagyberuházások kapcsán volt szó e témáról: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium beruházási főosztálya mérte fel a tárcához tartozó négy fontos létesítmény helyzetét. Körülbelül egy évvel ezelőtt már 3—4 hónapos elmaradás volt az ütemtervhez viszonyítva az épülő Orosházi Síküveggyár, a Bátaszéki Cserép- és Téglagyár, a FÜTÖBER nagybátonyi gyárának és az azbesztcement-termékek előállításának bővítését szolgáló selypi és nyergesújfalui gyárak építésében. A legfrissebb jelentések szerint viszont — a várakozással ellentétben — nem halmozódtak tovább ezek j a késedelmek, ellenkezőleg, 1 úgy tűnik, valamennyi itt említett építőipari nagyberuházást sikerül az eredetileg kitűzött határidőre befejezni. így például az évm szakemberei szerint, az eredetileg tervezett határidőre. 1974. júliusában átadják rendeltetésének az Orosházi Síküveggyárat. A szükséges műszaki tervdokumentációk még ez év végéig elkészülnek, a technológiai tervek 75 százalékát pedig máris leszállították a tervezők, a berendezések gyártása és szerelése jó ütemben halad. A Bátaszéki Cserép- és Téglagyárnak az építési menetrend szerint a jövő év októberében kell megtartania a próbaüzemelést. Már elkészült a tereprendezés nagy része, a bekötőút, az üzemcsarnok, a lakóházak és a hőközpont első része. Az alagútkemencék műszaki készültsége 60 százalékos. A külföldről vásárolt gépek — mintegy 76 millió forint értékben — már megérkeztek. Novemberben megkezdődött a berendezések szerelése is, tehát minden remény megvan a határidő pontos betartására. A FÜTÖBER nagybátonyi üzemét 1970 második negyedévében kezdték építeni, s az eddigi késések ellenére az eredeti terveknek megfelelően 1973 második negyedévében befejezik Hasonlóan jó eredményről szólnak a jelentések az azbesztcement-csövet és lemezt gyártó üzemek építésével kapcsolatban; a selypi csőgyár máris termel, a nyergesújfalui lemezgyár gyártócsarnokának első hajója pedig épül, j itt helyeznek majd el két | gépsort. A teljes befejezés! a tervekben megjelölt 1975. július 30-ig megtörténhet. j Sajnos, az utóbbi évek- ben ritkán akadt arra pél- ; da, hogy egy nagyobb bei! ruházást az eredeti tervekben szereplő határidőre befejezzenek. A fenti négy építőipari beruházás során tapasztaltakat — nemcsak a határidőket tartják, hanem a korábbi, több hónapos késéseket is fölszámolták — meg egyenesen a kuriózumok közé lehetne sorolni. Hogyan sikerült ezt a figyelemre méltó eredményt elérni? A minisztérium illetékesei a beruházásokkal kapcsolatos, egy évvel ezelőtti kormányintézkedés kedvező hatásának tulajdonítják a történteket. A rendelkezést követően az ÉVM is felülvizsgálta fejlesztési terveit, s módosításokat eszközölt. Főleg kétféleképpen igyekezett építési kapacitásokat felszabadítani. Először is: néhány beruházást „átterveztek”, egyszerűbben és gazdaságosabban bonyolítottak le. s Azáltal kisebb építőipari kapacitást kötöttek le. Példaként: eredeti leg-új padlóburkoló üzemet építettek volna Kistere- nyén, a felülvizsgálatot követően azonban a rekonstrukció mellett döntöttek. Ez mintegy 100 millió forint értékű építőmunka megtakarítását hozta magával. az üzem termelőkapacitását ugyanakkor nem érintette a módosítás. A másik módszer: néhány beruházás megkezdését elhalasztották. s ezáltal igyekeztek elősegíteni az építőipari kapacitások koncentrálását. Városlődön például nem kezdik meg jövőre a kőagyagcsőgyár építését, azt az ötödik ötéves terv időszakára halasztották. Ugyancsak a következő ötéves tervben vágnak neki Saiószentpéteren az üvegszálgyár építésének. (Ezzel a késleltetéssel azonban nem veszélyeztetik az ellátást. ezekből a fontos építőipari cikkekből, ugyanis a szükségletek kielégítését kétoldalú szocialista szerződéskötésekkel biztosítják: Csehszlovákiából és az NDK-ból importáljuk ezeket a cikkeket.! Az ilv módon felszabadult építőipari kapacitásokat viszont a már folyamatban levő beruházások gyorsabb befejezésére használták fel. H Gazdasági Bizottság tehát megállapíthatta: a beruházásokkal kapcsolatos korlátozó intézkedések már az elmúlt egv év alatt is éreztették kedvező hatásukat. általában meggyorsult az évek óta elhúzódó beruházások építőének litema Cz. Gy. EGY SZÓRA! Nemcsak a pénz számít — Álljunk meg egy szóra a munkakedvnél, ha már ennyire érdekli a véleményem — s a munkás kikapcsolta a fűrészgépet, nyilván azért, hogy jól megértsem, amit mond. Azzal kezdte: igaz, nemcsak anyagiakról van szó, bár az alapbéremelés, a prémiumok, jutalmak Jelhasználása, a nyereségrészesedés elosztása elevenbe vág. Aztán egy példát hozott elő az irodai dolgozók és a munkások viszonyára az üzemükből. Ügyes-bajos dolgai nemrég felszólították annak a megyénk déli részében működő ipari szövetkezetnek elegánsan berendezett titkárságára, ahol dolgozik. Ha eddig nem tudta volna, hogy olajszagú az overall- ja, akkor most leolvashatta az adminisztrátorok elfin- torodó orcájáról. A 45 éves férfi, aki erősen köhög a fűrészgép mellett belélegzett töméntelen portól — a műhelyben nincs elszívó berendezés —, egyik lábáról a másikra állt, és kétségbeesve látta, hogy a ruhájáról és bakancsáról apró fürészporszemcsék szállingóznak a perzsaszőnyegre. Eldadogta, hogy mit akar, s miközben esetlensége miatt szégyenkezve baktatott visszafelé a műhelybe, észrevette, hogy odafönt gyorsan szélesre tárják az ablakokat. Még láthatta, ahogy kiszellőz- lettek utána. A borostás arcú fűrészgépkezelő összeszoritja a fogát, egy másik üzemben a szövőnő a könnyeit nyeli, ha önérzetében bántják meg. A viselkedés, a hang, az intelligencia többet számít az üzemi légkör alakulásában, mint sokan hinnék: felébreszti, vagy éppen lelohasztja a munkakedvet. S bár az irodák rendszerint az emeleten vannak, a műhelyek pedig a földszinten, s másképp néz ki az íróasztal, mint a munkapad, pusztán ezek a tények senkit sem jogosítanak fel arra, hogy emberileg többnek érezzék magukat, s a sajnálatos tévhitüket másokkal is éreztessék. Halász Ferenc Csökkenf a balesetek száma Kétmillió forintot költött ebben az évben munka- és védőruha-beszerzésre a Kecskeméti Konzervgyár, amely dolgozói részére rendszeresen tart balesetvédelmi előadásokat, filmvetítéssel kísért foglalkozásokat. A hatékony intézkedések eredményeként számottevően csökkent a gyári balesetek, s a munkavégzésből adódó megbetegedések szám% Ésszerűbb beruházási munka
