Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

4. oldal 1972. december 17. vasárnap Ismét a Szelei faluban Este 9 óra íelé ballagott az idő, nyugtalanul azon­ban senki nem fészkelő­dön a zsúfolt teremben. Pedig már igencsak min­dent meghány tak-vetettek, ami a Szeleifalu örömét, s gondjait illeti. A búcsúszó maradt hátra, amikor Sza­bó Antal szót kért: — Csak annyit akarok mondani, hogy én is köszö­nöm. Köszönjük tanácsta­gunknak az érettünk való fáradozását. Nem szégyen­lem elmondani itt, a tisz­telt gyűlés előtt, hogy én pedig ellene szavaztam ak­kor ... Jobb szerettem vol­na falubelit. De belátom, melléfogtam... A szavait kísérő feszült figyelmet általános derű váltotta fel. Hetvenen a beszámolón Emlékezetes tanácstagi beszámoló volt. Nemcsak a kecskeméti 56-os tanácsta­gi választókörzet lakóinak népes részvétele miatt. Hi­szen több, mint hetvenen siettek azon az estén — so­kan egyenesen a munkahe­lyükről—a FŰSZERT Vál­lalat kultúrhelyiségébe. És nemcsak azért, mert a ta­nácstagnak volt miről be­számolnia. A gyűlés részt­vevőinek alkotó közremű­ködése, a várospolitikai kérdésekbe való, szókimon- dóan őszinte, s ugyanakkor megértő és cselekvőkész beleszólása tette az össze­jövetelt emlékezetessé. Ez is Kecskemét A peremkerület égető gondjairól „Ez a falu is Kecskemét” cím alatt az év elején beszámoltunk la­punk hasábjain. A legsür­getőbben megoldandó gon­dokat felmérni — a tanács­apparátus illetékes dolgo­zóiból álló — egész bizott­ságot invitált meg akkor a tanácstag és választókörze­ti segítőtársai. Hogy ez utóbbiak milyen sokan van­nak. a beszámolóban fel­említett nevek tucatjaiból is lemérhető volt. Mindazok hosszú névsorából, akik a korábbi hasonló gyűléseken javasoltak és észrevételez- tek, s azokéból, akik levél­ben küldték el indítványai­kat tanácstagjuknak. Lovas Bélának. A tanácstag kö­vetkezetes tevékenysége ugyanúgy érzékletessé vált. Például a következő mon­dataiból : — Tíz alkalommal jár­tam választóim lakásán valamilyen probléma meg­oldása miatt. Nyolcszor va­lamilyen szakértő bizott­sággal együtt vált szüksé­gessé a helyszíni látogatás. A végrehajtó bizottság­hoz három írásbeli bead­vánnyal fordultam. Mind a tanácsülésen, mind a ta­nács különböző bizottságai­ban tolmácsoltam a Szelei­falu gondjait. Három tájé­koztató levelemet bizonyá­ra valamennyien megkap­ták A sokszorosításért kö­szönet kerületünk segítő­kész vállalatának, a gyűlé­sünknek is helvet adó FÜ- SZÉRT-nek. És köszönet önöknek, valamennyiüknek. A közöc munkánk eredmé­nyes volt. Utak, iárdák, vízvezeték A peremkerület néhány nagyon régi gondja megol­dódott. Mondanivalóját a tizennégy felszólaló csak­nem kivétel né'kül köszö­nettel kezdte. Köszönettel a tanácsnak, hogy a mos­tohának hitt peremkerüle­tük problémáit illetően ked­vezően határozott. Mert jó, hogy a küszöbönálló télen nem kell már kéziszánkó­val fuvarozni és kosarak­ban cipelni az árut a kör­zet egyetlen élelmiszerbol­tocskájába; 300 méteren ki­épült a hozzá vezető út. Csaknem 850 méter hosz- szúságban a Délibáb utcai járda is, az első a Szelei- faluban. Öröm a villanyhá­lózat bővítése is, nem ke­vésbé a Kiskőrösi út mint­egy 500 méteres szakaszá­nak burkolása és a 400 mé­ternyi vízvezetékhálózat, meg az injektoros kút! Tervek, kívánságok — Ha tanácstag-társai­mat kérdezném, sokallanák mindazt, amit körzetünk egy esztendő alatt kapott. Unok viszont joggal mond­hatják: tisztes előrelépés, de indokolt volt, hiszen 15 évig szinte semmi... Ma­radt azonban gond és ten­nivaló. Hozzá kellene fogni például a fásításhoz; cse­metét kapunk, csak el kell ültetni... — pendítette meg az előremutató gondo­latokat a tanácstag. S a folytatás? Íme, legalább néhány felvetés a gyűlés vitájából, témák szerinti csoportosításban: Rózsi György: — A fá­sításról szeretnék szólni. Nagyon kell a zöld! Az egész környéket gyümölcs­fával szeretném, és nem­csak én ... Mert az a véle­ményem, hogy nem a fát, hanem a hernyót, a rovart kell irtani!... Németh Józsefné: — Jó lenne végre pontosan is­merni a faluval kapcsola­tos távlati terveket. Ügy hírlik, hogy a Petőfiváros nevet vesszük fel. Nagy szükség volna olyan kis ABC-üzletre, ahol húst, zöldséget és gyümölcsöt is lehetne kapni. A fiatalok­nak meg klub kellene, nincs hol szórakozniok. Kocsma pedig kettő is van. Legyen az egyikből ifjúsági klub. Vagy női fodrászat nyíljon meg a helyén, mert az sincs... özv. Hajagos Sándomé: — A Frankel Leó utca tér­dig sár, ha másképp nem, hát cundrával (salakkal) kellene felhinteni... Ame­lyik autó bejön az új úton a boltig és a IV-es utcán távozik, egészen tönkre te­szi azt. Már járhatatlan. A kúttól a trafóig félmétert le kellene szedni a földből és felhintenénk salakkal... Aztán a fiatal Kovács Mihályné olyan témát pen­dített meg, amelyhez a vi­Fetőfi emlékére „Szerelemnek rózsafája” címmel tart előadást a kecskeméti Városi Művelő­dési Központ Rákóczi út 3. szám alatti helyiségében Udvaros Béla, a Katona József Színház rendezője. A rendezvény december 20-án, szerdán délután hat órakor kezdődik. Közreműködik Áts Gyula és Úri István színművész. ta résztvevőinek zöme csat­lakozott. Méghozzá nagyon szenvedélyesen. A téma pe­dig: valósággá válik-e va­laha az oly régen ígért szeleifalui telekosztás? A kontroll, a lakosság — Inkább ne mondjanak semmit, de felelőtlen ígér­getéssel ne tartsák bizony­talanságban a lakosságot! — hangzott sokak által megfogalmazva a követ­keztetés. Mert az ígérete­ket illetően tömérdek pél­dát citáltak hat évre visz- szamenően. Felidézték an­nak a tanácsi dolgozónak a szavait, aki a tavasszal ar­ra intette a területkisajá- titásban érdekelteket, hogy ne műveljék, ne vessék be a földet, mert kárba vész a munkájuk. És hivatkoz­tak a városi tanács elnö­kének mintegy két hónap­ja lapunknak adott inter­jújára: „...a Szeleifaluban még az idén 43 portát adunk át az OTP-nek értékesítés­re ...” Lám, itt az év vége — mondták —, de még a kisajátításban érintettekkel sem értett szót senki... A tanácstagi munka leg­hatékonyabb kontrollját a lakosság adja. Olykor — mint ahogyan azt az 56-os választókörzetben is tették — nagyon keményen fo­galmazva meg a véleményt. A kívánságuk tolmácsolá­sát azonban már megeny- hültebben bízták tanács­tagjukra: — A telekügyben még az idén tartsunk újabb gyű­lést. Jöjjenek el a tanács vb érdekelt vezetői, s ad­janak tájékoztatást. A mi­hamarabbi intézkedések közé pedig iktassák be azt is, hogy a Szeleifalu lako­sainak és gyermekeinek le­hessen elővásárlási joguk a kialakítandó telkekre. Sző, ami szó, a perem- kerület tanácstagja nem panaszkodhat: ismét bősé­gesen kapott útravalót... Perny Irén „Megmozdult” a föld Baján Száz mcter hosszúságú kikötőpartíal épül Baján a dunai konténeres szállítási program keretében, amely gyorsabbá, korszerűbbé te ;zi a vízi fuvarozást. Kíidigr nem kevesebb, mint 60 ezer köbméternyi földet mozgatlak meg, s 10 ezer köbmé­ternyi vasbetont is beépítenek a partfalba. Képünk a nagyszabású vállalkozás vasszerelési és betonozási munkáit ábrázolja. (Pásztor Zoltán felvétele) Szövetkezeti tervkészítés és a háztáji gazdaság Bács-Klskun megye 860 ezer hektár földterületéből a mezőgazdasági nagyüze­mek 630 ezer hektárt kö­zösen művelnek, a többit a háztáji, illetve a szakszö­vetkezeti gazdák és egyéni termelők. A háztáji és ki­segítő gazdaságok negyed­részét teszik ki a megye földterületének. Az elmúlt években az értékesített vá­gómarhának 10 százalékát, a tejnek pedig 35 százalé­kát adták. A szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztéséről szóló kor­mányhatározat mindezt fi­gyelembe vette. A háztáji és kisegítő gazdaságok, amelyek tehenet tartanak, állami támogatásban része­sülnek. Az állomány nö­velése vagy cseréje esetén az OTP megfelelő hitelt nyújt. A megyei tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osztálya az állattenyésztési felügyelőséggel közösei) a szarvasmarha-tenyésztés főbb céljairól ajánlást dol­gozott ki a mezőgazdasági üzemeknek. Ez a tervezet foglalkozik a háztáji és ki­segítő gazdaságok szarvas­marha-tenyésztésnek fel­lendítésével is. A folyama­tot támogatják a termelő- szövetkezetek azzal, hogy kialakítják a háztáji üzem- ágat. Most az üzemtervek Karácsonyra készül A papírszalvéta, gyufaelmke után a vál­tozatos alakú, különleges márkájú, díszes címkéjű italos üvegek gyűjtése lett a di­vatos hobby. A szobadísznek is hangula­tos, apró üvegecskék a Budapesti Likőr­ipari Vállalat tiszakécskei üzeméből ta­valy augusztus óta kerülnek az üzletek­be. A műhelyben az asszonyok — a nem szűnő keresletnek meg'elelően — havon­ta 200 ezer üveget töltenek meg, zárnak le, címkéznek az automata gépeken. A termékek listáját felsorolni hosszú len­ne, hiszen 25 féle butéliában 21 külön­böző ízű nedűt palackoznak. Tripli-Secz tői a „fütyülős barackig". Most újabb meglepetéssel kedveskednek az ínyenc gyűjtőknek a tiszakécskeiek: Ízléses do­bozban, Isolabella néven — olasz licenc alapján — a Bianco, a Rosso, a Bitter és az Amaró 18 vermout mini-változatát küldik a kereskedelemnek. A karácso­nyi, István- és János-napi ajándékozás­nál ezeket sem keresi hiába a vásárló, az üzem ugyanis december 20-ra eleget tesz minden megrendelésnek. Képünkön éppen a Cherry-Brandyt töltik kis hasas fiaskókba. (Tóth Sándor felvételei készítése alkalmával szá­moljanak a háztáji állatál­lományával. takarmány- és szállítóeszköz-szükségleté- velí az áru értékesítésének megszervezésével. Nagyon helyes gyakorlat az, amelyet több mezőgazdasági szövet­kezet már sikeresen alkal­maz, hogy" a szétszórt és más módon nem haszno­sítható legelőt á háztáji gazdaságok tehenei számá­ra tartják fenn. Erősíti a háztáji és a közös gazdaság kapcsolatát a kormányha­tározatnak az a része, amely szerint a mezőgaz­dasági nagyüzemeket akkor is megilleti az állatállo­mány növeléséért járó ál­lami támogatás, ha á közös tehénállomány elhelvézésé- re a háztáji gazdasági épü­leteket hasznánál« fel. A mezőgazdasági nagy­üzemek sok segítséget nyújthatnak a háztájiból származó tej. valamint az állatszaporulat értékesítésé­nél. Ezzel tehetik a többi között biztonságosabbá a háztáji és kisegítő gazdasá­gok árutermelését. Az állatteny észtéSi fel­ügyelőség a jövő évtől kez­dődően rendszeresen vásá­rol továbbtenyésztésre al­kalmas üszőborjúkat, azok­ban a községekben, ahol tbc- és brucellózismentes az állomány. Alapvető kö­vetelmény, hogy á terme­lés bővülésével párhuza­mosan fejlődjék a termék­átvevő és feldolgozó tevé­kenység. Bács-Kiskun me­gyében, ahol nagy a tanva- világ, a szétszórt települé­sek, háztáji gazdaságaiból származó tej vásárlásának a megszervezése a növek­vő költségek ellenére is társadalmi érdek. Nem en­gedhető meg, hogy átvéte­li mulasztások miatt eset­leg a kisgazdaságok szarvasmarha-állománya csökkenjen. Azok a terme­lőszövetkezetek. amelyek­ben a háztáji tejtermelés emelkedése várható, fel kell készülni annak össze­gyűjtésére, úgy. hogy a kis tételekben átvett tejet is rövid idő alatt a hűtőállo­másra tudják szállítani. fapp Géza

Next

/
Thumbnails
Contents