Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
A népgazdaság 1973. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) A termelő ágazatok 1972. évi fejlődére megfelel a IV. ötéves terv Időarányos és az éves terv előirányzatainak, néhány tekintetben a vártnál magasabb. Az ipari termelés 6—6,5 százalékkal, s a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedik. A IV. ötéves terv céljaival összhangban, az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a villamosenergia-ipar és a gépipar. Előrehaladt az ipar szerkezetének átalakítása, valamint a jövő fejlődését szolgáló, nagy jelentőségű központi fejlesztési programok végrehajtása. Az iparban foglalkoztatottak száma a múlt évihez képest csökkent. A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította. Javult a vállalatok többségének gazdálkodása és a termelés hatékonysága. Sok vállalatnál azonban nem kielégítő a műszaki fejlesztés, a munka- és üzemszervezés. Az építési-szerelési munka mintegy 3 százalékkal, az építőipari vállalatok és szövetkezetek teljesítménye pedig 7 százalékkal emelkedik. Csökkentek az építési kereslet és kínálat feszültségei, javult az építőipar hatékonysága és munkaszervezése, nőtt az építőipari munka termelékenysége. Eredményes esztendőt zár a mezőgazdaság. Termelése a tavalyi magas szintet 4—5 százalékkal haladja túl. A gabonafélékből először sikerült 10 millió tonnát meghaladó termést betakarítani, amely a belföldi ellátás biztosítása mellett a tartalékok kellő mértékre való feltöltését is lehetővé teszi, valamint a megnövekedett állatállomány takarmánybázisát is biztosítja. Tovább emelkedett az állattenyésztés termelése. A sertéstenyésztés elérte az 1975-re tervezett szintet. A szállítás-hírközlés teljesítményei a növekvő igényeknek megfelelően alakultak, nem volt fennakadás az áru- és személyszállításban. Nem csökkent kielégítően a városi közlekedés zsúfoltsága. A termelési eredmények lehetővé tették. hogy a lakosság a múlt évinél magasabb színvonalon elégítse ki anyagi és szellemi szükségleteit. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2.4 százalékkal, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme pedig 4—4.5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 7 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakosság vásárlásai nagyobb mértékben, a közületeké viszont csak kismértékben emelkedtek. Az áruellátás általában kiegyensúlyozott volt az árukínálat tovább javult. 1972-ben a tervezett 75 ezerrel szemben több mint 80 ezer lakás készül el, ezen belül az állami kivitelezésű építés terve teljesül, míg a lakosság építkezése nagyobb a tervezettnél. Jelentősen javult az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás. A beruházások növekedése mérséklődött. Szintjük csupán 1—2 százalékkal magasabb a tavalyinál és — több év óta először — a terv szerint alakul. Az export növekedése az idén meg- gydrsult, több mint 20 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ugyanakkor az import lényegében megegyezik az előző évivel. A külkereskedelmi forgalom egyenlege jelentősen javult, a szocialista és a tőkés viszonylatban egyaránt jobb a tervezettnél. A fejlődés folyamatossága, ugyanakkor a gazdasági arányok egy részében megvalósult változások eredményeként a népgazdaság 1972. évi fejlődése megfelel a ÍV. ötéves tervben előirányzottnak. Az elért eredmények bizonyítják, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alapelvei kiállták a gyakorlat próbáját, a népgazdaság 1973. évi tervszerű fejlődéséhez a politikai és a gazdasági feltételek biztosítottak. A Minisztertanács határozata szerint 1973-ban a gazdasági munka fő feladata — a IV. ötéves tervvel összhangban és az abban foglalt célok teljesítése érdekében — a társadalmi termelés hatékonyságának gyorsabb ütemű növelése. Meg kell szilárdítani a gazdasági egyensúly javításában elért eredményeket. Ennek feltétele, hogy a gazdaságirányító szervek munkájukban következetesen érvényesítsék azokat a gazdálkodási elveket és intézkedéseket, melyek a termelésnek és a felhasználásnak terv szerinti alakulását biztosítiák. A vállalatok törekedjenek erőteljesebben a termelés szerkezetének javítására, a hazai és a külkereskedelmi szükségletekkel összhangban álló, gazdaságosan előállítható termékek arányának növelésére. Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben növeljék a munka termelékenységét, ezzel párhuzamosan csökkentsék a termelési, különösen az anyag jellegű költségeket. Javítsák a lekötött eszközök kihasználását,: a vállalati termelés gazdaságosságát. Tervszerűen és jól gazdálkodjanak saját fejlesztési alapjukkal és a részesedési alapokkal. A kormány megállapította, hogy az 1973. évi népgazdasági tervnek a fejlődés ütemére és a népgazdaság fő arányaira vonatkozó előirányzatai megfelelnek a gazdaságpolitikai követelményeknek, a IV. ötéves terv céljaihoz igazodnak. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 1973-ban is kiegyensúlyozott élelmiszerellátást biztosít Javul a vidéki húsellátás, főként a városokban és a nagyobb helységekben, míg a kisebb községek jelentős részében a központi készletekből való ellátás megszervezésére a jelen feltételek mellett nincs mód, hanem helyi eszközökkel és módszerekkel lehet bővíteni az áruforgalmat. Biztosított lesz a városi lakosság zöldség- és gyümölcsellátási Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei — nagyrészt két, 13 ezer tonnás tengeri hajó üzembe állításának eredményeként — több mint 11 százalékkal növekednek. A rendelkezésre álló kapacitások és a műszaki színvonal emelkedése lehetővé teszik, hogy mind a vasút, mind a közúti közlekedés kielégítse a személy- és áruszállítási igényeket. A lakosság személygépkocsi-állománya mintegy 62 ezerrel nő. Az év folyamán forgalomba helyezik az M—7-es autópálya Budapest—Székesfehérvár közötti szakaszának második pályáját. A budapesti közlekedés zsúfoltságát enyhíti a Metro kelet—nyugati vonalának 1972. decemberi üzembe helyezése. A hírközlés fejlesztése során a főközponti távbeszélő állomások száma 21 ezerrel, az alközponti állomásoké 12 ezerrel növekszik. Üzembe helyeznek Jászberényben egy 250 kw-os rövidhullámú rádióadót, Pécsett pedig egy 20 kw-os színes televízióadót. Kiépül a mikrohullámú összeköttetés Győr—Pozsony, BudaDest—Pécs, valamint a főváros és a Szovjetunió államhatára között Az 1973. évi népgazdasági terv az anyagi javak felhasználénak főbb területein a következő fejlődéssel számol. A lakosság életkörülményei Az 1973. évi terv a lakosság életszínvonalának folyamatos növelését, életkörülményeinek javítását irányozza elő. Különös tekintettel van a terv az állami iparban és az építőiparban dolgozó munkások jövedelmi színvonalának az átlagosnál gyorsabb emelkedésére. Az állami iparban és építőiparban 1973. március 1-től külön központi béremelés történik, amely — a szokásos vállalati béremeléssel együtt — az állami ipar munkásainak nominálbérét 10—12 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásaiét 8—10 százalékkal növeli. A népgazdaság fejlődési üteme és fő arányai A terv 1973-ban a termelési lehetőségekkel, valamint a felhasználási előirányzatokkal összhangban a nemzeti jövedelemnek az 1972. évinél mérsékeltebb, 4—5 százalékos emelkedését tartja szükségesnek. A tervezett növekedést a társadalmi termék körülbelül 5 százalékos emelkedése alapozza meg. A nemzeti jövedelem emelkedésével csaknem azonos ütemben nő annak belföldi felhasználása. Az életszínvonal politikai célkitűzéseknek megfelelően a fel- használáson belül növekszik a fogyasztás aránya. Az összes fogyasztás mintegy 5 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 5—5,5 százalékkal haladja meg az 1972. évit. A felhalmozás 1973-ban is ennél mérsékeltebben, körülbelül 2 százalékkal emelkedik, a készletek emelkedését ugyancsak viszonylag mérsékelt ütemben irányozza elő a terv. A termelő ágazatok 1973. évi fejlődését, valamint a nemzeti jövedelem fel- használását a terv a következőkben irányozza elő. Ipar, építőipar Az ipari termelés 1973-ban 5,5—6 százalékkal — az ötéves tervben kitűzött átlagos növekedési ütemben — emelkedik. Folytatódik az ipar szerkezeti átalakítása. Az ipar átlagánál továbbra is gyorsabban nő a vegyipar, a villamos- ertergia-ipar és a gépipar termelése. A terv számol a gyártmányszerkezet változtatásának némi gyorsításával, a. minőség további javításával, a kereslethez való. alkalmazkodás elvének érvényesülésével.. Ennek eredményeként az ipar áz 1972. évinél magasabb színvonlon elégítheti ki a belföldi igényeket, és tovább növelhető az export. Az, iparban foglalkoztatottak száma 1973-ban nem emelkedik, a termelés növekedését tehát továbbra is teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosítja. A termelékenység növekedésének megvannak a műszaki feltételei. Az építési-szerelési teljesítmények mintegy 4 százalékkal emelkednek, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 5—8 százalékkal nő. A mérsékelt növekedési ütem lehetővé teszi, hogy meggyorsuljon az építkezések befejezése, javuljon az építőipari munka minősége, növekedjék a kapacitások kihasználása, tovább csökkenjenek az építőipari kereslet és kínálat feszültségei. A feladatok megvalósítását az állóeszközállomány gyors növekedése, a tovább javuló építőanyagellátás és a foglalkoztatottak számának növekedése biztosítja. A foglalkoztatottak száma az 1972. évinél lassabban emelkedik, a termelékenység pedig gyorsabban nő. Mezőgazdaság A terv az 1972. évi jó eredmények után a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékos további növekedését irányozza elő. Ezt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése és az egyenletesen javuló anyagi-műszaki ellátás biztonságosan megalapozza. A növénytermelés az 1972. évi színvonalon alakul. A terv gabonafélékből az ideihez hasonló mennyiséget irányoz elő. Növekszik a zöldségfélék, a gyümölcs és az ipari növények termesztése. Az állattenyésztésben alapvető feladat a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése és a sertéstenyésztésben elért eredmények fenntartása. Az állattenyésztés fejlesztésére hozott intézkedéseknek megfelelően mindkét ágazatban a húshasznosítású fajták növelése a feladat A terv 1973-ban árpolitikai és azok részbeni egyensúlyozására szociálpolitikai közoonti intézkedésekkel is számol. Sor kerül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok, a dohányáruk hatósági árának emelésére. Ezzel együtt emelkednek a nyugdíjak, a családi pótlékok, a gyermekgondozási segélyek és az ösztöndíjak, egyes ruházati termékek ára pedig csökken. A központi árintézkedések növelik a lakosság kiadásait, ugyanakkor a bér- és szociálpolitikai intézkedések növelik a lakosság jövedelmeit. a kétirányító változás egyenlege körülbelül 1.3 milliárd forintos lakossági jövedelemtöbblet Gondoskodás történik a kórházak, a szociális otthonok és hasonló jellegű intézmények étkezési normáinak emeléséről, amelynek többlet- költségeit az állami költségvetés fedezi. A központi intézkedések hatáséra a lakosság pénzbevételei az 1972. évinél gyorsabban emelkednek. Figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedését, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2.5 százalékkal nő. Az árszínvonal tervezett keretek között tartása érdekében szélesebb körű és mélyrehatóbb lesz az árellenőrzés. A növekvő jövedelmekkel összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom az 1972. évinél gyorsabban folyó áron körülbelül 10 százalékkal emelkedik. Az áruellátás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, az árualapok mennyisége és kielégítő összetétele biztosított, némely árucsoport tekintetében javulása várható. 1973-ban megkezdődik a munkaidőcsökkentés fokozatos kiterjesztés? az iparon kívüli területekre, sor kerül az állami és tanácsi igazgatásban dolgozók törvényes munkaidejének 44 órára való csökkentésére. A TV. ötéves terv lakásépítési célkitűzéseivel összhangban 1973-ban összesen 81—82 ezer. — állami erőből 32—33 ezer, magánerőből pedig 48—49 ezer — lakás épül fel. A lakásépítés elősegítésére kedvezőbbek lesznek a pénzügyi feltételek. A közműfejlesztésen belül — a IV. ötéves tervnek megfelelő ütemben — 1400 kilométer vízvezeték és 200 kilométer csatornahálózat épül. Az alapközmű jellegű víztermelő és szennyvízbefogadó létesítmények napi 140 ezer köbméteres, illetve napi 30 ezer köbméteres kapacitással bővülnek. Az egészségügyi ellátás fejlesztése keretében a gyógyintézeti ágyak száma 1973-ban mintegy 850-nel emelkedik és nagyobb ütemben folytatódnak' a megkezdett kórházépítkezések. A járóbetegellátás 50 általános orvosi körzet és mintegy napi 1200 szakorvosi óra szervezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás közel 2400 új bölcsődei férőhely létesítésével bővül. Az új bölcsődéket túlnyomó többségében a lakótelepeken építik fel. A szociális otthonok hálózata mintegy 730 új férőhellyel bővül. Jelentősen fejlődik a kulturális ellátás. 1973-ban az óvodás korúak száma várhatóan 10 ezerrel, az óvodai férőhelyek száma pedig mintegy 13 ezerrel növekszik így az óvodákban elhelyezettek aránya 60 százalék fölé emelkedik. Az általános iskolai tanulók létszáma 1973- ban is csökken, ennek eredményeként tovább enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A középiskolák első osztályába várhatóan 55 ezer, a szakmunkásképző iskolákba mintegy 65 ezer első éves tanuló beíratására kerül sor. A felsőfokú oktatási intézményekben, az előző évihez hasonlóan, 15 ezer első éves hallgató felvételére nyílik lehetőség. A terv az 1973. évi beruházások értékét 113 milliárd forintban határozza meg. Ez az előző évihez képest mérsékelt, körülbelül 3 százalékos növekedést jelent, a IV. ötéves tervben számított szintet azonban így is meghaladja. Folytatódik a beruházási tevékenység terv- szerűségét biztosító költségvetési és hitelpolitika, érvényben maradnak az 1971— 72. évi intézkedések. A terv a beruházási eszközök koncentrált és hatékony felhasználását irányozza elő. Állami beruházásokra 52—53 milliárd forint fordítható, amelynek nagyobb része a folyamatban levő beruházások kivitelezésének meggyorsítását szolgálja, összesen öt egyedi nagyberuházást kezdenek el. A folyamatban levő nagyberuházások száma 76-ról 58-ra csökken. A vállalatok és szövetkezetek saját pénzügyi eszközei 59—60 milliárd forint értékű beruházást tesznek lehetővé, ami 1972- höz képest körülbelül 4 milliárd forintos növekedést jelent. A terv beruházási céljainak ' megvalósítása megköveteli a pénzügvi és anvagi eszközökkel való messzemenő takarékosságot, a jó előkészítést és a szervezett kivitelezést. A készletek az 1972. évinél valamelyest gyorsabban nőnek. Elsősorban — a termelők és a lakosság jobb ellátása érdekében — a kereskedelem készletei emelkednek. Külkereskedelem Az 1973. évi terv a külkereskedelmi forgalom további dinamikus növekedését irányozza elő. A kivitel és a behozatal rubel és dollár viszonylatban egyaránt az ideihez hasonló ütemben, 7—8 százalékkal nő. Leggyorsabban az anyagok és alkatrészek, valamint a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek forgalma emelkedik. A tervezett forgalom kiegyensúlyozott külkereskedelmi helyzetet biztosít. Az 1973. évi terv előirányzatai reálisak és megalapozottak. A sikeres teljesítés alapvető feltétele, hogy a gazdálkodás hatásfoka a termelés és a felhasználás minden területén javuljon, növekedjék a népgazdasági értelemben vett hatékonyság. A terv e téren az eddiginél gyorsabb előrehaladással számol. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a vállalatok, az intézmények és a szövetkezetek vezetőit, valamennyi dolgozóját, hazánk minden polgárát, hogy munkájukat ennek megfelelően végezzék. Kéri a dolgozói kollektívákat, a szakszervezeteket, hogy segítsék a gazdasági feladatok megoldását. Vezetők és dolgozók tegyenek meg mindent, hogy az 1973. évi népgazdasági terv célkitűzései megvalósuljanak és ezzel újabb lépést tegyünk a IV. ötéves terv sikeres teljesítése, népünk felemelkedése, a szocializmus építése útián. (MTI>
