Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

1 oldal 1972. december IS., péntek: Romániai utazások on.) 1973. január 1-től A dobrudzsai változás A Fekete-tenger román partvidéke az északabbra fekvő Duna-deltával együtt Dobrudzsához tartozik. Ég­hajlata száraz, az évi csa­padék 350 milliméter körül van. Éz bizony kevés A nyaralók örülnek ha hóna­pokig felhőtlen az égbolt, de a növények eltikkadnak. Gyakran kiszárad a termés, nem érlelt gyümölcsöt á szorgalom. Innen szárma­zik az a dobrudzsai mon­dás: nálunk a parasztem­ber levegőt vet és követ arat. Ez ma már nem így van. Megvalósulóban egy gigan­tikus terv, amely dúsan termő oázissá varázsolja ezt az országrészt. Három- százezer hektár öntözését oldják meg a következő években. Az idén már száz­hatvanezer hektárra tudtak mesterségesen csapadékot juttatni és ezenkívül még 27 ezer hektáron befejező­dött a berendezések építé­se. A vizet a Dunából kap­ják. Kezdetben gravitációs úton, később szivattyúbe­rendezések segítségével emelik a fennsíkokra. Ed­dig 3 milliárd 200 millió leit ruháztak be, ennyibe ke­rült az említett 187 ezer hektárhoz szükséges beren­dezés. A Murfatlar közelében lévő szivattyútelepet tekin­tettük meg, mint a hatal­mas öntözőrendszer egyik legjelentősebb létesítmé­nyét. Itt nyolc, egyenként Változások a nyugdíjszabályokban AZ ÖREGSÉGI ÉS A MUNKAKÉPTELENSÉGI JÄRADEK FOLYÓSÍTÁS A, HA A JÁRADÉKOS HÄZASTÄRSÄNAK VAN KERESETE, NYUGELLÁTÁSA VAGY EGYÉB JÖVEDELME. A Brailal Állami Gazdaság központja. daként emlegetik — lelke- j sedett a főmérnök. Egyszer kevés a víz, más­kor pedig sok. Brailában ez utóbbi okozott gondot. A Duna és mellékfolyója ál­tal határolt területen né­hány évvel ezelőtt még pel egy háromszor 9 ezres szarvasmarhatelep és egy évente 60 ezer hízott ser­tést kibocsátó kombinát lé­tesítése. Üjabb lépés lesz az öntö­zés fokozatos megvalósítá­sa. Jövőre már 1300 hektár­ra jut mesterséges csapadék a Dunából. Ez lehetővé te­szi, hogy tovább növeljék a terméseredményeket, ame­lyek eddig is országosan ki- emelkedőek voltak. Kereskedő Sándor (Folytatjuk) Az öregségi és a munka­képtelenségi járadék folyó­sítását szüneteltetik, ha a járadékossal együttélő há­zastársának munkaviszony­ból, kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgozóként kapott munkadijából, vagy megbízásból származó ke- I resete a havi 1200 Ft-ot I meghaladja. Szüneteltetik a járadék folyósítását ak- j kor is, ha a házastárs nyug- | ellátásban részesül, és en- ; nek összege a sajátjogú és ; az özvegyi nyugdíj együt- j tes folyósítási összeghatá- I rát (1973-ban havi 849 Ft- ! ot) meghaladja. Ha a házastársnak kere- | sete és nyugellátása is van, | de keresete havi 1200 Ft- I nál, nyugellátása pedig ha- . i 849 i t-nál kevesebb, az : öregségi és a munkaképte­lenségi járadék folyósítását j akkor szüneteltetik, ha a | kereset és a nyugellátás ! együttes összege havi 1700 1 Ft-nál több. A kereset, jövedelem ösz- szegére tekintet nélkül szü­neteltetik az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítását abban az eset­ben, ha a házastárs kisipa­ros, magánkereskedő, vagy hasznot hajtó jogosítvány­nyal rendelkezik, illetőleg keresőtevékenységet folyta­tó munkaközösség tagja. Nem szüneteltetik azon­ban a járadék folyósítását akkor, ha a házastárs javí­tó-szolgáltató tevékenység­re kapott kisipari működési engedély alapján folytat ja­vító-szolgáltató tevékeny­séget. AZ ÖREGSÉGI, A MUN­KAKÉPTELENSÉGI, ÉS AZ ÖZVEGYI JARADEK FOLYÓSÍTÁSA, HA A JÁ­RADÉKOS NYUGELLÁ­TÁSBAN (EGYÉB ELLÁ­TÁSBAN) IS RÉSZESÜL. Ha az öregségi, a munka­képtelenségi, illetőleg az özvegyi járadékosnak a ter­melőszövetkezeti öregségi nyugdíj legkisebb összegét — 1973-ban havi 488 Ft-ot — el nem érő nyugellátása is van, vagy az 1938. évi XII. törvény alapján meg­állapított (ún. OMBI) jára­dékban, 66u/o-ot meg nem haladó munkaképesség­csökkenés alapján járó bal­eseti járadékban, özvegyi nyugellátásban, hadigondo­zási pénzellátásban, a „Népművészet Mestere” ki­tüntető cím alapján megál­lapított nyugellátásban ré­szesül, kérheti hogy ezt a nyugellátását öregségi, munkaképtelenségi, illető­leg özvegyi járadékából 1973-ban legfeljebb havi 849 Ft-ra egészítsék ki. Ez az összeghatár 1974-től nap­tári évenként 2—2%-kal emelkedik. Ebbe a határ­összegbe nem számítják bele a családi pótlékot és a házastársi pótlékot. A felsorolt ellátások te­hát a meghatározott össz- határig, vagyis 1973-ban legfeljebb havi 849 Ft-ig együttesen is folyósíthatók. Az a járadékos, aki a 100%-os hadirokkantnak járó hadigondozási pénzel­látásban vagy a vakok sze­mélyi járadékában részesül, e nyugellátásokra tekintet nélkül megkaphatja öregsé­gi, munkaképtelenségi, il­letőleg özvegyi járadékát is. A SZAKSZÖVETKEZETI TAGOKAT ÉRINTŐ KÜ­LÖN RENDELKEZÉSEK. A termelőszövetkezeti ta­gokra vonatkozó nyugdíj­jogszabályok általában a szakszövetkezeti tagokra is vonatkoznak azokkal az el­térésekkel, amelyeket a szakszövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló külön jogszabályok felsorolnak. Ebből következik, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjszabályaival kap­csolatban ismertetett új rendelkezések a szakszövet­kezeti tagok esetében is al­kalmazásra kerülnek, ha a külön jogszabály eltérő rendelkezést nem tartal­maz. Néhány ilyen elté­rést a termelőszövetkezeti tagokkal kapcsolatos módo­sítások ismertetése során röviden már megemlítet­tünk. A jobb eligazodás ér­dekében a következőkben összefoglaljuk azokat az el­térő rendelkezéseket, ame­lyek 1973-tól módosulnak. (Folytatása következik) Tűzoltóünnepség Kalocsán A szivattyútelep. A háttérben látható csöveken jut a víz a fennsíkra. 10 ezer lóerős szovjet gyártmányú motor emeli fel a vizet egy 62 méterrel magasabb fennsíkra. Má­sodpercenként 64 köbméter víz kerül, 3,5 méter vastag csöveken az addig jóformán terméketlen területre. Bratu Gheorghe. a szi­vattyútelep főmérnöke is­mertette azokat a termés- eredményeket, amelyek az öntözésnek köszönhetően jelentkeztek. A búza és a kukorica hozamai szinte egyik évről a másikra meg­kétszereződtek. A legelőket azóta évenként hatszor tud­ják kaszálni. Az öntözés előtt legfeljebb egyszer ad­tak termést. — Megváltozott nálunk a világ. A lakosság jövedelme az öntözött vidékeken meg­kétszereződött, az életszín­vonal ugrásszerűen nőtt. Nem véletlen, hogy egyes külföldi lapok ezeket a vál­tozásokat dobrudzsai cso­nagyrészt árterület és mo­csár volt Ezen a hatalmas szigeten ma már az ország legnagyobb állami gazdasá­ga tevékenykedik. Lecsa­polták a mocsarakat, mege­melték a gátakat és jelen­leg 64 ezer hektáron dús termést ad a föld. Legjelen­tősebb terményük a kuko­rica, amelyet 40 ezer hek­táron vetnek minden esz- | tendőben. Három év óta 50 j mázsa felett van a hektá­ronkénti termés, májusi j morzsoltban számítva. Kukoricán kívül termé- j szetesen búzát, ázonkívül napraforgót és szójababot is termesztenek. A növénytermesztés fej­lesztése, a takarmánybázis megteremtése elősegíti az állattenyésztés nagyarányú felfutását a Brailai Állami Gazdaságban. Eddig kisebb mértékben szarvasmarha­hizlalással, valamint juh­tenyésztéssel foglalkoztak. A távlati tervekben szersc 1 A Kalocsai Városi Ta­nács, a városi és járási tűzoltó parancsnoksággal közösen, a kalocsai tűzoltó­ság megalakulásának 100. évfordulója és a hazai tűz­oltómozgalom százéves idő­szaka tiszteletére jubileu­mi ünnepséget rendezett szerdán és csütörtökön Ka­locsán. Szerdán reggel a BM Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságának központi zenekara térzenével nyitot­ta meg a rendezvénysoro­zatot, amelyet követett a tűzoltószerek seregszemlé­je. A lóvontatású fecsken­dőktől a legmodernebb haboltó készülékig minden tűzoltószer felvonult. A tűzoltók villámvetélkedőjén Kalocsa város és járás 12 meghívott csapatának tag­jai mérték össze tudásu­kat a Kalocsai Állami Gaz­daság kultúrtermében. Dr. Németh József, a városi ta­nács igazgatási osztályának vezetője délelőtt 10 órakor nyitotta meg a tűzvédelmi és gyermekrajz-kiállítást, majd az országos fotopá­lyázat képeit tekinthették meg a városi tanács épü­letében az érdeklődők. Három közérdekű szakmai témát vitattak meg ezután a tűzrendészeti, illetve az igazgatási szakemberek. Az első nap méltó befe­jezése volt a kalocsai népi együttes, a kalocsai ének­zenei általános iskola ének­karának nagy sikerű elő­adása. Csütörtökön délelőtt 10 órakor Geri István, Kalo­csa Város Tanácsának el­nöke nyitotta meg a jubi­leumi ünnepség második napját, ahol megjelent Kö­rösi György rendőr vezér- I őrnagy, belügyminiszter-'' helyettes, dr. Farkas György tűzoltó vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság országos pa­rancsnoka, dr. Greiner Jó­zsef, a megyei tanács tit­kára, dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács titkára, dr. I Szalóky László rendőr ez- { redes. A megnyitót követő­en dr. Csenki Ferenc az ! önkéntes tűzoltóság létre­jöttéről, illetve a kalocsai tűzoltóság százéves évfor­dulójáról emlékezett meg. Körösi György a Belügy­minisztérium nevében kö­szöntötte a centenárium résztvevőit, majd kitünte­téseket nyújtott át. A gyermekrajz-pályázat, a tűzol tó-villám vetélkedő és n fotopályázat díjait Mester József, a kalocsai pártbizottság titkára adta át a nyerteseknek. GL G. Üzemanyag két községnek Szeptemberben nyílt meg Lakiteleken az új üzem­anyagtöltő állomás, ahol már szuperbenzint is kaphat nak a község autótulajdonosai. A kút szükségességét bizonyítja, hogy eddig több mint félmillió forint for­galmat bonyolítottak le. A napokban megkezdték a fűtőolaj árusítását is. Év végéig még egy szolgáltatás­sal gyarapodik az állomás, felszerelik a légsűrítőt, így a járművezetők nemcsak a tartályt tölthetik fel, ha­nem a gumiabroncsot is levegővel. Az állomás, amelyet a lakiteleki tanáccsal karöltve épített a Lakitelek és Vidéke ÁFÉSZ, lényegében két község ellátását oldja meg. A helyi törpekutat ugyanis áttelepítik Nyárlőrincre, ahol eddig egyáltalán nem volt ilyen szolgáltatás. A jövő év elejétől már nem kell más községbe járniuk fűtőolajért és benzinért a nyárlőrincieknek. Képünkön a lakiteleki új töltő- állomás. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents