Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
fl. oldal 1972. december 15-, pénti Önkormányzat és lehetőség Néhány hét múlva már második esztendejét tölti be legutóbbi tanácstörvényünk. az 1971. évi I. törvény, nem egy részletét illetően mégis eléggé tájékozatlan, vagy egyoldalúan tájékozott a lakosság, sőt több helyütt a tanácstagság is, ami nemegyszer félreértésekre. szemléleti torzulásokra vezet. A dolgok nem teljes megértése — vagy még inkább félreértelmezése — kétféleképpen nyilvánul meg: egyrészt sokan nem veszik tekintetbe, hogy a tanácsok önkormányzati jellege — a nagyobb önállóság, hatáskör — messzemenően nemcsak a gazdasági kérdésekre vonatkozik, másrészt túlértékelik — legalább is a pillanatnyi helyzetben — még a nagyobb gazdasági önállóság lehetőségeit is. A helyes nézőpont kialakításához mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a tanácsok önkormányzati jellege a népképviseleti elv érvényesítésének következménye, tehát rendkívül fontos eleme az állami demokrácia továbbfejlesztésének. Efelől nem hagyott kétséget a párt X. kongresszusa sem. amikor az állami élet és a szocialista demokrácia még lendületesebb kibontakoztatását tűzte célul az ebben részt vevő szervek elé. Vagyis a s oiialista demokrácia — m.g pontosabban az állami demokrácia —, a népként 'seiet és az önkormányzati jelleg szervesen összefügg egymással, mint egymás után kibomló lehetőségek a választók akaratának, igényeinek érvényesítésére. A népképviselet fórum a nép szavának fialtatására. az önkormányzat pedig módszer a nép akaratának gyakorlati valóra váltására, s mindezt természetesen a szocialista demokrácia keretei között. Ehhez teremtették meg a jogi alapokat a tanács- törvény, továbbá a végrehajtását célzó más jogszabályok, mégpedig főként a helyi tanácsok vonatkozásában. Hogy milyen nagy mértékben növekedett az utóbbi két év során a tanácsok és szerveik hatósági-igazgatási hatásköre, helyi önállósága, azt egyre több ügyfél tapasztalhatja a tanácsházákon. amikor helyben és általában különösebb huzavona nélkül Intézik ügyeit. Az is eléggé közismert, hogy az ország valamennyi helységében a tanács alkotta meg saját szervezeti és működési szabályzatát, ami egész tevékenységének az alapját képezi. De megemlíthetjük még a tanácsok nagyon fontos rendeletalkotási és kinevezési jogát is, hogy beszámoltathatják a területükön működő, különböző — gazdasági, társadalmi, kulturális stb. — nem tanácsi szerveket is és a községek életében jelentősnek ítélt kérdésekben falugyűlést hívhatnak össze. Bőven van tehát lehetőség a demokrácia érvényesítésére az önkormányzat anyagi oldalán kívül is. Egyébként, hogy a tanácsi hatáskörök még világosabbak legyenek és jobban igazodjanak a legutóbbi tanácstörvény által létrejött Ú1 körülményekhez, nemrégiben az Elnöki Tanács és a Minisztertarács is módosított egyes területi hatásköröket. Az érintett minisztériumok. főhatóságok is igyekeznek folyamatosan felülvizsgálni eddig hozott jogszabályaikat, majd „szétosztani" az egyes tanácsszintek között az érvényben maradó hatásköröket. A jövő év elejére elkészül valamennyi tanácsszint. minden szakigazgatási szervének ún. hatásköri jegyzéke is, mégpedig annak az elvnek a figyelem- bevételével, hogy a jövőben az állampolgárokat is érintő ügyeket feltétlenül a helyi szakigazgatási szervek intézzék. A lakosság elképzeléseinek realizálásában nélkülözhetetlenek a biztos és elégséges anyagi alapok is, hiszen bármiféle fejlesztés egyszerűen elképzelhetetlen kellő pénzeszközök és kapacitás híján. Az önkormányzati jelleget immár törvényileg is szentesítő új tanácstörvény ezért is hozott egész sor olyan rendelkezést, amely a korábbinál jóval nagyobb önállóságot biztosít a gazdálkodás terén is a tanácsoknak és szerveiknek. A gazdasági jellegű intézkedések közül kétségkívül a következők a legfontosabbak: a tanács maga határozza meg fejlesztési programját, terveit, középtávú pénzügyi tervét és költségvetését, s irányítja ezek végrehajtását; dönt a hatáskörébe utalt adók mértékének és az adó jellegű kötelezettségek — vagyis bevételi forrásainak — megállapításáról, s ezekkel a bevételekkel szabadon és önállóan gazdálkodik; ugyancsak önállóan intézkedik pénzeszközeinek átcsoportosításáról, a pénz- maradvány és a tartalékok felhasználásáról, esetleg hitelek felvételéről; végül rendelkezik a kezelésébe adott állami vagyonnal. Elmondható tehát, hogy a tanácsok nem szűkölködnek az önállósághoz megkívánt saját bevételekben, még akkor sem. ha figyelembe vesszük, hogy csökkent az állami dotáció mértéke. Az önkormányzat mindig is csak az adott anyagi lehetőségeken belül érvényesülhet —. s ezt tekintetbe kell venniök a lakosságot képviselő tanácstagoknak is és magának a lakosságnak is! Bár 3Z Új tanácstörvény hatályba lépése egy csapásra nem tehette teljessé az önkormányzati jelleg kibontakozását, tanácsszervezetünk mégis a legjobb úton halad afelé, hogy a népképviselet és az önállóság egyre zavartalanabb összhangban segítse elő a szocialista demokrácia érvényesülését állami vonalon. N. G. A „titok” nyitja a munkahelyi közérzetben... Hogyan vélekednek a párton belüli, s egyben a munkahelyi közérzetükről az élcsapatba a párt X. kongresszusa óta felvett munkások? — ezt a kérdést tettem fel a Budapesti Járműjavító Szövetkezet kalocsai telepén a pártalapszervezet négy tagjának. Vallomásaik előtt legalább utalásszerűén a beszélgetésünk körülményeiről. A telep műhelyeiből pillanatok alatt előkerült — korukat tekintve is fiatal — négy kommunista az éppen távol levő telepvezető irodájába invitált. S fme a vallomásaik: TÖSÉR LASZLÖ, LAKATOS: — Hatvankilenc áprilisában kerültem a szövetkezetbe. Az egyes mű- iff helyben, ahol dől- ff* gozom, párttagokkal vagyok körülvéve. Lakókocsikat gyártunk szériában. Három év óta rengeteget fejlődött a cégünk. Eleinte előfordult, hogy 200 kilométerről eljött a megrendelő, s még nem volt kész a kocsi. Olyankor a műhely kommunistái mondták: gyerekek, messziről jött a kuncsaft, meg hát a munkánk és a cég becsülete... Megszorítottuk a dolgot, kész lett a kocsi. Vagy kommunista szombatokat szerveztek, kerítést csináltunk, rendeztük az udvart. Mi tagadás, nekem tetszett Romsics János, Sziráki István elvtárs, meg a többi párttag példája Ügy éreztem, tőlem is kitelik amire ők képesek. Tudok dolgozni és jó érzés köztük lenni. Az előző munkahelyemen talán éppen ez hiányzott A lényeg, hogy egyszer csak jelentkeztem a párttitkárunknál. Ö annyit mondott, mutassak továbbra is pélnen vagyunk nők, de használja a gépet az egyedülálló férfi munkatársunk is. Az én pártmegbízatásom a nőbizottsági munka és Varga Ferenc elvtárs n vét viselő szocialista bi gádunk naplóját vezetem. IAKATOS LASZLÖ, ASZTALOS: dát Pár hónap múlva Kocsis Ági és Romsics elvtársak ajánlására elfogadtak a pártba A felvételem után bekapcsolódtam a pártoktatásba, hisz ez minden, kommunista kötelessége. Később a taggyűlés megbízásából pártcsoport-bizalmi lettem. Szép a megbízatásom, szeretem. A vezetőinkkel kapcsolatban el kell mondanom: ez az iroda mindig nyitva áll. És ez nagyon jó! — Hogyan ju tottam el a párti,. — ezzel kezdeném — Fiatalabb ko romban elég sol, „összetűzésem” volt apámmal, ak tanácsi tisztségvi selő. Gyakran jár, gyűlésekre, otthon meg rámhagyta i kisebb munkákat Mint fiatal : le génykét, persz. hogy bosszantót ez. Aztán KISZ-tag lettem az előzi munkahelyemen. De mivel nemigei láttam semmilyer mozgolódást, felé jük sem néztem Apám ezt szóvá tette, én meg berzenkedtem. Ha jó emlékszem, az idő ben beszélgetet velem komolyan arról, hogy mi is a párt. Az ilyesmi megmarad az emberben. Én is 1969-ben kerültem a szövetkezetbe. Az első, amit észrevettem itt, az volt, hogy komolyan veszik a párttagságot. Minden problémát megbeszélnek velük, ami a párton kívülieket is közelről érint. Talán ez volt a fő ok, amiért ez év elején a párt- titkárunk ajtaján kopogtattam, és május óta tagja vagyok a pártnak. Asztalos csoportunkban mi, kommunisták azt a feladatot kaptuk, hogy szervezzünk szocialista brigádot. Megtörtént. öregcsertőre nősültem A községünkben volt eg; ünnepség az 1956-ban a rá diónál hősi halált halt Vél József emlékére. Ott vol az édesanyja is. Akkor is mertem meg a részleteket Ezért vette fel a brigáduni Vén József elvtárs nevét. Munkahelyünk szellemé ről már szóltak előttem Ehhez csak annyit: ez na gyón jó érzés! Bármilyer gondja van, félvállról it soha nem beszélnek az em berreL Az utóbbi időbér rengeteg a vezetőink dolga. De azért ma reggel h 6 óra 5 perckor már ot voltak a műhelyben... CZAR ISTVÁN, ESZTERGÁLYOS: PARKAS LAJOSNE, SZAKMUNKÁS: — Apám és nagyapám is tagja a pártnak. Vagy két éve történt, hogy itt járt a megyei pártbizottság egyik munkatársa Beszélgetett velünk. Egyszer csak azt mondja nekem: mivel a kolléganőm párttag, nem gondoltam-e még, hogy a felvételemet kérjem. Talán zokon is vette, mert azt feleltem, bízza rám, majd ha én... Később, amikor |1 nőbizottságot vá- ||f| lasztottunk, én is tagja lettem. Akkoriban azt hiszem, már ért bennem az elhatározás, amiben édesapám is erősített. Közben a szövetkezetünk egy hegesztőtanfolyamot indított. A harminc hallgató között négyen voltunk nők. Megvan a szakmunTárlatvezetés a kecskeméti múzeumban A téli tárlatot január Í4- ig tekinthetik meg az érdeklődők. Szombatonként a belépés díjtalan. A múzeum vezetősége — a megyei tanács művelődésügyi osztályának a javaslatára — elhatározta, hogy a hétvégi tárlatlátogatók számára szakértő vezetőről is gondoskodik. A megyei képzőművészek alkotásairól — első alkalommal most szombaton — Sümegi György művészettörténész tart ismertetést 10-től 16 óráig. kás oklevelem. De sorolhatnám tovább. Eleinte nem volt mosdónk, öltözőnk, semmi... S tessék megnézni most! Vagy más: Tavaly, amikor a nőbizottsági munkatervünket csináltuk, valamelyikünknek eszébe jutott: de jó lenne az üzemben egy mosógép! Éppen hogy megemlítettük ezt igazgatónknak, Tesch Rezső elvtársnak, máris meglett a gép. Méghozzá egy automata, amilyenről nem is álmodtunk. Ha mos- nivalónk van, reggel korábban jövünk, délután meg visszük haza. Negyve— Itt dolgoztam már a cégelődnél is és KlSZ-titkár- ként tevékenykedtem. Innen vonultam be katonának. Amikor visszatértem, természetesén a , ,KISZ-titkári tisztség be ' volt töltve. A KISZ-t kis pártnak tekintettem, az' előisko- lám megvolt. Hittem, hogy érett vagyok a párttagságra, és megkerestem ' a párttitkárunkat Rendben van, felelte, de egy kicsit várni kell. Eltelt há- rom hónap és a taggyűlés elé állhattam. Érdekes ez: Bemégy az ember csupa ismerős, barát közé és kiderül, hogy ismeretlen ... Sok kérdést tettek fel. Miért jelentkezem és miért most? Tudom-e, milyen kötelezettségeket vállalok? és így tovább... Néhány hónapos párttagságom után megválasztottak bizalminak. Kötelezettség, munkatöbblet? Erről az a véleményéin, hogy amit az ember önként elvállal, az nem többlet. • • •. Nem tudom, folytatódott volna-e Czár elvtárs vallomása, mert mialatt cigarettára gyújtott, megérkezett, s közénk telepedett Fehérvári Imre, a párt- szervezet titkára, s egyben a szövetkezet megbízott fő könyvelője. És mintegy kiegészítve Czár Istvánt, megemlítettel; lakóhlyén, Negyvenszálláson esténként a könyvtárosi teendőket is ellátja, nagy kedvvel. Majd így folytatta: — Négy évvel ezelőtt harminc tagú volt a párt- szervezetünk. időst hatva- nan vagyunk. A városi párt- bizottságon eleinte attól tartottak, hogy „rábeszélések” hatására gyarapodnak soraink. Hiszen a X. kongresszus óta huszonkét elvtárssal vagyunk többen, de kivétel . nélkül vaiameny- nyien önszántukból, meggyőződésből jöttek közénk. Nagy létszámú alapszervezetté fejlődött a miénk, elég sok a párttitkár dolga. Nem szólva a kenyérkereső munkámról. Tény, hogy a párttagság segítsége nélkül aligha győzném itt is, ott is a helytállást... Peruy Irén
