Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
Véget ért az országgyűlés téli ülésszaka Párái Imre expozéja Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot A törvény megalkotásával magas színtű szabályozást kap alkotmányunknak az a rendelkezése, amely szerint: „a Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami nép- gazdasági terv határozza meg”. A szocialista tervgazdálkodás több mint negyed- százada alapvető tényezője országunk társadalmi, gazdasági fejlődésének, népünk életében bekövetkezett mélyreható átalakulásnak. A tervgazdálkodás fontos szerepet játszott a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok kialakításában és megszilárdításában. A tervgazdálkodás útján haladva — támaszkodva a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tapasztalataira — juthattunk el a szocializmus alapjainak lerakásához és tűzhettük magunk élé a szocialista társadalom felépítését. Magyarország gazdasági fejlődése az 1917 óta alkal- mazott és állandóan tökéletesített szocialista terv- gazdálkodás rendszerében valósult meg. A népgazdasági tervezés történelmi jelentőségét bizonyítja gazdasági fejlődésünk gyors üteme. A nemzeti jövedelem 1970-ben az 1938. évinek több mint a háromszorosa volt. A lakosság egy lói-e jutó fogyasztása a termelékenység emelkedéséhez hasonlóan csaknem háromszorosára, az ipari termelés nyolcszorosára, a mezőgazdasági termelés mintegy másfélszeresére nőtt. Hazánk agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vélt. Széles bázison nyugvó nehézipart teremtettünk, amelyen belül a vegyipar és a gépipar elsőrendű tényező. Gazdasági fejlődésünk eredményei hűen tükröződnek a lakosság jövedelmének, fogyasztásának emelkedésében; a szociális, kulturális ellátás és az életmódot érintő egyéb szolgáltatások fejlődésében. Az eredmények részletes elemzését követően Párdi Imre így folytatta: — Méltán mondhatjuk, hogy a tervgazdálkodás, a tervezés a szocializmus építésének nemzetközileg is bizonyított általános törvényszerűsége, amely a szocializmus útjára lépett nemzetek és országok sajátos viszonyai között nyer konkrét . megvalósítási formát. A szocializmus sikerének könyvelhető el, hogy ma már .a tervezés a kapitalista világban is elismert fogalom. A tervezés: tudatos felkészülés a jövőre Szocialista államunk gazdaságpolitikáját a gazdaságirányítás egységes rendszere útján valósítja meg. E rendszerben a központi irányítás a népgazdasági terven alapszik. A tervezés: tudatos felkészülés a jövőre. A népgazdasági terv célkitűzéseit alapvetően gazdasági módszerekkel valósítjuk meg, ezért nagyion- tosságú a gazdasági szabályozóknak, terelő és befolyásoló eszközöknek a fejlesztési célokkal összehangolt tervezése. Gazdaságpolitikánk lehetővé teszi, hogy a gazdasági szabályozás eszközei és módszerei hosz- szabb távra érvényesek legyenek és ezzel a tervszerű munkát minden szinten elősegítsék. Folyamatosan vizsgáljuk a gazdasági szabályozás eszközeinek hatását és ha úgy találjuk, hogy egyik-másik . szabályozás már nem szolgálja valamely fontos gazdasági folyamat tervszerű alakulását, akkor az ilyen szabályozót módosítjuk. A gazdaságirányító szervek összhangja A törvényjavaslat központi állami döntés körébe utalja a népgazdaság szerkezeti fejlődését érzékenyen érintő és a társadalmi- politikai hatás szempontjából elsősorban fontos gazdaságfejlesztési programokat, a központi állami beruházásokat, a vállalati beruházások és a műszaki fejlesztés állami támogatásának, irányának és mértékének megállapítását, a lakosság életszínvonalát érintő központi intézkedéseket, az állami tartalékok mértékének és összetételének megállapítását és más hasonló fontos kérdéseket. Mindezek alapján indokolt törvényben megerősíteni, hogy a terv — mind a közép távú, mind az éves népgazdasági terv — kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirányító tevékenységének egységes és összehangolt irányát és felelősségét a megvalósításban. A gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) tevékenységének is összhangban kell lennie a népgazdasági tervben foglalt célokkal. Ennek érdekében kötelesek rendszeresen olyan terveket készíteni, hogy azokkal a népgazdasági terv és a szabályozó . eszközök útján kifejezett céloknak és követelményeknek a megvalósulását biztosítsák területükön. A fejlődés tervszerűségét a gazdasági élet azon fő folyamatain mérjük, amelyek a népgazdaság növekedésének ütemét, egyensúlyát, a társadalompolitikai célok megvalósulását meghatározzák. Fő figyelmünket a nemzeti jövedelemnek a hatékonyságon alapuló növekedési ■ ütemére, a nemzeti jövedelem elosztásának a tervben előirányzott megvalósítására, a műszaki haladás fő tendenciájának érvényesülésére, egész népünk és ezen belül az egyes osztályok és rétegek életviszonyának alakulására, nemzetközi gazdasági kapcsolataink, s az ország nemzetközi fizetési mérlegének alakulására összpontosítjuk. Vagyis, nem egyedül a növekedés ütemére, hanem az arányos növekedésre. Most hazánkban törvény- szintű megerősítést nyer az a követelmény, hogy a népgazdasági tervezésnek elő kell mozdítania a szocialista országok gazdasági integrációs céljainak megvalósulását A szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folyó konzultációk és tervegyeztető tárgyalások lehetővé teszik fejlesztési céljaink jobb megalapozását erőforrásaink összpontosítását a hatékonyabb területek és tevékenységek fejlesztésére. A tervszerűség érvényesítéséhez különböző jellegű és különböző időtávra ható döntéseket kell összehangolni. E követelmények egyetlen tervben nem elégíthetők ki, hanem megfelelő módon összekapcsolt, különböző időtávra szóló (hosszútávú, középtávú, rövidtávú) tervek rendszerére van szükség. A tervgazdálkodás eddigi tapasztalatait és a gazdaságirányítás rendszerével fennálló összefüggéseket figyelembe véve, a törvényjavaslat megállapítja, hogy a népgazdaság tervszerű irányításának fő eszköze a középtávú nép- gazdasági terv. Ezt a tervet — amely az átfogó, cselekvési programot adó célokat, feladatokat, eszközöket teljes összefüggésükben tartalmazza — a hosszú távú terv alapozza meg és készíti elő, majd az éves terv konkretizálja és ldőszerűsíti rövid távra. A törvényjavaslat szerint az országgyűlés az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a jövőben is törvény formájában hagyja jóvá a középtávú, ötéves tervet, új y.onás viszont az a rendelkezés, amely szerint a hosszú távú terv irányelveit az országgyűlés a jövőben megvitatja. Ujvonások a tervezésben Ügy véljük, hogy a távlati terv irányelv jellege nem teszi szükségessé, hogy azt törvényben rögzítsük. A távlati terv fejlesztési koncepciójának az érvényesítését az ötéves tervtörvényben kell biztosítani. Az eddigi gyakorlatnak felel meg a törvényjavaslatnak az az előírása, hogy az éves tervet a középtávú tervről szóló törvényben esetenként kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács hagyja jóvá. Ez a tapasztalat szerint erősíti a Minisztertanács felelősségét az ötéves tervek végrehajtásában, ezért javasoljuk fenntartani. Biztosítani kívánjuk azonban — és ezért erről a törvény- javaslat külön rendelkezik —, hogy az országgyűlés rendszeresen áttekintse az éves tervek céljait és megvalósítását. Célszerűnek látszik, hogy az országgyűlés ne csak a tervek évenkénti megvalósítását, hanem egy-egy közép-, vagy hosszú távú terv több év alatti megvalósulását is vizsgálja. Az előterjesztett törvényjavaslat a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek tervezési kötelezettségét is szabálvozza. A gazdaság- irányítás reformja nyomán az ewik jelentős új dolog a vállalatok ötéves t°rvel- nek készítése. A vállalati tervezéssel szemben támasztott fontos követelmény. hogv a vállalatok és szövetkeznek által a tervekben foglalt fejlesztési nolítika és erőforrásivénv összhangban legyen a népgazdasági tervekben megfogalmazott gazdaságpolitikai célokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel. A követelményeket csak úgy lehet érvényesíteni, ha a vállalatok és szövetkezetek terveik elkészítéséhez számottevő segítséget kapnak az irányító és felügyeleti szervektől. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a központi tervező szervek kötelesek rendszeresen tájékoztatni a vállalatokat és szövetkezeteket a népgazdaság fejlődéséről, a gazdasági fejlődés előrelátható feltételeiről és segítséget nyújtani tervező munkájukhoz. Ez a szocialista társadalom feltételei között természetes követelmény. A tanácsok szerepe Népgazdaságunk tervszerű fejlődésében nagy szerepük van a fővárosi és a megyei tanácsoknak. A törvényjavaslat ezért rendelkezik a népgazdasági és a tanácsi tervek és tervezés kapcsolatáról. Az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is aktív szerep hárul a tanácsokra, nemcsak saját tervük kialakításában és megvalósításában, hanem a népgazdasági terv megalapozásában is. Tisztelt országgyűlés! Szeretnék röviden szólni a tervezési munkát érintő két, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdésről: a tervezés tudományos megalapozottságának javításáról és a tervezés demokratizmusának elmélyítéséről. E két követelmény közötti kapcsolat lényege, úgy vélem, az hogy a tervezésben kerülni keli a voluntarizmust, a szubjektivizmust. a valóságtól elrugaszkodott célok kitűzését. Ebben segítségünkre lehet és van a tudomány, a közgazdaságtudomány, a szociológia, a demokráfia, a műszaki tudományok, a statisztika, a számítástechnika. A tervezés demokratizmusának biztosítása érdekében a törvényjavaslat leszögezi, hogy a népgazdasági tervezés során hasznosítani kell a dolgozók tapasztalatait és javaslatait. A tervezés demokratizmusának elmélyítése és ki- szélesítése természetesen csak abban az esetben lehet gyümölcsöző, ha világosan meghatározzuk a terv kidolgozásáért és ellenőrzéséért felelős szerveket és azok feladatait. A tervező folyamat sokrétűsége, az egység és összhang követelménye nélkülözhetetlenné teszi, hogy legyen olyan központi tervező szerv, amely e szétágazó munkát irányítja, összefogja és a néDgazda- ság-fejlesztési kérdésekben az egységes népgazdasási érdek alaDján a tervjavaslatot kidolgozza. Ezt a szerepet tölti be megalakulása óta hazánkban az Országos Tervhivatal. A tervszerű központi irányítás szempontjából fontos lépés lesz az Állami Tervbizottság létrehozása, amely a Minisztertanács szerveként fog működni. Magasabb színvonalon Tisztelt országgyűlés, kedves képviselő elvtársak! Pártunk Központi Bizottságának novemberi határozata tartalmazza a népgazdasági tervezés további tökéletesítése terén előttünk álló feladatokat is. Mindenekelőtt terveink megalapozottságát kell javítani, és a jelenleginél magasabb színvonalon kell biztosítanunk a termelés és elosztás tervezésének szorosabb összekapcsolását a jövedelmek keletkezésének és elosztásának tervezésével. Munkánk színvonalának javítására irányuló tevékenységünk szerves részének tekintjük, hogy a KGST-országokkal együttműködve. szüntelenül javítsuk a tervezés nemzetközi összehangolását. A tervezés módszereinek továbbfejlesztése vonzó feladatokat ad azon tudományok művelői számára, akik valamilyen módon a tervezés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a tervek megvalósulásának feltételeivel, a tervek és a gazdasági élet kölcsönhatásával foglalkoznak. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat kidolgozásával gazdasági jogalkotásunk jelentős állomásához érkeztünk. A törvényjavaslat előterjesztésére abban az évben kerül sor, amikor megemlékeztünk a tervgazdálkodás hazánkban történő bevezet tésének 25-ik évfordulójáról. Bízva abban, hogy a nép- gazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. A hozzászólások után az elnöklő Apró Antal bezárta a vitát, és megadta a szót az Országos Tervhivatal elnökének, aki vá- laszolt az elhangzottakra, és ismételten kérte a törvényjavaslat elfogadását a beterjesztett módosításokkal együtt. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a terv- és költségvetési bizottság szétosztott jelentésében a törvényjavaslathoz beterjesztett öt módosító — az ip- dokolás szövegére is vonatkozó — javaslatot egyhangúlag elfogadta, majd a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításod* kai részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Darvas fózsef az Elnöki Tanács tagja Ezt követően Apró Antal bejelentette: az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől javaslat érkezett az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltésére. Az átiratot, amelyet Kádár János és Kállai Gyula írt alá, ár. Pesta László jegyző ismertette. A javaslat alapján az országgyűlés Darvas József képviselőt egyhangúlag a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává választotta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége javaslatot terjesztett elő az új építési és közlekedési bizottság megválasztására, valamint a szociális és egészségügyi bizottságba illetve a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságban elhalálozás folytán megüresedett tagsági hely betöltésére. Az előterjesztést — amelyet a képviselők előzetesen kézhez kaptak — az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta. Az új építési és közlekedési bizottságba a következő 17 országgyűlési képviselőt választották meg: Búza Barna, Cserna Sándor, Daradics Ferenc, Raffai Sarolta interpellációba Megyénk képviselője a kalocsai és a bajai körzet televízió-vételi lehetőségei tárgyában interpellált dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszterhez. A miniszter válaszában hangsúlyozta: ha csak a szándékon múlna, már régen intézkedtek volna a 150 000 lakost érintő vételi lehetőségek javításáról. A sorrendiségre vonatkozóan azonban hivatalos besorcn lás van, amelyen csak a más környékek tv-tulajdo- nosainak hátrányára lehetne változtatni. Ami a rádióvételi lehetőségeket illeti: napjainkban valóságos „éterháború” folyik, s nem tudunk versenyezni a külföldi 2000—3000 kilo- wattos adókkal. Ebből adódnak a zavarok. Kitért arra, hogy egy új nagy adó építésére nemrég határozat született, amelyet a közeljövőben a kormány elé terjesztenek. Néhány éven belül a Kossuth és Petőfi rádió adásainak vétele előreláthatólag országszerte zavartalan lesz. A tévéadások vételével összeftgGyarmati János, Jávor József, Jelenszky Gábor, Ju- ratovics Aladár, Kalmár János, Korponai Lajos, Kovács Sándor, Nagy Istvánná, Pázsit Árpád, dr. Radnóti István, Skaliczki Károlyné, Szabó Imre, Tegda Jenöné, Záborszky Ferenc, A szociális és egészségügyi bizottságba Danes Józsefet, a mentelmi és ősz" szeférhetetlenségi bizottságba Szűcs János képviselőt választották meg. Ezután szünet következett. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy az új bizottság szünetben megtartott alakuló ülésén a bizottság elnökévé Gyarmati Jánost, titkárává pedig Kalmár Jánost választották meg. Bejelentette továbbá, hogy Orosz Ferenc képviselőt a kulturális bizottság titkárát, tartós külföldi szolgálata miatt — bizottsági tagságának meghagyása mellett — tisztéből a bizottság felmentette és helyette dr. Dömötör János bizottsági tagot választották meg titkárrá. Napirend szerint ezután az interpellációkra került sor. gésben megjegyezte, hogy szerte az országban igen sok nagy teljesítményű adót kell még felépíteni. A térerősségi vizsgálatok alapján Csávoly község környéke látszik legalkalmasabbnak az egyik ilyen adó felépítésére. Ezzel a Duna—Tisza köze déli részén megoldódnak a vételi lehetőségek. A megye többi részén már kisebb, úgynevezett átjátszó adókkal lehet a gondokon segíteni. A következő esztendőben nincs lehetőség arra, hogy a csávolyi nagy teljesítményű adót felépítsék. Mint mondotta: remélhetőleg 1973 eredményei lehetővé teszik, hogy a munkához 1974-ben hozzáláthassanak. A képviselő és az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter válaszát tudomásul vette. A naoirendi témák megtárgyalása után Apró Antal elnök berekesztette az országgyűlés téli ülésszakát. kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánt. fix országgyűlés téli ülésszakának harmadik napján a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot vitatták meg. A I napirendi pont előadója Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke volt. Beszédét a következőkben ismertetjük:
