Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
2. oldal 1972. december 15.. péntek Események sorokban összeült az NDK népi kamarája Csütörtökön Berlinben megnyílt az NDK népi kamarájának 7. ülése, hogy mégvitassa az 1973. évi népgazdasági és költségvetési tervről készült törvényjavaslatokat. A tanácskozást Gerald Götting, az NDK népi kamarájának elnöke nyitotta meg. A törvényjavaslatokat Willi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke terjesztette be. Az ülésen részt vett Veszserich Honecker, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, valamint a párt politikai bizottságának több tagja és póttagja. Űj miniszterek Ecuadorban Guillermo Rodriguez Lara tábornok, ecuadori elnök két új miniszter kinevezésével kiegészítette kormányát és valószínűleg ezzel a lépéssel véget vetett a kabinetiét hetek óta sújtó válságnak. Az ecuadori kormány a jövőben is hét katonából és három civilből áll majd. Tengeralattjáró és tiltakozás A Puffer nevű amerikai atomhaitóműves tengeralattjáró csütörtökön befutott Yokosuka japán kikötőbe, amelyet az amerikai 7. flotta távol-keleti támaszpontjává változtattak. A japán haladó erők határozottan tiltakoznak az ellen, hogy amerikai hadihajók horgonyozhassanak az ország kikötőiben. Ügyészek' a törvényekről Kétnapos tanácskozást tartottak a jugoszláv ügyészek azokról a feladatokról, amelyek a jelenlegi helyzetben az ügyészségek előtt állnak. A tanácskozáson megállapították, hogy egyes törvények és rendelkezések már elavultak, vagy pontatlanok és emiatt nem akadályozzák, hanem elősegítik a jogtalan vagyonszerzés és más bűncselekmények — így például korrupció. visszaélés és más gazdasági bűncselekmények — elkövetését. Kevesebbet fizet az ÜSA Nyolcvanegy szavazattal, 27 ellenében. 22 tartózkodás mellett megszavazta a közgyűlés azt az amerikai kezdeményezésre előterjesztett javaslatot, hogy 31.52 százalékról 25 százalékra csökkentsék az Egyesült Államok hozzájárulását az ENSZ költségvetéséhez. A hazafiak ^sikeresebb akciója SAIGON (MTI) Hajnalhasadás előtt két órával robbanások sorozata verte fel álmából Saigont. A szűnni nem akaró dörejek nyomán rövidesen hatalmas tűzgolyók festették narancssárgára az eget az egész város felett. A robbanások a fővárostól mindössze 10 kilomérterre levő hadianyagraktárból származtak, ahol a szabadság- harcosok az idei nagy of- fenzíva egyik legsikeresebb haditettét végrehajtva, lángba borították a saigoni csapatok legnagyobb fővárosi utánpótlási bázisát. Az első becslések szerint közel ezer tonnányi tüzérségi lövedék és napalm semmisült meg. A detonációk nyolc órán át folytatódtak feltartóztathatatlanul, földrengésként megremegtetve a fővárost. A saigoni katonák nem tudták megakadályozni a hadianyag megsemmisülését, csupán arra szorítkoztak, hogy lezárták az egész környéket, és figyelmeztető lövésekkel tartották távol az oda siető újságírókat. Amerikai források szerint a megsemmisült hadianyag nagy részét a legutóbbi hónap során szállították lázas sietséggel Dél-Vietnamba, hogy a tűzszüneti megállapodás aláírására minél jobban felszereljék m bábhadsereget. Ez egyébként a harmadik hasonló robbantási akció Saigon közelében egy hét leforgása alatt. A felszabadító erők élénk harci tevékenységének ellensúlyozására az amerikai légierő csütörtökre virradóan is legnagyobb bombázóival, a B—52-esekkel támadta a főváros környékét. Nem szüneteltették az amerikaiak légiháborújukat a VDK felett sem, ahol az éjszaka folyamán összesen 12 bevetésben bombázták Dong Hói kikötőváros környékét Hz ulelsi lpo!!o-séta Ceman és Schmitt a harmadik — és az Apollo- program történetében — utolsó sétán északkeleti irányban haladt, a „Van Serg” kráter felé. az „északi masszívumnak” nevezett sziklás hegység lábához. Űtközben — hasonlóan az eddigiekhez — megálltak és kőzetmintákat vettek. A „Van Serg”-hez érkezve — ismervén Schmitt geológu- si makacsságát — Houston jó előre figyelmeztette az űrhajósokat hogy menet- | rend szerint kell távozniuk innen, bármit is találjanak. „A geológia nem óhajt menetrendeket” — hangzott a Holdról a válasz. A csütörtök hajnali szó- párbaj csupán egyik me- ‘ nete volt annak az ütközetnek, amelyet Houstonban a tudósok és az időmérők vívtak egymással. Az időmérőnek az a feladata, hogy ellenőrizze a menetrend szerinti haladást. biztosítsa, hogy a víz és az űrhajósok hátizsákjában levő oxigén elegendő legyen a gyalogos visz- szatéréshez. ha a holdautó valamilyen oknál fogva csődöt mondana. Az időmérő „esküdt ellensége” a houstoni tudóscsoport, amelynek most Schmitt személyében kitartó szövetségese támadt. ,A narancs színű holdtalai fölfedezésekor a tudósok azt szerették volna, ha a rendelkezésükre álló extraidőt a helyszínen töltik el Cerna- nék; az időmérő — voltaképp a földi parancsnok — másképpen találta azonban helyénvalónak. Ami a „Van Serg”-krátert illeti, vele kapcsolatban nem teljesültek be Cernanék reményei. A „Van Serg”-ről nyomban kiderült, hogy nem vulkáni kráter. „A kövek itt anv- nyira aprók, hogy minden bizonnyal becsapódó objektum maradványairól, meteoritdarabokról van szó” — jelentette Schmitt. Körülbelül öt órával azután, hogy kiléptek a holdkompból, Cérnán és Schmitt délnyugat felé fordult, hogy visszatérjen a „Challenger”-hez. Az általuk gyűjtött, kőzet- és talajminták összsúlya a mostani kirándulás után 47 kiló 30 dekára növekedett Az út, amelyet harmadik sétájukon megtettek, összesen 11 kilométer volt. Mielőtt beszálltak volna a „Challengerbe”, s végleg búcsút vettek volna a holdfelszíntől. a holdkomp lábánál kis ünnepséget tartottak. Az amerikai lobogó mellett, melyet megérkezé sükkor szúrtak le. leleplezték a holdkomp lábaihoz erősített emléktáblát, amelyen a Föld és a Hold ábrája látható, s jól kivehető az a hely, ahol az Apollo— 17 holdat ért. Hat óra 41 perckor be záródott Schmitt és Cérnán mögött a holdkomp ajtaja, összesen 22 órát töltött a két űrhajós a Hold felszínén, a holdkompon kívül többet, mint valamennyi elődjük. Az ünnepi hangulatba — legalábbis Houstonban — némi keserűség vegyült: az ottaniak elmondták, hogy voltaképp csak most kezdik tudni, miként kellene előrehaladni a Hold történetének megismerésében. Ám erre magán a Holdon aligha lesz mód. Erre a századra az amerikai űrtervezés nem számol újabb holdutazásSell. Ami a folytatást illeti: 10 óra 33 perckor Cérnán és Schmitt pihenni tért; társuk. Evans, a parancsnoki kabin fedélzetén már három órával korábban megtette ugyanezt. Ébredés után megkezdődtek az előkészületek az induláshoz. Az elnöknek dönteni kell Kissinger távozása után a párizsi lapok általában azt a véleményt hangoztatják, hogy most Nixon elnök nagy fontosságú döntés előtt áll, s attól függ, vajon hamarosan helyre- állhat-e a béke Vietnamban. Kissingernek ugyanis nem sikerült rábírnia tárgyaló partnerét az októberi megállapodás elveinek módosítására. Az Humanite hangsúlyozza: úgy látszik, kéthetes rendkívül beható tárgyalások után sem sikerült még végleges megegyezésre jutni, s ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok továbbra is tagadja abban a szerződésben vállalt kötelezettségét, amelyet Nixon elnök október 20-án már „kidolgozottnak” minősített. A Párizsban megjelenő International Herald Tribune „nagyon jól értesült európai diplomáciai forrásra” hivatkozva azt írja, hogy a most lefolyt tárgyalásokon” a fontos vitás kérdések közül csak nagyon keveset oldottak meg”. E forrás szerint Kissinger most „egy zárójelekkel teli szerződést” visz Washing, tonba, ami a lap szerint azt jelenti, hogy az akta táskájában rejlő szerződés- tervezet különböző alternatív megfogalmazásokat tartalmaz. Űjabb négy évig Brandt kancellár A nyugatnémet szövetségi gyűlés négy esztendőre megerősítette hivatalában Willy Brandt nyugatnémet kancellárt. A parlament csütörtök délelőtti ülésének egyetlen napirendi pontja volt: a szövetségi kancellár megválasztása. A jelenlevő 493 parlamenti képviselő közül 269 szavazott Brandtra, 223 képviselő mondott nemet és egy tartózkodott. Ez az eredmény csak a leadott szavazatok második ellenőrző megszámolásakor derült ki: húsz vokssal csökkent az igen szavazatok száma. A tévedés abból adódott, hogy húsz nemleges szavazólap az igen szavazatok közé keveredett. Az így kiszámított eredményből mindenki arra következtetett, hogy 18 CDU képviselő is Brandt mellett foglalt állást. Kínos incidens is támadt: az ellenzék soraiban felelősségrevonást emlegettek, „összesküvés- ről” beszéltek, és keresték a tetteseket. A módosított eredmény szerint Brandt nem kap.ta meg a koalíció valamennyi képviselőjének szavazatát, mert az SPD-nek és az FDP-nek együttvéve 271 mandátuma van a parlamentben. * A jövő esztendőben számos vezető politikus keresi fel az NSZK-t a nyugati és a szocialista országokból — fejezte ki reményét az UPI amerikai hírügynökségnek adott interjújában Willy Brandt nyugatnémet kancellár. Hangoztatta, hogy következetesen folytatni kívánja mind a belső reformok, mind a nemzetközi együttműködés politikáját. A külpolitika legfontosabb elemeként jelölte meg, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa 1973-ban újabb párbeszédet tart törekvéseinek egybehangolására. A Közös Piac kiszélesedésével (kilenc tagállam-, ra) Nyugat-Európa a világ „egyik legnagyobb kereskedelmi egységévé” vált — mondotta a bonni kormányfő. — Ám ennek a körülménynek nem kell kereskedelmi háború kirobbanásához vezetnie közte és Amerika között. „Közös érdekünk. hogy ne engedjük meg gazdasági oldalról aláaknázni vagy megmérgezni az Atlanti Szövetséget”. Hangot adott Brandt ama reményének, hogy 1973-ban megtörténnek az első lépések a nemzetközi pénzrendszer alapos megreformálására. Jövő évi útitervei még kialakulatlanok — közölte a kancellár. Egyelőre, csak annyi bizonyos, hogy január 22-én és 23-án-Párizsba utazik a nyugatnémet- francia barátsági szerződés tizedik évfordulójának megünneplésére. Számít viszont rá — folytatta —, hogy a jövő év első hónapjában Bonnban találkozik Nixon amerikai elnökkel és Heath brit miniszterelnökkel. Valószínűleg sor kerül — esetleg még az év első felében — a szovjet, a lengyel és a román vezetők nyugat-németországi viszontlátogatására. Jelezte, hogy Koszigin, Brezsnyev, Gierek és Ceau- sescu látogatására számít, ezen belül a román politikus látogatása júniusban valósul meg Egy hét múlva összeül a japán parlament TOKIÓ December 22-én kezdődik a napokban megválasztott új japán parlament rendkívüli ülésszaka. Tekintettel a liberális demokrata párt abszolút többségére, Japánban természetesnek tartják, hogy a parlament ismét Tanakát bízza meg a miniszterelnökséggel, illetve az új kormány megalakításával. A „második Tanaka-kor- mány” beiktatása karácsonyra várható. Tanaka, aki gyakorlatilag már a választás másnapján megkezdte kormányalakítási tárgyalásait, komoly gondokkal küzd, a haladó erők választási sikere arra készteti, hogy a liberális demokrata párt egységét állítsa szembe a szocialisták és a kommunisták várható egységfrontjával. Ezért arra törekszik, hogy „erős kormányt” hozzon létre, amelyben képviselve van a konzervatív párt minden fontos frakciója, beleértve a Fukuda Takeo vezette csoportot is, amelynek befolyását nem sikerült számottevően semlegesíteni a december 10-i választásokon. Amerikai kommunisták az elnökválasztásról Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Központi Bizottsága háromnapos rendkívüli ülést tartott, amelyen megvitatták az amerikai elnökválasztás eredményeit — közölte a Daily World. Gus Hall, a párt főtitkára rámutatott, hogy az elnökválasztások során új, veszélyes formában mutatkozott a fajüldöző szellem. Gus Hall példaként említette azokat a faji incidenseket, amelyek Louisiana állam egyetemén, az amerikai hadihajókon és New York-i iskolákban zajlottak le. Henry Winston a párt országos elnöke az úgynevezett pánafrikanizmusról tartott beszámolójában rámutatott, hogy az Egyesült Államok vezető körei Izraelt és a Dél-afrikai Köztársaságot felhasználva „acélgyűrűbe” szorítják az afrikai népeket. Hozzátette, hogy a maoizmus előmozdítja ezeknek az amerikai erőfeszítéseknek a sikerét. A Központi Bizottság határozatot hozott egy olyan országos szervezet felállításáról, amely a politikai foglyognak és a fajüldözés áldozatainak védelmét szolgálja. (TASZSZj Impozáns seregszemle A jobboldal válsága és a baloldal növekvő egysége új helyzetet teremtett a francia belpolitikában — jelentette ki beszédében Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese. Ez az alapvető fontosságú megállapítás és az ebből levonható elméleti, gyakorlati következtetések elemzése lesz a fő témája a Francia Kommunista Párt kongresszusának, amely most nyílt meg a Párizs melletti St.Quenben. Franciaország egyik legnagyobb pártja tartja impozáns seregszemléjét St.Quen sportcsarnokában — A párt huszadik kongresszusának jelentőségét fom kozza az a tény, hogy tavasszal általános választásokat tartanak Franciaországban. Az FKP immár évtizedek óta olyan erő, amellyel számolni kell az urnák előtt, tehát a nemzetgyűlésben is. Ezúttal £Z az igazság még fokozottabban érvényesül majd és ez nem jövendölés, hanem közvélemény-kutatási adatokkal alátámasztott bizonyosság. Elsőnek éppen a kifejezetten jobboldali Figaro figyelmeztette olvasóit „a növekvő baloldali veszélyre”. Néhány hónappal ezelőtt — írja a lapnak a reakció vészharangjait félreverő cikke — csak 35 százalék válaszolt igennel arra, hogy a baloldali egységfront jelöltjeire szavazna-e. Most ez a szám 45 százalékra emelkedett. Bár baloldali körökben tiszteletreméltó tartózkodással beszélnek a Figaro adatairól, nem titkolják, hogy derűlátással tekintenek a tavaszi erőpróba elé. Ennek a derűlátásnak a f6 oka az a közös kormányprogram, amelyet a baloldal kit leghatalmasabb pártja dolgozott ki és fogadott el már korábban. A kommunisták és szocialisták ezzel az emlékezetes népfrontpolitika legjobb hagyományait folytatták. Bármit hozfanak a választások, máris bebizonyosodott, hogy a közös fellépés politikai telitalálat volt: zavart, ijedelmet keltett a reakció korrupciós és egyéb botrányok által amúgyis felkavart soraiban. Ennek a közös fellépésnek a munkásosztály akarata a gránitalapja. Több sikeres közös akció előzte meg a kormányprogramot a kommunista és a szocialista szakszervezetek, szak- szervezeti szövetségek részéről. Nagy seregszemléjén köszönünk az antifasiszta ellenállás hőseinek pártiát, azoknak a franciáknak a nagyszerű élcsapatát, akik évtizedek óta küzdenek a szovjet—francia barátságért és a nemzetközi haladásért.
