Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

/ilág proletárjai, egyesüljetek* tormsfp ,M A G Y Ä R S1O CI A Üt S T Á M U NX Á';S PS -KfS K U N' M Bt^XEi ,> iZ Q'fTS.Á'G Á‘N A X XXVII. évf., 294. szám 1972. december 14. CSÜTÖRTÖK | 4ra) 90 fillér ^ Msiyeszerle iepitepl a Szovjetunió íéiévszázato jüMeisát ötven évvel ezelőtt ala­kit meg a Szovjetunió. Ezekben a hetekben szerte a világon megemlékeznek erről a nagy eseményről. .Megyénkben is készülnek a jubileum méltó megün­neplésére. Dr. Pankovits József, a megyei pártbizott­ság munkatársa elmondot­ta, hogy a központi ünnep­séget Baján tartják, decem­ber 29-én. Itt Darvasi Ist­ván, a Magyar Hírlap fő- szerkesztője mond ünnepi beszédet. Kiskunfélegyhá­zán és Kiskunhalason szin­tén 29-én, Kalocsán pedig, ahol ez alkalommal négy uj MSZBT-tagcsoport ala­kul, 18-án emlékeznek meg a jubileumról. Több nagyközségben — Hartán, Tompán, Jánoshal­mán, Kiskunmajsán és má­sutt — gazdag programú, műsoros ünnepségre készül­nek. A kecskeméti járásban főleg a szabadszállási, ti- szakécskei és orgoványi ese­mény ígérkezik színesnek, érdekesnek. Ez utóbbi he­lyen a szovjet katonák kul­turális csoportjai és szólis­tái közösen adnak műsort a helybeliekkel, december 30-án. A megyeszékhelyen a Vá­rosi moziban látható foto- Rlállítás, s a hat ifjúsági klubban tervezett vetélkedő gazdagítja a programot. Az Oktatási Igazgatóság tudo­mányos ülésén — amelyen a Szovjetunió történetével foglalkozó előadások hang­zanak el — december 20-án szovjet vendégek is részt vesznek. Izsákon az 50. évforduló megünneplését egybekötik az új ifjúsági klub felava­tásával, Kiskunhalason pe­dig, az állami gazdaság szocialista brigádjai közö­sen szervezett ünnepi ren­dezvénnyel akarják emlé­kezetessé tenni az évfordu­lót. Érdekesnek ígérkezik az a találkozó is, melyen Ab­ramov, a Fáklya című fo­lyóirat főszerkesztője vesz részt a kecskeméti 607. sz. Szakmunkásképző Intézet­ben. Az évfordulót megyeszer- te megünneplik a vállala­toknál és intézményeknél, valamint az iskolákban, V. M. Egyeztették a megállapodás szövegét Faiylalta imÉiji! az országplés téli üsszÉa Szerdán délelőtt az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitá­jával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vet­tek az ülésen a Központi Bizottság tit­kárai, a kormány tagjai, a páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antal, az "országgyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd Vályi Péter­nek, a Minisztertanács elnökhelyettesének adott szót. Vályi Péter PÁRIZS Neuilly-Sur_Seine párizsi külvárosban szerdán dél­előtt negyed 11-kor ismét bizalmas megbeszélésre ült össze Le Duc Tho, a VDK párizsi küldöttségének kü­lönleges tanácsadója és Henry Kissinger, az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. A tanácsko­záson vietnami részről je­len van Xuan Thuy, a hi­vatalos tárgyaló küldöttség vezetője, amerikai részről William Sullivan, távol-ke­leti ügyekben illetékes kül­ügyi államtitkár és Willi­am Porter, az amerikai tárgyaló küldöttség vezető­je. A két delegáció találko­zóját megelőzően reggel egyórás munkaülést tartot­tak a vietnami és amerikai fordítási szakértők, egyez­tették a készülő megállapo­dás szövegeit. (AFP, UPI, Reuter). Román delegáció megyénkben Ez év augusztusában az MSZMP megyei bizottsá­gának küldöttsége a Ro­mán Kommunista Párt Álba megyei Bizottságá­nak vendégeként Gyulafe­hérvárra látogatott. Ez al­kalommal meghívta az RKP Álba megyei küldött­ségét megyénkbe. A román pártdelegáció az említett meghívásnak eleget téve, szerdán érkezett megyénk­be. A küldöttség tagjai: George Homostean, az RKP Központi Bizottságá­nak tagja, az Álba megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnö­ke, Nicolae Rosti, az RKP gyulafehérvári városi bi­zottságának első titkára, a városi néptanács elnöke, Josif Acs, az RKP Álba megyei Bizottságának osz­tályvezetője. A delegáció először Kis­kunfélegyházára látogatott. A városi pártbizottságon kantak tájékoztatót a ro­mán vendégek, majd a Vegyipari Gépgyárba veze­tett útjuk. A késő délutáni órákban Kecskemétre érkeztek, ahol a megye vezetőivel talál­koztak/ A megyei pártbi- zott'"?"r>n fogadta őket: dr.. Romany Pál. az menyei bizottságának első titkára, dr. Greiner József és ZrdMyi Ignác, a pártbizottság titkárai; Szn bő Lajos, a városi pártbi­zottság első titkára. Terhe Dezső, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. dr. Glied Károly, a megy i tanács elnökhelyettese és Borsodi György, az bA ± vezető titkára. Dr. Romány Pál áttekin­tést adott a megye általá­nos helyzetéről, amelyet a vendégek nagy érdeklődés­sel hallgattak. Ma, csütörtökön Kecske­méttel ismerkednek a ro­mán delegáció tagjai. Lá­togatást tesznek a városi tanácsnál és több üzem­ben. Pénteken Kiskőrösön és Kiskunhalason tartóz­kodnak. A költségvetés parlamen­ti vitája olyan kiemelkedő alkalom, amely módot ad az ország gazdasági hely­zetének áttekintésére, az eredmények és problémák értékelésére, mind a kép­viselőknek. mind az érdek­lődő közéleti embereknek. Az állami költségvetés ezJ úttal is a párt és a kor­mány gazdaságpolitikáját kifejező népgazdasági terv pénzügyi összefoglalása. Előirányzatai tartalmazzák azokat a kereteket, feltéte­leket is, amelyek az előt­tünk álló évben az ország lakosságának életkörülmé­nyeit formálják. A beterjesztett 1973. évi költségvetésnek az a fel­adata, hogy az államház­tartás bevételeit és kiadá­sait oly módon szabja meg, hogy a Központi Bizottság határozatában megjelölt politikai, gazdaságpolitikai elvek a pénzügyi intézke­dések révén érvényesülje­nek. A kormány intézkedési terve gondosan és részle­tekbe menően sorolja fel a teendőket. Ez lesz a kö­vetkező hónapok miniszter- tanácsi munkaprogramjá­nak gerince, fő tartalma. A / .■ Y ­éW • V k »>. 1 Megérkezett a delegáció. (Tótfa Sándor felvétele) munka túlnyomó részét a lövő év első tni hónapjá­ban kell elvégezni, | A gazdasági neiyzet ér­tékelésénél az egyik leg­fontosabb mérce az, hogy milyen mértékben teljesül­nek a negyedik ötéves nép- gazdasági te.rv előirányza­tai. A fejlődés a korábbi ötéves tervek során soha nem egyezett az előirány­zatokkal ennyire, mint most. Eddigi eredményeink alapján joggal feltételez­hetjük, hogy a hátralevő három évben megvalósítjuk mindazt, amit a IV. ötéves tervben célul tűztünk ma­gunk elé. A gazdasági fejlődés tervszerűségének növelése továbbra is fontos felada­tunk. A tudományos előre­látás és a különböző gaz­dasági szervek tevékenysé­gének összehangolása azt igényli, hogy a tervek ké­szítésében, végrehajtásában és a gazdasági folyamatok ellenőrzésében az állami szervek között a mainál jobb munkamegosztás le­gyen. Ebben fontos szere­pet szánunk a néhány hó­nap múlva létesülő állami tervbizottságnak. Az álla­mi tervbizottság feladata lesz a tervben biztosítani az ágazati szempontok és a népgazdasági érdekek egységét, a követelmények összehangolását. Operatív hatásköre is széles lesz a tervben foglalt gazdasági célok ellenőrzésében és a végrehajtást szolgáló intéz­kedések hozatalában. A mostani időszak leg­fontosabb gazdasági céljai ’■ izé tartozik a népgazda­ság termelési és forgalmi h-fékonyságának fokozása, -■» egyensúly további szi- 'rdítása. \ népgazdaság 1972. évi •ilődésének eredményei azt mutatják, hogy azok az i intézkedések, amelyeket a iiiÉiÉife kormány a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítására hozott, kedvező változást eredményeztek. Ez mindenekelőtt a külke­reskedelmi áruforgalom egyenlegének számottevő javulásában jut kifejezés­re, ezenkívül abban, hogy I a felhalmozás — a beruhá­zások és a készletképződés í — korábbi, tervszerűtlenül j felgyorsult növekedése I megállt. j Nem lehelünk ugyao- I ilyen elégedettek a költség- | vetési helyzet alakulásával, j Bár egyenlege 1973-ban va­lamivel kisebb hiányt mu­tat. mint 1972-ben, kedve­ző fordulatról még nem beszélhetünk. Egyrészt a gazdasági hatékonyság nem kielégítő javulása, és a költségvetésből ezzel össze­függésben adott jelentős termelési támogatások, másrészt a viszonylagos ár- stabilitást szolgáló támo­gatási többletek- miatt a költségvetés javításában eddig nem lehetett gyor­sabban előre lépni. Mind­ebből következik, hogy 1973-ban a fő feladat to­vábbra is a termelési fo­lyamat hatékonyságának fokozása. Vályi Péter ezután a ha­tékonyság követelményével foglalkozott: A Központi Bizottság egy éve nagy hangsúllyal szólt a vállalati és üzemszerve­zési munka megjavításá- I ról. Ami azonban történt, az még bizony széles terü­leteken a szerény várako­zásnak sem felel meg. Pe­dig mindenki beláthatja, hogy elavult szerver ás cl párosulva a la nno ’ornebb tadhnika sara hozhatta meg a várt eredményt. Ez így csak állásidőkhöz, az álló- alapok kihasználatlansá­gához, ütemtelen témáé! és­(Folytatás a 2. oldalon]

Next

/
Thumbnails
Contents