Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
Folytatta munkéfát az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) hez vezethet A korszerű szervezés is elengedhetetlen befektetés. Legyen ez tehát 1973-ban vállalati, és hozzáteszem minisztériumi vezetők egyik fő gondja. A Vállalati irányítási és szervezési munka korszerűsítésével szorosan összefügg a költséggazdálkodás javítása. A vállalatok és szövetkezetek költséggazdálkodásával a kormány nincs megelégedve és az országgyűlés sem lehet megelégedve. Annak ellenére, hogy a termelés költségszínvonalának 1, százalékos csökkentése többszörösen, az iparban pl. 7 százalékkal növeli a rentabilitást, a gazdálkodó szervek jelentős része nem fordít kellő figyelmet az önköltségcsökkentés egyébként nehéz és bonyolult feladatának jobb megoldására, pedig ez a kiegyensúlyozott áralakulás legfontosabb feltétele. Az ipar termelésének költség- színvonala 1971-ben csak szerény mértékkel, mindössze 0,3—0,4 százalékkal csökkent, 1972 első három negyedévében pedig egyáltalán nem javult. A belkereskedelemben a ráfordítások növekedése meghaladta a forgalom emelkedését. 1971-ben 1 százalék forgalomemelkedés a ráfordítás 1,46 százalékos növekedés mellett valósult meg, és ez a romlás az idén is tovább folytatódott. Az állóeszközök alacsony hatékonysága több területen főleg a kapacitások kihasználatlanságának és a géopark elöregedésének következménye. Kevés szervezési, fejlesz, tési döntés irányul a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésére. Ezzel szemben számos példa'akad az ahvaeieényes termékek gyártási részarányának nálunk általában indokolatlan növelésére. A Vállalatközi kooperáció megfontolt bővítése rendszerint a résztvevő vállalatok gyorsabb fejlődésével jár. Ám sok esetben rosszul felkészült együttműködő partnerek gyénge termelékenység mellett, drágábban állítiák elő üevfenazt az alkatrészt vagy éppen kéotelenek az üiemes szállításra: Ugyanakkor hiány van olyan kis- és közénüzemekben, amelyek bedolgozásra szakosodva Olcsóbban gyártanák a részegvségeket, mint a nagyüzem. A legnagyobb 40—50 ipari vállalat t°vékenvségével a kormánv külön Is nagv figveiemmei kíván foglalkozni. A Köznonti Bizottság határozatéban említett ff—10 nagyvállalattal. az* a feladatot kell megoldani a vállalat dolgozóival és az inetéVea nártszervezetekke! egveléftésben, hogv a termel "“i profil rvors átalakítót. ha kell ésszerű szőkítését állami oénzflgvi támogatással is biztosítsuk £<■ hosszabb időre kormány, szintű határozottal és se- gítsérrrrei teeviik számukra lehetővé szilárd és reális szerkezet kialakítását. A nagyvállalatok részére — különösen ott. ahol nagv értékű termelő- berenripzécek vannak — fel tét 1-n ül biztosítani kell ésszerű átesonortosPással is a szüVéíres munkaerőt. Meg kell vizsgálni a ki« vjf1éki tel enh el veket is. Számát n-m célszerű naavon szanorítani. hanem arra keli törekedni boev távlatilag is stabil. <*n7daságós. termelés; és c-mi^ltatási feladatot lássanak el. Tisztelt országgyűlés! A párt és a kormány nagy gondot fordít a lakosság életkörülményeinek folyamatos javítására. Javult a húsellátás, bővült a ruházati és más iparcikkek választéka, tovább szűkült a hiánycikkek köre. A reáljövedelmek emelkedése az elmúlt két évben a nominálkeresetek növekedésének gyorsulása és a fogyasztási cikkek egy részének nagyobb ütemű árnövekedése mellett valósult meg. Vályi Péter ezután arról beszélt, hogy az ipari és az építőipari munkások jelentős kategóriáinak nominálbére nem tartott lépést a bérek átlagos növekedésével. Elsősorban ez tette szükségessé az életszínvonalat érintő, a párt Központi Bizottságának határozatában bejelentett központi intézkedéseket. A kereskedelemben a legfőbb feladat az, hogy az ipar és a kereskedelem között még jobb együttműködés alakuljon ki. Ez biztosíthatja az ellátás további állandó javítását és az ésszerű készletgazdálkodást A Minisztertanács elnökhelyettese ezután a belkereskedelem egyes területeiről beszélt. — A mezőgazdaság hústermelő tevékenysége a baromfiprogram befejezése után, a sertésprogram kibontakozásával jelentősen fokozódott — mondotta, majd így folytatta: Elsősorban a húsfeldolgozásban jelentkeznek most a problémák. A nagy és rohamosan felfutó mennyiség fogadására a feldolgozó kapacitás nem állhatott azonnal készen és megnyugtató módon még ma sem áll rendelkezésre. Jövőre ezért elengedhetetlenül szükség lesz a húsipar rekonstrukciójára, a meglevő üzemek említett szűk keresztmetszeteinek megszüntetésére. Az igaz, hogy külföldön megveszik a félsertést, az élőmarhát is, bizonyos mennyiségben ésszerű számukra a szállítás. Csakhogy ilyen exporttal, ha túl nagyarányú, időnként kényszerhelyzetbe kerülünk. Ha viszont feldolgozzuk, akár konzervek formájában, akár más tartósítási eljárással, azért nagyobb értéket kapunk, kevesebb a gond a tárolásával, több a lehetőségünk a legkedvezőbb piaci helyzet felkutatására és kiaknázására. Ugyanez a helyzet a tej feldolgozásával, a tejtermékek választékának növelésével is. A szarvasmarha-program minden bizonnyal beváltja a hozzáfűzött reményeket. A szarvasmarha állomány növekedésével egyidejűleg számolnunk kell a tej hozam növekedésével is. Ezért már most hozzá kell látnunk azoknak az üzemeknek a kifejlesztéséhez és újak létesítéséhez, amelyek biztosítani fogják a tej jobb feldolgozását, tartósítását. 1972-ben az iparcikkekből is javult az ellátás, ennek fenntartását tervezzük 1973-ban, némely árucsoportban további javulásra is számíthatunk. A ruházati cikkek minőségének és választékának további javítása mellett minden érintett termelési és kereskedelmi szervezetnek a figyelmébe ajánlom a gyermekruházat minőségének, választékának további javítását. Kiemelkedően javult a választék a mosószerekből és kozmetikai cikkekből, továbbá a bútorokból. A tüzelőanyagok és több építőanyag terén is jobb a helyzet az egy évvel ezelőttinél. Ä tartós fogyasztási cikkek kínálatát a belföldi és a külföldről behozött termékeknél egyaránt javítani kell. A fogyasztói igények kielégítése céljából a gépiparban új termékek gyártására is fel kell készülni és fokozni kell az együttműködést szocialista partnereinkkel. A jövő évben megkezdjük az 1976—1980-as évekre szóló ötéves tervünk összehangolását a KGST- országokéval. Kidolgozzuk és összehangoljuk a hosz- szútávú — 1990-ig — terjedő időszakra szóló terveinket is, A KGST perspektíváját jól mutatja és számunkra is nagyon fontos minden előnyös termelési kooperáció, amelyben a közelmúltban megegyeztünk integrációs partnereinkkel. Hadd említsem meg ezúttal azt a szerteágazó, alkatrészek és részegységek kölcsönös szállításán alapuló együttműködést, amely mind szilárdabb formát ölt az autóiparban. A nagy járművekre, autóbuszokra és személygépkocsikra egyaránt gondolok itt. A közös erővel épülő hatalmas szibériai cellulózgyár szintén jól példázza az együttes munkánkban rajlő nagy erőt. A külkereskedelmi forgalom ebben az évben a belső növekedés és a kedvező külső piaci hatások hatására az előirányzottnál kedvezőbben alakult. A Szovjetunióval egészségesen fejlődik a forgalom mennyisége és összetétele. A Szovjetunió első számú partnerünk a termelési együttműködésben, ugyanakkor gépexportunk legfontosabb piaca, A behozott nyersanyag 40 százaléka, az energiahordozók Most érkezett képünk dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének keddi országgyűlési felszólalásáról. (MTI Foto — Vigorszky felv.) 72 százaléka onnan származik. Együttműködésünket kormányközi szerződések foglalják keretbe olyan fontos területeken, mint a timföld—alumínium gyártás, a járműprogram, a petrolkémia. Azon dolgozunk, hogy kooperációs egyezményeinket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal meghosszabbítsuk és újabbakkal egészítsük ki. Jugoszláviával 1973 elejétől konvertibilis elszámolásra térünk át. Külkereskedelmünk eredményes évet zár a fejlett tőkés országokkal lebonyolított forgalomban is. 1972- ben az ezekbe az országokba irányuló kivitelünk több mint 30 százalékkal nőtt, behozatalunk az előző évi szint körül alakul. Ebben a javuló piaci munka mellett szerepet játszik a nyugat-európai országok részéről a mennyiségi korlátozások fokozatos csökkentése. összességében tehát gazdasági építőmunkánk eredményeivel elégedettek lehetünk. A pártunk X. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, sikerrel oldjuk meg a gazdasági feladatokat. Amint a Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott állásfoglalás megállapítja, gazdaságirányítási rendszerünk jó eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait. A fejlődés során felmerülő, általunk jól ismert gondok megoldása mindannyiunk számara felelősségteljes, körültekintő munkát jelent. Ezt a munkát minden szinten vállalni kell és vállalni is fogjuk. Az országgyűlés elé terjesztett költségvetési javaslatot és a benne érvényesülő gazdasági programot elfogadásra ajánlom. Vályi Péter beszéde után folytatódott az előző napon kezdett vita. Az ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatódott az ülés. Péter János külügyminiszter emelkedett szó-, lásra. Péter János beszámolója Péter János külpolitikai beszámolójában elsőként a nemzetközi élet új, nagy változásaival foglalkozott, azokkal, amelyekkel népgazdaságunk alakulása is szorosan összefügg. A változások lényegét a kővetkezőkben foglalta össze: — Megkezdődött a legégetőbb nemzetközi kérdések tartósnak ígérkező rendezése tárgyalások útján, s az eddig elért eredmények azzal biztatnak, hogy a tárgyalások megoldáshoz vezetnek azokon a területeken is, amelyeken ma még nyílt, fegyveres harcok folynak, és átterjedhetnek a tárgyalások azokra a területekre is, amelyeken egyébként bármely pillanatban újabb háború kitörése lenne várható. Ezek a most folyó és még várható tárgyalások tartós békéhez, a III. világháború veszélyének végleges kiküszöböléséhez vezethetnek. Központi Bizottságunk novemberi ülése megállapította, hogy a szocialista országok külpolitikai tevékenységére a haladó erők támogatásával nagy eredményeket ért el a nemzetközi viszonyok javítása terén. A mai kedvező nemzetközi viszonyok kialakulásában a maga módján és erőihez mérten, a Magyar Népköztársaság is részt vett. Az új, nagy változások előkészítésének és irányításának legalapvetőbb magyarázata abban van, hogy a szocialista országok a nemzetközi eseményekre gyakorolt és egyre növekvő hatékonyságukkal a békés egymás mellett élés követelményeit a nemzetközi élet egyre inkább érvényesülő szabályaivá teszik. Ebben a folyamatban a legdöntőbb szerepe természetesen a Szovjetuniónak van. A Szovjetunió a legfőbb biztosíték a termonukleáris háború veszélye ellen, s legfőbb védelmezője a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének. A Magyar Népköztársaság mind belpolitikájában, mind külpolitikájában a legelső és legfontosabb elvnek tekinti szövetségi és testvéri kapcsolatát a Szovjetunióval, pártjával, kormányával és népeivel. Péter János elvtár« ezután részletesen foglalkozott a Brezsnyev elvtárs vezette szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának jelentőségével, majd az európai biztonsági konferencia előkészítésére irányuló tárgyalásokkal. Ezután a két német állam egymáshoz való viszonyának a rendezésére irányuló szerződés jelentőségéről, a délkelet-ázsiai helyzetről, a vietnami kérdés rendezésének, az arab országok és Izrael közötti megegyezés lehetőségeiről szólt. A következőkben a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatát elemezte, a SALT-tárgyalások lényegét, jelentőségét taglalta. Foglalkozott a NATO és a Varsói Szerződés létrejöttének körülményeivel, illetve a két katonai tömörülés meglétéből adódó helyzettel. Hangsúlyozta, hogy „mi a mostani helyzetben mindaddig, amíg a NATO-hatalmak nem készek arra, hogy katonai szervezetüket az új együttműködési biztonsági rendszerért feloldják, éppen a biztonság megőrzése érdekében erősítjük saját hadseregünket”. Péter János elvtárs ez-, után a szocialista orszá-. gokhOz fűződő, „a harmadik világ” államaival kialakítandó és fejlesztendő kapcsolatainkkal, majd egyéb nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Felszólalása befejező részében Péter János a következőket mondta: A kormány által előterjesztett költségvetés minden vonatkozásban olyan, hogy számol a nemzetközi viszonyok mostani fejlődésével és ez a fejlődés segíti a költségvetésben foglalt feladatok teljesítését: külpolitikai tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán megfogalmazott irányelvnek megfelelően, minél kedvezőbbek legyenek a nemzetközi feltételek a szocializmust építő Magyai- Népköztársaság számára. A vitában elhangzottakra Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt, majd az elnöklő Beresz- tóczy Miklós szavazásra bocsátotta a törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot -általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés csütörtökön 10 órakor a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. Parlamenti jegyzetek A FÉNYÁRBAN úszó ülésterembe gyors léptek* kel sietnek be a képviselők. Nemsokára felhangzik a harmadik csengetés Is. Ekkor azonban már mindenki az emelvényen helyet foglaló Apró Antalra, az országgyűlés elnökére figyel, aki megrázza az asztalán levő csengőt. Néhány pillanatig néma csend, majd az elnök ismerteti a napirendet. Közben csak a felvevőgépek zúgnak, s a televízió kamerái forgatják üvegszemüket. Az újságírók páholyában gyors jegyzetelés folyik. Mindenki a „saját” képviselőjének a felszólalását várja. Persze annak, aki beszélni akar megyéje kül* döttével, meg keil várnia a szünetet, hogy a folyosók valamelyik padjára kérje riportalanyát, esetleg a társalgóban állítsa meg néhány szóra. • A pénzügyminiszter expozéja, majd az azt köve* tó néhány felszólalás utáni szünetben így sikerült beszélni több Báes megyei képviselővel. Többek között Molnár Istvánnal is. Arról kérdeztük, ml ragadta meg leginkább Fa- luvégi Lajos miniszter expozéjából. — Említette a miniszter elvtárs, hogy a vállalatoknál, üzemeknél az adminisztrációs munka ésszerűsítése, amellett, hogy munkaerő-gazdálkodási szempontból hasznos, költségmegtakarításra is lehetőséget nyújt. Ezt mi, úgynevezett középüzemek szeret, nénk a legjobban. Csakhogy Faluvégi elvtárs bizonyára megfeledkezett arról, hogy a meglehetősen nagy adminísztárciós munkára, többek között, ép-“, pen a Pénzügyminisztérium sarkall bennünket. Nálunk, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalatnál is igen hasznos volna Ilyen munkaerő-gazd álkod ást megvalósítani. De mi lesz akkor a kötelező adminisztrációval ? Szóval ez korántsem olyan egyszerű, ellentmondást látok a kettő között — mondta Molnár István. • TEGNAPI lapunkból mór ismerhetik olvasóink dr. Gajdócsi István felszólalását. Azt viszont csak a jelenlevők tudhatják, hogy ennek a felszólalásnak nagy visszhangja volt az országgyűlésen. Amikor — beszédét befejezve — leült a megyei tanács elnöke, a közelében levő képviselők egymás után gratuláltak neki, még az elölte és mögötte levő sorokból is átnyújtották hozzá a kezüket. Felszólalása közben
