Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
S. oldal 1972. december 13, szerda Közérdekű témák Béke fasor csonka fasor Fűrésszel fölfegyverkezett emberek jártak a napokban a kecskeméti Béke fasoron. Szerszámaikkal fölfegyverkezve nekiestek a néhány esztendeje elülaz élő szervezet halálát okozza. Mivel ilyen eset másutt is bekövetkezhet, néhány kérdést nem árt feltenni a DÉMÁSZ és a tanács UleBaj-e a „mértéktartó politika”? Egy, a sok tönkre silány! tott Béke fasori fa közül. (Pásztor Zoltán felvétele.) tetett fáknak és a magasabbra nyúló ágaikat mind levágták. Azóta csonkák a téli álmukat alvó bollen nyárfák a megyeszékhely egyik legszebb fasorán. Sorsuk ezzel megpecsételődött. Sajnos, elég gyakori az ilyen eset manapság. Sokan megfontolatlanul irtják a növényzetet. Nem gondolnak a jövőre, a légkör növekvő szennyezettségéből eredő ártalmakra. Arra, hogy minden egyes fa, amelyik tavasszal dús lombot hajt milyen nagy értéke az emberi környezetnek. Annak, aki a Béke fasori favágóknak az utasítást kiadta, csak az járt az eszébe, hogy az elektromos légvezetéket kell megvédenie az esetleges viharkároktól. Arra nyilván nem gondolt, hiszen nem erdész a foglalkozása, hogy ezzel a osonkíitatással milyen szép és értékes fákat ítél tömeges pusztulásra. A bollen nyár. amelyet a városi tanács költségvetési üzemének elődje elültetett a Béke fasoron, kényes fajta. Ágait, gallyait nem szabad nyesni, megritkítani. Ha ez mégis mu- laszthatatlan , akkor csak tavasszal és szakember felügyelete melett lehet elvégezni. Az ősszel levágott ágak helyén a csapadék behatol a puha nyárfarostok közé. Növénybetegséget, rákot idéz elő, ami — akárcsak az embernél — Járási Népfront-ülés A Hazafias Népfront ez évi mozgalmi munkáját értékelte és az 1973. évi népi rontf eladat okát beszélte meg tegnapi elnökségi ülésén a népfront kecskeméti járási elnöksége. tékes szakembereinek. Amikor egy városrész energia szolgáltató hálózatát valamint a parkosítást tervezik, nincs módjuk arra, hogy ezeket a munkákat összehangolják? Esetleg olyan fajtákat ültessenek, amelyek alacsony törzsűek, vagy kibírják a rendszeres megcsonkítást. Olyan kevés a nyaranta árnyékot adó fa Kecskemét belterületén. Ne pusztítsuk el meggondolatlanul azokat is. amelyek szerencsésen átvészelték az írtó- hadjáratot. K, A. A legutóbbi megyei népfrontbizottsági ülésén közös fejtörésre ösztönző kérdéssel nyitotta meg dr. Kőváry Gáborné a hozzászólások sorát. Ilyenformán. Sokszor hallani mostanában: „mértéktartó politikai munka”. Nem baj ez egy. kicsit? Ha túl sokszor hivatkozunk erre, nem fojtjuk-e el a bátrabb kezdeményezőkészséget, nem fogjuk vissza a merészebb lendületet? Nem tesz bennünket túlontúl „diplomatikussá”, ha annyiszor utalunk a „mértéktartó politikai munkára”? Nem lesz ennek leszerelő hatása? — Adta fel a kérdéseket. Szép számmal vitattak igen rázós, izgalmas és nagyon időszerő témákat a felszólalók, emellett azonban kevesen hagyták ki a „mértéktartó politikai munkára” vonatkozó véleményüket Ha mértéktartók, türelmesek vagyunk politikánkban — mutatott rá Tóth Ferenc, a halasi népfronttitkár —, nem jelenti azt, hogy ne legyünk of- fenzívek, kezdeményezők, amikor bizonytalanság, ellentmondások, téves nézetek tisztázására, ideológiai torzulás felszámolására, vagy esetleg ellenséges nézetek legyűrésére van szükség. Türelmes, mértéktartó politikai munkával, meggyőzéssel segítünk most például a dolgozóknak az eligazodásban, ha azt tapasztaljuk, hogy a bejelentett árintézkedések és az életszínvonal-emelkedés összefüggéseit nem látják világosan. Megmagyarázzuk, hogyan érvényesül az igazságosabb elosztás társadalmunkban, amikor a tej ára vagy a személygépkocsira kivetett adó emelkedik, s miért múlhatatlanul méltányos ugyanakkor a nagyüzemi munkások bérszínvonalának jelentős javítása. Attól tartva, hogy félreértik csaknem vázlatosan elősorolt kérdéseit, Kő- váryné kiegészítette göndör latát. Olyanokkal szemben nem tartja helyénvalónak a mértéktartást, túlzott tü- relmességet, akikkel nehéz megértetni, vagy sehogyse lehet elfogadtatni az ú ja t, akik irtóznak a felelősség- teljes döntésektől, nem mernek célszerűen kockáztatni, holott komoly politikai felkészültségük, beosztásuk miatt is elvárnánk tőlük. Akik akkor hajlandók tudomásul venni a változásokkal járó új követelményeket, ha arra már „határozat” van. Sok energia megy el ilyen emberek meggyőzésére, s „kevesebb idő” jut a politikailag kevésbé tájékozottakkal való foglalkozásra. „Nehéz volna másként fogalmazni, mint így: „mértéktartó politika” — vélte a drágszéli Matos Lőrinc. Természetes nyíltsággal szemléltette, mit jelentett a türelem, mértéktartás, „diplomatikusság”, amikor ilyen híresztelések zavarták a munkás-paraszt szövetség erősödését, — „A parasztnak semmi gondja, hacsak az nem, hogy milyen autót vegyen” — vagy másik oldalról, hogy „Milyen jó dolga van a munkásnak, amíg a ... ” A párt helyes szövetségi politikája, a két alapvető osztály kölcsönös és mind mélyebb „megismerkedése” oldotta és oszlatja a feszültségeket. A „mértéktartó politikai munkának” köszönhető, hogy nem sikerült éket verni munkások és parasztok közé. Dr. Bodóczky László arról beszélt, hogy éppen a párt „mértéktartó politikája” révén alakult ki hazánkban a mostani serkentő, kellemes közéleti légkör, s eredményeink hirdetik, milyen helyes az országos politikában a mérték- tartás, türelem. Szerinte az se baj, ha vezetőkkel kell vitatkozni az új elfogadtatásáért. Ha úgy hozza a helyzet, győzzük meg őket is. A mértéktartás azonban nem jelenti a fegyelmezetlenség, a visszásságok eltűrését. Iván Istvánná aláhúzta: a mértéktartás kizárja, hogy kapkodva-csapongva intézkedjünk. Helyénvaló, hogy döntés előtt felmérjük a valóságos helyzetet s átgondoltan látunk munkához. De sose legyünk mértéktartóak, türelmesek a hanyagsággal, tunyasággal szemben. Irtsuk azt a szemléletet; amely a szükséges cselekvés elodázását, mellőzését a „mértéktartás” jegyében „igazolná”. Szép, humánus népfrontvita volt Senki se olyan hangsúllyal szólt mintha egyedül ő tudná az igazságot Annak minél, pontosabb megközelítése szintén közös munkát követel. Helyes alapállásból. Tóth István Gyűjtenek a méhek A Mecsek felébredt téli álmából: az enyhe idő hatására kinyíltak a tavaszi virágok, a méhek pedig annak rendje-módja szerint megkezdték a virágpor hordósát a Hasításhoz. A különös természeti jelenség feltehetően azzal függ ösz- sze, hogy az idén korán beköszöntött a tél a hegyvidéken. de a december újból tavaszi enyheséget hozott. A hat-nyolc órás napsütés, a nyolc-tíz fokos meleg megzavarta a természet rendiét. A Pécshez tartozó Aranyhegyen virágba borultak a mogyoróbokrok és a méhek — akárha március volna — szorgalmasan hordják- a virágport a barkákról. A kantárakban megindult a fiasítás, a szokott időpontnál 70—80 nappal előbb. A méhészek persze nem örülnek a jelenségnek, hiszen -a fiasító családok most kétszer, három, szór annyi mézet fogyasztanak, mint megszokott nyugalmi állapotukban. A mi vidékünkön viszont az időjárás hidegebbre fordultával megjelentek a Tisza, Holt-Tisza és a Zagyva ártéri erdeiben az egyébként hegyvidékeken és Európa északi tájain tanyázó fülesbaglyok. A rendkívül hasznos és védett éjszakai ragadozók alföldi telelő helyeiken főleg egérrel és pocokkal táplálkoznak. 1973. január 1-től Változások a nyugdíjszabályokban AZ ÉLETTÁRS ÖZVEGYI JÁRADÉKRA JOGOSULTSÁGA A jelenlegi rendelkezések szerint a termelőszövetkezeti tag halála esetén csak a vele együttélő felesége, illetőleg férje kaphat özvegyi járadékot. A túlélő élettársat özvegyi járadék nem illeti meg. Az új szabályok elismerik a termelőszövetkezeti taggal éllettársként együttélő nő özvegyi járadékra jogosultságát is, ha az A posta tanyasi támaszpontjai Megjöttek a levelek az összesen 20, névre szóló ládába, s az újságok között ilvashatja a néhány környező tanya nyolc előfizetője az aznapi Petőfi Népét is. Minden nap ugyanabban az időben megérkezik a kunszentmiklósi posta szállítókocsija a Kecskés-tanyára, ahol a környéken szétszórtan élő emberek átvehetik a küldeményeket és feladhatják üzeneteiket a nagyvilágba. A jármű ezután tovább indul a körzetébe tartozó további 16 ilyen tanyasi kézbesítő központba. Ezek o postai támaszpontok a gyorsabb tájékoztatással észrevehetőbben juttatják el, továbbítják a külvilág ritmusát a még mindig lassú tanyasi életbe. —halász— (Pásztor Zoltán felvétele) élettárs a termelőszövetkezeti taggal annak haláláig legalább 10 éven át megszakítás nélkül együtt élt. Ennél rövidebb együttélés esetében az élettárs akkor kaphat özvegyi járadékot, ha a termelőszövetkezeti taggal annak haláláig legalább egy éven át együttélt és az együttélésből gyermek származott. Nem jogosult azonban özvegyi járadékra az az élettárs, aki az említett 10 évi, illetőleg 1 évi együttélési időtartam vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban (özvegy járadékban) részesült. A termelőszövetkezeti taggal 10 éven, illetőleg 1 éven át élettársként együttélő nő ugyanúgy kaphat özvegyi járadékot, mint az egvüttélő feleség, vagyis akkor, ha a termelőszövetkezeti tag halálakor a 65. életévet betöltötte, vagy munkaképtelen, illetőleg ezt követő 1 éven belül betölti a 65. életévét, vagy munkaképtelenné válik és az öregségi járadékot meghaladó keresete, jövedelme nincs. jelenlegi A jelenlegi szabályok szerint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos a vele együttélő házastársa után akkor kaphat házastársi pótlékot, ha házastársa az öregségi járadékra jogosító életkort (férfi 70., nő a 65. életévét) betöltötte, vagy teljesen munkaképtelen, és nincs havi 260 — Ft-nál több ke. resete. jövedelme vagy nyugellátása. A házastársi pótlék összege 1972-ben havi 42,— Ft. Az új szabályok szerint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos a vele élettársként egvüttélő nő után is kaphat házastársi pótlékot A házastársi pótlék a járadékost 1973-tól a vele együttélő házastársa (élettársa) után akkor illeti meg, ha — a házastárs (élettárs) az öregségi járadékra jogosító életkort betöltötte, vagy munkaképtelen és — a házastárs (élettárs) nyugellátása (egyéb ellá- tása), keresete, jövedelme az öregségi járadék össze-1 gét 1 — 1973-ban tehát a havi 418,— Ft-ot — nem haladja meg és — a házastárs (élettárs) a járadékos halála esetén özvegyi járadékra lenne jogosult. A házastársi pótlékot kizáró jövedelem számításánál a termelőszövetkezet' tői járó juttatásokból eredő jövedelmet (jövedelem - részesedést, földjáradékót, a haszonbért és a háztáji gazdaságból eredő jövedelmet) figyelmen kívül h~gv- ják. Nem kaphat azonban házastársi pótlékot a járadékos, ha a házastársa (élet társa) öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban, illetőleg annak fele összegében részesül. A házastársi pótlék ösz- szege ugyanannyi, mint az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyuedíiast megillető házastársi pótlék, vagyis 1973-ban havi 106 forint. Az úi rendelkezések szerint, tehát az öregségi és a munkaképtelenségi járadékosok házastársi pótléka 1973'tól több, nint 60 forinttal emelkedik. (Folytatása következik) AZ ÖREGSÉGI ÉS A MUNKAKÉPTELENSÉGI járadékos házastársi pótlékra JOGOSULTSÁGA
