Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) az átlagosnál gyorsabban emelkedjek. 3. Tovább erősödjék az ország gazdasági, külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlya. Az 1973. évi népgazdasági terv, a gazdaságfejlődést átfogóan mutató, bruttó nemzeti termelés 5,5—6 százalékos növekedésével számol. A termeles bővülése a nemzeti jövedelem 4,5—5 százalékos növekedését alapozza meg. 1973-ban módosul a vállalatoktól származó jövedelmek összetétele. A béremelkedések fedezetét több mint 50 százalékban az állam viseli, emiatt a költségvetés nyereségadóbevételének növekedése 1 milliárd forintot meghaladó összeggel kisebb lesz. Az adók közül az illetményadó aránya növekszik, míg az eszközlekötési járuléké csökken. A költségvetés forgalmiadó-bevételeit a dohányáruk és az égetett szeszes italok fogyasztói árának elhatározott emelése több mint 1 milliárd forinttal gyarapítja. Számolunk azzal, hogy az áremelés társadalmi szempontból kedvezően befolyásolja a fogyasztási szerkezetet és várhatóan valamelyest mérsékli e cikkek keresletét. A lakosságtól származó bevételek a jövedelmek bővülése alapján és a gépjárműadó emelése folytán nőnek. Az új adótételeket a kisebb és közepes műszaki teljesítményű gépkocsiknál — ilyen a kocsik 75 százaléka — havi 60 és 150 forint között állapítjuk meg. A lakossági adózás szabályainak túlnyomó többsége a már végrehajtott változtatások után megfelel rendeltetésének, a tervszerűbb jö- vedelemszabályttóáshoz azonban nagyon következetés alkalmazásukra van szükség. Minden bevételt egybevetve, az államháztartás 1973-ban 229,5 milliárd forintra számíthat. A bevételek növekedése számottevő lesz, de még mindig nem éri el a kiadások színvonalát. A nemzeti jövedelem 1973-ra tervezett elosztási folyamatai az állami költségvetés kiadási előirányzataiban is tükröződnek. A költségvetési kiadásoknak több mint az egyötöde a felhalmozással kapcsolatos. Ennek mérsékelt, mindössze 1—2 százalékos növekedési előirányzatát nagymértékben az határozza meg, hogy az állami beruházások körében az egyedi nagyberuházások kiadásai abszolút összegben csökkennek, a központi fejlesztési programokra viszont többet fordítunk. A költségvetés a tanácsi fejlesztési alapokba 11,2 milliárd forintot juttat, amely túlnyomó- részt az állami lakásépítés finanszírozását szolgálja. Az erőforrások koncentrált felhasználását igazolja, hogy a terv és a költségvetés 1973-ban 23 egyedi nagyberuházás befejezésével, és mindössze 5 új indításával számol. A költségvetési támogatások összege 1973-ban kereken 7 milliárd forinttal növekszik. A jövő évben is számottevő a mezőgazdasági gépekre, gépalkatrészekre és műtrágyára jutó költségvetési dotáció. A termelés ösztönzése érdekében jelentősen növekszik a szarvasmarha, kisebb mértékben az élő sertés felvásárlási ára, úgyszintén az azokat feldolgozó iparágak termelői ára és ennek folytán, az állam részéről nyújtott fogyasztói árkiegészítés. Bár több mezőgazdasági termék árának rendezése közgazdaságilag indokolt lenne, csak a tej- és tejtermékek fogyasztói árát emeljük 1973-ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyett 4 forint 50 fillér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 százalékkal emelkedik. E cikkek fogyasztását az áremelés ellenére a költségvetés továbbra is támogatja. A lakosság azon rétegeinél pedig, amelyek a tejfogyasztás, illetve a jövedelemszínvonal szempontjából leginkább érintettek, szociálpolitikai intézkedéssel ellensúlyozzuk az áremelkedés hatását. A nyugdíjakat, családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt és más szociális juttatásokat amelyek együttesen közel 4 millió állampolgárt érintenek, január 1-től havi 50 forinttal emeljük. Ennek mérlege a költségvetés oldaláról azt mutatja, hogy a tej- és tejtermékek áremelése kereken 1,4 milliárd forinttal csökkentik, a szociális intézkedések 2,3 milliárd forinttal növelik az állami kiadásokat. A tejáremeléssel érintett termékek közül a tejes péksütemények és a fagylalt ára változatlan, viszont a cukrászati és vendéglátói árak egy kisebb része emiatt valamelyest emelkedik. A költségvetés kiadásainak mintegy kétötöde — kereken 97 milliárd forint — a társadalmi közös fogyasztás céljait szolgálja. E kiadások több, mint 9 százalékkal növekednek, ezáltal fokozatosan megteremtjük a társadalombiztosítás, az egészségügyi törvény, valamint az állami oktatás fejlesztéséről hozott határozatok végrehajtásának anyagi feltételeit és a legtöbb területen az ellátási színvonal emelésének szerény lehetőségét. A költségvetés az úgynevezett gazdasági feladatok ellátására 12,6 milliárd forintot irányoz elő. E kiadásoknak majdnem a fele — kereken 6 milliárd forint — az utak karbantartását, felújítását, a forgalombiztonságot segítő intézkedéseket támogatja. A költségvetési hiány teljes megszüntetéséhez nem lett volna helyes mereven ragaszkodni, mert az a gazdasági növekedés lassulását eredményezné, vagy érzékenyen érintené az élet- színvonalat A jövőre változatlanul fenntartjuk a hitelpolitika jelenlegi irányelveit. A vállalatoknak számolniuk kell azzal, hogy a hiteligények változatlanul szigorú elbírálás alá esnek, és elsősorban a központi fejlesztési programokra, valamint a támogatott célok beruházásaira összpontosulnak. A nemzetközi pénzügyi helyzetünket 1972-ben elsősorban külkereskedelmi forgalmunk kedvező alakulása alapozta meg. A külkereskedelmi mérleg szocialista viszonylatban számottevő aktívumot, tőkés viszonylatban pedig mind az 1971. évhez, mind az 1972. évi tervhez képest jelentős javulást mutat. Az ország helyzete a külföld felé való fizetőképesség terén szilárd, mindenkinek megbízható partnerei a magyar vállalatok. Terveink szerint 1973- ban a behozatal mind rubel, mind dollár viszonylatban növekszik. A behozatal növekedése némileg meghaladja ugyan a kivitelét. de a kedvező kereskedelmi mérleghelyzet lényegében 1973-ban is fennmarad. Gazdaságpolitikánk nyomán folyamatosan javul gazdaságunk ágazati szerkezete. Az ipari termelés a terv szerint az ideihez közel azonosan. 5.5—6 százalékkal emelkedik, a gépipar, a vegyipar és a villa- mosenergia-ipar termelés- növekedése az átlagosnál gyorsabb lesz. Az ágazati szerkezet módosulásának folyamatát ki kell, hogy egészítse több helyütt a vállalatok termelési szerkezetének átalakulása. Az expozé ezután az élő munka célszerű takarékos felnasz- nálására hívta fel a figyelmet, maid bérkérdésekkel foglalkozott. A bérszabályozásnak a szükségletekhez igazodó termelésre, a hatékonyság ösztönzésére, az elosztási és az egyensúlyi szempontokra egyaránt figyelemmel kell lennie. A bérszabályozás korábbi és jelenlegi módszerei nem képesek ezeket a követelményeket ellentmondás nélkül kielégíteni. Kísérletképpen, tapasztalatok gyűjtése céljából néhány nagyvállalatnál bevezetjük a bértömegszabályozást. Megszűnik az az előírás, amely a bérfejlesztési mutató romlása esetén többszöri befizetési kötelezettséggel terhelte a részesedési alapot. Sokszor hajiunk arra, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit' az ipari termelésre szűkítsük, holott ez mezőgazdaságunkban sem kevésbé- időszerűi A mezőgazdasági üzemek kiemelkedő feladata: a szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztési programjának végrehajtása. Ennek feltételeit az idén hozott kormányhatározat teremtette meg azzal, hogy a tej felvásárlási árát január 1-től literenként 5 forint 30 fillérre, a vágómarháét kilónként átlagosan 30 forintra emelte fel. Tovább ösztönzi a borjúszaporulatot és a tehénállomány növelését a nagy- és kisüzemieknek nyújtott tenyésztési támogatás, valamint a kedvezőbb hitel- feltételek. Az állattenyésztésben főleg a sertéstenyésztésben tapasztalható fejlődés mellett meg kell állapítani, hogy a cukorrépa, de különösen a zöldségtermesztés területén még sok tennivaló van a hazai szükségletek kielégítése érdekében. Az 1973. évi gazdasági növekedés dinamikája nagyrészt attól függ, hogy a nagyobb belföldi fogyasztás által támasztott kereslet mellett mennyire tudják vállalataink exportjukat fokozni. A vállalati gazdálkodás alakításában nem jelentéktelenek azok a hatások, amelyek világpiaci részvételünkből adódnak. A tőkés piacokon ránk is hatnak a koniukturális tényezők. viszont kívánatos, hogy az időleges világpiaci árváltozások lehetőleg ne jelenjenek meg a belföldi árakban. Ezért fordítottunk az elmúlt években növekvő millió rdokat a tőkés országokból behozott főbb termékek áremelkedésének ellensúlyozására. A világpiaci árak elég széles körben kisebb és mérsékelt árváltozásokat mutatnak. Ebben a körben elsősorban a vállalati árpolitikának kell a stabilitásra figyelemmel lennie. A jövőben ezért az eddi" ginéi nagyobb szerepet kívánunk biztosítani az ún. árkülönbözeti tartalékalapoknak, amelyekből az időleges, a belső gazdaságban nem kívánatos ármozgást a vállalatoknál lehet kiegyenlíteni. Külkereskedelmi vállala" tainkkal és kiviteli joggal rendelkező iparvállalatainkkal szemben természetes követelmény, hogy termékeink külföldi értékes!" tésekor használják ki a világpiaci áralakulás lehetőségeit. Ehhez elsősorban versenyképes termékekre van szükség. Kedvezőbb árakat csak akkor érhetünk el külföldön, ha a termék jobb, haladottabb műszaki színvonalat képvisel, s egyúttal külsejével is „kedvet csinál” a vásár* láshoz. Ami most már közelebbről, a hazai árszínvonal alakítását illeti, a valóság az, hogy ebben a termelő és a kereskedelmi vállalatok közvetlen érdekei gyakran eltérőek. Sajnos korántsem ritka, hogy a költségek emelkedését a fogyasztókra hárítják. A megoldás útja az, hogy egyrészt a kereskedelem teherviselésének feltételeit szélesítsük. A jövő évtől a fogyasztásicikk-ke- reskedelemben csökkentjük a kereskedelmi adót, s ezáltal több lehet az árkockázati alap. Másrészt azonban a vállalatok felelőssége is megnő következésképp : még erőteljesebben érvényesítjük és szankcionáljuk ezt a felelősséget, beleértve az árak ellenőrzését is. A beruházások területén — előrelátóan kell számolni a' ffértzügyl lehetőségekkel, tartalékot is előirányozva. Az árszabályozás tervezett új intézkedései is — az építőiparban, de más beruházási termékek szállítójánál is — hozzásegítenek a tervszerűbb munkához. Az építőipari teljesítmények mintegy 4 százalékos növekedése lehetővé teszi, hogy a keresletnek jobban megfeleljen a kivitelezők kínálata. Építkezéseinket gyakran az anyagi lehetőségeinken túlmenő megoldások jellemzik. Akik kizárólag a költséges megoldások útján keresik a korszerűnek az alkalmazását, nem tesznek jó szolgálatot az országnak. Mind a munkaerő, mind a berendezések és a készletek felhasználásához nélkülözhetetlen a korszerű szervezés — hangsúlyozta az expozé, majd az adminisztrációról szólott: A vállalati munka egyik tartósan gyenge pontja nálunk az adminisztráció. Az adminisztrációs munka ésszerűsítése — amellett, hogy munkaerő-gazdálkodási szempontból hasznos — költségmegtakarításra is lehetőséget nyújt. Eár összegében nem jelentős. de társadalmi nézőpontból kirántsem mellékes a reprezentációs költség. Az e téren tapasztalható kedvezőtlen jelenségek megfékezésére az állami szerveket, valamint a vállalatokat illetően megfelelően intézkedünk. Tisztelt országgyűlés! Társadalmunkban — a szocializmus építésének alapvető céljával egyezően — állam gazdaságszervező tevékenységének középpontjában az életkörülmények tervszerű és rend; szeres javítása áll. A bérek és a személyi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban aránytalanság áll elő, különösképp a legfontosabb rétegek jövedelmei között, ideiében közbe kell lépni. Mivel az állami ipar — azon belül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékeltebben nőtt. 1973. március 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — központi intézkedéssel — átlagosan 8 százalékkal emeljük. Azonos bérintézkedésre kerül sor az állami kivitelező építőiparban, átlagosan 6 százalékos mértékben. Ezt kiegészíti a vállalati nyereségből történő, átlagosan mintegy 4 százalékos bér- emelkedés. Ezek együttesen az iparban és az építőiparban, több mint 4.5 milliárd forintos bérnövekedést tesznek ki. A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményeiből származó jövedelmeken kívül, növeli á szarvasmarha és a tej felvásárlási árának emelése. Mindezek hatására — összességében — megvalósul az az életszínvonal-politikai cél, hogy társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelemszínvonala párhuzamosan fejlődjön és kiegyenlített legyen. Életszínvonal-politikai céljaink teljesítésének alapvető feltétele a reáljövedelem előirányzatának betartása. Ez úgy érhető el, ha a. központi árintézkedéseken túl a szabad árak emelkedése — ami az áruk egy részénél elkerülhetetlen lesz — nem haladja meg a tervezett mértéket. Az I. félév folyamán sor kerül a textilfélék és ruházati cikkek árának leszállítására is, néhány százmillió forintos keretben. Megvizsgáljuk, hogy milyen intézkedéssel lehet az állandó minőségű gyermek-tömegru- házati cikkek árstabilitását hosszabb időszakra biztosítani. Nagy erőfeszítéseket tesz az állam annak érdekében, hogy a családi jövedelmek minél kiegyenlítettebbé váljanak. A nyugdíjjárulék kulcsainak rendezése után, 1973. január 1-től kerül sor a tsz-járadékok 100 forintos, a tsz özvegyi és házastársi járadékok 60 forintos emelésére és még néhány intézkedésre. Ezek hatásaként a tsz-tagok és a munkaviszonyban állók nyugdíjrendszerbeli különbségei tovább csökkennek. A jövő évtől kedvezőbbek lesznek a nyugdíj-megállapítás feltételei. és javulnak a nehéz fizikai munkát végző dolgozók nyugdíjazási körülményei. A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, valamint az bér- és szociálpolitikai intézkedések együttes hatásaként 1973- ban az egy főre jutó reáljövedelem 4.5—5 százalékkal. az egy keresőre jutó reálbér 2—2.5 százalékkal emelkedik. A lakosság ösz- szes fogyasztása 5—6 százalékkal lesz nagyobb, mint ebben az évben. A kormányzat nagy súlyt helyez arra, hogy a személyi jövedelmek növekedése mellett, a társadalmi közös fogyasztás egves területei-a társadalmi fejlődéssel összhangban bővüljenek. A korszerűbb egészség- ügyi és kulturális szolgáltatásokra nagyobb összeget fordítunk; az előirányzat 1973-ban — megközelítve a 30 milliárd forintot — ka* reken 10 százalékkal nő. Az országgyűlés által tavasszal elfogadott egészségügyi törvény eredményeképpen az ingyenes egészségügyi szolgáltatás ma már gyakorlatilag minden állampolgárra kiterjed. A fejlődést jellemzi, hogy amíg a III. ötéves terv befejező évében egy állampolgárra kereken 700 forint egészségügyi kiadás jutott, a jelen javaslat már több mint 1000 forint kiadást irányoz elő. A jövő esztendőben általános iskolai felszerelések, szemléltető eszközök beszerzésére' 125 millió forint külön céltámogatás áll rendelkezésre. Az igények teljesebb kielégítése érdekében központi és helyi erőforrásokból 1973 végéig megvalósul az óvodai helyek gyarapításának az egész ötéves időszakra szóló terve, csaknem 40 000 új óvodai hely létesül. 650 millió forint többletet irányoztunk elő a gyermek- és diákjóléti, valamint egészégügyi intézmények élelmezésére. A lakásépítés finanszírozásából mind a központi költségvetés, mind a magánépítők kiveszik a részüket. 1973-ban a tervek szerint 81—82 ezer lakás épül. Az összes új lakásnak kereken egyharmada tanácsi építésű. Bár jövőre a hatósági árnövekedési összegét megtérítjük a tanácsoknak. a lakásépítés, a közművesítés és az intézményhálózat fejlesztésének összehangolása sok anyagi és műszaki gondot okóz. A lakásprogram megvalósítása érdekében a magánlakás-építés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesszük, egyszersmind mérsékeljük a lakás- vásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénzbe! izetési terhét. Jobban segítjük a munkások vállalati lakás- építési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabályait, hogy a feltételek itt legyenek a legkedvezőbbek. Az adóztatási rendszerben változatlanul fenntartjuk a lakás- és lakóházépítés támogatását jelentő házadókedvezményeket. Tisztelt országgyűlés! A gazdasági haladás emelői nemcsak a tervek, a költségvetés és a szabályozók, hanem a közgondolkodás is. Közös terveink szempontjából haladó felfogás és magatartás az, amely tárgyilagosan értékeli helyzetünket, a társadalmi és az egyéni törekvésekre alapozva, reális célokért lendít jobb munkára mindenkit. Terveink olyan feladatokat fogalmaznak meg, amelyek történelmi és nemzeti értelemben is kimagaslóak. Leninváros és a vegyipar új nagylétesítményének megvalósítása nem kisebb dolog, mint Dunaújvárosé és az Acélműé volt. A magyar mezőgazdaság soha annyi beruházással nem büszkélkedhetett, mint éppen ezekben az években. Nyolcvanezernél több lakás még egy évben sem épült az országban. És így folytathatnánk még a sort. Nagy társadalmi célok, nagy felelősséget követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre. az irányító szervekre vonatkozik. Minden vállalat. szövetkezet, országunk minden polgára tehet és még többet tehet azért, hogv fejlődésünk továbbra is töretlen legven. hogy mai eredményeink megalapozzák az ország holnapi gyarapodását.
